Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Szombat, 1981. augusztus 1. 7 Bordás Ernőre em i Barinkay visszatér Valószínűleg még sokan emlékeznek a vásárhelyi volt Somogyi Tsz tagjai közül Bordás Ernőre, aki még ak­kor is dolgozott a közös gaz­daságban, amikor már 70 éves is elmúlt. A munkás­mozgalom több mint hat évtizeden át hűséges közka­tonája kilencven évvel ez­előtt, 1891. augusztus 1-én született Hódmezővásárhe­lyen. Kubikos családban szüle­tett, maga földmunkás, nap­számos volt. Közismert, hogy a városban igen korán, már a múlt század kilencvenes éveiben, Bordás Ernő gyer­mekkorában, igen Jelentős volt a földmunkás-kubikos mozgalom. Elég, ha Szántó Kovács János nevét említ­jük. A nincstelen napszámos már 1910-ben — 19 éves ko­rában — bizalmi lett a föld­munkások szakszervezetében. Feltehetően már azt meg­előzően ís részt vett a moz­galomban. Hamarosan következett a világháború, és a végén a Tanácsköztársaság, amelynek védelmében ő ís vöröskatona volt. A Szociáldemokrata Pártnak 1920-tól volt tagja. Lelkiismeretesen elvégzett minden pártmunkát, amit rábíztak. Természetes, hogy a felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt tag­ja lett. Kardos Jánossal, Égető Ernővel, Sebők Imré­vel és másokkal 1948. októ­ber 1-én megalakították a Somogyi Termelőszövetkeze­tet. Akkor még egyáltalán nem volt általános a tsz-mozga­lom. Úttörőként, az elsők kö­zött próbálkoztak a közös gazdálkodással, a város ha­tárában — gépek, felszerelés nélkül. Kevés volt a vető­mag, kevés volt az állat, csak hitük, akaratuk, mun­kakészségük volt az új élet­hez. Bordás Ernő hamarosan az ellenőrző bizottság elnöke lett. Jegyzőkönyvek tanúsá­ga szerint, munkatervet ál­lítottak össze. Komlós! Sá­muel, Pintér Mihály, Sajó Pál és Molnár Sándorné ír­ták még alá. Ennek alapján dolgoztak. Lehet, hogy Bor­dás Ernő nem tudott volna előadást tartani tudományos terminológiákkal az „enyém" és a „mienk" tudatról, de rendkívül határozottan és erélyesen védte a közös va­gyont. Saját kezével írt jegyzőkönyv tanúskodik ar­ról, hogy személyesen jártéi és megfizettette a kárt azzal a tsz-taggal. akinek az álla­tai lelegelték a közös egyik területét. Az általa vezetett fegyelmi bizottság nagyon komolyan lépett fel azokkal szemben is, akik ittasság mi­att vétettek a munkafegye­lem ellen. A Somogyi Tsz 1988-ban egyesült a Szántó Kovács, a Vörös Lobogó és a Vörös Hajnal termelőszövetkeze­tekkel. Az akkor már 77 éves Bordás Ernő az egyesült tsz ellenőrző bizottságának is tagja lett. Szűcs, Zoltán, Bú­zás István, Dura Péter és Dura János tsz-tagokkal együtt, leltárellenőrők vol­tak — vigyáztak a közősség vagyonára. Dolgozott, szinte 1975. no­vember 15-én bekövetkezett haláláig. Sem az írásos do­kumentumok között, sem a visszaemlékezésekben nem találtam nyomét annak, hogy — mai szóhasználattal — vezető pozíciót töltött volna be. Sok anyagot talál­tam viszont, amely bizonyít­ja becsületes munkáját a szo­cializmusért és a már kiví­vott szocializmus védelmé­ben. Egyszerűen közkatona volt. Olyan, akik sokaságának kö­szönhetők eredményeink, je­lenünk. Megérdemli, hogy őszinte tisztelettel emlékez­zünk