Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

2 Szerda, 1981. augusztus 12. Az özdi Kohászali üzemekben tervszerűen halad a 3-as kohó közenes javítása. A harmincegy nap alatt sor kerül a kohópáncél részleges cseréjére, a falazat felújítására, kicserélik az adagolóberendezést, s felülvizsgálnak valamennyi szerelvényt. A képen: a iaví• tás mozzanata Tettekre várnak Segített a Patyolat is Aki sérüli kézzel, lábbal. Vannak azonban, nkik en- latok, amelyeknek íeérete épségét vésztett szemmel nél naevobb támogatásra csak ígéret maradt. Többet fülleli evekszik élni a telies szorulnak. Szegeden hat ártanak a megcsillantott, életét, legkevésbé sajnálatra olvan rokkant embernek maid elhamvasztott remévágyik. De egvüttérzö se- ajánlotta föl térítésmentes nvek. mint akár a néma elEítségre igenis szükségük szolgálatait a Patvolat. akik zárkózás. Mert ezek az emvan ezeknek az embereknek, ki sem tudnak mozdulni berek lelki sérüléséltet még SzéD és hisszük, hasznos otthonról. A vállalat géDko- kevésbé tudták elviselni, kezdeményezés volt. hogv az csiia a kívánt időközönként mint bárki más. idei esztendőt, a rokkantak viszi-hozza a mosandó és Örömmel üdvözlünk tehát n^zetközi évévé imlvání- ruhakat. A háztól-há- minden vállalt és teljesített totta a z ENSZ. Hazankban is . . , ., segitseget. amelv a rokkanszámos öélda ielzi: nem volt ZIg szolgaltatast mindegvike tak javát szoigália. íev a hiábavaló a rokkantak irán- óriási segítségnek tartia ezt. Patyolatét, is. S hogv a neti figvelem fölkeltése. Jó Minden fölaiánlott és tel- mes szándékot ne éktelenít^íf^'L, iesített vállalás hozzájárul sék szénséghibák. eavetlen nvabb lett. 10 nehanv. eddig ... , . , „ , , csuoán technikai okokból ahhoz, hogv könnvebben bol-. intezmenv sem feledkezhet négv fal közé zárt ember ki- dogulianakazok is. akiket a meg arról: december 31-én juthatott, a szabad levegőre, s^-g megfosztott az önálló búcsút intünk a rokkantak SetStS «n -^kvés lehetőse- évének, de szerte a világon. Alig fölsorolhatok • azok a eéto1- De itt emlékeztetnénk isv meevenkben. varosunkkisebb-nagvobb jótétemé- arra. amit g Mozgáskor látó- ban. továbbra is élnek támonvek. amelvekkel szocialista zottak Csongrád megvei gatásra váró rokkant embebrigádok vállalati közössé- Efivesületének vezetői már rek. eek. kulonbozo hivatalok , . rK < elmondtak: akadnak valladolgozói igyekeznek megkönnyíteni szerencsétlenül járt embertársaik mindennaniait. Tula idonkénnen nem eget. rengető munkákat várnak ők sem az éoek seregétől. Tud iák. többnyire aoró figveJmességek sorával elviselhetővé. értelmessé varázsolható az ö életük is. Legutóbb például a Patvolat vállalattól érkezett a hír: a központi üzem. a szalonok, a felvevő üzletek dolgozói vállalták, hogv ki-ki nvolc órát dolgozik ' kommunista műszakban, melvnek értékét n rokkantak támogatására nvitolt számlára fizetik be. A mosoda dolgozóinak 70. az irodában helytállók 30 százaléka elvégezte már a fölajánlott fizkai munkát, augusztus végére egvütt les* a nem csekélv összeg, önmagában ez is dicséretre méltó vállalkozás. De ennél többet tettek a Patvolat dolgozói. Érezték, mint szolgáltatók egvéb hasznos segítséget is tudnak nvúitani. A felvevőüzletek vállalónői — némi kutató munka után — iavaslatot tettek a környéken élő rokkantak patronálására. Akit. betegsége nem köt a lakáshoz, annak a fióküzlet megközelítésében