Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

! V 0 VILÁC MOLf TÁRjAI, KYES&WCTEKt DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPiA 71. évfolyam 183. szám 1981. augusztus 6. csütörtök Ára: 1,40 forint Mezőgazdasági körkép Aratják a kendert Öntözés, tarlóhántás — Indulnak a lévonalak A kánikula előbbre hozta g|i a kender érését. Hazánk legnagyobb kendertermelő gazdaságában, a mártélyi Fürst Tsz határában indultak meg I elsőnek — a szokottnál is korábban — a betakaritógé- f pek. Négy speciális, szovjet gyártmányú kévekötő aratóberendezést állítottak munkába, de már előzőleg repülőgépes permetezéssel lombtalanítást végeztek, hogy a levélzettől megszabadult növényzetet könnyebben vághassák le. A Szegedi Kendertermelési Rendszer központjától kapott tájékoztatás szerint a terveknek megfelelően tovább folytatták a termelés centralizálását Csongrád, Békés, Bács és Hajdú megyére, hogy a termőterületek közelebb kerüljenek a feldolgozó iparhoz. így egyrészt csökkentik a szállítási költségeket, másrészt korábban érkezik be a gyárakba a termés. Ugyanakkor fokozatosan megszüntetik a rostnövény előállítását Baranya és Tolna megyében. Az aszályos időjárás ellenére kedvező képet nyújtanak az Ültetvények: a, kórók kétszáz-kétszázhúsz centiméter magasra nőttek, karcsúak, vagyis jó minőségűek, így már eleve könnyebb a betakarítás, jó ütemben haladhatnak a gépek. A gazdaságok a tőállomány sűrítésével — több magot vetve — a technológiai előírások betartásával érték el a kívánt minőséget. Az idén hazánk harminckét gazdaságában 5 ezer 130 hektárról mintegy három hét alatt kívánják betakarítani a kendert. Utána következik az óriási mennyiségű kórótömeg beszállítása, amit ugyancsak mindenütt gépesítettek. A szegedi termelőszövetkezetek a tarló 85—86 százalékáról már betakarították a szalmát. Folyamatban van a tarlóhántás. Csongrád megyében összesen 87 ezer hektáron kell elvégezni idén ezt a munkát. Eddig az összterületnek mintegy kétharmadán fejezték be a tarlóhántást. A határban sokfelé dolgoznak az öntözőszivattyúk. Egyes szakemberek véleménye szerint így is kevesebb mesterséges csapadékot kapnak a táblák, mint amenynyire víz és berendezés jutna. Mintegy 20 ezer hektárnyi felületen öntöznek, s ennél többet is megvédhetnének az aszály károsításától. A mezőgazdasági vezetők viszont arra hivatkoznak, költséges az öntözés, nem fizetődik ki embert, energiát felhasználni rá. A vitát csak az elkövetkező hetek időjárása döntheti el: ha lesz eső, a kényelmeskedők járnak jól, hiszen az esőiesés valóban kevesebb ráfordítást igényel. Üllésen szedik a nyári burgonyát A megyei ZÖLDÉRT-től kértünk információt, hogyan értékelik az idei zöldség-, gyümölcsidényt. Lengyel Árpád szerint a legfontosabb termékekből zökkenőmentes volt az ellátás. A termőterület egy részét súlyos jégkár érte a nyár elején, amiatt egyes gyümölcsök — őszibarack, alma — gyengébb minőségűek. A termelők körében panaszt is hallottunk: a jégverte őszibarackot nem veszik át. Ez az állítás csak némi módosítással igaz: közvetlen fogyasztásra valóban nern vásárol a ZÖLDÉRT jégütött barackot — nem is kelne el az üzletekben —, ipari feldolgozásra, lének, dzsemnek viszont valamenynyi fogyasztható gyümölcs elkel. Igaz, alacsonyabb áron. A termelők azonban több értékesítési csatorna közt választhatnak, oda vihetik a termést, ahol többet adnak érte. Idén egyébként kevesebb az