meg róla születésének kilencvenedik évfordulóján. Mayer Gyuláné Ráijesztett az eső. épp egy hete. Barinkay Sándorokra, A cigánybáró egész stábjá­ra — s pont a premieren. Kifogni mégsem tudott raj­tuk. Végiglátszották az elő­adást becsülettel, s végig­szurkolta a hatezres nézőse­reg ls — így aztán időjárási viszontagságok ide. vagy oda. nem sikerült úrrá lenniük „égieknek" a szabadtéri Játé­kok idei harmadik bemutató­ián. A reprízre ma. szomba­ton kerül sor. a iegyiroda hónapokkal ezelőtti ielentése szerint most ls telt ház előtt, s remélhetően kevesebb za­varó körülményekkel. Hor­váth Zoltán rendezte az elő­adást. Pál Tamás vezényli, s a képünkön látható címsze­replő. Ilosfalvy Róbert, arra kíváncsi, mit 1óeol a tenye­réből Czipra. azaz JablonkaT Éva. a cigányasszony. m&m . mu Utcabálról jött a hír — Üzlet ezT — Jó lenne, ha az lenne mondja a zongorista, és beöltözik a múltba. Kockás zakóhoz csőnadrágot vesz, fölfésüli a hárít háromszög­re köti a nyakkendőt, föl­mászik a pódiumra, |nt a fiataloknak, hogy neonpará­déra készüljenek, majd rá­zendítenek: a szaxofonos re­csegtet. a dobos pörget. S a környékbeli jampeceken Uirrá lesz a láz"... — Ml ez? — Hungária koncert -­— Kinek? — Mindenkinek. — Miért? — Pénzért — Mennyiért? — Sokérti Akkor gyerünk, (ti a sző­Veg: „egész héten hajtottam • melómat, elkerültem gon­dosan a csehókat...„" tudatoaan, még soha­rock and ré­— Kell ez? — Hogyne, a fiatalokat ta­nítani. az öregebbeket em­lékeztetni kell. különben el­felejtik a múltat. Porondon egy darabka az ötvenes évek Amerikáiéból: Chuck Berry féllábazva vinnyogtatja a húrokat. Jerry Lee Lewi« fölugrál a zongora tetejére, maid ki­ma j mólja Little Richárdot fenekével keresi a blllentyű­kat. Beszalad Chubby Che­ckér is, eltapossa a csikket, és táncra kéri Brenda Lee-t. Jönnek a többiek: Szexi Mauzi lába közé kapja Frankó Jankót, Randi Andi meg Pöttyös Pötyi popsit mutogatva pörög a deszkán. És szól a nóta: ...automa­ták villognak a teremben. ... zsebeimet pénzzel tele­tölteném... casinó twist... A fergeteges színpadi lát­vány után a valamikori magyar szirupos tánczenei szöveg csihol bennem kér­dést: a divat nem halad, csak visszaváltozik... — Í0V igaz a zenében is? A válaszért végig kellett várni a Hungária együttes koncertjét. Fenyő Miklós, a zenekar vezetője. így felel: — Az a dolgunk. hogy megszerettessük a zenét, rock and roll-t kér. vár tő­lünk a közönség, s mi igyek­szünk ennek eleget tenni. — Hány éve ÍJ már? — Tizenhárom, de most megtaláltuk magunkat, idá­ig is sok zenésszel dolgoz­tam, de most merem monda­ni. ez a zenekar az első. — Hogyhogy? — Ennyire ennyire tisztán sem játszottunk roll-t. — Fölmelegítettétek a git. vagy nemi? — Lehet, hogy te így hal­lod. de rengeteg újat ís adunk a műsorral. — Például? — Az ötlet, az elképzelés, a látásmód. Alkalmazko­dunk a mostani divathoz a színek összeállításánál. Az öltözködésünkben éppen a régi az új. És passzol a kép­be. amit mondani akarunk. — Nevelni szeretnétek a közönséget? — Ki mit szeret megta­lálja. és szerintünk ez a műsorunk alapgondolata. — Fogalmazhatok úgy: ez benne az üzlet? — A lemezgyárnak az. de nekünk nem. Utazás, meló. Ma a koncert nem bolt egy zenekarnak. Hát akkor kinek az? Ezen morfondírozhatnánk nap­hosszat. Egy biztos: szocia­lista beatzenész még nem halt éhen. Az ís érdekes, miért nem beszélnek a szó­rakoztatóiparban a kereset­ről? Megváltozott a világ? Biztos, mert ezt a koncertet húsz évvel ezelőtt meg se rendezhették volna. Akkor még Ákos Stefi énekelt s „kitiltották a faluból", aki hegyes orrú cipőben ropta a táncot. Mintha most kárpó­tolnánk magunkat!? A Hungária-számoknak éppen az a jellemzőjük, hogy visszateszik az időt a jampikorra. Ez volt a nagy ötletük. Jóval a koncert után is még lelkes kis csapat várja a zenekart, aláírásért, pla­kátért. két-három jó szóért sorbaállnak. — Milyen érzés a siker? Fenyő Miklós mosolyog: — Most nagyon 16. ez az. amit semmi pénzen nem le­het megváltani. — Bocsáss meg. de most az jön. hogy már kiskorom­tól vágytam, satöbbi... — Banálisnak hangzik, de igaz. Így életem végéig el tudnék muzsikálni. csak sajnos amilyen nehezen ér­hető el, annyira gyorsan vége. — Mennyit dolgoztok ér­te? — Sokkal többet, mintegy kezdő zenekar. Itt ls volt csillogás, villo­gás. erotikus színpadi jele. net, megjelent Rongyláb Ja­ni, a szeplős Dollit egv ka­pualjba most is behúzták, és az énekes Dolli kerek-pe­rec megmondta: ..nem kell a szöveg, a hegyibeszéd ..., te vagy, alti érdekel..." Kis kitérő a végére: Fe­kete Gábor tanulta a mu­zsikát, hegedült, gitározott is. Kiskorában „utálta" a szaxofont, mivel az apja a rádió zenekarában fújta ál­landóan. aztán rákapott, olyannyira, hogy tán még Charlie Parker, a rock sza­xofonosok atyja se dugná be a fülét ha hallaná. Az első új Hungária-nagy­lemezből. a Rock and Roll Party-ból eddig csaknem 200 ezer darab kelt el. Szegeden hetekig, hónapokig hiába ke­resték, még a pozíciós em­ber is csak a társadalmi igényre hivatkozva követel­hette az üzletvezetőn a nosz­talgiaszámokat. A boltosok­nak is megfájdulhatott a fe­jük az állandó kérdezéstől, mert a tavasszal kiírták a bejárati ajtóra: nincs Hun­gária-lemez! Különben a tizenhárom év alatt a Hungária együt­tes játszott magyaros hang­vételű. subába bújós számo­kat. vurlitzerzenét. fölidézte a Beatles-korszakot. és most visszatért a gyökerekhez, a rock and roll-hoz. Szerintük a jó zenekarnak akkor kell váltani, amikor még a töb­biek „húzzák a bőrt" a má­sik műfajróL Mi ez. ha nem jól megszi­matolt üzlet!? Még akkor is. ha az utcabálról jött. és a popzene megérte immár a sokadik válságát... Majoros Tibor A cselédkönyvtől a hiteles történelemszemléletig Honismereti diáktábor Makón Harminchat középiskolás és szakmunkástanuló tölti tíz napját Makón, a Hazafias Népfront és a KISZ megyei bizottságának hetedik me­gyei honismereti táborában. Rajtuk kívül először veszik ki részüket a munkából ál­talános iskolások — a ma­kói Kun Béla Iskola úttörői­nek hagyományőrző szakkö­re Rá ez Sándor tanár veze­tésével egy 1848-ban alapí­tott tanya komplex felméré­sét végzik el. Az alapító dédunokája lakja e régi földeáki tanyát, melyről most a gyerekek térképet rajzolnak, tárgyairól teljes leltárt készítenek. A középiskolások számára már nem ismeretlen a hely­történeti