Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

6 Péntek, 1981. augusztus 7." Százféleképpen elkészíthető népszerűn o horgonya ? Hajdan a legfontosabb táp'áléknak számított, s ezt viszonylagos olcsósága és számtalan elkészítési módja indokolta. Hosszú ideje már tehát a tendencia tartósnak minősíthető: egyre kevesebb burgonyát fogyasztunk. Pedig értékes fehérjéket, vitaminokat és ásványi sókat tartalmaz. Az egy főre jutó hazai fogyasztás 60 kilogramm körül van évente. A háború előtt több mint kétszer annyi burgonya került az asztalra, mint manapság. Egyébként a legtöbb európai országban ma is lényegesen többet fogyasztanak el ebből a kitűnő táplálékból. A krumpli népszerűtlensége okozat. Okozatok pedig nincsenek okok nélkül Az elmúlt években nem volt zavartalanul egyenletes a lakosság ellátása, s nem is volt mindig megfelelő minőségű a termék. Csongrád megye nem tartozik a burgonyatermelő körzetek élvonalába. Itt inkább csak a korai burgonyát termesztették. termesztik ma is. A helyi szükségleteket azonban rendszerint kielégítette a termelés. Megállapítható tehát, hogy az értékesítés vissza-visszatérő zavarai nem vezethetők vissza termelési hibákra. Hogy mindezt megértsük, el. kell mondanunk, hogy a fogyasztók által megszokott és kedvelt magyar fajtákat külföldiekkel cserélték ki, mert a honiak érzékenyek voltak a vírusfertőzésre. A növénynemesítők sikeres kísérletei után mostanra köz. termesztésre kerültek az új nagyhozamú magyar fajták. Reménykedhetünk tehát... Csongrád megyében a szántóterület 1,7 százalékán termelünk burgonyát, ez évente átlagban 60 ezer tonnát tesz ki. az ország össztermelésének mintegy 5 és fél—6 százalékát A termés 30 százalékát a szocialista kereskedelem és az ipar vásárolja fel. egyharmadát a termelőik maguk fogyasztják el, illetve közvetlenül értékesitik. A fennmaradó mennyiség vetőmagnak. takarmánynak marad. Az ellátáshoz szükséges 28—30 ezer tonnányi burgonya döntő többségét a kistermelők földjeiről takarítják be. A kistermelés magas aránya miatt a piaci mechanizmus nem működik tökéletesen. Elmondható az ls, hogy a termelői érdekeltség és fogyasztói árak alakulása között nincs meg az összhang Természetes, hogy mindez visszahat a termelésre. amely az elmúlt öt évben jelentősen ingadozott. Volt olyan esztendő, amikor 52 ezer, és volt olyan is, amikor 74 ezer tonna burgonya termett a megye földjela Megjegyzendő viszont, hogy a termelés csökkenésének országosan és hosszú Ideje tapasztalható tendenciája ránk nem jellemző. A nagyüzemek közül 8— 10 termelőszövetkezet foglalkozik csak rendszeresen burgonyatermeléssel. A vetésterület ez év tavaszán 4291 iiektár volt. Érthető. mert termőhelyi adottságokkal magyarázható, hogy burgonyát csaknem homokhátságon gazdaságok közül kiemelkekizárólag a bolti fogyasztói árak 10—12 vetettek. A százalékkal felülmúlták a tavalyit. A terméskilátások dó eredményt mutat fel év- alapján feltételezhető a háről évre a forráskúti Hala- rom, illetve a 4 évvel kodás Tsz. ők a gesztorai az rábbi, tetemes veszteségeket Egységes Zöldség- és Bur- okozó burgonya .túltermegonyatermesztési nak. Jórészt e rendszer erőfeszítéseinek tuTársulás- lés' őszi-téli termelési se is." megismétlődélajdonítható. hogy a megye J*"^ hálózafa -ntéti. A laíosg mZ £ eIIátásban ™zonyíag ^ szánban szerepük van. am közvetett hatásuk a termelésre, a terA KSH megyei igazgató- melői kedvre nem lebecsüságának elemzése állapítja lendő. Az elmúlt öt esztenmeg: „Ebben az ágazatban dőben évente átlagosan 16 is jellemző, hogy a terme- ezer tonnányi burgonyát lési költségek erőteljes nö- vásároltak fel. Ugyancsak az vekedését a hozamok las- elmúlt öt esztendőre iellemsúbb emelkedése nem ellen- ző: árpolitikájuk, minősítésúlyozta. s