Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

I Vasárnap, 1981. augusztus 30. 3 Autóbuszok — exportra Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyá­rában elkészült a líbiai exportra szánt IK 271-es autóbusz­család prototípusa. Az első autóbusz rövidesen útra kel ren­deltetési helyére. Líbiába, ahol a helyi időjárás és terepvi­szonyok között közel fél évié „vizsgázik", s csak ezek után kezdik meg a sorozatgyártását. A kénen: az IK 271-es autó­busz prototípusa a fehérvári gyárban. Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészíts iozÉság termelésének tejíesztisére Folytatódik a lakosság nő- aknázatlan alkotó energiák vekvó és mind differenciál- számára: elsősorban a szol­tabbá váló igényeinek, telj e- gáltatások bővítésében, szín- _ sebb, jobb kielégítését szol- vonalasabbá tételében kama- korábbi korlátozásokat, ame­gáló intézkedések sorozata, tozzank, Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében al­kottak törvényerejű rende­leteket a kisüzemi és a szö­vetkezeti gazdálkodás jogi jogi szabályozás módosítása egyszerűsítette a hatósági ügyintézést, felszámolt olyan korábbi korlátozásokat, ame­s járuljanak hozzá lyek indokolatlanul nehezí­a lakosság életkörülményei- tették a tényleges igények nek javításához, a társada- kielégítését. lom és gazdaság szocialista alapjainak erősítéséhez. A kisszövetkezet a tagok A kisüzemi gazdálkodás­ban rejlő tartalékok fokozott kiaknázása szükségessé tet­feltételeinek továbbfejleszté- kezdeményezésére alakulhat te néhánv más már eddig Ezek a jogszabályok meg, elsősorban a szolgálta­is működő gazdálkodási sére. részét képezik az állami, szövetkezeti és kisáruterme­lés fejlesztését célzó szeles nek fő- illetve mellékfog- 7aló "Tgyüttműködésben" tá körű szervezetfejlesztési fel- lalkozasú dolgozói, akik tag­sági vagy alkalmazotti vi­tások jobbítására, körének forma továbbfejlesztését A bovitesere. Egyaránt^ lehet- szocialista nagyüzemekkel adatok megvalósításának. A most elfogadott iogsza- szony keretében tevékeny­gabb lehetőséget nyitnak azok az úi rendelkezések, amelyek alapján a létreho­bályok a többi között lehe- kedhetnek. E formában az zalldó gazdasági munkakö­toseget teremtenek a változó eddiginel jobban kifejezesre zösségek, illetve kisiparosok követelményekhez gyorsab- jut a tagok felelőssége. Ök ban. rugalmasabban igazodó dönthetnek ugyanis arról, szervezetek szervezeti formák, a kisszö- hogy a kisszövetkezet jőve- jellegű vetkezetek, valamint az ipa- delmének mekkora hányadát ri és szolgáltatási szakcso- fordítják fejlesztésré, s mek­korát a tagok és alkalma­zottak keresetének növelésé­re. portok létrehozására. Ren­delkezéseket fogadtak e] a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejleszté- keretében "hozható létre az sere. Egyben felhatalmaztak ipQri termelő és szolgáltató a Minisztertanácsot a pol- szakcsoport, amely — mint gári jogi társaságokra nalkozó eddigi előírásoktól sorban eltérő együttműködési for­ma, a gazdasági munkakö­zösség szabályainak megal­kotására. bérbe vehetik a gazdálkodó olyan kisüzemi ipari vagy szolgál­tató résziegét. amely főleg lakossági szükségletet elé­gít ki. A most elfogadott rendel­, kezések a társadalmi érde­Mar mukodő| szövetkezetek kekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és tevékenységek gazdasági, jo­gi, irányítási és ellenőrzési kereteit. A szabályozás a vr>" neve is jelzi — szintén első­szolgáltatósokat többi között legális mozgás­teret biztosít eddig engedély nélküli — s emiatt lényegé­ben ellenőrizhetetlen — te­daságosan nem állíthatók vékenységeknek. Ellenőriz­nyújt, illetve olyan termé­keket gyárt, amelyek nagy­üzemi keretek között gaz­A7;.19.82. Íanuár f-f" élet- eló