Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

Csütörtök 1981. augusztus 27. 5 Kiállítások a jubiláló Szépművészeti Múzeumban Megalapításának 75. év­fordulója alkalmából jubi­leumi kiállításra készül a Szépművészeti Műzeum. Az október 28-án nyíló tárlaton mintegy 200 tárggyal, több fotóval, plakáttal, nyomtat­vánnyal, és a restauráló mű­hely bemutatásával adnak képet a külföldi, az antik művészet legnagyobb hazai gyűjteményének múltjáról, jelenéről. Több tabló szem­lélteti majd az intézmény­ben végzett tudományos munkát. A reprezentatív ki­állításon bemutatják a mú­zeum jubileuma alkalmából meghirdetett fotópályázatra beérkezett fényképek legja­vát Bartók születésének cen­tenáriuma alkalmából Buda­pesten rendezik meg a nem­zetközi zenei Ikonográfiái szimpoziont, amelyhez kap­csolódva „Kép és zene" címmel a zenetudományi in­tézettel közösen grafikai ki­állítást nyitnak a városligeti épületben. A műtárgyak a XVI. századtól a XX. szá­zadig ábrázolják e sajátos témakört Picasso születésének 100. évfordulójáról ls megemlé­kezik a közművelődési in­tézmény, a modern művészet klasszikusának mintegy fél­száz remekművét bemutat­va. A centenáriumi tárlat december 5-től látható majd. A beszédhibák Tudományos tanácskozás Makón Szerdán, tegnap a makói tanácsháza dísztermében megkezdődött a Magyar Fo­netikai, Foniátrlai és Logo­pédiai Társaság kétnapos kongresszusa. A tanácskozá­son mintegy 120 foniáter, or­vos, nyelvész, logopédus a szakma elmúlt négy évi ku­tatási és gyógyítási eredmé­nyeit összegező referátumo­kat hallgat meg. Az előadások kiemelték: a beszédhibák megelőzésében fontos szerepe van a több beszédnek, a beszédhanghal­lás kifejlesztésének. A gyer­mekeket már kicsi koruk­ban meg kell tanítani, hogy hallás után megkülönböztes­sék a szavakat fölépítő han­gokat. Ezért a szülőknek so­kat kell beszélgetniük a gyermekekkel. Törekedniök kell arra, hogy az először hibásan ejtett szavakat mi­előbb helyesen mondják. A beszédkészség kialakulását gátolhatja, ha hurutos meg­betegedés miatt átmeneti halláskárosodás következik be. Ezért az ilyen megbete­gedések mielőbbi gyógyítása a legfontosabb feladatok kö­zé tartozik. A tanácskozáson a he­lyes beszéd kialakításának pszichológiai vonatkozásai­val, a dadogás leküzdésének lehetőségeivel, a hangkuta­tásban alkalmazható új esz­közökkel és a kérdéssel kap­csolatos gyógyítási eljárások­kal is foglalkoznak. A főre­ferátumok szövegét nyomta­tásban is megjelentetik. Félezer oldalon Magjelent az új Statisztikai Évkönyv Tények életünkről A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, 1980. évi adatokat tartalmazó év­könyve több mint félezer ol­dalon számol be társadalmi és gazdasági életünk majd minden területéről. Az év­könyv lehetővé teszi a tár­sadalmi és gazdasági folya­matok részletes elemzését, a változásra ható főbb ténye­zők elkülönítését, valamint a jelenségek közötti összefüg­gések tanulmányozását. A népesség számának, ösz­szetételének változását mu­tató adatokon kívül az or­szág vagyonát és jövedelmét is számba veszi a kiadvány. A termeléssel íoglalkpzó fe­jezetek nemcsak arról tájé­Countryünnep Bródy János Szegedet ál­lítólag a magyar Nathville­nek nevezte. Arra célozván: Magyarországon a country­zenében e város az a zarán­dokhely, ami az USA-ban Nashvllle. A kijelentés hí­zelgő, ám hogy némiképpen örvendetes módon igaz la le­het. azt a kedd esti kép bi­zonyította az Ady téren. Még negyed kilenc sem volt. ha­talmas tömeg várakozott be­bocsátásra az egyetemi épü­let kapujánál. Az eredetileg az újszegedi szabadtéri szín­padra meghirdetett country­taiálkozót ugyanis a rossz időre való tekintettel Itt. az Auditórium Maximumban rendezték meg. Hogy miért éppen itt, rejtély: minimá­lis matematikai felkészült­séggel észre lehetett ugyan venni a különbséget az új­szegedi színpad és az előadó­terem befogadóképessége kö­zött, így a tumultuózus je­lenetek elkerülhetetlenek lettek, ám ami a Bródy-féle megállapítást Illeti. csak örülhettek a lokálpatrióták — minden countrvünnep­várossá avanzsált Szegedet mutatott A sort a házigazda, a sze­gedi The Bluegrass Pilgrims Band nyitotta meg. Azonnal meglepetést okozva. Gyanít­hatóan nem túlzás kijelente­ni: a városnak még nem volt countryegyüttese. mely ilyen magas színvonalon mű­velte volna ezt a kedves, dallamos népzenei stílust. Egyetlen hölgynagjuknak. Várkonyí Eszternek hangja álmodozásra késztetően szép. Savanya István által szerzett saját számuk, a Szomorúfűz komoly további reményekre jogosít, kár, hogy többet nem hallhattunk. Jött az Interfolk, s vele mindaz, ami bizony nem fel­tétlenül szükséges a country­zenéhez: a pózok, a popzenei előadásmódból 161 Ismert „effektek" sora. Pedig tán okosabb lett volna arra ügyelni, hogy az együttes szerkezeti felépítése ne bil­lenjen ekkorát: szinte min­dent a bendzsó „vitt", s ta­lán nem véletlen, hogy „ke­zelője" egyszerűen, szeré­nyen, minden show-műsor nélkül játszott — nagyon jól. A Ragtime gitárra és kefére, a Benny Goodman-teldolgo­zás és a „klasszikus" Jessie James azért felvillantott va­lamit abból — merre is tart­hatna az Interfolk. A Fonográf együttes vált országos hírűvé azzal, hogy létrehozta, úgymond, a kelet­európai countryt. A Szeged­re látogatott Bojtorjánról viszont elmondható: ma már valószínűleg ők azok, akik legtökéletesebben művelik a ..magyarított" countryt. Kö­zelmúltban megjelent nagylemezük dalait (Ahol a lusta folyó a hegyek közé ér. Az utcán. Csavargódat stb.), valamint feszti válszá­mukat, a pompás, jó öreg Johnny Cachs-féle Asszonyt, s többi számukat hallgatva, megállapítható volt: eddig ők jelentik a csúcsot. De azután... megjelentek az „ősapák". A country-zene eredeti, amerikai képviselői. Előbb a Bojtorjánnal fellépő. USA-ba szakadt hazánkfia, a bendzsóvirtuóz Végvári Sán­dor személyében, majd a Szegeden már jól ismert, kanadai White River Blue­grass Band négvesfogata ré­vén. Amit ők produkáltak — briliáns hangszertudás, ki­tűnő közös és egyéni ének­lés, teljesen „profi" program — valóban egv countryün­nep elérhető maximumát, le­lentette. Azok a szerencsé­sek (úgy jó háromszázan), akik az arénává változott Auditórium Maximumba be­juthattak, önfeledten ünne­pelték a prérik és a kanvo­nok dalos üzeneteinek hordo­zóit. s Szeged, ha nem ls Nashville, igazi countryün­nepet tudott nyújtani ezen az estén. Domonkos László koztatnak, hogy miből meny­nyit termelt az Ipar és a mezőgazdaság, hanem arról is: miként változtak a ter­melés költségei, a bérek, a nyereség és a termelői ár­színvonal. Több táblázat a termelés hatékonyságának és szerkezeti változásának be­mutatásával foglalkozik. A külkereskedelmi fejezet a külgazdasági egyensúly ja­vításában elért eredménye­ket tükrözi. Mindezeken túl statiszti­kai táblák sokasága mutat­ja be a lakosság élet- és munkakörülményeinek vál­tozását, kőztük a foglalkoz­tatottság. a keresetek és az árak' alakulását, az egészség­ügy és a kultura terén elért eredményeket. Külön fejezet ismerteti a megyék helyzetét a legfontosabb gazdasági és társadalmi mutatók alapján. Az évkönyv utolsó fejeze­te nemzetközi adatokat tar­talmaz, lehetőséget adva ar­ra, hogy eredményeinket és helyzetünket nemzetközi ősz­szehasonlításban is értékel­hessük. Régészeti ásatások A Tolna megyében évek óta folyamatban levő avar­kori régészeti ásatások idei eredményei — a gyönk-vé­sártéri avartemetőben fel­tárt ötvennél több újabb sír leletei — európai viszony­latban is figyelemre méltó­| nak bizonyultak. els" Üj megvilágításba helyez­ték az avar társadalom ré­tegződését. Egyértelművé vált: az avarok a munka­megosztás olyan fokára ju­tottak. hogy kézműipari szinten termeltek. A fazeka­sok olyan mértékben foglal­koztak ezzel az iparral, s olyan igény volt a termé­keikre, hogy a készítésük­kel fenn is tudták tartani magukat. A leletek egyértelműen bi­zonyítják az egykori avar lakosság helybenmaradását is. Napirenden A szabálytalan építkezések ÉVM—MEM tájértekezlet Szegeden A magánerőből történő si Minisztérium, a Mezőgaz­építkezések üteme évről év- dasági és Élelmezésügyi Mi­re növekszik. Ez örvendetes nisztérium, valamint Bács­tény, egész országunk* né- Kiskun , Békés és Csongrád pünk gyarapodik gazdagodik megye tanácsi szakigazgatá­általuk. Természetesen csak si szerveinek vezetői, illetve akkor, ha az elkészült léte- e szakterületen különböző sítmények megfelelnek cél- feladatokat végző munkatár­juknak, az előirt követeimé- sal. Gulyás Antal, a megyei nyéknek; és nem akár hol, tanács osztályvezetője kö­akár hogyan — például kor- s 'öntötte a résztvevőket, látozási tilalom alá eső terű- köztük dr. Bozó Sándort, a léten — létesülnek. Ez utób- megyei tanács vb-titkárát. biak," vagyis a szabálytalan Gáloxfay JenS az £VM f5­épitkezesek elszaporodása * miatt vizsgálta meg a Mi- osztályvezető-helyettese tar­nisztertanács ez év májusá- tott előadást a hazánkban kl­jövőben pedig meg kell aka­dályozni a hasonló iellegű építéseket. Dr. Kiss Sándor, az ÉVM osztályvezetője a város) és üdülőterületek rendezést ter­veinek követelményeiről, a megfelelő telekigény-kielégí­téssel kapcsolatos tanácsi fel­adatokról, valamint a zárt­kertekben kialakult építkezé­si módok problémáiról be­szélt, elemezve a tennivaló­kat is. Dr. Koronczal Miklós, a MÉM osztályvezetője * zártkerti földek hasznosítá­súnak lehetőségeit ismertet­ban az építkezési rend és alakult szabálytalan építke- ^ "jfíetve az azok függvényé, fegyelem helyzetét hazánk- zé8ek okairól, módjairól. 11- ben lehetséges gazdasági ban. Illetőleg hozott határo- letve az építési rend és fe­zatot — 2011/1981. (V. 18.) gyelem helyreállításának kö­célú építési módokat. Végül dr. Szabó Károly, a sz. alatt — a szabálytalan vetendő módszereiről. El- Minisztertanács Tanácsi Hi­építkezések megakadályozása mondta egyebek között, hogy vatalának főosztályvezetője érdekében szükséges intézke­désekről. Az érintett tárcák — első­sorban az ÉVM és a MÉM—' ennek alapján külön minisz­teri rendeleteket, vagy a szabálytalan építkezések nagyarányú elszaporodása sok helyen már településfej­lesztési problémákat okozott. A földterületek Ilyen Jellegű ésszerűtlen kihasználása. irányelveket jelentettek ugyanakkor az építőanyagot meg. A központi szabályozás túlzottan pazarló felhaszná­elöírásainak végrehajtása és lás gátolja még a tervszerű ellenőrzése pedig mindenütt magánerős lakásépítési fel­ei tanácsi szakigazgatási szer- adatok végrehajtását is. A vekre tartozik. E feladatok korábbi szabálytalanságokat végrehajtásáról rendeztek ta- éppen úgy fel kell számolni nácskozást tegnap, szerdán — a hiányok előírás szerinti Szegeden, a megyei tanács pótlásával, bírságolással. s oktatási központjában az ha szükséges az épületbontá­Építésügyi és Városfejleszté- sok elrendelésével is —, a hívta fel a jelenlevők figyel­mét arra, hogy az építési, igazagtási és mezőgazdasági szakigazatási szerveknek kö­zösen kell megvizsgálniuk működési területükön a ki­alakult építkezési gyakorla­tot; minden igyekezetükkel segíteni, támogatni kell az állucK polgárok építési igé­nyeinek kielégítését. A hoz­zájuk kerülő ügyek gyors és szakszerű intézése is jelentő­sen hozzájárulhat ugyanis ahhoz, hogy a szabálytalan­ságoknak ezen a területen is gátat lehessen szabni. Martonék, a Bakonyban Hetekkel korábban jelezte Kacsala István, a zirci pos­tásüdülő vezetője, hogy augusztus közepén szenzá­cióval szolgál. — Nagy családot várunk az Alföldről... tíz gyermek­kel érkeznek, ezért kétlaká­sos faházat rendezünk majd be a számukra! — mond­ta... Bizonyításul beszaladt a faházba a kétéves Györgyi, a legkisebb a Marton gye­rekek között. Felkapott va­lamit az asztalról, aztán uc­cu, már kint is volt a te­raszon. „Siess utana, ne­hogy baja essen!" — szólt a mama, de nevet nem emlí­tett, mégis ketten ugrottak, siettek Györgyi után és ez sűrűn megismétlődött a be­szélgetésünk alatt, amit