csökkent a jőve- si átvételi gyakorlatuk midelmezőség. A .homoki' att bírálni kellett őket. mert burgonyatermelésben — ahol tevékenységük gyakran nem az átlagosnál alacsonyabbak az ellátási stabilitást, haa hozamok, magasabb az ön- nem az árak spontán Ingaköltség. de az itteni elismer- dozását eredményezte. Az elten jó minőség az árakban látási zavarokért és az árinnehezen realizálható — kü- gadozásért azonban hiba lönösen élesen vetődtek fel volna őket hibáztatni. Tény, ezek az ellentmondások. A hogy mind a kistermelők, fogyasztó — esetleg maga- mind a nagyüzemek termésabb áron ls — hajlandó keik jelentős részét — kilenne megvásárolni a jobb használva az árkülönbségek minőségű burgonyát, a ter- kínálta előnyöket — más melői (felvásárlási) azonban sek. A árak megyékben értékesítik. Mi általában egysége- is cikkeztünk arról, hogy tavalyi viszonylag nem értjük, miért kell a zet is. amikor eladhatatlan halmozódtak fel kevés termés, illetve az an- helyi szükségleteket olyan nak nyomán kialakult ma- burgonyával kielégíteni, gas fogyasztói árak hatására amelyet nagy távolságból ez év tavaszán nagy volt a szállítanak ide. A szövetkekinálat korai burgonyából, zeti kereskedelem bizonyítEladatlan készletek keletkez- ványát más színben tünteti tek. sok helyen fel sem szed- fel, hogy adódott olyan helyték, földben maradt, a ter. més. igen alacsonyra estek készletek a termelői árak. Az emlf- nálunk. tett. te™elói. társulás pL Ahogvan már a bevezetőben csak kulon részükre engedé- -s mondtuk a burgonya ér_ lyezett MÉM „intervenciós" tékes táplálék. Viszonylag árkiegészítéssel tudta na- olcsón beszerezhető. Termegyobb veszteség nélkül érté- lési költségei nem túl makesíteni a tervezett 5000 ton- Kasak. Több kellene hogy nányi korai burgonyáját asztalainkra kerüljön bel6Semmi nem Indokolja, hogy le- Persze ahhoz, hogymindidén május—június hónapok- ez megvalósulják, ütemes ban egyharmadával alacso- ellátásra és jó minőségű ternyabb volt a korai burgo- mékre van szükség. A felnya termelői ára az egy év- tételek Csongrád megyében vei előbbinél ugyanakkor mindehhez kitűnőek... • azonban a szabadpiaci és P. F. Gyógyító karperec... Már egy évtizede, hogy a reumás ízületi fájdalmak „kezelésére" a mégrieses kar- és lábpereceket használják világszerte és elvétve nálunk is. A témának Nyugaton széles irodalma van, amely szerint az ízületi bántalmak a mágnesség hiányából vagy a fokozott mágnesség igényéből erednének. E szövegek fő terjesztője az a — magnószalagjairól és mágneses memóriáiról ismert — japán cég, amely a karperecek nagy részét forgalomba hozza. Fizetett „szak"-cikkeiben és prospektusaiban addig hivatkozott ellenőrzött orvosi kísérletekre, amíg egy angol orvoscsoport meg nem unta a babona terjesztését, és utána nem járt a dolognak. A kísérletet a „duplavak" elrendezésben végezték 200 betegen; sem a beteg. sem az állapotát ellenőrző orvosok nem tudták, hogy a kisorsolt karperec mágneses-e vagy azonos külsejű, de nem mágnesezhető fémből készült. A körültekintésre jellemző, hogy a kórházi megfigyelés alatt még azt is kizárták, hogy a beteg .kísérletezzen" a rajta levő fém pereccel: semmilyen vastárgyat nem hagytak a közelében. Az eredmény lesújtó a mágneses hivők számára, mert semmiféle összefüggést nem sikerült találni a karperec minősége és a tünetek enyhülése között. Ahol a tünetek javultak, ott a reumás betegek spontán javuló periódusa esett egybe a „kezeléssel", vagy pszichés tényezők játszottak szerepet, mert minden beteg mágnesként kapta a karperecet A kutatók véleménye szerint a japánok az egyéb célra nem használható ötvözetüktől szabadulnak meg ily módon. 