viszonylagos gazdasági­be lépő új jogszabályok a XII. pártkongresszus hatá­hető, szabályozható folyama­tokat bontakoztat ki. & meg­vagyoni önállóságot élvez, az rozatainak szellemét tükrö :-anya"fdvetkezette1'' vaíó teremti a végzett munka, ' TLrZe^uf hatt Som. megallaeodas valamint az új formákból zik. zata — mint ismeretes konkrétan megfogalmazta: ,15 A a mezőgazdasági szakcsoport. ..Az életkörülmények javítá­sa megköveteli a szolgálta­tások iránti igények jobb kielégítését ... közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, ru­I„™„KK „„„„„„„„,. . fogyasztási és értékesítő szö­galmasabb szervezet, for- vetkezetekben tették lebető. mákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és javuljon minősége". Ugyancsak a kongresszusi atározat szögezte le — s a 'ogszabályok kidolgozói ezt is messzemenően figyelembe "ették —. hogy az új szer­származó jövedelmek közötti Jelenleg is működő forma összhang -biztosításának le­hetőségét. összességében pe­rendelkezések dig erősíti a szocialista nagy­üzemek befolyását a kiegé­szítő tevékenységgel foglal­az általános kozókra. Az új formákra vonatkozó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a Az eddigi azonban csak a mezőgazda sági termelőszövetkezetek ben, valamint vé létrehozását. A jövőben állami gazdaságoknál, s más különböző társadalombiztosí mezőgazdasági tevékenységet tási ellátási formákra jogo­végző állami vállalatoknál is sultak körét kibővítő dönté­alakítható ilyen szakcsoport. Üj szervezeti forma a gaz­dasági munkaközösség. Ezt sek. szeptember végéig lennek meg. (MTI) je­után i. lmos szemű, fonnyadt arcú néni bóklászott éjfél után a Dóm tér ki­ürült széksoraiban. Azt mondta, ki­csit fáj a szíve, hogy vége, holnap estétől maid a tévét nézi, vagy ki is kapcsolja már ilyenkor, bár az sem elképzelhetetlen, két­három napra bebújik az ágyba, s átalussza a délelőttöt. Mert hosszú a szabadtéri hó­nap annak, kinek estéről estére föllobban a fényfüggöny: csönd borul a városra, mi­re kihűlnek a reflektorok, s hazatérhet a nézőtéri felügyelő. Tegyem hozzá: nincs ezzel egyedül. Csu­pán ott a téren, az ágas tornyok árnyé­kában izzad a melegtől, fárad, talpal dísz­letmunkás, statiszta, a színházi műhelyek belvilágának és infrastruktúrájának meg­annyi „láncszeme". Szabó, díszletfestő, cso­koládéárus, csapos, jegykezelő, színész, rendőr, világosító, zenész, hangtechnikus, hivatalnok, pártmunkás, meg újságíró, fo­tóriporter (hogy magunkat se felejtsük el), kinek mi a posztja ilyenkor. Akár képze­letbeli rétestészta, kora reggeltől késő éj­szakáig nyúlik a műszak, egymásnak ad­ják a stafétabotot, sőt akadnak olvanok. kik egyik kezükből veszik a másikba. S akkor hol maradnak az úgynevezett ki­egészítő rendezvények házigazdái, közre­működői, a meglóduló idegenforgalom ro­hamát álló-föltartóztató vendéglátósok, ví­zi őrök. busz-trolibusz-villamos vezetők, portások, taxisok, idegenvezetők, hotelek vagy alkalmi szállodák alkalmazottai, kol­légiumoké. kempingeké — az ügv hivatá­sos és önkéntes Propagandistái. Amikorra kifúj a pakolás, végóráit éli a szegedi nvár — ami régóta fogalommá nőtt, jelentéstar­talma messze gazdagabb holmi meteoroló­giai évszakénál — összeül a fesztivál in­téző bizottsága. Gyorsmérleget készit, s a bizottság elnöke (mellesleg ugyanaz, ki a városi tanácsé) köszönetet mond az ünnepi hetek aktivistáinak. Túlnyomó többségük nem hallja ezt persze, legföljebb levélben értesülhet róla, hiszen a hivatalos tósztot általában ilyesfajta praxissal is megtold­ják. A gesztus látszólag formális, valóiá­ban nem az. Több testületi értekezleten hi­vatalos vagv félhivatalos beszélyen forgott közszájon, minő lényeges, tulajdonképpen döntő fundamentuma (hosszú-hosszú évek óta) ünnepi heteinknek ez a társadalmi megalapozottsága. Hogy a város lakói váll­vetve kitartanak mellette, zokszó nélkül teljesítik a rájuk eső részt, s hogy a föl­adatok összsúlya enélkül a társadalmi ösz­szefogás nélkül régen összeroppantotta volna azon keveseket, akik hivatalból csi­nálják. És mégis, mivel régóta fokozott terhe­lés alatt a nyári Szeged, itt-ott hallani a kételyt, (nincs ebben semmi rosszindulat vagy természetellenes); kifulladóban las­sacskán a város, vajh meddig győzi, győz­heti még. Hiszen az anyagi föltételek nemigen javulnak. Kultúrára pénz minde­nütt mindig kevés, s ha beosztással élnek, spórolnak, rögvest nem olyan szép a meny­asszony. Az elmúlt esztendőkben jobbára csak a követelmények, az igények emel­kedtek. megnőtt a konkurrencia is (nap­jainkban majd minden tájegységén az or­szágnak rendeznek-összeütnek valamit nyaranta): s ha a fogadó képtelen szín­vonalas kivitelezésre, könnyen hátát lát­hatja csak a vendégnek. Olvasom az ün­nepi hetek megvalósítását elemző jelentés­íben: „az előkészítés, szervezés, lebonyolítás szinte minden területen fokozott, erőfeszí­téseket követelt, komoly problémákat ve­tett föl". Alább pedig, a szabadtéri játékok kapcsán: „az egyértelmű művészi siker nem párosult az ennek megfelelően elvár­ható látogatottsággal". S ha most hozzá­vesszük, a Játékok bemutatóit taglaló or­szágos sajtó visszhangja, az úgynevezett kritikai fogadtatás sem lelkendezett túl­ságosan fesztiválunk művészeti értékeiért, nem csoda, ha a legvérmesebb lokálpatrió­táknak. a megszállottaknak szájíze keser­nyés, vagy legalábbis hatalmat vesz raj­tuk olykor a csüggedés. Pedig szégyenkez­nivalójuk semmi. Tény: az. idei szabadtéri öt premier­jének 16 előadására papíron 75 és fél ezer belépő kelt el, kevesebb mint mondjuk tavaly (s még kevesebb a valóságban, hiszen egv telt házas Cigány­bárót elmosott az eső). Átlagosan, estéről estére, háromnegyedén ültek nézők a tri­bünnek. vagyis négy és fél ezren — átla­gosan persze, mivel a különböző előadások :ránti érdeklődés rapszodikusan alakult. A cigánybárót, például valósággal megrohan­ták, öt előadására több mint 32 ezren vettek iegyet — a három lvan Szusza­nj/inra viszont nem egészen kilencezren: a néptáncfesztivál két Gálaestjén ismét tu­multus támadt, s több jegvet adtak el rá (szám szerint 12 ezer 294-et), mint a há­rom Teli Vilmosra összesen. Holott: mű­vészi kvalitásaiban CAinka operája világ­színvonalon került a dóm elé, parádés ki­vitelezésben. szereposztásban, amire oh régóta áhítoztunk. Ilven „kockázatot emelt fővel lehet vállalni. Nem hinném különösebb elfogultsággal vádolhatnak, Y pusztán az adatokra hagvathozunk: am négy és iél ezer nézőt tud színházhoz jv tatni esténként a város, nincs oka piro' kodnia. Ennyi ember hovatovább fútba meccsekre jár ki mostanában, oda sem dig vagy akárhová. Színházban vagy szí házjellegú intézménynél az efféle (tele1 ziós nyelven szólva) nézettségi index ­kuriózum, egyedi jelenség, régóta széles hazában. Ezért gondolom, ne főjön a fej túlságosan a közvetlenül érdekelteknc sem. Hiszen ha az egyéb rendezvények •­kiállítások, néptáncfesztivál, ifjúsági napo' hangversenyek stb. — közönséggrafikoni; tekintjük (az ünnepi hetek összes prog­ramjaira jó háromszázezren voltak kíván­csiak) pláne nincs ok elkeseredésre. V an viszont ok higgadtságra, körül­tekintő helyzetelemzésekre. Mert tanulságokat bővében termett ez a fesztiválnyár, melyeket a kü­lönböző frontokon tanácsos megszív­lelni. Azon túlmenően is. hogy a turizmusnak, az idegenforgalomnak — ki­vált kulturális, művészeti kegyhelyek von­záskörében — általában sem alakultak ked­vezően a körülmények az utóbbi időben (emelkedtek az