Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Szombat, 1981. augusztus 1. 7 Bordás Ernőre em i Barinkay visszatér Valószínűleg még sokan emlékeznek a vásárhelyi volt Somogyi Tsz tagjai közül Bordás Ernőre, aki még akkor is dolgozott a közös gazdaságban, amikor már 70 éves is elmúlt. A munkásmozgalom több mint hat évtizeden át hűséges közkatonája kilencven évvel ezelőtt, 1891. augusztus 1-én született Hódmezővásárhelyen. Kubikos családban született, maga földmunkás, napszámos volt. Közismert, hogy a városban igen korán, már a múlt század kilencvenes éveiben, Bordás Ernő gyermekkorában, igen Jelentős volt a földmunkás-kubikos mozgalom. Elég, ha Szántó Kovács János nevét említjük. A nincstelen napszámos már 1910-ben — 19 éves korában — bizalmi lett a földmunkások szakszervezetében. Feltehetően már azt megelőzően ís részt vett a mozgalomban. Hamarosan következett a világháború, és a végén a Tanácsköztársaság, amelynek védelmében ő ís vöröskatona volt. A Szociáldemokrata Pártnak 1920-tól volt tagja. Lelkiismeretesen elvégzett minden pártmunkát, amit rábíztak. Természetes, hogy a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagja lett. Kardos Jánossal, Égető Ernővel, Sebők Imrével és másokkal 1948. október 1-én megalakították a Somogyi Termelőszövetkezetet. Akkor még egyáltalán nem volt általános a tsz-mozgalom. Úttörőként, az elsők között próbálkoztak a közös gazdálkodással, a város határában — gépek, felszerelés nélkül. Kevés volt a vetőmag, kevés volt az állat, csak hitük, akaratuk, munkakészségük volt az új élethez. Bordás Ernő hamarosan az ellenőrző bizottság elnöke lett. Jegyzőkönyvek tanúsága szerint, munkatervet állítottak össze. Komlós! Sámuel, Pintér Mihály, Sajó Pál és Molnár Sándorné írták még alá. Ennek alapján dolgoztak. Lehet, hogy Bordás Ernő nem tudott volna előadást tartani tudományos terminológiákkal az „enyém" és a „mienk" tudatról, de rendkívül határozottan és erélyesen védte a közös vagyont. Saját kezével írt jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy személyesen jártéi és megfizettette a kárt azzal a tsz-taggal. akinek az állatai lelegelték a közös egyik területét. Az általa vezetett fegyelmi bizottság nagyon komolyan lépett fel azokkal szemben is, akik ittasság miatt vétettek a munkafegyelem ellen. A Somogyi Tsz 1988-ban egyesült a Szántó Kovács, a Vörös Lobogó és a Vörös Hajnal termelőszövetkezetekkel. Az akkor már 77 éves Bordás Ernő az egyesült tsz ellenőrző bizottságának is tagja lett. Szűcs, Zoltán, Búzás István, Dura Péter és Dura János tsz-tagokkal együtt, leltárellenőrők voltak — vigyáztak a közősség vagyonára. Dolgozott, szinte 1975. november 15-én bekövetkezett haláláig. Sem az írásos dokumentumok között, sem a visszaemlékezésekben nem találtam nyomét annak, hogy — mai szóhasználattal — vezető pozíciót töltött volna be. Sok anyagot találtam viszont, amely bizonyítja becsületes munkáját a szocializmusért és a már kivívott szocializmus védelmében. Egyszerűen közkatona volt. Olyan, akik sokaságának köszönhetők eredményeink, jelenünk. Megérdemli, hogy őszinte tisztelettel emlékezzünk meg róla születésének kilencvenedik évfordulóján. Mayer Gyuláné Ráijesztett az eső. épp egy hete. Barinkay Sándorokra, A cigánybáró egész stábjára — s pont a premieren. Kifogni mégsem tudott rajtuk. Végiglátszották az előadást becsülettel, s végigszurkolta a hatezres nézősereg ls — így aztán időjárási viszontagságok ide. vagy oda. nem sikerült úrrá lenniük „égieknek" a szabadtéri Játékok idei harmadik bemutatóián. A reprízre ma. szombaton kerül sor. a iegyiroda hónapokkal ezelőtti ielentése szerint most ls telt ház előtt, s remélhetően kevesebb zavaró körülményekkel. Horváth Zoltán rendezte az előadást. Pál Tamás vezényli, s a képünkön látható címszereplő. Ilosfalvy Róbert, arra kíváncsi, mit 1óeol a tenyeréből Czipra. azaz JablonkaT