7 w Üj vízi út az Egei-tengerhez Valóra válik egy kétszáz éves álom Egy jugoszláv—görög vál- dául ki kell egyenlíteni a Nis, Leskovac, VladicinHan lalkozás a jugoszláviai Var- Duna és az Égei-tenger kö- és Vranje városokkal, majd dar és Morava folyók ter- zötti szintkülönbségeket, s a Macedónián visz át az útja mészeti lehetőségeit felhasz- folyókat összekötő csatorná- érintve Kumanovót. Skopjét, nálva, új viziutat létesít az kat nehéz terepen, többsza- Titov Velest. Demir Kapiját Egei-tengerhez. A két szom- kaszban kell majd megépí- és Dzsevdzsellját Ne csökkentsük, gazdálkodjunk! szédos ország megállapodá- teni. A hajózó csatorna 54 mesét ENSZ-szakértők vizsga- Az üj víziútvonal - a ter- ter széles és átlagosan 4.5 latai előztek meg, s jelen- vek szerint - a Duna men- méter mély lesz. A víziót tésük alapján a szervezet ti Smederevótól a Maraván évente mintegy 80 millió segítségével lehetővé válik stalacig vezet. Onnan a Dé- tonna különféle áru szállia terv megvalósítása amely- H.Morava vonalán Presevó- tására iesZ alkalmas Smedenek ötlete mar 200 évvel ig folytatódik, majd a Li- revótól Szalonikiig. Emelezelőtt is felmerült pari tavon keresztülhaladva lett valószínűleg sport- és A jugoszláv szakemberek érkezik el a vardarhoz. turisztikai célokat is szolgál véleménye szerint az ui ví- amelyből az Égei-tengerbe maid ziút kiépítése előreláthatólag torkollik. Az út hossza Ju25 évet vesz igénybe. A gö- goszlóviában 577. Görögor- A vállalkozásnak nagy jerögök azonban bizakodób- szágban 73 kilométer lesz. lentőséget tulajdonit az, bak. szerintük már a század n„7„krtti Belgrádot Smede hoav 0 főútvonal Északvégére elkészül a hajózó út. °sszekoti Belgrádot Smede. Eufópit jóoal közelehb hoz. Az építkezést számos kö- revo- Svetozarevo, Cupnja, za Nvuaat- és Észak-Afrirülmény nehezíti. Így pél- Paracin. Stalac, Aleksinac, kához, mert a Közel-Keletre vezető út kétezer kilométerrel megrövidül. (BUDAPRESS—TANJUG) Hallgatom a tanácskozáson az iparvállalatok képviselőinek ingerült kifakadásait. Valamennyien a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágai miatt háborognak, mondván: amit ezek a munkaerőpiacon művelnek, az tarthatatlan. „Nálunk megtörtént — így az egyikük —, hogy kilépett egy komplett brigád, pontosabban átlépett egy tsz-hez". „Mi meg már másodszor kényszerülünk arra — emígy a másikuk —, hogy feljelentsük a tsz-t megengedhetetlen munkaerőcsábításért. .." Ne firtassuk, hogy hol és mi módon lehetséges ilyen „feljelentéseket" tenni, s egyáltalán: mi az hogy „megengedhetetlen munkaerőcsábítás"? Sokkal érdekesebb e háborgások közös jellemzője, hogy tudniillik: „higgye már el mindenki, aki illetékes: kimerülőben a belső munkaerőtartalék-forrás, jó ideje mást sem teszünk, minthogy egyre csökkentjük a létszámot .." Az említett tanácskozás második térháj a az ötnapos munkahétre való felkészülés volt. Az áttérés vezérjelszava, a végrehajtás legfontosabb követelménye: teljesítménycsökkenés nélkül és minden külső segítség nélkül, csakis a belső tartalékokra számítva, tehát önerőből kell megvalósítani az ötnapos munkarendet. S a Munkaügyi Minisztérium jelenlévő vezetői lepődtek meg a legjobban, amikor a vállalatok képviselői egy emberként nyugtatták meg őket: szűkös ugyan a belső létszámtartalék de az áttérésre még bőven futja belőle 1 Furcsa és elgondolkoztató ellentmondás. Egyfelől igaz, hogy a vállalatok valóban hozzáláttak a létszámcsökkentéshez (vállalati szóhasználattal élve: a „tartalékok" feltárásához és hasznosításához). Másfelől: a nagy buzgólkodás közepette nemhogy „kimerülőben" lennének, éppen ellenkezőleg: érintetlenül maradtak, vagy éppenséggel növekednek a létszámfedezettel biztosított teljesítménytartalékok. Kérdezhetné bárj ki, ugyan miként lehetséges ez a furcsaság? Nos, egyszerűen úgy, hogy amit vállalataink racionális létszámgazdálkodásnak