nyújtanak segítséget és természetesen a megkülönböztetett figyelemmel is. „Szurkálják" a kukoricát Olcsóbb a takarmányozás Az állattartás költségei- ró gőzt is visszatartják, nek csökkentésére energia- ismételten felhasználják, takarékos kukoricalakarrná- előmelegített levegőt nyozási eljárást dolgozott ki nosító berendezést a és Az haszFűtőber gyártja, a „kukoricaszunkálót" pedig a Bólvi Állami Gazdaság készíti nagyobb sorozatban. A hagyományos szárításnál 100 kiló kukoricához átlagban 60 forint értékű gázolajat használnak fel. Az ISV módszerével a költségek kétharmadát megtaüzemeinek az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Néhány gazdaságban már kipróbálták az új módszert, s az eredmények biztatóak: a beruházási költségek máiezer tonna takarmány kezelésénél megtérülnek. Az új eljárás három, önmagában is eredményes ta- karíthatják, így csupán 20 Félévi bizonyítvány A

z elmúlt évtized végére a legstabilabbnak hitt tőkés nemzetgazdasagokat is fenyegetni kezdte a receszszió réme. Ma már ott tartunk, hogy az Egyesült Államok új kormánya nyíltan is sutba dobja a szociális támogatások programját: az NSZK-ban rigorózus takarékossági tervet dolgoztak ki; a brit oroszlán földjén pedig az évszázad esküvőiének hókusz-pókusz ceremóniája sem feledtette, hogy munkanélküliek, perspektívát nem látó emberek gyújtogatnak az utcákon. Kétségbeesettnek látszó intézkedések születnek. melyektől az infláció mérséklődését várják; hajdan erős konszernek sora jelent csődöt. Az olyan kis országok számára, mint a miénk, ezek a jelenségek egyértelműen a piaci helyzet szigorodását jelentik. Magyarországról szólva, különösen igaz ez. Ismeretes például, hogy a hetvenes évek elején bekövetkezett árrobbanás húsz százalékkal értékelte le gazdaságunk teljesítményét. Akkoriban még bizakodtunk, de a tendencia, sajnos, tartósnak mutatkozik, és egyre nagyobb feladatokat ró ránk. hiszen termékeinknek több mint a felét külpiacokon kell értékesítenünk. Természeti kincsekben nem vagyunk gazdagok, nincs nagy mennyiségű, könynven mozgatható tőkénk, munkaerőforrásaink kimerültek: érthető tehát az úi gazdasági stratégia, amely a fejlődés alacsonyabb üteme mellett igyekszik megtartani az életszínvonalat, illetve kis mértékben növelni azt. A legfőbb forrás, ami rendelkezésünkre áll: az emberi tőke. az. hogy gazdagok vagyunk képzett, tapasztalt munkaerőben. Legfontosabb feladatunk az egyensúlyi helyzet visszaállítása. Hogyan sikerül? Ezt méri politikus, közgazdász, statisztikus és újságíró is rendszeresen. Lapunk hasábjain az elmúlt héten közöltük Gazdasági körkép című sorozatunkat, melyben arra kerestünk választ: összhangban van-e tervünk és a teljesítményünk? Mielőtt mélyebbre ásnánk: szögezzük le, hogy jelentős mérvű fejlődés mutatkozik, de az ipar teljesítményének összértéké még hagy kívánnivalót. Ezerkilencszáznyoicvanban új szabályozórendszert vezettünk be: megszűnt például az eszközlekötési járulék és a relációs jövedelemarányok befolyásolása céljából 1976-ban bevezetett termelési adó; harmincötről huszonnégy százalékra mérséklődött a bérköltség után fizetendő járulék, s teljes körben változtak az ipari termelői árak. Ez a termelési költségszerkezet változását hozta maga után. Üj vonások jelentkeztek a foglalkoztatáspolitikában is. A cél kettős volt: telies és hatékony foglalkoztatásra kell törekedni. Ám megtörtént közben, hogy