Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

40 Csütörtök, 1981. augusztus 13. Jegyzék Anasztáziáért ! 'Anasztáziát értesítette a hivatal, egy szinte olvasha­tatlan papíron. hogy elviszik a gyerekeit, s mire ő ész­vesztve az iskolába rohant értük, mindháromnak hűlt helyét találta. Hetekig volt folyosótéma, hetekig gyűrűztek a tízeme­letes ház állóvízéletének víz­tükrén • a méltatlankodás hullámai, egyre erősödve, mígnem a hullámmora.1 egy hanggá állt össze: ezt nem hagyjuk annyiban! És nem hagyták. Jegyzéket írtak, alá­irtak Anasztáziáért — s gyermekeikért. „Alulírottak, büntetőjogi felelősségünk tu­datában kijelentjük, hogy Anasztázia rendes anya mód­jára ellátta gyermekeit. A szokásos fenékverésen kívül nem verte, nem bántalmazta. Nem élt erkölcstelen életet, nem ivott, nem..." A ház negyvennyolc laká­sának negyvenhét családja fejezte ki szolidaritását Anasztáziával, a szerencsét­len anyávaL Egy asszony a házbúi, egy emelettel lentebb: — Mondja, fiatalember, mit szólna, ha a maga gye­rekét egyszerűen máról hol­napra elvinnék az iskolából, s hiába várná haza? — Nem ls tudom,.; — Na. látja, képzelje el azt az asszonyt! — Elképzelem.de.,.' mégis... nem lehetett vala­mi nyomós oka?,.. — Micsoda? Az az asszony olyan rendesen járatta a gyerekeit, hogy különbek voltak, mint az enyémek. A tények azok tények! Igazolnak, vagy megdönte­nek egv állítást. Az előadó: — Kimentünk az iskolába, üzentünk a gyerekekért, ösz­szecsomagoltak, beültettük az autóba és elvittük óket a gyermekvédő intézetbe. — Nem tiltakoztak a gye­rekek? — Nem, egy szóval sem. Á nagyobbik, a lány mind­járt megértett mindent, hi­szen ismert már. Nem olyan derült égből villámcsapás volt ez az intézkedés! A lány: — Az egyik órán szóltak, hogy menjek az igazgató bá­csihoz. 0 meg azt mondta, el kell kísérnem a kisebbik öcsémet. Alfonzkát valahova. — Nem mondta, hová? 1 — Nem. — Nem is kérdezted? — Nem. . — Hová mentetek? — Józslkáért a másik Is­kolába, onnan meg a gyer­mekvédő intézetbe. — Gyalog? — Autóval. Egy néni meg egy bácsi ült benne. — Kik voltak? — Nem tudom. Nevelőotthon I. Az igazgató: — Nekünk az a köteles­ségünk. hogy felvegyük, el­helyezzük a gyermeket és gondoskodjunk a mielőbbi beilleszkedéséről, tanulásáról. Az úl életéről. — Tudnak a „beutalás" körülményeiről? — Hivatalosan nem tarto­zik ránk. — És nem hivatalosan? — Tudunk. Minden itt csa­pódik le, nekünk kell végig­élni a kezdeti indulatkitöré­seket. hozzánk jönnek jele­neteket rendezni a szülők. — Anasztázia is? — Igen, de 6 még istenes. Rajta csak az elkeseredés és a ragaszkodás látszik. Már két hónap után hazaenged­tük hozzá a gyerekeket hét végére. — Ez hosszú, vagy rövid Idő? — Rövid 1 Ilyen hamar nem mindig merjük vállalni. — Nála merték? — Igen. mert a nevelő a környezettanulmány során egyértelműen amellett nyi­latkozott, hogy oda hazame­hetnek. — Jó Itt a gyerekeknek? — Jó. Mindenük megvan. Nézzen szét. Szétnéztem. Mindenük megvan. Leltár szerint. — Tehát Itt jobb a gye­reknek? — Ezt nem állítom. Sőt! Én a család mellett szava­zok. — Akkor ls, ha büszke az Itteni eredményekre? — Akkor ls. Nevelőotthon t. Az Igazgató: — A kislány nálunk van. Bátran állítom, hogy jól ér­zi magát és már megszokták a társai ls, és ő is azokat. Most már nincs vele prob­léma. — Volt? — Igen. Megszökött. Mind­járt az első héten. — Visszahozták? — Nem. Magától jött. — Miért? — Kérdezze meg tőle! — Mit tudnak az állami gondozásba vétel körülmé­nyeiről? n — Nem kell tudnunk róla. — Tudom: hivatalosan. De mit éreznek meg...? — Olyan némelyik gyerek, mint a borjú, akit vasvillá­val vesznek el az anyjá­tól..