neveznek, az jószerével nélkülözi az ésszé, rűséget; amit meg „létszámcsökkentésnek" tüntetnek fel, az nem más. mint — egy újabbkeletű kifejezéssel élve — passzív munkaerőgazdálkodás. Ha valaki kilép, nyugdíjba megy, bevonul, gyereket szül, munkakörét szétaprózzák a többiek között, s nem vesznek fel helyette senkit. Mindez rendben is lenne, ha a távozó vagy a hiányzó munkaerő pótlásáról a tudatos munkaerő-gazdálkodási megfontolások miatt mondanak le. Am az esetek nagy részében inkább csak a létszámcsökkentés rosszul értelmezett jelszava lebeg a vállalati munkaerő-gazdálkodók szemei előtt. Nem is nagyon lebeghet más, például a vállalati munkaerő-gazdálkodás hosszabb távra kidolgozott stratégiai terve, mert ilyen terveket többnyire nem készítenek. S mert nincsenek, így a létszám-, illetve a teljesítménytartalékok felderítését és hasznosítását illetően inkább csak a sötétben tapou gatódznak a vállalatok. Az viszont kétségtelen, hogy részben, vagy éppen maradéktalanul eleget tesznek a létszámcsökkentési kívánalmaknak .De milyen áron? Kezdetben még alig, ma már egyre inkább érzik, hogy e passzív munkaerő-gazdálkodás következtében egészségtélen szakmai-, és életkori torzulások jellemzik a vállalati létszámot. S mert a belső munkaerőmozgás legfontou sabb feltételét jelentő átképzéssel, illetve továbbképzéssel is bajban vannak (ezt a roppant feladatot sem lehet egy kormányrendelettel megoldani!...), ezért az imént jelzett torzulások többnyire helyrehozhatatlanok. Ez önmagában is hozzájárul a hiánypszichózis érzetéhez végtére is bizonyos szakképesítésű és bizonyos életkorú szakemberekből valóban hiány van. Rövidre zárva a bonyolult (nak látszó) folyamatot: tudják jól a vállalatok, sőt ha érdekeik úgy diktálják, el is ismerik, a létszámhelyzettel „globálisan" semmi gond. A létszám strukturális megoszlásával viszont annál több. No de ki és mikor s milyen érvekkel biztatta őket arra, hogy hasznavehetetlenné torzítsák a létszámstruktúrát? Minden idevágó határozat, irányelv, agitáció és biztatás csakis a racionális létszámgazdálkodást sürgeti, ami persze feltételezné az előrelátó vállalati munkaerőpoHtikát és gazdálkodási gyakorlatot. Gépeket, technológiai rendszereket sem lehet — súlyos következmények nélkül — ötletszerűen átrendezni. Akkor meg mi okból hiszik azt, hogy a termelóerők legértékesebbjével. az emberi munkaerővel hirtelen támadt ötletek alapján lehet gazdálkodni? V. Cs. Közületek, magánosok figyelem! MTZ tolólapos árokásóra bérmunkát vállalunk CSOMÉPSZOV Szeged-Szőreg. Makai üt 57. Telefon: 12-451. Ugyintézfi: Acs Sándorné. Szivacsvásár! EGYES TABLAMÉRETEK 30 °A árengedménnyel és sok más bark ácsáru kapható barkácsbol t.iában. SZEGED. Csongrádi sgt. 108. FiiESKEDELWa ,'At | AL/NT (80-as autóbusz végállomásától 200 m-re. a VÉRTÖ mellett.) Norton-lcút készítést vállalok rövid határidőre, garanciával. Huszka, Odesszai krt. 14. A SZEGED ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ azonnali belépéssel felvesz: — szőregt (Szerb u. 26.) 143. sz. tüzelóolal-telepére vezetőt, (lehet nyugdílas ls); a telep egyszemélyes. továbbá — algyői (Vásárhelyi u. 5.) 108. sz vegvi boltiéba vezetőt, méregkezelői szakvizsgával. Mindkét munkakör betöltéséhez erkölcsi és működési bizonvítvány. a vegylbolt-vezetőnek szakképzettség szükséges. Felveszünk továbbá dorozsmai sütőüzemünkbe sütőipari szakmunkásokat és takarítónőt Jelentkezni lehet: boltvezetőnek a szövetkezet központiában (Szt. István tér 3.). a sütőipari szakmunkásnak és takarítónőnek a sütőüzem vezetőiénél Szegőd Belvárosában keresünk négyzetméter nagysága bolthelyiséget, esetleg a Lenin körúton 96 négyzetméteres cserehelyiséget adónk. Válaszokat „Kulturális vállalat 2577/12" Jeligére a Sajtóházba kérjük.