Éva. a cigányasszony. m&m . mu Utcabálról jött a hír — Üzlet ezT — Jó lenne, ha az lenne mondja a zongorista, és beöltözik a múltba. Kockás zakóhoz csőnadrágot vesz, fölfésüli a hárít háromszögre köti a nyakkendőt, fölmászik a pódiumra, |nt a fiataloknak, hogy neonparádéra készüljenek, majd rázendítenek: a szaxofonos recsegtet. a dobos pörget. S a környékbeli jampeceken Uirrá lesz a láz"... — Ml ez? — Hungária koncert -— Kinek? — Mindenkinek. — Miért? — Pénzért — Mennyiért? — Sokérti Akkor gyerünk, (ti a szőVeg: „egész héten hajtottam • melómat, elkerültem gondosan a csehókat...„" tudatoaan, még soharock and ré— Kell ez? — Hogyne, a fiatalokat tanítani. az öregebbeket emlékeztetni kell. különben elfelejtik a múltat. Porondon egy darabka az ötvenes évek Amerikáiéból: Chuck Berry féllábazva vinnyogtatja a húrokat. Jerry Lee Lewi« fölugrál a zongora tetejére, maid kima j mólja Little Richárdot fenekével keresi a blllentyűkat. Beszalad Chubby Checkér is, eltapossa a csikket, és táncra kéri Brenda Lee-t. Jönnek a többiek: Szexi Mauzi lába közé kapja Frankó Jankót, Randi Andi meg Pöttyös Pötyi popsit mutogatva pörög a deszkán. És szól a nóta: ...automaták villognak a teremben. ... zsebeimet pénzzel teletölteném... casinó twist... A fergeteges színpadi látvány után a valamikori magyar szirupos tánczenei szöveg csihol bennem kérdést: a divat nem halad, csak visszaváltozik... — Í0V igaz a zenében is? A válaszért végig kellett várni a Hungária együttes koncertjét. Fenyő Miklós, a zenekar vezetője. így felel: — Az a dolgunk. hogy megszerettessük a zenét, rock and roll-t kér. vár tőlünk a közönség, s mi igyekszünk ennek eleget tenni. — Hány éve ÍJ már? — Tizenhárom, de most megtaláltuk magunkat, idáig is sok zenésszel dolgoztam, de most merem mondani. ez a zenekar az első. — Hogyhogy? — Ennyire ennyire tisztán sem játszottunk roll-t. — Fölmelegítettétek a git. vagy nemi? — Lehet, hogy te így hallod. de rengeteg újat ís adunk a műsorral. — Például? — Az ötlet, az elképzelés, a látásmód. Alkalmazkodunk a mostani divathoz a színek összeállításánál. Az öltözködésünkben éppen a régi az új. És passzol a képbe. amit mondani akarunk. — Nevelni szeretnétek a közönséget? — Ki mit szeret megtalálja. és szerintünk ez a műsorunk alapgondolata. — Fogalmazhatok úgy: ez benne az üzlet? — A lemezgyárnak az. de nekünk nem. Utazás, meló. Ma a koncert nem bolt egy zenekarnak. Hát akkor kinek az? Ezen morfondírozhatnánk naphosszat. Egy biztos: szocialista beatzenész még nem halt éhen. Az ís érdekes, miért nem beszélnek a szórakoztatóiparban a keresetről? Megváltozott a világ? Biztos, mert ezt a koncertet húsz évvel ezelőtt meg se rendezhették volna. Akkor még Ákos Stefi énekelt s „kitiltották a faluból", aki hegyes orrú cipőben ropta a táncot. Mintha most kárpótolnánk magunkat!? A Hungária-számoknak éppen az a jellemzőjük, hogy visszateszik az időt a jampikorra. Ez volt a nagy ötletük. Jóval a koncert után is még lelkes kis csapat várja a zenekart, aláírásért, plakátért. két-három jó szóért sorbaállnak. — Milyen érzés a siker? Fenyő Miklós mosolyog: — Most nagyon 16. ez az. amit semmi pénzen nem lehet megváltani. — Bocsáss meg. de most az jön. hogy már kiskoromtól vágytam, satöbbi... — Banálisnak hangzik, de igaz. Így életem végéig el tudnék muzsikálni. csak sajnos amilyen nehezen érhető el, annyira gyorsan vége. — Mennyit dolgoztok érte? — Sokkal többet, mintegy kezdő zenekar. Itt ls volt csillogás, villogás. erotikus színpadi jele. net, megjelent Rongyláb Jani, a szeplős Dollit egv kapualjba most is behúzták, és az énekes Dolli kerek-perec megmondta: ..nem kell a szöveg, a hegyibeszéd ..., te vagy, alti érdekel..." Kis kitérő a végére: Fekete Gábor tanulta a muzsikát, hegedült, gitározott is. Kiskorában „utálta" a szaxofont, mivel az apja a rádió zenekarában fújta állandóan. aztán rákapott, olyannyira, hogy tán még Charlie Parker, a rock szaxofonosok atyja se dugná be a fülét ha hallaná. Az első új Hungária-nagylemezből. a Rock and Roll Party-ból eddig csaknem 200 ezer darab kelt el. Szegeden hetekig, hónapokig hiába keresték, még a pozíciós ember is csak a társadalmi igényre hivatkozva követelhette az üzletvezetőn a nosztalgiaszámokat. A boltosoknak is megfájdulhatott a fejük az állandó kérdezéstől, mert a tavasszal kiírták a bejárati ajtóra: nincs Hungária-lemez! Különben a tizenhárom év alatt a Hungária együttes játszott magyaros hangvételű. subába bújós számokat. vurlitzerzenét. fölidézte a Beatles-korszakot. és most visszatért a gyökerekhez, a rock and roll-hoz. Szerintük a jó zenekarnak akkor kell váltani, amikor még a többiek „húzzák a bőrt" a másik műfajróL Mi ez. ha nem jól megszimatolt üzlet!? Még akkor is. ha az utcabálról jött. és a popzene megérte immár a sokadik válságát... Majoros Tibor A cselédkönyvtől a hiteles történelemszemléletig Honismereti diáktábor Makón Harminchat középiskolás és szakmunkástanuló tölti tíz napját Makón, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságának hetedik megyei honismereti táborában. Rajtuk kívül először veszik ki részüket a munkából általános iskolások — a makói Kun Béla Iskola úttörőinek hagyományőrző szakköre Rá ez Sándor tanár vezetésével egy 1848-ban alapított tanya komplex felmérését végzik el. Az alapító dédunokája lakja e régi földeáki tanyát, melyről most a gyerekek térképet rajzolnak, tárgyairól teljes leltárt készítenek. A középiskolások számára már nem ismeretlen a helytörténeti munka, a néprajzi gyűjtés. Legtöbben már Jártak hasonló táborokban, készítettek pályázatokat, részt vettek gyűjtőmunkában. A makói Erdei Ferenc szakközépiskola kollégiumában Marjanícz Lászlónak, a tábor vezetőjének és dr. Heavl András egyetemi adjunktusnak. a szakmai munka irányítójának vezetésével három szakcsoportban dolgosnak. Részint várostörténeti kutatómunkát végeznek. Halmágyi Pál, makói muzeológus irányításával, föltárva a város történetének dokumentumait, munkásmozgalmi emlékeket, összegyűjtve a veteránok visszaemlékezéseit, fölkeresve József Attila és Erdei Ferenc egykori barátait, vizsgálva a makói hagymakultúrát és a környező nemzetiségek életél. A tárgyi néprajzzal foglalkozó szakcsoport Nagy Vera vásárhelyi muzeológus irányításával a népi táplálkozás szokásalt méri föl, vizsgálva a hagyományok és a hagyma szerepét a makaiak étrendjében. A harmadik szakcsoport Felföldi László makói muzeológus vezetésével a szellemi néprajz néhány szeletét Igyekszik fölmérni, elsősorban a poldrizált városi társadalom sajátos szórakozási alkalmait. A két néprajzos kollektíva közös munkaként elvégzi Befejeződött a mikrobiolósusok kongresszusa Négynapos tanácskozás utén pénteken, Budapesten véget ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó magyar, csehszlovák és NDK-beli mikrobiológusok nemzetközi kongresszusa, amelyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, elméleti szakembere, élelmiszervegyésze az élesztők genetikai, biokémiai, biotechnikai és ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati tapasztalatokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a magyar szakemberek kidolgozta új sejtfúziós eljárásról szóló előadások. egv régi makói ház komplex felméréséi. Ezenkívül rövid néprajzi dokumentumfilmeket forgatnak a kiveszőben levő tárgyak használatáról. Reggelente a fiatalok biciklire pattannak, vagy gyalog veszik nyakukba a várost. Bekopognak a régi házakba. fölkeresik a Makó környéki tanyákat, rajzpapírra, filmszalagra, magnótekercsre rögzítik a múlófélben levő élet még fellelhető emlékeit. Dilmann József. a szegedi Radnóti gimnázium tanulója egy hajdani kisbíróval való találkozását eleveníti föL Bozsik Katalin Csongrádról érkezett Az 6 szerzeménye egy régi