őszibarack, mint az elmúlt esztendőben: a tavaszi fagyok megtizedelték a termést. A termelők szempontjából az is rosszul jött, hogy a nagy meleg miatt összeért néhány közeli érésidejű fajta, emiatt engedményes áron barackvásárt kellett pár napig tartani. Jó a termés burgonyából. Minden további nélkül ki tudják elégíteni a megye igényeit, a felesleget pedig más megyékbe, illetve exportra szállítják. Az apró burgonya sem vész kárba: az egészséges szemeket a hűtőipar felvásárolja, tésztafélékbe dolgozzák be. Paprikából, paradicsomból most kezdik szedni az első termést a szabadföldi ültetvényekről. Ennek nagyobb része ipari feldolgozásra kerül, piacra csak a legszebbet viszik, azok a gazdaságok, amelyek még találnak munkaerőt a válogatásra. Jó termés ígérkezik, ebbe azonban még beleszólhat az időjárás. Negyvenezer tonna vöröshagymát vesznek át idén, ebből 7—800 tonnányit már átadtak a termelők. Egészséges, jó minőségű a hagyma, exportra is szállítják. Idén jut exportra a fokhagymából is. A napokban indulnak a paradicsomlé-vonalak a Szegedi Konzervgyárban, és az előfeldolgozásra berendezkedett téeszekben. A paradicsomszezon a jövő hét közepén indul teljes gőzzel. Kéményépítők A Lenin Kohászati Művek fűtőművének két új kazánjához százötven méter magas kéményt épít a Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat. A csúszózsaluzással készülő'kémény tetejének átmérője négy méter hatvan centiméter lesz és saválló téglával bélelik a belsejét. Az építők várhatóan augusztus 20-ra végeznek munkájukkal. Szovjetunió Növekvő széntermelés A Szovjetunióban a főbb ásványkincsek 17 ezer lelőhelyét tárták fel eddig. A világ bányakészleteinek mintegy a negyede található az országban. Jelenleg a világ energiakészletének 53 százaléka szén, 4 százaléka kőolaj és csak 2—3 százaléka földgáz. Az ezredfordulóra az olajnak a 80, a gáznak a 70 százalékát, a szénnek viszont csak 2—3 százalékát használják fel. Ezért a termonukleáris energia elterjedéséig a jövő energetikusai ii elsősorban a szénhez kötöttek. A Szovjetunióban például 1985-ben 770—800 millió tonna szenet bányásznak majd. (1980-ban 716 millió tonna szenet hoztak a felszínre.) Ebből a külszíni fejtés részesedése 30—40 százalék lesz. (APN) Gépek az erdőkben Féimilló hektárral nőtt az elmúlt 30 évben az ország erdőterülete és évente már több mint 7 mitló köbméter fát termelnek ki a gazdaságok. Az eredménvek még jobbak lehetnének, ha az erdőkben a műszaki fejlesztés is mindig léDést tartana a faállomány bővítésével, illetve a felhasználók igénveivel. A hazai erdő- és fafeldolgozó gazdaságok gépészeti feilesztése némi lépéshátránnyal indult meg. az eredménvek azonban már a fellendülés időszakáról tanúskodnak. Az elmúlt 10 évben 25 százalékkal nőtt az erdei munkák gépesítettsége, amely jelenleg mintegy 65 százalékos. Mindenekelőtt a nehéz fizkai munka kiváltásánál mutatkoznak meg a sikerek. A fadöntést, a galvlvazást. a szállítást és még ió néhánv erdei munkát már telies egészében gépekre bízták. Ám nem ennvire egyértelműek az eredménvek — különös módon — éppen a hazai jellegzetes, úgynevezett keménvlombos fafaioknál. A külföldről beszerezhető technikai felszerelések uavanis főként a fenyőerdők kitermelésére alkalmasak. Az erdőgazdaságok a művelési munkánál mintegy háromnegyed részben hazai fejlesztésű, részben mezőgazdasági gépekről átalakított eszközöket használnak. A Zalai Erdő- és