a kényszerítő külső körülmények hatására az ipari, az építőipari termelés dinamikája visszaesett az országban, azért aztán az elmúlt esztendő eredményei — éppen emiatt — valószínűleg nem kerülnek aranybetűkkel a gazdasági annalesekbe. A mélypontot azonban sikerült odahagynunk. A KSH megyei igazgatóságának 1981 első negyedévét értékelő jelentése megállapítja: Az ipari termelési az 1980. év eleji visszaesés után ismét emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökkent. A termelékenység 57 százalékkal nőtt. a termelés növekedése teljes egészében ennek köszönhető. Íme, ismét az emberi tényező szerepe... Ha lassan, s még kissé tétován, de kezdik éreztetni hatásukat a munkaszervezés eredményei; az új szisztémák. Emlékeztetnem kell rá, hogy csak nemrégiben vezettek be olyan rendszereket, mint az AMPS a textiliparban, s egyre inkább tért hódít a három M-mel jelzett, hatékonyságot növelő. ugyanakkor a dolgozót kímélő szervezési metódus Van azonban egy kis hibácska. Nemcsak az ember válik beidegződött szokásainak rabjává, hanem a vállalat is. Ügy megszoktuk. hogv a bázishoz viszonyítunk, hogy mindenféle bölcs fanács és intelem ellenére sem tudtunk leszokni róla. Nem fúrni akarom én ezt a viszonyszámrendszert. ő maga ártatlan, s a maga nemében hasznos is lehet. Ám ha csak reá hivatkozunk. azt érjük el. hogy tegnapi önmagunkkal mérjük csak magunkat, s ez félrevezető. A tervhez és nem a bázishoz kell mérni. Pontosabban szólva, a népgazdasági tervhez, az ország céljaihoz, s azt kell vizsgálni, ki mennyivel járult hozzá a tiszta jövedelem gyarapodásához ... Azért mondom el mindezt, mert a bázishoz viszonyítva jól állunk. A báziseredmények viszont igencsak gyengék ... És ezt bizonyította a mi sorozatunk is. A tejipar tavaly nullszaldóval zárta az évet, 1980 derekán a MEDIKÉMIA szövetkezet 200 ezer forint ráfizetést jegyzett. A tejipar eredménye hatszorosa a tavalyinak, az ipari szövetkezetnél hat hónap alatt nvolcmilliós nyereség mutatkozik. A pezsdülés jeleit, íme. adatok bizonyítják. Biztosra vehető, hogy Csongrád megye gazdasága ez alatt a hat hónap alatt is országos átlag fölött produkált, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy az elmúlt másfél esztendőben az egyensúlyi helyzet őrzésében főként az élelmiszeripar és a mezőgazdaság jeleskedett. Országos adatokból leszűrt summázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export mennyiségének és árszintjének növekedése volt a kedvező helyzet döntő tényezője, az ipari kivitel mindkét időszakban stagnált: — Csongrád megye jelentős mezőgazdasági erőt képvisel, élelmiszeripara fejlett ... H

ogyan értékelhetjük tehát ezt a nehéz külgazdasági körülmények meghatározta másfél esztendőt, s ezen belül hogyan az év első hat hónapját? ..Az elmúlt évet jellemző sajátos körülmények — állapítja meg az MSZMP Csongrád megyei bizottságának, a gazdasági építőmunka 1980. éVi tapasztalatairól és az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló állásfoglalása — minden területen ösztönözték a mélyebb helyzetelemzést és fokozott alkalmazkodást, kezdeményezőkészséget váltottak ki. Az igényesebb feltételek között megyénk gazdasága a megjelölt irányba, de az előző évinél és a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. Mégis megállapítható, hogy gazdasági építőmunkánk alapvetően eredményes volt. örvendetes, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete szilárd maradt, a jövedelmezőség színvonala pedig a vártnál kedvezőbben alakult." Nagyjában, egészében ugyanez mondható el a mostani félév eredményeit elemezve. A többet, jobbat akarás szándéka előtt fejet kell hajtanunk; vezetők és beosztottak egyaránt sokat tettek azért, hogy elérjük legfőbb célunkat, a külgazdasági egyensúly ja»uláiát Túlzottan optimisták azért nem lehetünk a félév gazdasági leltárát illetően. Kozma Ferencnek, a kitűnő közgazdásznak a megállapítását idézem ide: „A népgazdaságban a munkaintenzitás és a termelékenység alacsonyabb, mint. amilyen termelőerőink jelenlegi fejlettségi színvonalán lehetne.'' Petri Ferenr Hegteltek a téeszüdülők forintba kerül egy mázsa karékossági lehetőségből ötvöződik. A módszer az át- I „ , lagosnál két-három héttel kukorica megszaritasa. korábban érő kukoricafajtát igényel, ezt az esősebb időszak beköszönte előtt letörhetik, és így eleve kevesebb a növényből kiszárítani való nedvesség. A lemorzsolt terményt speciális berendezéssel kezelik; valamennyi szemet több helyen — gépi szerkezettel — a szó szoros értelmében megszúrják, ezáltal szárításkor könnyebben leadja víztartalmát a szem; rövidebb idő alatt, gyorsabban szárad, ötletes műszaki megoldással a szárításkor fejlesztett forA nagy nyári mezőgazdasági munkát, a betakarítást ma mar teljes egészében gépesítették. ennél fogva a nyári időszakban a termelőszövetkezetek tagjai és az alkalmazottak szinte ugyanúgy közös gazdaságok tagjai, részt vehetnek az üdülésben, mint a népgazdaság egyéb ágai baji dolgozók. A mezőgazdasági üzemek üdülői megteltek, és a SZOT. és a TOT közös megállapodasa alapján a szakszervezeti üdülőkben is jól megérdemelt pihenőjüket töltik a 160 termelőszövetkezet közös összefogásával az elmúlt évben készült el a harkányi 200 személyes üdülő, amelyben ezekben a napokban is telt ház van. A közös gazdasagok a résziegyek arányában Haltelepítés Jövő ősszel a sporthorgá- rös békési, tárcsái hídjaigzok már méteres halként nál, a Hármas-Körös gyofoghatják azokat a ponty- mai hídjánál, továbbá a folyadékokat, amelyeknek te- lyáséri, németzugi, papzugi lepítését a hét elején kezd- holtágakba, a türtői horgászták el a gyomai Viharsarok tóba, az öcsödfalualjai, gyoHalászati Termelőszövetkezet mafalualjai, csengeti, keszakemberei a Körösök él^ kba halflkat es holtagaiba. Mintegy 100— " 110 ezer, kétnyaras pontyot a szövetkezet feherháti tóhelyeznek ki a KettŐ6-Kö- rendszerében tenyésztették. Az idén összesen mintegy kapnak beutalót, és egy hétre 50 ezer mezőgazdasági ter- küldik el tagjaikat, alkalmamelöszövetkezeti dolgozó zottaikat a fürdőhelyre. üdülhet az ország különböző Ezenkívül Debrecenben és részein. A SZOT-tal 1975- Hévizen van még közös erőben kötött szerződés alapján temlel6SZÖévente 3 ezer jegyet kap- A tsz-üdülök beruházásának a tsz-tagok, akik élnek hoz nem jár allami támogais a lehetőséggel. Négy-öt tás. Az üzemek az anyagi évvel ezelőtt a SZOT-beuta- erők összeadásával biztositalók iránt még alig volt ér- nak további lehetőséget tagdeklődés, azóta azonban egy- jóiknak a pihenéshez. Jelenegy üdülőjegyre 5—10 je- leg két termelőszövetkezeti lentkező is van, „társasüdülő" van szervezés A termelőszövetkezetek sa- alatt: az egyiket Zamárdiját erőből is igyekeznek fej- ban. a másikat pedig Gyulán leszteni az üdülőhálózatot. A építik fel. i