utazások. Szállások, étke­zések költségei, a színházjegyek ára stb.) A tét változatlan. Vagv amiképpen hivata­losan fogalmazni szoktuk: a koncepció marad. Mert minden ellenkező híresztelés dacára — bevált. Nagy tömegekhez je­les értékeket eljuttatni, lehetőleg a legkü­lönbözőbb művészetek széles spektrumán Íme, a Szegedi Ünnepi Hetek ars poetácá­ta. Alig hiszem, szocialista kulturális po­litikának akadna szebb, nemesebb célja, hitvallása. Nikolenyi István a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakjától. °zeti formáknak lehetővé önállóan vagv állami gazdái­ul tenniük a munkaidőalap kodó szervezethez kapcsol­latékony kihasználása mel­lett az egyéni, a családi munkaerő tartalékok hasznosítását. Ez ugvanis nem kis mértékben hozzá­járul a bővülő- és gyorsan változó szükségletek rugal­masabb kielégítéséhez. a nemzeti vagyon -gyarapítá­sához. A mostani intézkedések te­hát valóságos társadalmi tan lehet létrehozni Az alap­vető cél itt is a fogyasztási jobb és egyéb szolgáltatások fej­lesztése és kisüzemi terme­lessel az ellátás iavítása. Ha a munkaközösség vállalati gazdasági munkaközösség­ként működik, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosít­ja. A vállalatnak nagyobb befolyása van e szervezet gazdálkodására, s egész te­vékenységére, nagyobb azon­inények. szükségletek kielé­g.'tését célozzák. Art várjuk bíin felelőssege, kockazatvál­tőlük. hogv működési terü­letet biztosítsanak eddig ki­lalása is. A kisiparral kapcsolatos Sárospatak jubileuma Az ország minden részé­ből erkezett öregdiákok, ha­zai és külföldi társintézmé­nyek képviselőinek jelen- rintos költséggel korhűen létében tartották meg szom- helyreállított gimnázium ud­baton, az egykori sárospa- varán a megközelítőleg két­taki kollégium jogutódjának, ezer főnyi résztvevőt Porko­a Comenius tanítóképző fő­iskolának és a Rákóczi gim­láb Albert, a Borsod me­gyei tanács elnökhelyettese náziumnak fennállása négy- köszöntötte- majd . József, a Borsod megyei ta­százötvenedik, jubileumi nács elnöke mondott""ünnepi ünnepségét. beszédet Végső búcsú . Radó Sándortól Pályatársak, tisztelők so- Ravatalánál a budapesti kasága, egykori, harcostársak pártbizottság, a Mezőgazda­és családtagok vettek vég- sági és Élelmezésügyi Mi­ső búcsút szombaton a Far- nisztérium s a Magyar Par­kasréti temetőben a 82. élet- tizán Szövetség nevében évében elhunyt Radó Síin- Hoffer István, a MÉM Or­dor Kossuth- és állami díjas szágos Földügyi és Tm-ké­földrajztudóstól, a magyar és pészeti Hivatalának veze­tője mondott búcsúbeszédet, s méltatta a harcos forra­dalmár életútját. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Földrajzi Társaság és a TIT nevében Pécsi Már­ton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatója em-l lékezett meg az elhunytról. A " Radó Sándor hamvait tartalmazó urnát a temető kolumbáriumában helyezték el. A gyászszertartás az In­ternacionálé hangjaival ért véget. ! A tizennyolcadik század­ban épült, és a jubileumi év­re mintegy negyvenmillió fo­Verseny­tárgyalást nyert az MHD Több világcéget megelőz­ve versenytárgyalást nyert a Magyar Hajó- és Daru­gyár Uruguayban. Az MHD vezetői szerződést írtak alá az uruguayi kikötők igaz­gatóságával egy 200 ton­nás önjáró, forgótornyos úszódaru exportjára. Így szá­mos brazil és argentin ki­kötő után Uruguay főváro­sának, Montevideónak a ki­kötőjében is találkozhatunk majd a kormánykerékbe fog­lalt Ganz feliratú magyar kikötői berendezéssel. Néhány éven belül a tá­voli földrészen ez a har­madik ország, ahol Ganz ki­kötői berendezéseket üze­meltetnek majd. Brazíliában egyébként hét úszódaru már működik, Argentínában pe­dig szerelés alatt áll húsz .magyar portáldaru. )

Next

/
Thumbnails
Contents