* — Ezt nem értem egé­szen ... — Behoztak ide egy kis­lányt épp karácsony előtt két nappal, amikor másokat éppen hazaengedtünk. A szülők kint sírtak, a . lány bent. Addig magyaráztam nekik, hogy nem tehetnek semmit, én nem ereszthetem, míg én ls elsírtam magam.. „ Bocsánat, most sem tudom megállni. — Akkor nem értett egyet... — Könyörgöm, ne kérdez­zen Ilyeneket! A határozat. Mielőtt túlságosan felhan­golódnánk a vitát kavaró intézkedés miatt, nézzük meg. miért is született? A gyermekek állami gondozás­ba vétele indoklásául Ilyen tények sorakoznak a határo­zatban: az anya italozó élet­módja. kifogásolható erköl­csű életvitele, a gyermekek gondozatlansága, a velük szemben alkalmazott durva bánásmód, verés.., Anasztázia. a megtört anya. — Mindhárom gyerekét el­vitték. Oda az egész család. — Nem három gyerekem van. — Mennyi? — öt. Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg: Anasztáziának nem öt, hanem hat gyereke van — az anyakönyvi ok­mányok tanúsága szerint. A most elvitt hármon kívül még kettő (egy fiú és egy lány) állami gondozásban, egy pedig (ugyancsak állami gondozásban felnőtt lány) férjnél. így teljes a családi tabló. A hat gyereknek az idők folyamán négv vezetékneve volt. most már csak kettő. — Hányszor volt íérlnél? — Egyszer. — Az a férje melvik gyer­mek apja? — Egyiké sem. Előbb úgv volt. hogv Erzsié, de a bíró­ság kimondta, hogv nem. — A hat közül ötnek egv vezetékneve van. — Az egv képzelt apáé. Az utolsóelőtti gyereket.• Jó­zsikát egv öregember íratta a nevére. — Anasztázia, hogyan ne­velte a gyerekeket? — Nem engedtem le csak úgv egvedtil! Idefönt nem engedtem az ablakhoz. Még a filmet is csak akkor en­gedtem nézni, ha másnap nem volt iskola. Rendre ne­veltem őket! — Börtönrendre? ..'. — Maga is ezzel jön? — Mivel? — Mivel, mivel. mintha nem tudná. Hát ültem, iól van. de e+ már elmúlt. — Hányszor ült? — Háromszor. — Miért? — Lopás,."/ verekedés.;; A lány. aki megszökött az első héten az intézetből: — Igen. elszöktem, mert látni akartam anvut..,. hogv szeret-e engem. — Láttad anyut? — Láttam... Messziről or­dítozott. rám. hogv te ilven. te olvan. Erre megfordultam és visszamentem az Intézet­be. — Mit vértál a találkozás­tól? — Nem ezt. — Azt mondlák. anvukád ivott, én pedig csak üdítőt láttam nála a konvhában. — Most! Mert gvógvszert! szed! Tessék mondani, mi lesz velünk? — Ml legyen? — Ne vigyenek vissza! És méaegyszer a jegyzék­ről. Egy lakó a házból: . — Amikor bezárta a gye­rekeket. és azok kiabáltak kifelé, a levélbedobón ad­tunk be nekik vaias kenye­ret. Egy másik lakó: — Amikor kínt aludtak az aitó előtt, a földön, mi vittünk kl rájuk takarókat. Mindketten ugyanarról: — Ezt tudták, mégis alá­írták a iegvzóket? — Mit tudla az ember, mit. dugnak az orra elé. alá­írni? Igriczi Zsigmond Készülő új filmek A filmgyár műtermeiben és számos külső helyszínen dolgoznak ezekben a hetek­ben a MAFILM forgatócso­portjai. Palásthy György, akinek Égigérő íű című mű­ve a nemrég megrendezett moszkvai filmfesztiválon nvert rangos elismerést. Is­mét a gyermekeknek szánja új filmjét. A Dialóg Sttódló vállalkozásaként készülő al­kotás — Bálint Ágnes for­gatókönyve nyomán — egy meglehetősen zajos és bo­nyodalmakkal teli, ám alap­jaiban harmonikus életű család mindennapjait mutat­ja be. Az operatőr Kardos Sándor, a szereplők pedig — sok gyerek társaságában — Drahota Andrea, Mányai Zsuzsa, Balázs Péter és Er­nyei Béla. A film premierjét az év végére tervezik. Ugyan­csak a Dialóg Stúdióban for­gatja új filmjét Bacsó Pé­ter: jelenleg Pest megyei községekben készítenek fel­vételeket az l!)50-es években Játszódó produkcióhoz, amely a népi kollégiumok világába vezeti majd el nézőit. Kollányl Ágoston, a termé­szet világának neves króni­kása ezúttal egész estét be­töltő játékfilm létrehozására vállalkozott. Képsorai arról számolnak majd be, milyen hatással vannak természet­védelmi területeinkre a kör­nyezetükben dolgozó mező­gazdasági nagyüzemek. Nemrég kezdték forgatni az Objektív Stúdió „Szívzűr" cí­mű produkcióját is, amely­nek főhőse egy vidékre ke­rült fiatal orvos. A főszere­pet Máthé Gábor -alakítja, Udvaros Dorottya, Pogány Judit, Básti Judit és mások társaságában. Sok ezer méternyi archív filmanyagot nézett át az el­múlt hónapokban a Hunnia Stúdióban Surányl András, Az aranycsapat rendezője. A magyar labdarúgás fényko­rát megelevenítő mű az egy­kori képkockák mellett mai beszélgetéseket is a közönség elé tár. Így a labdarúgás ré­gebbi és újabb csillagait — köztük Puskást. Czibort. Pe­lét, Beckenbauert, Rumennig­gét — egyaránt láthatják — hallhatják az érdeklődők. A közeljövőben utazik a stáb Nagy-Britanniába, ahol az angol futball kiválóságait ké­rik kamera elé, s a Wembley stadionban tervezik megszó­laltatni Sebes Gusztávot. (MTI) Ipari jogvédolom Újítások, találmányok A Szegedi Unlversal Ipari Szövetkezet az elmúlt évti­zedben igen nagy gondot for­dított arra, hogy termékeit jogvédelemben is részesítse. Ez főként abból adódik, hogy nagy súlyt fektettek a műszaki fejlesztésre, újítások bevezetésére és dolgozóik ta­lálmányainak gyártására, Az új termékeket — és ez ter­mészetes, különösen ha jók, kelendőek a piacon — szük­séges megvédeni. Hogyan is kezdődött? 1980­ban jelent meg egy új ren­delet, az úgynevezett ipar­jogvédelmi munkáról. Ennek szellemében dolgozták ki a szövetkezetben az újítási szabályzatot, s készült el az újítási feladatterv ls, mely konkrét feladatokat tartal­mazott. Ezeket munkahelyi tanácskozásokon és a kül­döttgyűlésen is ismertettéka dolgozókkal. A szövetkezet vezetősége gondoskodott ar­ról, hogy a lehetőségek és a tervek szinkronban legye­nek; így készült el a mű­szaki fejlesztési terv. Az eredményeket minden hétfőn rendszeresen értékelték a műszaki értekezleteken. Ta­valy óta két szolgálati talál­mányt hasznosítottak. Ezek jelentős mértékű eredmény­javulást hoztak. Az árbevé­tel 1980-ban 83 millió forint volt, ez a termelési érték 43 százalékát teszi kl. A szö­vetkezet nyereségének 47 százalékáért ezek a találmá­nyok felelősek, úgymond. A tréfás fogalmazás tulajdon­képpen az újságíró igazi örö­mének kifejezése. Közismert ugyanis, hogy az újítási moz­galom hazánkban nem büsz­kélkedhet átütő sikerekkel. A vállalatok és szövetkeze­tek eredményeit ugyan nö­velné, ha hasznosítanák a legjobb ötleteket, ám az ér­vényben levő jogszabályok és az újítási rendelet sem teszi igazán lehetővé azt, hogy az ötletek és újítások gazdáit megfelelően javadalmazzák. Éppen ezért az újítási kedv jelentős mértékben csökkent az elmúlt évtized közepétől hazánkban. Az új gazdaság­politikai stratégia viszont egészen más helyzetet te­remtett. Ezekre a termelés­növelő, hatékonyságot segítő ésszerűsítésekre és találmá­nyokra szükség van! Az Unlversal Ipari Szövet- séglettel jár. kezetben az újításokon ala­puló termelési érték növeke­dése 11 millió forintot jelen­tett 1980-ban. Ez az összér­ték 6 százalékát teszi kt. A teljes nyereségnek majdnem 5 százaléka ennek köszön­hető, ahogyan a szövetkezet hivatalos jelentése is meg­állapítja, az újításokból és találmányokból származó ár­bevétel meghaladta a 97 millió forintot. A termelési érték 49 százalékát, a teljes nyereség 52 százalékát ls ezekkel érte el a szövetkezet­Az Universalban 142 ezer forintnyi találmányi, illetve újítási díjat fizettek ki ta­valy. A bruttó haszonra ve­títve ez 1,42 százalékos díj­kulcsnak felel meg. (Meg­jegyzendő, hogy a találmányi és újítási díjakat akkor le­het megtérülő költségként figyelembe venni, ha azok a bruttó nyereség három-öt százalékát teszik ki.) A termelési érték, vala­mint a nyereség összevetésé­ből kitűnik az is, hogy a szövetkezet csak olyan újí­tást, találmányt fogadott el. Illetve vezetett be, amely legalább az átlagos jövedel­mezőségi szintet eléri. örvendetes dologként köny­velik el: az elmúlt év végén olyan jelentős újítási javas­latot nyújtottak be, melynek várható haszna évenként el­érheti a 2 és fél millió fo­rintot. A hasznosított talál­mányokon kívül több ter­mék, illetve eljárás szaba­dalmaztatását szorgalmazzák mostanság. Az egyik a ké­reg alatti kártevők irtására használható rovarirtó szer. Ebből a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakvéleménye szerint hoz­závetőleg évente 500—1000 tonna szükséges a gyíimöl­csösök védelmére. Ugyan­csak jól értékesíthetőnek ígérkezik az a rovarirtószer, amely szúnyogirtásra 'alkal­mas, és repülőgépről, Illetve helikopterről szórható le. Az iparjogvédelmi munkát fog­ja minősíteni, hogy sikerül-e mihamarább szabadalmaz­tatni. Ahogy a szövetkezet­ben mondják, Igen előnyös­nek tekinthető, hogy ők már a jelenleg is használt alap­anyagokat alkalmazzák, és az új termékek gyártása csak minimális beruházási szük­Felderítő és gyógyító sugarak Az orvosi radiológia olyan tudomány, amely a röntgen­sugárzást és a radioaktív anyagok felhasználását a kór­felismerésben, a gyógyítás­ban, és a kutatásban egy­aránt alkalmazza. A radioló­gia jelentősége egyre nő. Nemcsak a sebészetben, bel­gyógyászatban, hanem úgy­szólván minden klinikai szakágazatban döntő szerepe van az orvos összes tenni­valóját meghatározó kóris­me felállításában. Napjaink­ban mind nagyobb szerephez jutnak a gamma-kamerák, mivel azok gyakorlatilag azonnal szolgáltatnak felvé­telt, a vizsgált szervről. Az orvosi beavatkozás sikere ugyanis gyakran függ a be­teg vagy sérült szervekről nyert .információk, adatok gyorsaságától és pontosságá­tól. Ma már vannak olyan mo­bil gamma-kamerák is, ame­lyek lehetővé teszik az ágy­hoz kötött betegek vizsgála­tát mozgásuk nélkül is. A viszonylag kis helyszükség­letű és nem túl nagy súlyú gammasugaras kamera akár a baleset helyszínén (a men­tőautóban), vagy akár a mű­tőben ls azonnal látható ké­pet ad a megbetegedett, sé­rült szervről. A legmoder­nebb készülékek programo­zott tárolójuk segítségével egyidejűleg adatszerűen tá­jékoztatják az orvosokat a sérült szervek biológiai és szöveti elváltozásairól ls. A tárolóban levő információk egyes esetekben megtakarít­hatják a társszakmák szak­értőivel való tanácskozásra fordítható Időt Is. A kamera­csere, a fókusztávolság vál­toztatása és a gammasugár­zás módosítása révén eddig ismeretlen vizsgálati változa­tok ls lehetővé válnak. AUGUSZTUS HAVI RENDKÍVÜLI AJÁNLATUNK! A GELKA 805-ös űiszegedi szervizével együttműködve Pljfalan üzembe helyezést vállalunk az elektromososztályunkon vásárolt: MINIMAT MIDIMAT ENERGOMAT automata mosógépeknél, Szeged. Tápé. Algvő. Szőreg. Kiskundorozsma. Gválarét. Mihálytelék térségében. GYORSÍTOTT HITELÜGYINTÉZÉS — DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! SZEGED NAGYÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents