Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

Szerda, 1981. augusztus 26. 3 A fogyasztási szövetkezetek exporttevékenységéről Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége Kövekszik a fogyasztási Szövetkezetek kivitele; a szövetkezeti szervek az elmúlt öt évben mintegy 83 milliárd forint értékű terméket exportáltak. A kivitel ez idő alatt összességében hozzávetőleg 80 százalékkal bővült — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén, amelyen az Afészek exporttevékenységének helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről tanácskoztak. Az Afészek és a szövetkezeti vállalatok mindenekelőtt mezőgazdasági terményeket, termékeket szállítanak külföldre. Jó keletje van a kisállatoknak, a friss és tartósított zöldségnek és gyümölcsnek, a méznek és egyebek között a gyógynövényeknek; ezek kedveltek a nyugat-európai piacokon, mindenekelőtt az NSZK-ban. Ausztriában és a skandináv államokban. Az exportválaszték az elmúlt években tovább bővült, például sikert arattak a fatömegcikikek) és a lakberendezés tárgyak. A fogyasztási szövetkezetek exportjában mind nagyobb jelentősége van a határmenti árucserének. A szocialista országok szövetkezeti szerveivel folytatott kereskedelem — amelynek egy része a választékcsere keretében bonyolódik le — az elmúlt öt évben a Hungarocoop közreműködésével mintegy 250 millió rubel értékű áruval egészítette ki a hazai választékot A VI. ötéves terv időszakában a tervek szerint a fogyasztási szövetkezetek exportárbevétele több mint negyedével emelkedik. Továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelén lesz a fő hangsúly, viszont még ezeknél a viszonylag kelendő cikkeknél is rugalmasabban kell alkalmazkodni a külföldi fogyasztók igényeihez. Ennek érdekében továbbra is céltudatos fejlesztési alapból támogatják majd az exportbővítő beruházásokat. De szükség van arra is, hogy az Áfészek bátrabban vegyék igénybe a kivitelt ösztönző hitelforrásokat is. ezek iránt ugyanis még mindig eléggé lanyha az érdeklődés. A SZÖVOSZ elnöksége megrítta a Skála-Coop működésének tapasztalatait. Megállapította, hogy az újszerű értékesítési, munkaés üzemszervezési, valamint technológiai megoldásokkal sikerült gyümölcsözően működő szervezetet kialakítani. Árbevétele két év alatt mintegy 70 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a közös vállalat az árualapok biztosításában alapvetően a, hazai iparra támaszkodik. (MTI) Gazdaságtechnika Őröl a malom... — A mi malmunk már régóta nem őröl, fölösleges volt. Öröl helyette más — mondja az öregember, és hellyel kínál bennünket a konyhában. Ami mindenes is egyben. Odébb a folyosón idős asszony ül a varrógépnél. A megtört ember beszél: — Malomigazgatónak csúfoltak akkoriban. Munkásember voltam, most is tudom, hogy az vagyok. A párt állított oda. Olyanokra bízták az ilyesmit, aki megbízható volt. Ilyennek látott a partvezetőség, ós kineveztek. A smicisapka alatt meggyűrödnek a ráncok. — Tizenhatan-tizenheten voltunk, és dolgoztunk tudásunk legjava szerint. A faluban nem sok malomhoz értő ember volt. az idő tanította meg őket erre. Volt olyan, aki kevesebb fizetséget kapott, mint az előző tulajdonos idején. Az aztán hangoztatta nézeteit: hogy ez a demokrácia, nem ezt ígértük előtte... Az ilyenekkel sokat kellett beszólni, hogy mi a háttér, ami ezt megköveteli. — Veszekedett? — Nem volt rá szükség, de megmondhatja ezt Szécsi István meg Makai József is. ök még élnek. — Honnét merített erőt a beszélgetésekhez? — Magamban hordtam, de végeztem én pártiskolát negyvenkilencben. Előtte is olvasgattam, tanulgáttam. Onnét ismertem meg, hogy a munkásnak jár, amiért dolgozik. — Megkapták ezt a malomban? — Csak a remény volt iránta. — Az ellenforradalom idején nem félt ? — Nem, bezártam a malmot. zsebbe tettem a kulcsot és hazamentem. Se anyagi, se politikai bántódásom nem volt. Nekem tisztán kellett látnom, mert a hivatásom szorosa.n beletartozott a közéletbe. Váltunk. A családra terelődik a beszélgetés. Elővesszük hozzá a két kezünket, hogy egy gyerek se maradjon ki a sorból. Így ismerjük meg sorba a pesti Sándor mérnököt, a szentesi cárttitkár Bélát, a traktoros Jánost, a Pétert, ki szintén a téeszben dolgozik, a szegedi István kőművest, és az orosházi Ferenc osztályvezetőt És a hetedik gyereket Hajnalka-Máriát, ki a gazdaságba jár és nem kapál. Kettő közülük kitanulta a molnárszakmát, de utána átképezte magát másra. Hosszasan néz maga elé Sa.rkadi Sándor. — Ezek a vér szerintiek... — Van másmilyen is? — Igen, kettőt hozott ez az asszony — int fejével kifejé — Az ő férje is meghalt, az én feleségem is, összetalálkoztunk. — Mióta élnek együtt? — 1952 óta, de fontos ez? — Beszélik a faluban, hogy tíz éve nem szólnak egymáshoz. — Magánügy. Elmondom, a téeszben volt párttag akkor, úgy gondoltam egyezik az élvünk. Tiszteletben tartva a kérését, félbehagyjuk ezt a témát. De a tisztesség szóra kéri az asszonyt is: — Budai Erzsébet vagyok, valóban elsőnek léptem a téeszbe. Még le is köpködtek érte. De nem tehettem mást, nem tudtam művelni az öt hold földet és a fél hold szőlőt. — Most már jobb? — Tíz évet dolgoztam ott, tízet a varrodában és tízet bedolgozóként Tápéra a háziiparhoz ... Mit mondjak? Ügy a jó ahogy van. Terelődik, tekereg a beszélgetés. Kiderül az is, hogy unokatestvérek a híres citerás Budai Sándorral. Végül csak előkívánkozik a kérdés. — Valóban szótlanul laknak együtt? — Megmakacsolta magát, azt erősíti, hogy kisemmiztük ... Pedig én nem is tehettem róla. Behívatott a Király közjegyző és a gyerekek javára írta az árva részt... Azt mondta, ez így törvényes..,. Biztos jobb lenne másként, mert a múltkor is megszédült és kiabált: mama, mama. Nem is tudtam kihez szólt. Aztán derült ki. az édesanyját szólította. Az öregember vizenyős szemekkel néz a kis bogrács mellől, mit sem törődve a (beszéddel, súrolja, sikálja. — Elfelejtettem megkérdezni, milyen idős Sarkadi Sándor? — Hetvennégy vagyok! — Elégedett? — Nem. — Miért? — Két éve kiléptem a pártból. t7(? — Eljártam maszek munkára, a kőművesekhez. Kellett a pénz, mindig mentem. Többször elmaradtam a gyűlésekről. Azt mondták, fegyelmit adnak és kizárnak. Én ezt a szégyent nem vállaltam... nekem is van önérzetem... Maidnem tizenöt évig voltam gazdasági vezető... Magamban "őrlődök. jól csináltam-e vagy sem .. . Mint egy lassú. csendes malom. M. T. E

vek óta az az ember érzése, hogv a világ nem áll másból, mint ólaiból és cserearányból, termelésből és ráfordításból. egyensúlyból és spórolásból, exportnövekedésből és importkorlátozásból. Mintha mindent rideg gazdaságtechnikai szempontok uralnának, mindent a gazdasági számítások szabály óznának. Amikor a gazdaság nehéz helyzetben van. természetes dolog, hogy a gazdasági adottságokból, a lehetőségekből indulunk ki Sokszor úgv tűnik, hogv a gazdasági értékvendszer minden közfigyelmet magára von. Most azonban úi erőre kapnak a társadalmi. politikai elvek, az általánosabb értékek — anélkül, hogv a gazdaságiakat elnyomnák. A politika számára persze eddig is a telies foglalkoztatás, a munka szerinti elosztás, a szükségletek mind teliesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítása, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gazdasági követelmény. A politikai eszmerendszer és a közvélemény nem hagvia magát kiszorítani, sőt mind jobban áthatják a rideg gazdasági megfontolásokat is. Az. hogv hazánk külgazdasági egyensúlyát rendbe kell hozni, rideg gazdaságtechnikai gond. De az a ténv. hogy nemcsak külső egyensúly van. hanem belső ls. nemcsak államháztartási egyensúly van hanem magánháztartási is. nemcsak gazdasági egyensúly van. hanem politikai-hanrsulati egyensúly is. már a gazdasági értékrendszert a társadalmi-politikai értékrendszernek rendeli alá. Amikor a VI. ötéves terv készült. alapIául rideg számítások szolgáltak. A számok szinte csak azt mondták, hogy mire lehet számítani a következő öt évben ha a helyzet tovább nem romlik. De mire elkészült, már határozott célokat tartalmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal. politikával telített társadalomfejlesztési terv lett. amelynek számai nem egyszerűen a jövő statisztikái, hanem számszerűsített célok. Amikor napirendre került a gazdaságtalan termelés szűkítése, az teljes mértékben struktúrapolitikai megfontolásokon, számításokon alapult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan követelményt, hogy a szerkezetváltoztatás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a termelőeszköz-ellá+ tást Ma már állíthatjuk, hogv a ..gazdaságosságinak két kritériuma van: a jövedelmezőség és a szükségesség. Az. hogv valamire szükség van az bizonyos tevékenységeknek pozitív gazdaságossági megítélést kölcsönöz. És az a legdrágább, ami nincs. Ez már társadalompolitika, akárcsak az. hogv megfontoliuk. mi a nagyobb kár: megtartani falun egv nem túl jövedelmező üzemet, vagv újra ingázásra szorítani száz embert, elvinni a faluból az inari munkahelyet. A fogyasztói árak rendezése formailag gazdaságtechnikai kérdés. A legutóbbi ..benzináremelés" óta jelentősen emelkedtek az energiahordozó-árak. vagvis előbbutóbb a villamos energia fogyasztói árát is emelni kell. Amikor kiderült, hogv már nem kifizetődő a háztájiban a saját fogyasztásra szánt termelés bővítése baromfiból. sertésből, akkor bárhogyan osztottunk. szoroztunk fel kellett emelni a hús és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már társadalompolitika —. hogv ennék mi a hatása az életszínvonalra, hogyan járnak a fix fizetésűéit, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek. P

ontosan kiszámítható, hogv a megnövekedett terheket meddig képes viselni az állami költségvetés, mikor kell a terhek egv részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogvan és milyen mértékben lehet teherviselésre bírni a lakosságot. Ezek könyörtelen dolgok. De azt fontolóra venni, hogv könnyebb a lakosság számára a terheket termelőként, dolgozóként. mintsem fogyasztóként viselni — már társadalompolitika. Megdönthetetlen igazság, hogv könnyebb az eddiginél többet. iobban dolgozni mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani. Inkább többet akarnak nyújtani és többet akarnak keresni. A tömegek értékelései, ideológiánk tételei éppen olvan erős meghatározói a gazdaságpolitikának. mint az. hogy mennyi anyagunk, emberünk, pénzünk, versenyképes termékünk van. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősítésük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egvensúlvé. Dr. Pirityi Ottó Forgalmi változások Elsőbbség a Nagykörúton haladóknak Szerdáról csütörtökre — vagyis holnapra — virradó éjszaka megváltozik a járművek áthaladási elsőbbsége Szegeden, a Nagykörút—József Attila sugárút kereszteződésében. Eddig a városközpontba bevezető, illetve onnan kivezető útnak számító sugárúton haladóknak volt áthaladási elsőbbségük, amit hosszú évekkel ezelőtt nem is a közúti járművek, hanem a villamospár zavartalan közlekedése érdekében alakítottak így ki a forgalomszervezők. A Nagykörút teljes átépítése, kiszélesítése azonban indokolttá tette a korábbi forgalomszabályozás megváltoztatását, s Készülődés a cukorrépaszezonra Több mint háromillió tonna répát szállítanak vasúton a cukorgyárakba azt, hogy a Nagykörúton haladók kapjanak elsőbbséget. További lépésként, néhány napon belül a Nagykörúton haladó járművek kapnak elsőbbséget. a Petőfi Sándor sugárút forgalmával szemben is. Ezt követően — ugyancsak néhány nap leforgása alatt — megváltoztatják a járműhaladási elsőbbséget a megye legforgalmasabb csomópontjában, az E5-ös és a 43-as főutak találkozásánál, a Nagykörút és a Kossuth Lajos sugárút kereszteződésében is. A jelzőtáblák áthelyezésének befejezése után a városközpont felé vezető sugárutak tehát mindenütt alárendelt szerepet játszanak majd a Nagykörút járműforgalmával szemben. A sugárutakon elsőbbségadásra utaló táblákat helyeznek el a jelzőlámpák mellett, valamint előjelzőként az útirányokat mutató, útt^t feletti portálszerkezeteken is. „Elsőbbség megváltozott!" felirat is kerül a sugárutak portálszerkezeteire, ez utóbbi természetes csak ideiglenesen amíg a gépjárművezetők is megszokják az új forgalmi rendet. Ugyanakkor a Nagykörúton levő csomópontokban „rakétás" jelzőtáblák kerülnek fel a portálszerkezetekre, amelyek jelentése a KRESZ szerint: „útkereszteződés, alárendelt úttal". Ezek a táblák mintegy megerősítik az ott haladókat abban, hogy védett útvonalon közlekednek, elsőbbségük van. A forgalmi rend megváltozását követő napokon az egyes csomópontokban a jelzőlámpákat biztonság kedvéért éjszaka is üzemeltetik majd. a világító rendszerű jelzőtáblák ellenére xs. mégpedig azért, hogy a rutinból, megszokásból közlekedő járművezetők nehogy balesetveszélybe kerüljenek, karambolt okozzanak. A tavalyinál félmillió tonnával több, összesen mintegy 3.5 millió tonna cukorrépát kell az őszi hónapokban a vasúton az ország különböző gyáraiba szállítani feldolgozásra. Az ezzel kapcsolatos előkészületekről és feladatokról tanácskoztak tegnap, kedden Kábán, a Hajdúsági Cukorgyárban az ország 12 cukorgyárának vezetői, a MÁV Vezérigazgatóság és a vasútigazgatóságok képviselői. Pintér Pál, a Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat igazgatója bevezetőjében elmondotta: a cukorrépa terméskilátásai ebben az esztendőben jobbak, mint tavaly. Ez egyrészt, abból adódik, hogy a tavalyinál mintegy 18 ezer hektárral nagyobb az idén a cukorrépa vetésterülete, másrészt fejlettebbek is a répák. A cukorgyárak, valamint a vasútigazgatóságok képviselői részletesen beszámoltak a felkészülésről és az együttműködésről. Kedvezőnek ítélték, hogy a gyárak koncentrált rakodótelepeket építettek. Ez év őszén 160—170 vasútállomáson rakodnak répát, néhány esztendővel ezelőtt még ennek a háromszorosa volt az állomási rakodók száma. A feldolgozásra kerülő répa szállításával párhuzamosan oldják meg a nyersszelet, valamint a kész cukor továbbítását. A gvárak, a vasútigazgatóságok úgynevezett szállítási mérleget készítenek, amely alapja lesz az irányvonatok indí. tásának. (MTI) Ryliabeinytató - megrendeléssel A Zalaegerszegi Ruhagyár elkészítette a jövő tavaszra, s nyárra ajánlott modelljeit. A kollekciót egyelőre még csak a kereskedelem képviselői láthatták, az őszi BNV-n azonban a nagyközönség is megismerkedhet a zalaiak kínálatával. A szakemberek tetszését a férfi felsőruházati termékek közül elsősorban a félig bélelt lezser szabású öltönyök nyerték meg. A fiúknak szánt termékeikből a sportos jellegű cikkek, köztük a Grabothan-íiviano anyagból készült vízhatlan dzsekik iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. A bemutató után 110 ezer férfiés fiúöltönyre, 4T ezer nadrágra, 23 ezer átmeneti kabátra, valamint 41 portos termékre vettek fel megrendelést. *