FafeldolOlcsóbb öntözőfelszerelés Árusítási siker A mezőgazdasági ellátókereskedelem gyakorlatában szokatlan akcióra került sor; a gazdaságok a főszezonban vásárolhatnak árengedménnyel öntözőberendezéseket, szerkezeteket. A lehetőség felkeltette az üzemek érdeklődését: egy hónap alatt csaknem száz nagy teljesítményű öntözőgép talált gazdára. Az országos készlet értéke az Agroker-vállalatok telepein mintegy 150 millió Műemlékvédelem Szerdán befejeződött Egerben a műemlékvédelemmel foglalkozó nyári eevetem. A tudományos fórumra az idén a hazai szakembereken kívül tizenkét országból érkeztek vendégek. A téma ezúttal képzőművészeti emlékeink védelme volt. Megemlékeztek a fórumon arról is. hogv éopen száz éve 1881-ben alkották meg hazáinkban a műemlékek fenntartásáról szóló törvénvt. ám lényegbeli előrelépést csak a 13/1949-es törvényerejű rendelet hozott. Napjainkban már nemzetközileg is ió példaként tartiák számon a magvar műemlékvédelem módszereit. forint, ebből egy hónap alatt 35 millió forint értékű gép, öntözőcső és szórófej talált vásárlóra. A kedvezmény mértéke 20 százalékos volt, így az üzemek összesen 7 millió forintot takarítottak meg. A mezőgazdasági üzemek szakemberei vásárlási készségükkel arra adtak választ, hogy van beruházói kedv, elképzelés és szándék abban az esetben, ha a felszerelésekhez olcsóbban juthatnak hozzá. Korábban ugyanis sokan megkérdőjelezték azt, hogy fellendülhet a forgalmazás az öntözőkészletekből. Sokan úgy találták ugyanis, hogy a viszonylag mérsékeltebb öntözési eredmények az öntözővíz drágulásával hozhatók összefüggésbe. Kétségtelen, hogy ez is közrejátszott a visszafogottabb teljesítményekben, a mostani árusítási siker azonban jelzi, hogy a magasabb vízárak ellenére is sokan vállalkoznak az öntözőtelepek berendezésére és az öntözésre, ha az ipari eszközökhöz alacsonyabb áron hozzáférhetnek. Az év első felében — mindenekelőtt természetesen a nyári hetekben-hónapokban és a tavasz esőtlenebb időszakában — összesen 140 ezer hektárnyi terület kapott mesterséges csapadékot; ez a teljesítmény alatta marad a korábbi évek kiugró öntözési eredményeinek, de ez csak részben magyarázható a felszerelések korábban viszonylag magas árával. Az idén a növények viszonylag egyenletes csapadékutánpótlásban részesülnek, az elmúlt négy-öt hétben például szinte rendszeresen kapott csapadékot a talaj. Ennélfogva az öntözésre csak ott van szükség, ahol zöldségfélék és a nedvességellátásra érzékeny egyéb kultúrák tenyésznek, ezek viszont szinté a nap minden szakában megkapják a szükséges mesterséges csapadékot. fiozó Gazdaságban öt év alatt megháromszorozódott a géDi teljesítmény. Korszerű fűrészeket, szállítójárműveket és rakodókat állítottak munkába. A kitermelést közel 50 százalékkal, úgv növelték. hogv időközben negyedére csökkent a munkáslétszám. Somogyban. ahol évente t.öbb mint félmillió köbméter faanvagot termelnek ki. már több mint félezer korszerű gép dolgozik. Jelentősen nőtt az ipari fa kitermelése és a korábbinál értékesebb alapanvaeokhoz iutnak a feldolgozók az erdőkből. A korszerűsítés úiabb állomásaként svéd gvártmánvú géDsört állítanak munkába, ezzel — amennyiben a kísérlet eredményes lesz — lehetővé válik a hazai faállomány feldolgozása." Az 52 ezer hektáron gazdálkodó Nvueatmagvarországi Fagazdasági Kombinát az elmúlt öt évben 140 millió forintot költött. gépesítésre. Korábban a fának csak mintegv felét tudták géppel rakodni, ez az arány már eléri a 75 százalékot. Jelentősen feilődött a fadöntés és a faanvagmozgatás technológiája is. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság élen iár a munkafeladatok gépesítésében. Az üzem most. már rendelkezik a fontosabb erdőművelő berendezésekkel. Részben szakembereik tervei alapián a helvi üzemekben készítik el a géneket. Külföldön is felkeltette az érdeklődést legújabb típusuk, az egri aprítógép. amelv az eddig veszendőbe ment hulladékgallvak hasznosítását teszi lehetővé. Az Egerben kifeilesztett fakérgező gép a lombos fák kezeléséré is alkalmas, ellentétben a tőkés országokból beszerzett eszközökkel, ezekkel csak a fenvőt munkálhatták meg. Az egriek ötletességét bizonyítja. hogy úi 1 ahasító gépet is szerkesztettek, amely kevesebb energiával végzi a munkát. Mindent egybevetve a Mátrában öt év alatt 6.4 óráról 3.6 órára csokltent az egv köbméter fa kitermelésére fordított idő. Az üzemekben gondot okoz, hogy akadozik az alkatrészellátás. Zalában öszszesen 40 géptípussal dolgoznak. Elég. ha csak egy-egy fogaskerék hiányzik, emiatt gyakran hónapokig áll az értékes erdészeti gép. Az alkatrészhiányon úgy akarnak változtatni, hogy a Lentiben működő fafeldolgozó üzem területén úi tmk-műhelyt rendeznek be. Persze, szívesebben vennék, ha a központi készletből szerezhetnék be a hiányzó cperedarabokat. A Buda-videki Állami Erdő- és Vadgazdaságban a meglevő gépek javításához nincsen alkatrész, emiatt már arra kényszerülnek, hogv a leállított erő- és munkagépek kiváltására úiat vásároljanak. A csuklós és Zetortraktorokhoz nehezen kapnak alkatrészeket, ugyanez a helyzet a munkásszállító gépkocsiknál is. A terepjárókhoz két éve hiányzik a szükséges alapvető műszaki felszerelés. A gazdaságok szívesen vásárolnak külföldi gépeket. Beszerzésüket — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — alapos tervezés előzi meg. Zalában lövőre állítják munkába a kanadai gyártmányú, három nagy gépből álló berendezést. amely az erdőgazdaság egyik fontos munkáját oldja majd meg: az úgynevezett előhasznosítást. A gép fadöntő és rakodó, továbbá közelítő-szállító járműből áll. és további egysége a gallyazó-daraboló-osztályozó berendezés. Mindössze három ember szolgálja majd ki. A Buda-vidéki erdészetek 18 millió forintos beruházással áttérnek, az úgynevezett apríték termelésére, ezzel a farostlemezipar számára adnak majd alapanyagot. Somogyban is lehetővé teszik a feldolgozó ipar jobb ellátását. Üj gépükkel forgácsalapanyagot készítenek és ezzel javítják az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét is. Vasban az elkövetkező öt évben mintegy 200 millió forintot költenek a fatermesztés és -kitermelés további fejlesztésére és a gépesítésre. Az üzemben a komplex gépesítési program a következő években is tervszerűen halad, és várhatóan rövidesen megérnek az iparszerű termelés megvalósításának feltételei. (MTI) Szerszámgépgyártás A szerszámgépgyártás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Az elmúlt években korszerű szerelőszalagokkal és automata vezérlő gyártósorokkal ellátott szerszámgépgyárak épültek országszerte. A hujcsoni szerszámgépgyárban például az új gépsorok munkába állítása óta 20-szorosára növekedett a termelés. Jelentősen hozzájárult az iparág dinamikus fejlődéséhez a munkaverseny és a megalakult újítási és ésszerűsítési brigádmozgalom.