munka, a néprajzi gyűjtés. Legtöbben már Jár­tak hasonló táborokban, ké­szítettek pályázatokat, részt vettek gyűjtőmunkában. A makói Erdei Ferenc szakkö­zépiskola kollégiumában Marjanícz Lászlónak, a tá­bor vezetőjének és dr. He­avl András egyetemi ad­junktusnak. a szakmai mun­ka irányítójának vezetésével három szakcsoportban dol­gosnak. Részint várostörté­neti kutatómunkát végeznek. Halmágyi Pál, makói mu­zeológus irányításával, föl­tárva a város történetének dokumentumait, munkás­mozgalmi emlékeket, össze­gyűjtve a veteránok vissza­emlékezéseit, fölkeresve Jó­zsef Attila és Erdei Ferenc egykori barátait, vizsgálva a makói hagymakultúrát és a környező nemzetiségek éle­tél. A tárgyi néprajzzal fog­lalkozó szakcsoport Nagy Vera vásárhelyi muzeológus irányításával a népi táplál­kozás szokásalt méri föl, vizsgálva a hagyományok és a hagyma szerepét a ma­kaiak étrendjében. A har­madik szakcsoport Felföldi László makói muzeológus ve­zetésével a szellemi néprajz néhány szeletét Igyekszik fölmérni, elsősorban a pold­rizált városi társadalom sa­játos szórakozási alkalmait. A két néprajzos kollektí­va közös munkaként elvégzi Befejeződött a mikrobiolósusok kongresszusa Négynapos tanácskozás utén pénteken, Budapesten véget ért az élesztőgombák kuta­tásával foglalkozó magyar, csehszlovák és NDK-beli mikrobiológusok nemzetközi kongresszusa, amelyet a Kertészeti Egyetemen ren­deztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, elméleti szakembere, élelmiszerve­gyésze az élesztők genetikai, biokémiai, biotechnikai és ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati tapasztalatokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a magyar szakem­berek kidolgozta új sejtfú­ziós eljárásról szóló előadá­sok. egv régi makói ház komplex felméréséi. Ezenkívül rövid néprajzi dokumentumfilme­ket forgatnak a kiveszőben levő tárgyak használatáról. Reggelente a fiatalok bi­ciklire pattannak, vagy gya­log veszik nyakukba a vá­rost. Bekopognak a régi há­zakba. fölkeresik a Makó környéki tanyákat, rajzpa­pírra, filmszalagra, magnó­tekercsre rögzítik a múló­félben levő élet még fellel­hető emlékeit. Dilmann Jó­zsef. a szegedi Radnóti gim­názium tanulója egy hajdani kisbíróval való találkozását eleveníti föL Bozsik Katalin Csong­rádról érkezett Az 6 szer­zeménye egy régi cseléd­könyv és egy menhelyi bi­zonyítvány, valamint egy 1902-ből származó szakszer­vezeti tagkönyv. S a vélet­lenek folytán nem Is ott kapták, ahová indultak. A szomszédtól érdeklődtek, aki hamarosan mesélni kezdett gyerekkoráról, s előkerült a régi emlékek közül az Im­már dokumentumértékű cse­lédkönyv, az árva gyerekek egykori bizonyítványa, s a többi értékes dokumentum. Majláth Sarolta, a szegedi Ságvári gimnázium tanuló­ja már másodszor vun Ma­kón. több néprajzi táborban is részt vett. Dicséri a ma­kói programot, a szerteága­zó és sokszínű munkát, a rengeteg találkozási lehető­séget. Tavaly a néprajzosok csoportjában dolgozott, most a helytörténészekkel járja a várost Eljutottak Szilágyi Borbálához, a munkásmoz­galom régi veteránjához, aki föltárta előttük hányatott, kemény munkáséletét, be­szélt a kommunisták nehéz sorsáról, s könnyek között jegyezte meg. hogy ő. aki egész életében mások bol­dogságáért dolgozott, élete végére mégiscsak egyedül maradt. Végrendeletében há­zát a makói múzeumra, be­rendezési tárgyait a Kun Béla Általános Iskolára hagyta. Murár Ildikó, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója a református ótemp­lomban lezajlott filmforga­tás élményeit elevenítette föl. Szabó Éva szegedi gim­nazista egy kirándulás em­lékeit idézte. Csanádpalotán megnézték Asztalos P. Kál­mán gazdag néprajzi gyűjte­ményét, felkeresték az első magyar színházigazgató. Ke­lemen László sírját, talál­koztak az 1950-ben született téesz alapító tagjaival, majd Pitvarosra- látogattak, ahol Cselovszki György nyugdí­jas tanácselnök a nemzetisé­gek- életéről beszélt, majd megmászhatták a szlovák evangélikus templom tornyá­nak lépcsőit, megnézhették az Öreg harangozó déli mun­káját. s fürkészhették a to­ronyból Makó sziluettjét. Er­délyi Eszter Hatvanból érke­zett. s örömmel újságolja, hogy Ilyen közelről megis­merni a tájat, az alföldi em­bereket másként soha nem lett volna módja. A hódme­zővásárhelyi Krizsán Erika ehhez annyit tesz hozzá, hogy ő most már biztosan visszajáró vendége lesz Ma­kónak. Megismerkedett egy idős emberrel, aki kitárta %lőtte nehéz életét, s ki­mondhatatlan boldogságot jelentett számára, hogy örö­mét, bánatát megoszthatta vele. Rendszeres látogatója lesz hát az öreg makói háti­nak. (Ezek utén nehéz sza­vakat találni a generációs ellentétek feloldhatatlanságá­ról.) * Dr. Tóth Ferenc, a makói múzeum igazgatója szerint az évszázados hagyományra visszatekintő makói honis­mereti mozgalom 1974-ben veit új lendületet, amikor itt rendezték meg a hetedik or­szágos honismereti diáktá­bort. Azóta minden évben otthont ad a város a megyei alkotótábornak, az iskolák­ban folyamatossá vált ez a munka, néháav helyen mu­zeális értékű gyűjteményeket teremtettek. Makón immár felnőttkör is működik, így n mti2eumi munka széles társadalmi bázisra épülhet. A makói diáktábor munkája is kamatozik — a legszebb tárgyak, az összegyűjtött visszaemlékezések bekerül­nek a múzeum gyűjteményé­be. Érezhetően erősödik az egészséges lokálpatriotizmus a fiatalok körében is. A mú­zeumigazgató biztos abban, hogy a megfordult társadal­mi mozgásnak nemcsak a lakáslehetőségek és gyarapo­dó munkaalkalmak a rugói, hanem a városhoz való erő­södő ragaszkodás is. Dr. Hegyi András az Er­dei Ferenc-nap előadásait, filmvetítését és emlékidézé­sét fölelevenítve elmondta, hogy a gyerekek számára a legnagyobb tanulság. hogy egyértelműen bebizonyoso­dott: az ország nagy ügyei­ben buzgolkodó államférfi nem felejtette el tápláló gyö­kereit, kötődését a szülőház­hoz, a rokonsághoz, a kiröp­pentő városhoz. E fiatalok itteni munkájának eredmé­nye is elvezethet a föllelt cselédkönyvtől a hiteles tör­ténelemszemléletig; a tanyai ház néprajzi dokumentálásá­tól a haza fogalmáig; a ve­teránok visszaemlékezéseitől a nemzeti tudatig. Azaz a csepptől a tengerig, az egyes ember sorsától a nemzet tör­ténetéig, a helyi kötődéstől a tartalmas hazaszeretetig. Tandi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents