Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

5 Kedd, 1981. augusztus lí." Nemzetiségi találkozó Mintegy tízezren voltak kíváncsiak vasárnap a bánki nemzetiségi találkozóra, a Nógrád megyei nemzetiségi napok hagyományos záró­eseményére. Az ünnepséget népviseletbe öltözött szlovák és német nemzetiségi, vala­mint magyar művészeti együttesek színpompás, da­los-táncos menete nyitotta meg. A vízi színpad előtti szabadtéri nézőtéren helyet foglaltak a huszonnégy Nóg­rád megyei nemzetiségi köz­ség képviselői. Ott voltak a Nógrád megyei politikai és társadalmi szervezetek. a magyarországi nemzetiségi szövetségek, valamint a szlo­vákiai losonci járás küldött­ségének képviselői is. A né­pes nagygyűlésen dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára méltatta hazánk lenini nem­zetiségi politikáját. A nagygyűlés után a Nóg­rád megyei együttesek és szólisták mellett bemutatta műsorát a losonci járás né­pi együttese, a gyetvai Pod­polonec együttes, valamint az NDK-ban élő szorb nem­zetiség népi együttese is. Megrendezték a magyaror­szági szlovák nemzetiségi lap, a Ludove Noviny nap­iát A programot népművé­szeti vásár, népdalműsor tet­te változatossá. Céltámogatások a közművelődés fejlesztésére Csaknem 20 millió forint­tal támogatják az idén a közművelődés fejlesztését célzó elképzelések megva­lósítását, az új kulturális szolgáltatások tárgyi felté­teleinek megteremtését a közművelődési alapból. Az Országos Közművelődési Ta­nács nemrég döntött a ren­delkezésre álló összeg el­osztásáról. azokat az igé­nyeket részesítve előnyben, amelyek a legfontosabb mű­velődéspolitikai feladatokhoz kapcsolódnak, s a művelő­dési intézményekkel kevé6­csaknem 6 millió forint cél­támogatást kapott ahhoz, hogy gyorsabbá, rendszere­sebbé tegye a szellemi ér­tékek eljuttatását a kis te­lepülésekre, illetve közre­működjék a lakótelepek sok­színű, tartalmas klubéleté­nek megteremtésében, az er­re alkalmas helyiségek hasz­nosításában. Az amatőr művészeti moz­galom továbbfejlődését se­gítő szakmai-módszertani központok létrehozására, a műkedvelő együttesek szín­bé ellátott települések lakos- vonalasabb munkafeltételei­ságának kulturális lehetősé- nek megteremtésére geit javítják majd. Így je­lentős segítséget adnak azoknak a terveknek a va­lóra váltásához, amelyek az oktatás és a közművelődés kapcsolatának erősítését, a két intézményhálózat lehe­tőségeinek kölcsönös kihasz­nálását szorgalmazzák. Országszerte okoz az apró falvakban, 11 letve az újonnan épült la­kótelepeken élők művelődé­si igényeinek kielégítése, ezért az ezzel összefüggő el­képzelésekre különösen nagy figyelmet fordított az OKT. így a főváros és 14 megye Hfilköinapok Nesze neked kistermelő! ugyan­csak számottevő összeget fordítanak — a helyi for­rásokat kiegészítve — az alapból. Az idén több olyan tervet ls támogat az OKT, amely egy sajátos helyzetű réteg, a testi fogyatékosok sok gondot kulturálódási lehetőségeinek szélesítését tűzi célul, annak érdekében, hogy a művelő­dés eszközeivel is segítsék a rokkantak mind harmo­nikusabb beilleszkedését a társadalomba. A tanácsi művelődési ott­honok hálózata mellett szá­mos más intézmény is ré­szesül az alap pénzeszközei­ből. így például több járá­si, illetve megyei könyvtár külön