cselédkönyv és egy menhelyi bizonyítvány, valamint egy 1902-ből származó szakszervezeti tagkönyv. S a véletlenek folytán nem Is ott kapták, ahová indultak. A szomszédtól érdeklődtek, aki hamarosan mesélni kezdett gyerekkoráról, s előkerült a régi emlékek közül az Immár dokumentumértékű cselédkönyv, az árva gyerekek egykori bizonyítványa, s a többi értékes dokumentum. Majláth Sarolta, a szegedi Ságvári gimnázium tanulója már másodszor vun Makón. több néprajzi táborban is részt vett. Dicséri a makói programot, a szerteágazó és sokszínű munkát, a rengeteg találkozási lehetőséget. Tavaly a néprajzosok csoportjában dolgozott, most a helytörténészekkel járja a várost Eljutottak Szilágyi Borbálához, a munkásmozgalom régi veteránjához, aki föltárta előttük hányatott, kemény munkáséletét, beszélt a kommunisták nehéz sorsáról, s könnyek között jegyezte meg. hogy ő. aki egész életében mások boldogságáért dolgozott, élete végére mégiscsak egyedül maradt. Végrendeletében házát a makói múzeumra, berendezési tárgyait a Kun Béla Általános Iskolára hagyta. Murár Ildikó, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója a református ótemplomban lezajlott filmforgatás élményeit elevenítette föl. Szabó Éva szegedi gimnazista egy kirándulás emlékeit idézte. Csanádpalotán megnézték Asztalos P. Kálmán gazdag néprajzi gyűjteményét, felkeresték az első magyar színházigazgató. Kelemen László sírját, találkoztak az 1950-ben született téesz alapító tagjaival, majd Pitvarosra- látogattak, ahol Cselovszki György nyugdíjas tanácselnök a nemzetiségek- életéről beszélt, majd megmászhatták a szlovák evangélikus templom tornyának lépcsőit, megnézhették az Öreg harangozó déli munkáját. s fürkészhették a toronyból Makó sziluettjét. Erdélyi Eszter Hatvanból érkezett. s örömmel újságolja, hogy Ilyen közelről megismerni a tájat, az alföldi embereket másként soha nem lett volna módja. A hódmezővásárhelyi Krizsán Erika ehhez annyit tesz hozzá, hogy ő most már biztosan visszajáró vendége lesz Makónak. Megismerkedett egy idős emberrel, aki kitárta %lőtte nehéz életét, s kimondhatatlan boldogságot jelentett számára, hogy örömét, bánatát megoszthatta vele. Rendszeres látogatója lesz hát az öreg makói hátinak. (Ezek utén nehéz szavakat találni a generációs ellentétek feloldhatatlanságáról.) * Dr. Tóth Ferenc, a makói múzeum igazgatója szerint az évszázados hagyományra visszatekintő makói honismereti mozgalom 1974-ben veit új lendületet, amikor itt rendezték meg a hetedik országos honismereti diáktábort. Azóta minden évben otthont ad a város a megyei alkotótábornak, az iskolákban folyamatossá vált ez a munka, néháav helyen muzeális értékű gyűjteményeket teremtettek. Makón immár felnőttkör is működik, így n mti2eumi munka széles társadalmi bázisra épülhet. A makói diáktábor munkája is kamatozik — a legszebb tárgyak, az összegyűjtött visszaemlékezések bekerülnek a múzeum gyűjteményébe. Érezhetően erősödik az egészséges lokálpatriotizmus a fiatalok körében is. A múzeumigazgató biztos abban, hogy a megfordult társadalmi mozgásnak nemcsak a lakáslehetőségek és gyarapodó munkaalkalmak a rugói, hanem a városhoz való erősödő ragaszkodás is. Dr. Hegyi András az Erdei Ferenc-nap előadásait, filmvetítését és emlékidézését fölelevenítve elmondta, hogy a gyerekek számára a legnagyobb tanulság. hogy egyértelműen bebizonyosodott: az ország nagy ügyeiben buzgolkodó államférfi nem felejtette el tápláló gyökereit, kötődését a szülőházhoz, a rokonsághoz, a kiröppentő városhoz. E fiatalok itteni munkájának eredménye is elvezethet a föllelt cselédkönyvtől a hiteles történelemszemléletig; a tanyai ház néprajzi dokumentálásától a haza fogalmáig; a veteránok visszaemlékezéseitől a nemzeti tudatig. Azaz a csepptől a tengerig, az egyes ember sorsától a nemzet történetéig, a helyi kötődéstől a tartalmas hazaszeretetig. Tandi Lajos