Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

5 Szombat, 1981. augusztus 29. Hazaszereielre, ? honvédelemre neveinek Mottó: Ma és holnap tartják az MHSZ-vezetők országos tanácskozását. Lesz miről tanácskozniuk az országos központ, a megyék, városok, a járások, a kerületek, a klubok függetlenített MHSZ-vezetőinek, augusztus 29-én és 30-án Gödöllőn , ahol a szövetséggel együttműködő állami és társadalmi szerveken kívül első ízben képviseltetik magukat az MHSZ külföldi testvérszervezetei : a bolgár OVTPN, a csehszlovák SVAZARM, a koreai Testnevelési és Sportszövetség, a kubai SEPM, a lengyel LOK, az NDK-beli GST, a romániai Testnevelési és Sportszövetség és a szovjet DOSZAAF. Az MHSZ-vezetők IV. országos tanácskozása öt esztendő rendkívül sokrétű munkáját hivatott értékelni. Különös tekintettel arra, hogy az MHSZ-szel szemben támasztott minőségi követelmények '— a honvédelmi törvényből fakadóan — alaposan megnövekedtek. Az utóbbi öt év_ ben az általános és szakhonvédelmi oktatásnak a korszerű technikai igényekhez igazodó növelése, valamint az ifjúság eredményesebb fizikai felkészítése érdekében vált szükségessé a klubhálózat korszerűsítése, a honvédelmi klubrendszer életre hívása, amely rendszer megfelelő keretet ad a mozgalmi, a képzési és sportfeladatok végrehajtásához egyaránt Az MHSZ honvédelmi és szakági klubjaiban ma húszféle, összesen 6566 szakosztály működik, nem beszélve arról, hogy a hazafias és honvédelmi nevelés szerves részeként az MHSZ-szervezetek csak az elmúlt évben összesen 46 ezer 586 politikai jellegű tömegrendezvényt szerveztek, s ezeknek, csaknem ötmillió résztvevője volt. Mindebből következik, hogy az MHSZ szerteágazó tevékenységéről egy újság hasábjain nem lehet teljes képet adni. Az is bizonyos viszont, hogy az MHSZ Csongrád megyében'is jól teljesíti szép és sokrétű föladatait. Köszöntjük zást! a tanácskoKitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Vészi Bélának, az MSZMP Politikai Főiskolája rektorhelyettesének több évtizedes eredményes munkája elismeréséül 60. születésnapja és nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja adta át * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Németh László határőrezredesnek, a Belügyminisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Tóth Imre határőr-vezérőrnagy, a BM határőrség országos parancsnoka adta át. Számvitel és gyakorlat Pénteken nyílt meg Debrecenben a II. számviteli konferencia, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Pénzügyminisztérium rendezett A kétnapos konferencia — melynek plenáris ülése elnökségében helyet foglalt Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — négy szekcióban mintegy 1300 résztvevővel végzi munkáját. Az elméleti és a gyakorlati szakembereknek lehetőségük nyilik arra, hogy eszmecserét folytassanak a hatékony gazdálkodás szolgálatába állított számvitel feladatairól. Az eseménysorozat nyitó előadását Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes tartotta. Egyebek között szólt a számvitelnek a gazdaságpolitikában, a pénzügyi rendszerben és az információcserében betöltött funkciójáról, illetőleg további' feladatairól. Megállapította, hogy az első konferencia óta eltelt három év alatt tovább növekedett a vállalati vezetés igénye a számviteli információk iránt. A pontos és a kellő időben rendelkezésre álló számviteli információ segítséget nyújt a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez, a munkaerő jobb kihasználásához, a teljesítménnyel arányos személyi jövedelmek kialakításához és még számos olyan intézkedéshez, amely mind a népgazdasági, mind a vállalati érdekekkel megegyezően az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. A számvitel fejlesztésével kapcsolatban a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy továbbra is törekedni kell a gazdasági eseményeket reálisán tükröző, de egyszerűbb ügyviteli megoldások keresésére, és főleg azoknak a gyakorlatba való átültetésére. Dimitrov és a nácik Filmet forgattak a Virág teraszán énz es piacon „Figyelem, felvétel! Csend lesz... csend lesz!!" Ilyen és ehhez hasonló mondatok fölöttébb súrún harsogtak az elmúlt három napon Szegeden. a Klauzal téren. Itt forgattak ugyanis a Georgi Dimitrov életéről szóló, bolgár •—szovjet koprodukcióban készülő film egy részletét; a Virág cukrászdából imígyen bécsi kávéház varázsolódott, a tér náci felvonulás színhelye lett. A kép félelmetes: karszalagosok tucatjai masíroznak, horogkeresztes zászlók erdeje lobog a német nyelvű feliratokkal körbetúzdelt „placcon" — s mindez „élőben". Tegnap, az utolsó forgatási nap délelőttjén ugyan ömlött az eső, ám semmiféle fennakadást nem okozott. Odabenn, a kávéházban Dimitrov (alakítója: Petar Gjurov) az egyik asztalra dőlve szenvedélyesen magyaráz a német szociáldemokrata vezetőknek — áll a harc a feltörekvő fasiszta mozgalommal. A kávéházi sátortető alatt eközben fenyegető mozdulatlansággal sorakoznak a karszalagos SA-legények. A világhírű, baloldali nézeteiről ismert soanyol rendező, Jüan Anto7iio Bardem, Ljuben Sztanev bolgár író forgatókönyve alapján. Dimitrov életének ama szakaszáról készíti művét. amikor (1932—33-ban) a Kominternben tevékenykedő bolgár hazafi az antifasiszta frontot szervezte, s az amszterdami, háború elleni kongresszust készítette elő. A népes statisztagárda, a Klauzál téren kívül a budapesti Keleti pályaudvaron js segédkezik maid a MAFILM nemzetközi stúdiójának jóvoltából. s a filmet a magyarországi felvételek előtt Moszkvában is forgatták már. Több jelenet készül majd az NDK-ban. Ausztriában és Bulgáriában is. (Operatőr: Plamen Vagenstejn). A villamos három napig csak „beszabályozva" járhatott a Virág eiótt. A városban élénk érdeklődést keltett a forgatás, s akik netán nem olvashatták lapunkban az erről szóló előzetes információkat, tán kővé dermedhettek. ha elmélázva felpillantottak, s kinézve a villamos ablakán, teljesen élethűen horogkeresztes tömegeket láthattak, az utcanévtáblán Ankergasse feliratot olvashattak, s riadtan hihették: talán álmodnak? Azután megnyugodtak: horogkeresztesek magyar utcákon régen és ma már — szerencsére, legfeljebb filmforgatáson láthatók. D. L. Sok szó érte a piacozó embert az utóbbi évtizedekben, csak jó nem. Valahogy belénk rögződött, hogy rajtunk akar meggazdagodni. Nem zörög a haraszt. ha nem fújja a szél. biztosan nem ok nélkül rögződött belénk. Azt hiszem, a háborús évek, meg az utána jövők is segítették. Ha viszont egy vélemény belénk kövesedik, jó abból soha nem lesz. Országjáró termelő Kigondoltuk annak idején, hogy le kell egyszerűsíteni a zöldség és gyümölcs forgalmazását. Termelje a termelő, vegye át tőle a kereskedő, és hozza el hozzánk, a fogyasztóhoz. Annyira szép az ötlet, most is azt mondjuk, ez lenne a legjobb. Létre is jött egy nagy fölvásárló hálózat — és vele párhuzamosan alakult ki az a szokás is, hogy a Szeged környékén termelt zöldség és gyümölcs igen nagy részét személyszállító kis autókon hordták el az ország túlsó szélére is. Ha most kérdezem meg valamelyik termelőt, a miskolci, az ózdi vagy a pesti piac a jobb. napi friss árakkal egészen pontosan feleL Szívjuk a fogunkat mert kiszámítani se kell, csak belegondolni, hogy semmi jó nem származik abból, ha a termelő az országot járja ahelyett, hogy otthon dolgozna. Miért járja? Azért, mert megéri. Sokszorosan megéri még most is, amikor drága a benzin. Bukfencet vet az agyunkban a gondolat: ha kialakult a hatalmas kereskedelmi hálózat, miért nem töri le az árakat úgy. hogy ne érje meg, illetve miért nem fizet annyit, ami a termelést jobban ösztönözné, mint a piacra járást? Akárhányszor bogoztam eddig ezt a kérdést, dörgedelmes választ kaptam mindig a fölvásárlótól: nem látom át. mennyire bonyolult dologról van szó. Pedig éppen azért szóltam mindig, mert bonyolult, és szeretném, ha egyszerűbb lenne. A termelő átviszi a fölvásárlóhoz, a fölvásárló továbbadja. az még tovább, aztán vissza, mindenki a maga hasznáért természetesen, és mire a boltban viszontlátja a termelő, csak a portékára ismer rá. az árára Dimitrov alakítója: Petar Gjurov nem. Erre mondja, ha enynyire drága, akkor ő is el tudja adni. Jön a ponyvás Változnak az idők, némi változás itt is tapasztalható. Kiderült, nemcsak a termelő mehet az ország másik részébe, eljöhet onnan a kereskedő is. Gondolt egyet az állam, kisebb méretű teherautókat hozott be, és elkezdte eladni többek között a zöldségkereskedőnek is. Hadd járja az az országot, a termelő pedig termeljen. Megnéztem egyet. munka közben. Délután van, „döglődik" a piac. Az összeszorult piac is. Jönnek az autók Balástváról, Mórahalomról. Ásotthalomról dinnyével, almával. paprikával, krumplival, vevő meg sehol. Rákezd az idő, hoz egy jó záport. Eresz alól nézem, most jön egy ponyvás kocsi, üresen. Rosszkor jött, gondolom én. Ki az a bolond, aki ekkora esőben cipeli az almát? Kiderül, lélektana van a piacnak. Aki jó vásárt akar csinálni, esőben jöjjön. Mire eláll, alma csak az autóban van. Kérdezem a kereskedőt, hová viszi. Nem messzire, csak Szolnok megyébe, Kunhegyesre. — Merre jár? — Tegnap este Szentesen voltam, paprikát vittem. Ma reggel eladtam, délben indultam Szegedre. Holnap ezt is eladom, és megyek körtéért. — Hová? — Ahol olcsó, — Hol olcsó? — Ennyire baleknak ne nézzen. Ha kibeszélem, magam ellen dolgozom. — Nagy a hajtás. Megéri? — Ha dolgozom. akkor meg, de ha magával beszélek. akkor nem. Megyek vele. — Honnan van a dinnye? — Kissorról. — Ára? — Négy forint. — Ha az egészet megveszem? — Akkor ls négy. Meg is vette, és nem is alkudott. Nekem rejtély, neki egyszerű: — Szép a dinnye, ötért, ötötvenért el tudom adni. Szorozza be tíz mázsával, megéri, miért alkudozzam? — Dinnyét máshonnan is vihetne. — Vihetnék, de az más dinnye lenne. — Kimondottan ezért jött? — Csak almát és barackot akartam vinni, dinnyét semmit. De barack nincs, dinnye meg van, viszem azt. Rugalmas, az biztos. Hét láda őszibarack is előkerül valahonnan, jég is elverte, hulló is van benne, első ára hét forint, és az is marad. Nem kell nagy ész hozzá, hogy kitaláljuk, ahová ez viszi, ott nem terem. A kissori ember megtoldja még: — De pénz van ott. másként nem vinné. Itt-ott alkuszik, egyszer sikerül neki. máskor nem. A balástyai tiz forintra tartja a gyönyörű paprikáját, a végén kilencért adja. — Miért nem vitte a fölvásárlóhoz? — Felét se adta volna Bécsben ajándék Elment a ponyvás, senki nem mondja, hogy rossz üzletet csinált. Hivatalos partnerek biztosan úgy fogalmaznának, hogy a kölcsönös előnyök alapján jött létre a vásár. Míg Józsi bácsi örül legjobban. Arra számított, itt éjszakázik a dinynyével, aztán vagy elkel, vagy nem. Még jószerivel be se állt a kocsijával, és mehet haza. Már csak a dinnyések vannak, vevő nem nagyon zavar bennünket, beszélgethetünk kedvünkre. — A szállás? — Itt. a dinnye mellett, a földön. — Ha esik? — Akkor megázunk. — Megéri ? — Ha megtermett, el kell adni. A pénz a piacon van, ha aludni kell érte, az a legkönnyebb. Jöjjön ide hajnalban, nyüzsög itt a kereskedői — De sok a dinnye. — Ez magának sok? Amikor a forint bejött. 560 mázsát raktunk át a kisvasútról a nagyra, Pestre vittük, mégis eladtuk. — Az régen volt. — Most is vannak jó vevők, csak kl kell várni. Jön a múltkor egy osztrák, megáll, dinnyét akar venni. Keresem neki a szebbjét, amit kiválasztok, mind megveszi. ötszáz forintért csak dinnyét vett. Nem állhattam meg, megkérdeztem, kinek lesz. Azt mondja. Bécsben a dinnye a legnagyobb ajándék. Ha ajándék, akkor hadd vigye. Én inkább egy üveg sört vennék, a dinnyére már rá se tudok nézni. Horváth Dezső Műsorajánlat Acs S. Sándor és Pintér József felvétele Fölvonuló SA legények Tóth András-diszkó lesz holnap, vasárnap délután 6 órai kezdettel a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. A CB rádiósklub augusztus 31-én délután 6 órakor tartja soron következő foglalkozását a DÉLÉP Vár utca 1. sz. alatti ifjúsági klubjában. Az érdeklődők szakmai tanácsadásban is részesülhetnek. A Dél-Alföldi Krónika, a szegedi körzeti stúdió műsora szeptember elsején 18 óra 30 perckor jelentkezik a televízió l-es programjában. A nézők ezúttal is riportokat, tudósításokat láthatnak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből. Dixieland-felvételek Szegedről. — e címmel sugároz dzsesszműsort a rádió 3. programja szeptember 1-én 13 óra 37 perces kezdettel. Az adásban a Molnár Dixieland is hallható lesz. Beszédtéma — beszéljünk róla! címmel Balogh Mária vitamúsorát sugározza szeptember 1-én, kedd este 21 óra 15 perctől a televízió 2es csatornája, a nemzedékváltásról. A műsor Szegeden készült a Juhász Gyula Művelődési Központban. Tömörkényi lányok címmel az Alföldi antennát, a szegedi körzeti stúdió műsorát sugározza a televízió második programja szeptember 4-én 20 óra 30 perckor. Csiperke A Pécsi Állami Gazdaság az első Vállalat, amely a mecsekaljai pincelabirintus egy részének üzemszerű hasznosítására vállalkozott: gombát termel bennük. Hasznosításuk lehetőségét felismerve vett birtokába néhány belvárosi pincét az állami gazdaság, s meghonosította bennük a csiperkegomba termelést. Gy ü m ölcsfá k Megkezdte az őszi telepítések előkészítését a rákóczifalvai Rákóczi Tsz. Az ország egyik legnagyobb gyümölcsfa iskolájával rendelkező gazdaság ezúttal megközelítőleg 900 ezer gyümölcsfacsemetét szállit a nagyüzemeknek és a háztáji termelőknek. Gyakorlatilag valamennyi hazánkban honos alma- és körtefajtából korlátlanul ki tudja elégíteni a szükségletet. Tetemes mennyiségben forgalmaznak csonthéjasokat, különböző barack- és kőrtefajtákat. Nőtt a választék mocsári dióból is. Az utóbbiból a tavalyinak kétszeresét, 50 ezret kinálnak eladásra. E szemzett diófajtának — hazánkban általánosan ismertekkel ellentétben — az a kiváló tulajdonsága, hogy a negyedik évben már termőre fordul.