zenei részlegének ki­alakításához kap hozzájá­rulást Á propaganda hullámai immár mindent beboríta­nak : kistermelő, termelj tejet húst zöldséget, gyü­mölcsöt! Csak azt mondd meg, hogy segítsünk or­szágmentő munkádban, és mi, vállalatok, intézmények máris integrálunk, koordi­nálunk. Volt a tanyavilágban ko­rábban egy — mint kide­rült félillegális gyakorlat Az inszeminátor — a mes­terséges termékenyítő állo­más embere — ha kérték, házhoz ment hogy az állat otthonában ejtse meg az aktust Az inszeminátornak vannak kijelölt állomáshe­lyei, amelyek közt napról napra menetrendszerűen közlekedik, akár a pesti gyors. Ezekhez kellene a megjelölt időpontokban elő­vezetni a szaporodni kívá­nó állatokat Csakhogy • tanyavilágban többnyire idős emberek tartanak te­henet, akik nehezen tudják elvezetni jószágukat a több kilométerre levő állomásra. A kijelölt helyek egyébként is inkább forgalmas mü­utak közelében vannak, a tehenek is, idős gazdáik is idegenkednek a száguldó jármüvektől. Olyan is elő­fordult Mórahalmon, hogy taposta a gazdáját az állo­máson. Ezért aztán megkérték az inszeminátort, hogy gépko­csiján házhoz jöjjön. A benzinköltséget pedig meg­fizették neki. A mende­monda szerint nem tetszett valakinek, hogy a termé­kenyítő ember így igen so­kat keres. Megtiltották ne­ki, hogy a kijelölt helyen kívül is végezze a kister­melőket támogató munká­ját. Az Inszeminátor egyéb­ként nem ingyen inszemi­nál. Egy termékenyítés két­száz forintot kóstál, igaz, garanciával: ha elsőre nem sikerül, megismétli, s ezért nem kell külön fizetni, A jövedelmi egyenlőségnek most már megadatott, ami jár neki. Mit tehetnek az idős tehéntartók: fogadnak fiatal napszámost — ha kapnak — 80—100 forin­tért, aki segít elvezetni a tehenüket. Jól megvannak hát segítve. Ezúton kérde­zik tisztelettel: nem lehet­ne-e beleszámítani a hiva­talos díjszabásba, hogy ez­tán is házhoz jöhessen a gumikesztyűs ember? Sőt, uram bocsá: ha mór ilyen nagyon segítik őket, nem férne bele a benzinköltség A századik Csikós Attila tervezte a Teli Vilmos díszleteit Tavaly nyáron úgy bú­csúztunk Csikós Attilával: Viszontlátásra, jövőre! Nem véletlenül. A Népszínház ve­zető tervezője néhány eszten­deje immár hazajár Szeged­re. Sorozatát egy nagy sike­rű díszlettel kezdte: 1975-ben a szegedi operatársulat Ko­dály-bemutatójóhoz, a Szé­kelyfonóhoz tervezett emlé­kezetes színpadképet. A si­ker nyomón kérte meg tár­sául az Operaház akkori szcenlkusát, a fiatal Csikós Attilát, a 78-os Dóm téri Ci­gánybáróhoz Horváth Zoltán rendező. Ezt a színpadraállí­tóst a következő évben fel­újították. Tavaly már két fel­adatot kapott, egyrészt a Kass János fantáziájában megszületett cigánytanya ké­pét adaptálta a dóm elé a Piros karavánban, s izgalmas színpadteret álmodott a Ruszt. József rendezte Pás­kóndi-darab, a Kálmán ki­rály eljátszásához. Az idén Ismét duplázott — a nép­táncfesztlvál gálájának kere­tével és az új Ruszt-rende­zéssel. a Teli Vilmos térszín­padával birkózott meg. Ez utóbbi a pólya századik fel­adata. (Az ifjú építészhallgató színházi pályája az Egyetemi Színpad virágkorában kez­dődött. a hatvanas évek első felében. A Ruszt József ve­zette amatőr együttes sikert sikerre halmozott, s 1965-ben Csokonai Karnyónéjával a nancy-1 világfesztiválon