a segélyről Azóta Marton János és né­pes családja megérkezett gyermekgondozási Zircre. A szülők és a kisebb folytattunk: gyerekek az egyik, a nagyob­bak a másik lakrészben kap­lak helyet. Nehéz volt összeszedni mindenkit a családi fénykép­hez. Valaki mindig hiány­zott, vagy elmozdult, felállt. Még így is csak tíz gyer­mek kerülhetett lencsevégre. A legidősebb fiú — János — gépkocsivezető a Postánál és fgy nem volt érkezése el­jönni a zirci üdülőbe. Azért tíz gyermekkel utaz­ni, nyaralni — nem könnyű! Utoljára négy esztendeje üdült együtt a Marton csa­lád Balatonbogláron. — Akkor még csak nyolc gyerekünk volt — mondta Marton Jánosné, aki a Sze­gedi Ruhagyár dolgozója. — Most is a ruhagyárban dolgozik? — Igen is, nem is, mert már tizenhatodik éve gyer­mekgondozási segélyen va­gyok. — Akkor még egy évig gyes-en marad. — Ügy néz ki. Még egy évem van hátra a gyermek­gondozásiból — mondta Már­tonná és kiérződött a sza­vaiból, hogy több gyermek már nem lesz a családban. — Hagyomány a sok gye­rek, a nagy család Marto­néknál? — Nálunk „csak" kilenc gyerek volt odahaza, de a felcségemék tizennégyen vol­tak testvérek — mondta Marton János, aki a Sze­gedi Építőipari Szövetkezet­ben fűtésszerelő. Hagyományt ápolnak te­hát. Mind a két családban megszokták a sok gyereket a szülők. Egymást segítették és ezt átültették ebbe a 11 gyermekes családba is. Nem is lehet másként. Négyszo­bás lakásuk van Szegeden. Az egyikben a három nagy­lány él:" Aztán külön szobá­juk van a nagyfiúknak. A Összefogás a Balatonért Szovjet, amerikai, holland és magyar szakemberek szé­les körű kutatásainak ösz­szegezésével matematikai modelleket dolgoztak ki a Balaton vizének megbízható ellenőrzésére és a változások elemzésére, értékelésére. Ezek a modellek és a segít­ségükkel nyerhető tapaszta­latok, valamint az azokra épülő javaslatok szerepeltek a nemzetközi Balaton-model­lezési szimpózium napirend­jén, amely tíz ország szak­embereinek háromnapos esz­mecseréje után szerdán ért véget Veszprémben, az Aka­démiai Bizottság székházá­ban. A tudományos munka eddigi eredményének ismer­tetése egyben az 1978-ban kezdődött, s a Balaton vé­delmére létrejött nemzetkö­zi tudományos összefogás ér­tékelése ls volt. A kutatások kezdeménye­zője a szovjet—amerikai alapítványként 1973-ban Luxemburgban létrejött ku­tatási központ, a nemzetkö­zi alkalmazott rendszerelem­zési intézet volt. Enhek az intézetnek ma már 17 or­szág a tagja. Tudományos programjában 1978 óta sze­repel a Balaton-kutatás. A mostani javaslatok, ajánlások részletes kidolgo­zására jövőre kerül sor. szülők a két picivel kerül­tek egy szobába és végül a kislányok szobája követke­zik. — Ki takarít? — Mindenki a saját szo­báját. — És a közöst? — A fiúk a konyhát és még mosnak is — mondta Angéla. — A fiúk? Jól értettem? Mosnak is? — Szeretik ezt a munkát, hát csinálják — mondta Gi­zella a legnagyobb lány, aki az édesanyja nevét viseli. Különben ő már szakmát választott: textilipari szak­középiskolát végez és a Sze­gedi Textilgyár ösztöndíjasa. János gépkocsivezető. Ferenc kőműves lesz, a többiek még nem döntöttek. Zoli, a kö­zépső fiú a könyveket bújja. Nagyon szereti a verseket, jó tanuló a gimnáziumban és a családban „kis Petőfinek" nevezik. Kicsik és nagyok, egy né­pes család tagjai, akik egy­másra utaltan élnek, de úgy, hogy mindig ott van a közösség, a munkahely segí­tőkészsége is. Például négy éve a Szegedi Ruhagyár biz­tosítja az ebédet. Nagy szó, nagy segítség ez! Később összetlálkoztunk a zirci postásüdülő tágas kert­jében. játszóterén. A na­gyobbak együtt szórakoztak, játszottak a kicsikkel, vagy nézték a televíziót, mert ar­ra még nem jutott pénz a népes Marton családban. Martonék példája bizony­ság arra .hogy vállalati, szakszervezeti összefogással, segitséggel még az ilyen nagy család is pihenhet két hé­ten át, nyár derekán hazánk legszebb tájain, például Zir­cen. Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents