Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

[f ifo 0 mAC PROl ETÁRJAi, E6T£$J&4,#tTEK! 71. évfolyam 202. szám 1V81. augusztus 29. szombat Ára: 1,40 forint MSZKP SZEGE D VÁROSI 3!Z O T TSÁ G ÁN A K LA P J A en fejlődik a szövetkezeti ipar Fél ér alatt 2 milliárdos termelés Javuló szolgáltatások — Fokozódó Export A megye ipari szövetkeze­tei az idén fokozták aktivi­tásukat, dinamikusan fej­lesztették termelésüket és la­kossági szolgáltatásaikat Tevékenységük alapvetően jól szolgálta a legfontosabb népgazdasági célkitűzéseket. Javult gazdasági tevékenysé­gük hatékonysága, munkájuk során figyelembe vették mindazokat a körülménye­ket amelyeket a nemzetközi és hazai piaci viszonyok meg-­követelnek. Erről és ezenkí­vül még több fontos témáról tanácskoztak a KISZÖV el­nökségének tagjai tegnap, pénteken megtartott tanács­kozásukon. Részletesen ele­mezték a VI. ötéves tervidő­szakra meghatározott köz­művelődési tennivalóikat, hiszen a művelt dolgozók közreműködése determináló a szövetkezeti ipar további fejlődésére is. Ezenkívül ér­tékelték az idei esztendő el­ső felében elért termelési eredményeket, valamint a szocialista munkaverseny és újítómozgalom által nyújtott segítséget. Csongrád megye Ipart szö­vetlcezeteinek családja ebben az esztendőben tovább gya­rapodott. hiszen a háziipari szövetkezetek és a Szegedi Ruházati szövetkezei, is ezen­túl ide tartozik. ígv jelenleg 56 szövetkezet működik együttesen megyénkben a KISZÖV keretében, s a mun­kahelyeken közel 17 ezer tag, dolgozó talál megélhe­tést, jó munkaalkalmat. A szövetkezeti ipar az év első felében megközelítően 2 milliárd forint értékű terme­lést produkált, amely 20 százalékkal jobb a tavalyi év hasonló időszakához mérve. Természetesen nehéz ezt a termelésnövekedést egyetlen jelzővel minősíteni, mivel igen differenciált a fölfutás, a megoszlás. Néhány szövet­kezet kiugróan magas terme­lésnövekedést ért el. például a szegedi MEDIKÉMIA, a FÉMTEX, a szegedi bútor­ipari, a szegedi szűcsipari, a szegedi ruházati, valamint a háziipari szövetkezetek ter­melésének értéke több mint ötven százalékos javulást mutat. Különösen a könnyű­ipar és a vegyipar volt sike­res. Az exportértékesítés le­hetett volna iobb is, de meg kell elégedni azzal, hogy a szövetkezeti ipar az esztendő első felében 362 millió forint értékű árut adott el külföl­dön, ez 5,9 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi szinvo­nalat. Ebből egyenesen kö­vetkezik, hogy tovább kell javítani a tőkés piaci eladá­sokat. A megye negyvenhat, ipar­ba sorolt szövetkezetéből harmincnégynek volt export­értékesítése, de a harminc­négyből csak huszonhét szö­vetkezet termékeit vásárol­ták meg a tőkés országokban. Akár tizennégy ipari szövet­kezetet is föl lehetne sorolni azok közül, akiknek javult a tőkés piaci kondíciójuk. Kö­zülük is említést érdemel a Szegedi Universal, a MEDI­KÉMIA, a vásárhelyi Apolló Cipőipari, a makói Béke Ve­gyesipari Szövetkezet és a Járási Vegyesipari Szövetke­zet mindszenti kollektívája. Amit nem sikerült elérni a külpiacokon, azt idehaza jobb fogadtatás részesítette. A megye1 ipari szövetkezetei a hazai nagy- és kiskereske­delmi szervezeteknek 32 szá­zalékkal több árut adtak, mint a megelőző évben, s ez­zel' előibahyzálukat 55 száza­lékkal 'túlteljesítették. Megr állapították a KISZÖV el­nökségének tagjai, hogv a szövetkezeti ipar termékeit szívesen vásárolják a hazai piacokon. A szövetkezeti ipar soha­sem feledkezik meg a lakos­sági szolgáltatások javításá­ról. Az elmúlt időszakban 63 millió forint értékű szol­gáltatást végeztek, ez is több 3 millióval a tavalyi első fél­évi összegnél. Ennél az adat­nál azt is érdemes figyelem­be venni, hogy a szövetke­zeti építőipar tevékenysége — a közismert nehézségek miatt — nem növekedett a kívánt mértékben. Fejlődik-e a megye szö­vetkezeti ipara? A kérdés jogos. hiszen a nehezebbé vált gazdasági viszonyok alig adnak lehetőséget újabb és látványos beruházásokra. Ám a környezetünkben mű­ködő szövetkezetek mérsé­kelten, de fejlesztik önma­gukat. A tavalyi első félév­hez viszonyítva, még növeke­désről is számot adhatnak. Űj épületeket emeltek, je­lentős összegekért gépeket vásároltak. Az építési beru­házások mennyisége — ép­pen két új társ szövetkezet belépésével — változtatott az arányokon. A Tápéi Háziipa­ri és a Szegedi Ruházati Szö­vetkezet folyamatban levő beruházásai, valamint az Universal Ipari Szövetkezet értékes gépbeszerzései akár dicsekvésre is lehetőséget ad­nának. de erre a szövetkezeti szervezeteknek aligha van szüksége. Megelégedéssel nyugtázták a KISZÖV elnökségének tag­jai, hogv o szövetkezeti ipar­ban dolgozó, közel 17 ezer ember megtalálja számítását munkahelyén. A kifizetett munkabérek a tavalyi idő­szakhoz képest 5,8 százalék­kal növekedtek, az átlagbé­rek pedig több mint 8 szá­zalékkal javultak. Kevesebb ugyan a létszám, mint ta­valy volt, s ebből következik, hogy a termelékenység javu­lása játszott főszerepet, mi­vel az egy főre jutó terme­lési érték 23 százalékkal jobb a múlt évinél. Tehát javutt> a munka hatékonysá­ga. jobban kihasználták a szövetkezet tagjai, dolgozói lehetőségeiket. Ebből az is következik, hogv a megye szövetkezeti iparának nyere­sége javult, amelynek össze­ge az első félévben megha­ladta a 250 millió forintot Az ipari, háziipari szövet­kezetekben okosan és jól gazdálkodtak, aktívabb ár­politikát alkalmaztak, javí­tottak munkaszervezésükön, helyesen alkalmazták az anyag- és energiamegtakarí­tó föladatokat, ellensúlyozni tudták a nehezülő gazdasági nyomásokat. Ahol lehetőség adódott, föltárták a meglevő tartalékokat, s ígv javítottak jövedelmezőségükön. Ülést tartott az Elnöki Tanács Új rendeletek — A kisipar fejlesztése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ellátás általános szín­vonalának emelése, a lakos­ság munkaerő- és anyagi tartalékainak hatékonyabb felhasználása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott a kis­üzemi és a szövetkezeti gaz­dálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. A szö­vetkezetekre vonatkozó tör­vényi rendelkezéseket módo­sító törvényerejű rendelet a szükségletekhez gyorsan iga­zodni képes szervezeti for­mákat hozott létre: a kis szövetkezetet, valamint az ipari és szolgáltató szövet­kezeti szakcsoportot. A kis szövetkezet — legfeljebb 100 tagú — az ipar és a szol­gáltatás területén működő önálló jogi személy, amely­nek a részmunkaidőben fog­lalkoztatottak. nyugdíjasok és egyetemi hallgatók is tag­jai lehetnek. Az ipari és szolgáltató szakszövetkezet valamely szövetkezet kere­tében, de önálló gazdasági elszámolásban tevékenyke­dik. Módosítva korábbi tör­vényerejű rendeletét, az El­nöki Tanács rendelkezéseket fogadott el a lakosság fo­gyaszási szolgáltatásainak csaknem felét nyújtó kisipar továbbfejlesztésére. Az új jogszabály felszámolja a ma már szükségtelen jogi kor­látozásokat, lehetőséget te­remt a kisipar és a gazdál­kodó szervezetek hasznos együttműködésére, elősegíti a kisiparosok társulási le­hetőségeit. Az Elnöki Tanács felha­talmazta a Minisztertaná­csot a Polgári Törvény­könyvnek a polgári jogi tár­saságokra vonatkozó szabá­lyaitól eltérő együttműködé­si forma, a gazdasági mun­kaközösség szabályainak megalkotására. Fenti célkitűzésekkel össz­hangban — módosítva a tár­sadalombiztosításról szóló törvényt — oz Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet­tel bővítette a kisiparosok, a magánkereskedők, továbbá segítő családtagjaik társada­lombiztosítási ellátását. E szerint a kisiparosok és a magánkereskedők — tevé­kenységük sajátosságaiból adódó kisebb eltérésekkél — társadalombiztosítási szem­pontból a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek, segítő családtag­ként közreműködő házas­társuk pedig jogot szerez a nyugellátásra, és a baleseti ellátásra. A végrehajtási jog­szabály a nyugellátást. a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak a közös munkában résztvevők családtagjaira is kiterjeszti. Az ismertetett jogszabályok 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután igazságszolgáltatási szerve­zeti és személyi kérdések­ben határozott: módosította egyes bíróságok illetékesség' területét. továbbá bírákat választott meg. és mentett fel. Az Elnöki Tanács végű1 egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) Babits­emlékülés Babits Mihály-émlékülést rendezett pénteken Eszter­gomban — számos más szerv közreműködésével — a nem­rég újjáalakult Balassa Tár­saság, amely fő feladatai közé sorolta az Esztergom­ban élt nevezetes személyi­ségek emlékének ápolását. Az emlékülés egyben előké­szítése volt a költő születé­sének századik évfordulóján — 1983-ban — rendezendő ünnepségeknek is. Az emlékülésen elhangzott előadássorozat felelevenítette Babits Esztergomhoz fűződő szoros kapcsolatának szinte minden momentumát. Szülő­városa, Szekszárd után a Duna-kanyar „fővárosát" te­kintette második otthonának. 