má­m egy különben jámbor üsző is abba a bizonyos kétszáz egzaltált állapotban agyon- forintba? Kulturált csipeszek Kiírták az újszeged! ABC­ben nagybetűvel, hogy csak csipesszel szabad megfogni a péksüteményt A népne­velésre irányuló nemes tö­rekvés egyelőre hatástalan maradt: naponta járok a 17-es ABC-be, s még egyet­len embert nem láttam, aki csipesszel rakta volna a zacskóba a kiflit, Az em­berek ugyanis gyanakvóak: azt hiszik, hogy ha nem tapogatják meg a kiflit, zsömlét, akkor a kereskedő becsapja őket Alulra teszi a száraz, öreg süteményt, hadd vigye a gyanútlan vá­sárló. A civilizált magatartásra szoktatásnak ez a formája tán azért ls hatástalan, mert nem fűződik hozzá szankció. Ha esetleg oda­állna egy eladó a csipesz mellé, és megbüntetné vagy kiutasítaná az üzletből, aki a retkes kezével Illeti a sü­tőipartól steriltisztaságban érkező pékárut, akkor biz­tosan nagyobb foganatja lenne az intézkedésnek. Így viszont csak az öntudatos kiflivásárlók használják — használják? — a csipeszt. Azok, akik eddig sem ta­pogatták össze az összes pékárut. Én azért szeret­tem volna, ha kultúrem­bernek néznek. Kiválasz­tottam két szép kiflit a tá­roló sarkában, megragad­tam a csipeszt. Csúfos ku­darcot vallottam: a csipesz nem ért el a tároló sarká­ig, olyan rövid madzagra kötötték. Aki odakötötte, tisztában lehetett vele, mi­lyen nehezen terjed a kul­túra. Ügy gondolhatta: legalább a csipesz megma- ' rad, ha erősen odakötik. Tanács István | Az augusztusi Tiszatáj PAskándi Géza A szélma­lom lakói című drámáiénak második ée harmadik felvo­nását közli az úl Tisza tál. Jó lenne, ha ezt az egvedit és általánost, helvit és eeve­ezekről az emberekről. erről a korról kl akart felez­ni. elmondta. Mennvt min­den volt. vagv lehetett vol­na még benne, az csak ak­kor derülhetne ki. ha lenne temest kitűnően egveeítő föltámadás." Az író dráma­művét minél előbb viszont- történeteiről Márkus Béla látnánk a színpadon is. A tanulmányát (A léhaság zae­versek sorát Csukás István nlle) olvashattak. (Száll az én időm) nvitia. Folytatódik a Hazai Tü­Bori Karoly A nemaaag körbtn Tóth Béla sorozata, konvve című ..hoaszu eneke' A huMadik részhez ért Tt­kepgazdagsagaval ^oraztat- « kenyérsütést ia el az olvasat. Kulón ki- leíró fivönyrtrű részletre kü­emeljük a Dozsomd Roncsol Jön felhív1uk a figYeimet ­. íri«^«*nek »iátaött A könvvhétre jelent meg költeményét (Áttünések). Czine Mihály tanulmányai­..Arcodban mennyi arc van" nak két vagkoa kötete. ..A — kezdi « költő éa sorra Nép és irodalom irodalmi megidezi a szeretett nő arca- nnvaga tágas, de zárt világ, it: a játékost, a kónnvest. a Trtgag mert utóból szem­lázban didergőt az anvaslra- lélt Dtmoráma. teli nemzeti tót az asszonvit az alvót. kultOránk bátor és heroikus a kacag ót és még sok más pillanatainak fölemelő lát­ff** k^tői ta- vánvával. Zárt. mivel szem­lentkezik Tómat József ket léjw és (zléa e,vl köVetkeze­verseben. A nemrég fiatalon tessége határol la." — írja elhunvt tehetséges szegedi kritikáiéban Grezsa Ferenc. költőt Herbszt Zoltánt Vö- oörömbei András oedia az­rös László búcsúztatta. KÜ fe1ezi cikkét. hogv Herbezt halaiára íródott. Jd- „irodalmat lehet máakéonen nosy István Haflz síriánál ^ közelíteni, kell is. de az című verse