Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

5 Szombat, 1981. augusztus 29. Hazaszereielre, ? honvédelemre neveinek Mottó: Ma és holnap tartják az MHSZ-vezetők országos tanácskozását. Lesz miről tanácskozniuk az országos központ, a me­gyék, városok, a járások, a kerületek, a klubok függet­lenített MHSZ-vezetőinek, augusztus 29-én és 30-án Gö­döllőn , ahol a szövetséggel együttműködő állami és tár­sadalmi szerveken kívül el­ső ízben képviseltetik magu­kat az MHSZ külföldi test­vérszervezetei : a bolgár OVTPN, a csehszlovák SVA­ZARM, a koreai Testnevelési és Sportszövetség, a kubai SEPM, a lengyel LOK, az NDK-beli GST, a romániai Testnevelési és Sportszövet­ség és a szovjet DOSZAAF. Az MHSZ-vezetők IV. orszá­gos tanácskozása öt esztendő rendkívül sokrétű munkáját hivatott értékelni. Különös tekintettel arra, hogy az MHSZ-szel szemben támasz­tott minőségi követelmények '— a honvédelmi törvényből fakadóan — alaposan meg­növekedtek. Az utóbbi öt év_ ben az általános és szakhon­védelmi oktatásnak a korszerű technikai igényekhez igazodó növelése, valamint az ifjú­ság eredményesebb fizikai felkészítése érdekében vált szükségessé a klubhálózat korszerűsítése, a honvédelmi klubrendszer életre hívása, amely rendszer megfelelő keretet ad a mozgalmi, a képzési és sportfeladatok végrehajtásához egyaránt Az MHSZ honvédelmi és szakági klubjaiban ma húsz­féle, összesen 6566 szakosz­tály működik, nem beszélve arról, hogy a hazafias és honvédelmi nevelés szerves részeként az MHSZ-szerve­zetek csak az elmúlt évben összesen 46 ezer 586 politikai jellegű tömegrendezvényt szerveztek, s ezeknek, csak­nem ötmillió résztvevője volt. Mindebből következik, hogy az MHSZ szerteágazó tevékenységéről egy újság hasábjain nem lehet teljes képet adni. Az is bizonyos viszont, hogy az MHSZ Csongrád megyében'is jól teljesíti szép és sokrétű föladatait. Köszöntjük zást! a tanácsko­Kitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Vészi Bélának, az MSZMP Politi­kai Főiskolája rektorhelyet­tesének több évtizedes ered­ményes munkája elismerésé­ül 60. születésnapja és nyug­állományba vonulása alkal­mából a Szocialista Magyar­országért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja adta át * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Németh László ha­tárőrezredesnek, a Belügy­minisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkal­mából a Vörös Csillag Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Tóth Imre határőr-vezérőrnagy, a BM határőrség országos pa­rancsnoka adta át. Számvitel és gyakorlat Pénteken nyílt meg Deb­recenben a II. számviteli konferencia, melyet a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Pénzügyminisztérium rende­zett A kétnapos konferen­cia — melynek plenáris ülé­se elnökségében helyet fog­lalt Faluvégi Lajos minisz­terelnökhelyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke — négy szekcióban mintegy 1300 résztvevővel végzi mun­káját. Az elméleti és a gya­korlati szakembereknek le­hetőségük nyilik arra, hogy eszmecserét folytassanak a hatékony gazdálkodás szol­gálatába állított számvitel feladatairól. Az eseménysorozat nyitó előadását Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes tartotta. Egyebek között szólt a számvitelnek a gaz­daságpolitikában, a pénzügyi rendszerben és az informá­ciócserében betöltött funk­ciójáról, illetőleg további' feladatairól. Megállapította, hogy az első konferencia óta eltelt három év alatt tovább növekedett a vállalati veze­tés igénye a számviteli in­formációk iránt. A pontos és a kellő idő­ben rendelkezésre álló szám­viteli információ segítséget nyújt a gazdálkodás haté­konyságának növeléséhez, a munkaerő jobb kihasználá­sához, a teljesítménnyel ará­nyos személyi jövedelmek ki­alakításához és még számos olyan intézkedéshez, amely mind a népgazdasági, mind a vállalati érdekekkel meg­egyezően az egyensúlyi hely­zet javítását szolgálja. A számvitel fejlesztésével kap­csolatban a miniszterhelyet­tes hangsúlyozta, hogy to­vábbra is törekedni kell a gazdasági eseményeket reá­lisán tükröző, de egysze­rűbb ügyviteli megoldások keresésére, és főleg azoknak a gyakorlatba való átülteté­sére. Dimitrov és a nácik Filmet forgattak a Virág teraszán énz es piacon „Figyelem, felvétel! Csend lesz... csend lesz!!" Ilyen és ehhez hasonló mondatok fölöttébb súrún harsogtak az elmúlt három napon Szege­den. a Klauzal téren. Itt for­gattak ugyanis a Georgi Di­mitrov életéről szóló, bolgár •—szovjet koprodukcióban ké­szülő film egy részletét; a Virág cukrászdából imígyen bécsi kávéház varázsolódott, a tér náci felvonulás szín­helye lett. A kép félelme­tes: karszalagosok tucatjai masíroznak, horogkeresztes zászlók erdeje lobog a német nyelvű feliratokkal körbe­túzdelt „placcon" — s mind­ez „élőben". Tegnap, az utolsó forga­tási nap délelőttjén ugyan ömlött az eső, ám semmi­féle fennakadást nem oko­zott. Odabenn, a kávéház­ban Dimitrov (alakítója: Petar Gjurov) az egyik asz­talra dőlve szenvedélyesen magyaráz a német szociálde­mokrata vezetőknek — áll a harc a feltörekvő fasiszta mozgalommal. A kávéházi sátortető alatt eközben fe­nyegető mozdulatlansággal sorakoznak a karszalagos SA-legények. A világhírű, baloldali nézeteiről ismert soanyol rendező, Jüan Anto­7iio Bardem, Ljuben Sztanev bolgár író forgatókönyve alapján. Dimitrov életének ama szakaszáról készíti mű­vét. amikor (1932—33-ban) a Kominternben tevékenykedő bolgár hazafi az antifasiszta frontot szervezte, s az amsz­terdami, háború elleni kong­resszust készítette elő. A népes statisztagárda, a Klau­zál téren kívül a budapesti Keleti pályaudvaron js se­gédkezik maid a MAFILM nemzetközi stúdiójának jó­voltából. s a filmet a ma­gyarországi felvételek előtt Moszkvában is forgatták már. Több jelenet készül majd az NDK-ban. Ausztriában és Bulgáriában is. (Operatőr: Plamen Vagenstejn). A villamos három napig csak „beszabályozva" járha­tott a Virág eiótt. A város­ban élénk érdeklődést kel­tett a forgatás, s akik ne­tán nem olvashatták lapunk­ban az erről szóló előzetes információkat, tán kővé der­medhettek. ha elmélázva fel­pillantottak, s kinézve a vil­lamos ablakán, teljesen élet­hűen horogkeresztes töme­geket láthattak, az utcanév­táblán Ankergasse feliratot olvashattak, s riadtan hihet­ték: talán álmodnak? Az­után megnyugodtak: horog­keresztesek magyar utcákon régen és ma már — szeren­csére, legfeljebb filmforga­táson láthatók. D. L. Sok szó érte a piacozó em­bert az utóbbi évtizedekben, csak jó nem. Valahogy be­lénk rögződött, hogy raj­tunk akar meggazdagodni. Nem zörög a haraszt. ha nem fújja a szél. biztosan nem ok nélkül rögződött belénk. Azt hiszem, a há­borús évek, meg az utána jövők is segítették. Ha vi­szont egy vélemény belénk kövesedik, jó abból soha nem lesz. Országjáró termelő Kigondoltuk annak idején, hogy le kell egyszerűsíteni a zöldség és gyümölcs for­galmazását. Termelje a ter­melő, vegye át tőle a keres­kedő, és hozza el hozzánk, a fogyasztóhoz. Annyira szép az ötlet, most is azt mondjuk, ez lenne a leg­jobb. Létre is jött egy nagy fölvásárló hálózat — és ve­le párhuzamosan alakult ki az a szokás is, hogy a Sze­ged környékén termelt zöld­ség és gyümölcs igen nagy részét személyszállító kis autókon hordták el az or­szág túlsó szélére is. Ha most kérdezem meg vala­melyik termelőt, a miskolci, az ózdi vagy a pesti piac a jobb. napi friss árakkal egé­szen pontosan feleL Szívjuk a fogunkat mert kiszámítani se kell, csak be­legondolni, hogy semmi jó nem származik abból, ha a termelő az országot járja ahelyett, hogy otthon dol­gozna. Miért járja? Azért, mert megéri. Sokszorosan megéri még most is, amikor drága a benzin. Bukfencet vet az agyunkban a gon­dolat: ha kialakult a hatal­mas kereskedelmi hálózat, miért nem töri le az árakat úgy. hogy ne érje meg, il­letve miért nem fizet annyit, ami a termelést jobban ösztönözné, mint a piacra járást? Akárhányszor bogoz­tam eddig ezt a kérdést, dörgedelmes választ kaptam mindig a fölvásárlótól: nem látom át. mennyire bonyo­lult dologról van szó. Pedig éppen azért szóltam mindig, mert bonyolult, és szeret­ném, ha egyszerűbb lenne. A termelő átviszi a fölvá­sárlóhoz, a fölvásárló to­vábbadja. az még tovább, aztán vissza, mindenki a maga hasznáért természete­sen, és mire a boltban vi­szontlátja a termelő, csak a portékára ismer rá. az árára Dimitrov alakítója: Petar Gjurov nem. Erre mondja, ha eny­nyire drága, akkor ő is el tudja adni. Jön a ponyvás Változnak az idők, némi változás itt is tapasztalható. Kiderült, nemcsak a termelő mehet az ország másik ré­szébe, eljöhet onnan a ke­reskedő is. Gondolt egyet az állam, kisebb méretű teher­autókat hozott be, és elkezd­te eladni többek között a zöldségkereskedőnek is. Hadd járja az az országot, a termelő pedig termeljen. Megnéztem egyet. munka közben. Délután van, „döglődik" a piac. Az összeszorult piac is. Jönnek az autók Balás­tváról, Mórahalomról. Ásott­halomról dinnyével, almá­val. paprikával, krumplival, vevő meg sehol. Rákezd az idő, hoz egy jó záport. Eresz alól nézem, most jön egy ponyvás kocsi, üresen. Rosszkor jött, gondolom én. Ki az a bolond, aki ekkora esőben cipeli az almát? Ki­derül, lélektana van a piac­nak. Aki jó vásárt akar csi­nálni, esőben jöjjön. Mire eláll, alma csak az autóban van. Kérdezem a kereskedőt, hová viszi. Nem messzire, csak Szolnok megyébe, Kunhegyesre. — Merre jár? — Tegnap este Szentesen voltam, paprikát vittem. Ma reggel eladtam, délben in­dultam Szegedre. Holnap ezt is eladom, és megyek körté­ért. — Hová? — Ahol olcsó, — Hol olcsó? — Ennyire baleknak ne nézzen. Ha kibeszélem, ma­gam ellen dolgozom. — Nagy a hajtás. Meg­éri? — Ha dolgozom. akkor meg, de ha magával beszé­lek. akkor nem. Megyek vele. — Honnan van a dinnye? — Kissorról. — Ára? — Négy forint. — Ha az egészet megve­szem? — Akkor ls négy. Meg is vette, és nem is al­kudott. Nekem rejtély, neki egyszerű: — Szép a dinnye, ötért, ötötvenért el tudom adni. Szorozza be tíz mázsával, megéri, miért alkudozzam? — Dinnyét máshonnan is vihetne. — Vihetnék, de az más dinnye lenne. — Kimondottan ezért jött? — Csak almát és barac­kot akartam vinni, dinnyét semmit. De barack nincs, dinnye meg van, viszem azt. Rugalmas, az biztos. Hét láda őszibarack is előkerül valahonnan, jég is elverte, hulló is van benne, első ára hét forint, és az is marad. Nem kell nagy ész hozzá, hogy kitaláljuk, ahová ez viszi, ott nem terem. A kis­sori ember megtoldja még: — De pénz van ott. más­ként nem vinné. Itt-ott alkuszik, egyszer si­kerül neki. máskor nem. A balástyai tiz forintra tartja a gyönyörű paprikáját, a végén kilencért adja. — Miért nem vitte a föl­vásárlóhoz? — Felét se adta volna Bécsben ajándék Elment a ponyvás, senki nem mondja, hogy rossz üz­letet csinált. Hivatalos part­nerek biztosan úgy fogal­maznának, hogy a kölcsö­nös előnyök alapján jött létre a vásár. Míg Józsi bá­csi örül legjobban. Arra szá­mított, itt éjszakázik a diny­nyével, aztán vagy elkel, vagy nem. Még jószerivel be se állt a kocsijával, és me­het haza. Már csak a dinnyések vannak, vevő nem nagyon zavar bennünket, beszélget­hetünk kedvünkre. — A szállás? — Itt. a dinnye mellett, a földön. — Ha esik? — Akkor megázunk. — Megéri ? — Ha megtermett, el kell adni. A pénz a piacon van, ha aludni kell érte, az a legkönnyebb. Jöjjön ide hajnalban, nyüzsög itt a kereskedői — De sok a dinnye. — Ez magának sok? Ami­kor a forint bejött. 560 má­zsát raktunk át a kisvasút­ról a nagyra, Pestre vittük, mégis eladtuk. — Az régen volt. — Most is vannak jó vevők, csak kl kell várni. Jön a múltkor egy osztrák, megáll, dinnyét akar venni. Keresem neki a szebbjét, amit kiválasztok, mind meg­veszi. ötszáz forintért csak dinnyét vett. Nem állhat­tam meg, megkérdeztem, kinek lesz. Azt mondja. Bécsben a dinnye a legna­gyobb ajándék. Ha ajándék, akkor hadd vigye. Én in­kább egy üveg sört vennék, a dinnyére már rá se tudok nézni. Horváth Dezső Műsorajánlat Acs S. Sándor és Pintér József felvétele Fölvonuló SA legények Tóth András-diszkó lesz holnap, vasárnap délután 6 órai kezdettel a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. A CB rádiósklub augusz­tus 31-én délután 6 órakor tartja soron következő fog­lalkozását a DÉLÉP Vár ut­ca 1. sz. alatti ifjúsági klub­jában. Az érdeklődők szak­mai tanácsadásban is része­sülhetnek. A Dél-Alföldi Krónika, a szegedi körzeti stúdió műso­ra szeptember elsején 18 óra 30 perckor jelentkezik a te­levízió l-es programjában. A nézők ezúttal is riportokat, tudósításokat láthatnak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből. Dixieland-felvételek Sze­gedről. — e címmel sugároz dzsesszműsort a rádió 3. programja szeptember 1-én 13 óra 37 perces kezdettel. Az adásban a Molnár Di­xieland is hallható lesz. Beszédtéma — beszéljünk róla! címmel Balogh Mária vitamúsorát sugározza szep­tember 1-én, kedd este 21 óra 15 perctől a televízió 2­es csatornája, a nemzedék­váltásról. A műsor Szegeden készült a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. Tömörkényi lányok cím­mel az Alföldi antennát, a szegedi körzeti stúdió műso­rát sugározza a televízió má­sodik programja szeptember 4-én 20 óra 30 perckor. Csiperke A Pécsi Állami Gazdaság az első Vállalat, amely a mecsekaljai pincelabirintus egy részének üzemszerű hasznosítására vállalkozott: gombát termel bennük. Hasznosításuk lehetőségét felismerve vett birtokába néhány belvárosi pincét az állami gazdaság, s meghono­sította bennük a csiperke­gomba termelést. Gy ü m ölcsfá k Megkezdte az őszi telepíté­sek előkészítését a rákóczi­falvai Rákóczi Tsz. Az or­szág egyik legnagyobb gyü­mölcsfa iskolájával rendel­kező gazdaság ezúttal meg­közelítőleg 900 ezer gyü­mölcsfacsemetét szállit a nagyüzemeknek és a háztáji termelőknek. Gyakorlatilag valamennyi hazánkban ho­nos alma- és körtefajtából korlátlanul ki tudja elégíte­ni a szükségletet. Tetemes mennyiségben forgalmaznak csonthéjasokat, különböző barack- és kőrtefajtákat. Nőtt a választék mocsári dióból is. Az utóbbiból a ta­valyinak kétszeresét, 50 ez­ret kinálnak eladásra. E szemzett diófajtának — ha­zánkban általánosan ismer­tekkel ellentétben — az a ki­váló tulajdonsága, hogy a negyedik évben már termőre fordul.

Next

/
Thumbnails
Contents