11 lizeüii demokrácia érvényesülése A népi ellenőrzés vizsgálta A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki, teg­napi ülésén megvitatta az üzemi demokráciáról szóló jogszabályok végrehajtásá­nak ellenőrzéséről készült je­lentést. A népi ellenőrök szerte az országban 331 vál­lalatnál, 138 szövetkezetnél és 60 intézménynél kerestek választ arra a kérdésre, hogy az üzemi demokrácia érvé­nyesülése mennyiben felel meg az előírt követelmé­nyeknek, hogyan segíti a társadalom- és gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását, milyen további intézkedések szükségesek a munkahelyi demokrácia kibontakoztatá­sához. A helyszíni ellenőrzések során csaknem 7000 kérdő­ívet töltöttek ki a dolgozók, s ennél is többen mondták el véleményüket a munka­helyi csoportos beszélgetése­ken. A népi ellenőrzés a vizsgálat folyamán szorosan együttműködött a szakszer­vezetek területi, vállalati, intézményi szervezeteivel. A KNEB a javaslatok el­fogadása után úgy határo­zott, hogy a vizsgálat össze­foglaló jelentését a kormány elé terjeszti. Szegeden, az AEYT XI. számú Autójavító Vállalat központi üzemegységében 1972 óta gyártanak terepjárós 1 vázakra fel­szerelhető különféle szerelvényeket. A megrendelők kéré­se szerint, egyedi, szervi, mérő és egyéb rendeltetésre hasz­nált. valamint sorozatgyártásban előállított: személyszállító, darabáru- és hűtőkocsikat készítenek. Ezekből a termékek­ből belföldi használatra tavaly 360 darabot gyártottak. Ké­pünkön: tTAZ-alvázra szerelt, darabárut szállító szerelvény összeillesztése Lázár György látogatása a Magyar Népiiaüseregnél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap, pénteken a. Magyar Néphadsereg több egységé­hez látogatott el. Program­ját a Honvédelmi Miniszté­riumban kezdte, ahrl Czine­ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogad­ta, majd tájékoztatta a honi légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevékenységével ismerkedett és felkeresett több honi lég­védelmi alakulatot. Ütja elő­ször Pápára vezetett, ahol katonai tiszteletadással fo­gadták. A kormány elnöke megtekintette a pilóták ok­tatását szolgáló korszerű. technikai eszközöket, megis­merkedett a repülési ismere­tek elsajátításának, oktatá­sának módszereivel. Ezután megnézte a pilótáktól magas fokú technikai felkészültsé­get, rátermettséget kívánó MIG-család repülőgép-be­mutatóját, a készültségi szol­gálatot és egy vadászrepülő­gép próbariadóját A Minisztertanács elnöké­nek programja egv rádió­technikai alegységnel folyta­tódott. A parancsnok jelen­tése után Lázár György meg­tekintett több, különböző rendeltetésű lokátortectmikai berendezést. Ezt követően az egyik dunántúli légvédelmi rakétarendszerrel ismerkedett meg, ahol tájékoztatták a rakétakomplexum több jel­lemzőiről. Végezetül a kormány el­nöke találkozott a honi lég­védelmi hadsereg vezetőivel, parancsnokaival. Elismerés­sel szólt a katonák derekas helytállásáról, a látottakról. (MTI) Munka az építőtáborokban ötvenezer fiatal 104 köz­ponti szervezésű építőtábor­ban, 600 ezer munkanapon, mintegy 300 millió forint ér­téket termelt. Ezek az első és legfontosabb adatai an­nak a gyors számvetésnek, amelyet a KISZ KB építő­táborok bizottsága a táboro­zás alkalmával készített. El­mondották, hogy ezen a nyá­ron, június 28. és augusztus 22. között immár huszonne­gyedszer működtek a közép­iskolás diákok nyári táborai. A központiakon kívül több megyei szervezésű, illetve főiskolai, egyetemi építőtá­borban is dolgoztak a fia­talok. A jelentkezések szá­ma meghaladta a tervezet­tet, különösen sok Bács­Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Heves, Sza­bolcs és Vas megyei fiatal vállalt munkát. Köztük két­százötvenen akadtak, akik már negyedszer, hatvanan pedig akik ötödször táboroz­tak — őket oklevéllel, em­lékplakettel jutalmazták. A táborok nagy többsége a termelőszövetkezeteket, ál­lami gazdaságokat segítette, az időszerű mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak a fiatalok. Kilenc szakmai építőtáborban 2500 szakmun­kástanuló a választott hiva­tásának megfelelő feladatot kapott, nekik ez a munka a kötelező nyári szakmai gya­korlatba számított. Dolgoz­tak az új budapesti sport­csarnoknál csakúgy, mint Baranya, Győr-Sopron, Ko­márom, Pest, Szolnok me­gyei lakásépítkezéseken, az Ml-es és M3-as autópályák­nál, vasútépítéseknél.

Next

/
Thumbnails
Contents