la. jg bizonvos. hogv nagvon A 80 éve született Sarkadi szegény és önmagáért való Imrére, a felszabadulás utá- lenne az az irodai oms+emlé­ni magvar próza nagv alak- let. amelvik mellőzné Czine iára — többek között — az Mihálv tanulmánykötetének író két kiadatlan írásának szempontrendszerét." közlésével emlékezik a Ti- A Művészet rovatban Ni­szatáj. A Lesz-e föld? című kolényi jatl,án a szeaedi töredék a Gál János útja előkészítőié, a Szeretjük a békét, a Felkelők címen is­mert novella változata. A drámaíró Sarkadiról Borral Istvánnal Csontos Sándor be­szélget. Arra a kérdésre, hogv ml volt Sarkadi mód­szere. Horval {gv válaszol: ..Nem volt drámaírói mód­sodik dijat nyert. Ekkor hívták meg a díszletek és jelmezek tervezőlét, a még műegyetemista Csikós Atti­lát Bayreuthba, ahol Wle­land, később Wolfgang Wag­ner tervező asszisztenseként tíz évet dolgozott, Igazi vi­lágsztárokkal. A diploma megszerzése után az Állami Operaházba került. Oláh Gusztáv műhelyébe. 1979-ben „váltott lovat". Ruszt hívta az alakuló Népszínház társu­latába. Azóta 15 közös mun­kájuk volt, többek között Szegedhez kötődő produkciók is, például a Kálmán király, a Hosszú út az éjszakában és a mostani Schiller-pro­dukció.) „A jegyesség a színházzal még a gyerekkorban kötte­tett. Gyerekszínészként gyak­ran felléptem, de emellett szívesen rajzolgattam is. Ké­sőbb a színház szeretete és a rajz iránti vonzalom a dísz­lettervezésben találkozott. Harmadik próbálkozásra fel­vettek az Iparművészeti Fő­iskola építész szakára, előtte is, a főiskolai évek alatt is. nyek között született hajda­nában a nép ajkán a dal, a közösségekben az örömet-bá­natot kifejező tánc, milyen keretet adott az egyszer volt falukép ennek, a ma rene­szánszát élő népi műfajnak. Teljesen más feladatot je­lent a díszlettervező számá­ra egy térszínpad megalko­tása. Mint egykori építész­hallgató, tisztában van — főleg Pogány Frigyes szemlé­letformáló és életre szóló út­ravalól nyomán — a szín­padnak. mint egy játék szá­mára kijelölt térnek lehető­ségeivel és kötöttségeivel. S tudja, a díszlet és játéktér tervezése alkalmazott művé­szet, szolgálja a rendező el­képzeléseit, alkalmazkodik az adott építészeti környezethez — tehát egyértelműen gúzs­ba kötve táncolás. „Csak ügy lehet hozzáfog­ni egy-egy munkához, ha a produkció színpadra állítói egymást tisztelök, egymás munkájára számító, egymás­ban megbízó alkotótársak. A díszlettervezés látvinykere­sö kísérleteinek korát éljük. Az anyagok, eszközök, tech ­nikai megoldások változnak egyre modernebbek és kor­szerűbbek lesznek. Csak ti szándék maradt a régi: sz- '­házi környezetet, hatásos lúziót teremteni az adott ' rabok világához. Én mim az epészből lebontva igyek­szem eljutni a szüksé- -s részletekig. A díszlet, véle­ményem szerint, elsősorbrr 't téralkotás, s ennek következ­ménye a formarend éppúgy, mint a színek harmóniája. A néptáncfesztivál gálájához csupán látványos keretet kel­lett terveznem, a Teli Vilmos egészen más feladat elé állí­tott. A mű a svájci hegyek között, erdőkben, patakok partján, mesék és csodák vi­1 ágiban játszódik. Itt. a Dóm téren, teljesen megoldhatat­lan az illúziószinhdz Ideája, a romantikának nincs talaja. Ezért hát Schiller művéhez összefoglaló jellegű, tömb­dolgoztam az akkor Viráqko- szerű, nagyban szerkesztett ráf élő egyetemi színpadnál. Többek között elkészítettem a Karnyóné és a Kékszakállú herceg vára díszleteit, jel­mezeit." A néptáncfesztivál gála­estjére félköríves, a produk­ciót körülölelő, hagyományo­san festett színpadképet ter­vezett. Fölsorakoztatta egy kompozícióba a föllépő folk­lórcsoportok hazájának jel­legzetes falust házait. Mint­egy jelezve, milyen körülmé­színpadteret álmodtam meg, hatalmas, fehér felületekkel, lejtők, síkok és lépcsők rend­szerével, S mindehhez járul­nak a fény- és pirotechnikai effektusok, a vetítések, a aö­rögiüzek, a csillogó fóliák. Ez a mű ftndJévet, nagv. to­tális élménnyel indul, ebböt bomlanak ki a részletek, hogy a végén ismét összeáll­jon a zárókép látványos fi­náléja." T&ndi Lajos A szegedi fák védelmében Szeged város lakossága már többször tanújelét adta. hogy szereti városát, védi egészségre és a karnvezetre kevésbé ártalmasak, é» P"or« a lebomlási ideiük is. Gon­ni évadhoz írt. epilógust.. ..Látszólag nem osztta a színház egészének gondta't. az opera. Egészséges fetlő­dése, ha különböző okokból némileg le is lassult, válto­zatlanul egyenletes." — írla. maid alább — válto­zatlanul átmeneti kabátban Iár a szegedi próza. Ezért szere. Drámái méals erőtel- aztán továbbra is kérdés: iesek. mert nagvon Ismerte mi lesz maid. ha beköszön­az embereket, akikről írt. és tenek a hideg napok. Ittn­mélven belehatolt ezekbe a nek a fagvos téli esték, sorsokba és lelkekbe." Hor- éjszakák?" — a Tiszatnj au­val úgv véli. az Oszlopos Si- gusztusi számát Kotsis Nagy meonnaj és az Elveszett, na- Margit munkái illusztrál iák. radicsommal lezárult egv A művészt Tóth Attila mu­korszak. Amit Sarkadi tatja be. parkjait, fáit. körnvezetét. dot okoz. hogy a kémiai Az elmúlt hetekben is töb- szerek nem bizonvultak ben észrevették. hogv a Széchenvi téren, valamint a város egves területein a hársfák lombozata sárgul. megfelelő hatékonyságúnak. A rendkívüli mértékben el­szaporodott takácsatka-állo­mánv ellenállt a növényvédő maid elszárad. Hasonlót ta- szereknek. A kártételt olőse­pasztaltak már az elmúlt Hitették a téli sózások és években is. A hársfák igen egyéb kedvezőtlen hatások érzékenvek a különböző nö­vényi károsítókrn. Már a ko­ra tavaszi időszakban lelent­kezett a fákon a levéltetű fertőzöttség, maid azt kö­vetően észlelni lehetett az igen erős takácsatka ká­rosítást. A kártevők megie­lenését az illetékesek időben észlelték, és a szükséges In­tézkedéseket is megtették. A város parkiainak zöldterületeinek, gondozását vég­is. amelyek a fák állapotá­nak leromlását okozták. A fertőzött levelek eb-a­radnak és lehullanak. Ez azonban nem jár egvütt a fák kipusztulásával. A fák óvása érdekében továbbra is mindent meg­tesznek. A Városgondnokság augusztus 20-ig intézkedési tervet készít a Széche--' té. ri fák védelmére, A jövőben a növényvédelem, az eeész­ző Városgondnokság meebf- cégügy és környezetvédelem zást adott védekezésre. Ed­dig háromszor permeteztek. Közterületen csak olvan közös feladata, hogv megha­tározzák a megfelelő ellérá­sokat, amelyek kellő haté. speciális kémiai szerek hasz- kenvságaal biztosítják fáink nálhatók fel. amelvek az üde lombozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents