Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. ECYES&WETEK! 71. évfolyam 199. szám r&si. augusztus 26. szerda Ára: 1,40 forint M SZ* P SZEGED VÁROS I. B t Z OTTSÁ6ÁN AK LAPJA Az ipari szövetkezetek fejlődéséről Októberben összeül az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. Kedden az ipari szövekezetek országos tanácsa ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat, a többi között az előző kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolótervezetet. Ennek alapján megállapították, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették a tíz évvel ezelőtt elhatározott fejlesztési programjukat. Jelenleg 867 ipari szövetkezet és 16 szövetkezeti közös vállalat működik. A szervezeti változások következtében a szövetkezetek száma az elmúlt öt esztendőben 182-vel csökkent, a vállalatok száma pedig öttel emelkedett Kialakultak a gazdaságilag erős, az Igényeket jobban kielégítő, nyereségesen gazdálkodó szövetkezetek. amelyekben lehetővé vált a termelés szerkezetének megújítása, a gazdaságosabb tevékenység kialakítása. Csökkent a veszteségesen dolgozó szövetkezetek száma. A lakossági árualapok növelésében jelentős részt vállaltak a 'könnyűipari szövetkezetek, termékeikkel a választék bővítését is elősegítették, A gépipari és vegyipari szö« vetkezetek számos olyan termék előállítására vállalkoztak, amelynek a szövetkezetek az egyedüli gyártói. Figyelemre méltó az import. helyettesítő cikkek termeiésének fejlődése is. Az ipari szövetkezetek termelésiértékesítési tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a kooperációk, a KGST keretében szakosítva gyártott termékek. Növekedett az ipari szövetkezetek szocialista országokba és a nem rubelelszámolású piacokra irányuló exportja. Ez utóbbi 1980-ban 58 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Az elmúlt években tovább bővült a szövetkezeti szolgáltatóipari hálózat, a lakossági szolgáltatási igények 35 százalékát a szövetkezetek elégítik ki. A megnövekedett feladatok ellátását jól segítette a szövetkezeti, politikai, mozgalmi munka fejlődése. A szövetkezeti demokrácia fórumrendszere kedvező feltételeket teremtett a testületek érdemi működéséhez, a szövetkezeti demokrácia jobb érvényesüléséhez. Az országos tanács egyetértett azzal, hogy az ipari szövetkezetek, a tagság, az alkalmazottak és vezetők képességeinek és az eszközök mennyisége, összetétele, valamint a munkakörülmények fejlődése alapján alkalmasak a korábbiaknál magasabb társadalmi követelmények teljesítésére. Az országos tanács jóváhagyta a kongresszusi beszámoló és az ipari szövetkezetek feladatait meghatározó állásfoglalás tervezetét. Szerződés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meghívására augusztus 15—25. között Szaadun Musztafa alelnök vezetésével hazánkban tartózkodott az Iraki Parasztszövetség küldöttsége. A vendégek Vas és Heves megyében tanulmányozták a területi szövetségek és termelőszövetkezetek munkáját. Az iraki küldöttség tárgyalásokat folytatott Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral, valamint Székács Imrével, a Tesco vezérigazgatójával. a magvar—iraki műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnökével. A TOT és az Iraki Parasztszövetség képviselői egyezményt írtak alá a két szervezet közötti együttműködés kiszélesítéséről. Az iraki küldöttség kedden elutazott Budapestről. (MTI) Élővízen, holtágakon Előkészületek az őszi lehalászásra Próbaüzem Marcaliban, a Volán 13. számú Vállalata üzemegységében új szennyvíztisztító telep műszaki próbája kezdődött. A tízmillió forint ér-1 tékű rendszer építéséhez az elmúlt év végén fogtak hozzá. s az határiftől'é 'KBJlitlTt el. Az új' berendezés a Balaton vízvédelmét is szolgálja. Ugyancsak a balatoni környezetvédelmet segíti az a tisztítómű, amelynek építése most kezdődött a Volán 13. számú vállalatának siófoki bázisán. Ez a jövő év közepén lép üzembe. Gyorsmérleg az áruforgalomról Megfelelő volt és hónapról hónapra javult a lakosság áruellátása — állapította meg az a gyorsjelentés, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium készített az év első hét hónapjának áruforgalmáról. Ebben az évben augusztusig a kiskereskedelmi üzletekben a lakosság — folyó árakon — 9 százalékkal többet költött vásárlásra, mint a múlt év azonos időszakában. A készpénzes áruértékesítés kereken 10 százalékkal haladta meg az elmúlt cvit. Élelmiszerekből es élvezeti cikkekből az üzletek 4,4 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, s a termékek többségéből bőséges kínálattal szolgáltak, ám néhány cikkből, főként élő halból, édesipari lisztesáruból, a nyáron pedig sörből nemcsak a választéki, hanem a mennyiségi igényeket sem tudták mindig kielégíteni. Dinamikusan, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 12,5 százalékkal növekedett az iparcikk forgalma, s ezen belül a ruhazati termékeké 10, a vegyes iparcikkeké pedig 13,1 százalékkal. Az év elejétől kezdve fokozatosan javították az ellátást ruházati termékekből, s megfelelő kínálattal bonyolították le a tavaszi és a nyári szezont. Ennek ellenére több cikkből, főként felsőkötöttáruból, harisnyából, zokniból a kínálat nem ütötte meg a kívánt mértéket, hiányos volt az ellátás. A vegyes iparcikkeket árusító üzletek élénk forgalmat bonyolítottak le, és különösen bőséges kínálattal segítették a vásárlást fekete-fehér tévékészülékekből, építőanyagokból, mosógépből, centrifugából és más termékekből. A keresletnek megfelelően a nagykereskedelem egyebek között 20 százalékkal "több árut értékesített zománcozott és alumínium edényekből, elektromos hűtőszekrényekből, 45 százalékkal többet gáztűzhelyből. Azonban a zár. a lakat, a vasalás, a csavaráru, a táskavarrógép, valamint egyes híradástechnikai cikkek a választéki és időnként még a mennyiségi igényeket sem elégítették ki. A jelenlegi helyzetben, bár kisbútorokból és gyermekbútorpkból még nem hiánytalan és kifogástalan az ellátás, de a bútorkínálat összességében jó. A papír- és írószer-kereskedelem megfelelően felkészült az iskolaszezonra. A lakosság júliusi ellátásának adataiból kitűnt, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem ebben a hónapban 25,5 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt értékesített. mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül elsősorban a zöldségféle forgalma növekedett, csaknem 50 százalékkal, s gyümölcsből 18 százalékkal többet vásároltak. Az egy évvel ezelőttinél jóval bőségesebb kínálattal szolgáltak sárga- és görögdinnyéből, paradicsomból, zöldpaprikából, sárga- és őszibarackból, nyári almából és körtéből. Az elmúlt hónapban a budapesti szabadpiacokra burgonyából 9, gyümölcsből 22. zöldségféléből 35 százalékkal több áru került, mint egy évvel ezelőtt. A nagyobb kínálatnak megfelelően kedvezőbben alakultak az árak is. (MTI) Tizenöt centi híján kétméteres harcsát fogott júliusban Fejes Ferenc halasz a Maroson, s a Szegedi Tisza Halaszati Szövetkezet többi élővízi halászának eddigi fogásai is azt jelzik, hogy ez az év jónak ígérkezik a halászoknak. A Tiszán és mellékfolyóin gazdálkodó Szegedi Halászati Szövetkezet varsás-hálós halászai eddig már 35 mázsát fogtak az egyébként ritkának számító csemegehalból, a kecsegéből, amely az elmúlt négy-öt esztendő alatt összesen sem volt annyi, mint most. Mint Pelle László, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke és dr. Balázs László, a szövetkezet főagronómusa elmondta, ez egyebek között a becseji duzzasztó hatasának köszönhető. Egyébként várható, hogy a folyóban észrevehetően növekszik a nemeshalak aránya, hiszen a szövetkezet az eiövizekbe is rendszeresen telepíti a halakat. Tavaly például hatezer kecsegét, 25 ezer harcsát, 200 mázsa pontyot engedtek a folyóba, az idén pedig 15 ezer darab öt-has T*1lPiméteres harcsaivadékkal, 180 mázsa pontytyal, 12 ezer előnevelt sülbövel és 35. ezer csukával gyarapítják az élővizek'* természetes halállományát. Ami viszont valóban gazdálkodásnak nevezhető, az a tartás körülmenyeinek tudatos szabályozásával a holtágakon valósulhat meg. Az idei hosszú napos tavasz — mint az eddigi próbahalászatok bizonyítják — és azt követő meleg nyár igen kedvezett a ponty, busa, amúr telepítéssel hasznosított holtágakban az állomány fejlődésének és többek között kiderült, hogy a tavasszal kihelyezett busák az akkori 30 dekáról már egy kilón felüli súlyúra növekedtek. Az intenzív hosznosítású holtágakról a halászati szövetkezet szakemberei 35—40 vagonnyi „haltermést" várnak. Ez egyébként a terveknek megfelelően 14—15 mázsás hektáronkénti átlagtermést jejelenthet majd. A halászati szövetkezet folytatja a holtágakban a növényevőhaltermelést, de emellett azokba a haltágakba, amelyeken a horgászat is engedélyezett, a tavalyinál kétszer több, úgynevezett horoghalat telepített. ígv az idén 100 mázsa tenyészponly kezdte meg a Tisza holtágakban „siralomnázi'' életet. A Szegedi Halászati Szövetkezet a növényevő-halakat a nemrég elkészült gyomai halfeldolgozóba szállítja, ahonnan a Közel-Keletre exportálják, elsősorban az iraki fogyasztóknak. Az élővizi és holtági halászat és halgazdálkodás mellett a modern termelési technológiát igéri a szövetkezetnek a csanyteleki Egyetértés Tsz-szei közösen üzemeltetett 225 hektáros tógazdasága, amely jelenleg a prózaüzemelés szakaszában van. Hat tóban már pontyot, busát és amúrt nevelnek, s az idei nyári próbahalászat itt is kedvező eredményeket ígér. Már az idén került ezekből a halakból a hazai fogyasztók asztalára is és az őszi lehalászáskor ide is és exporttá is jut már a csanyteleki halakból. A nagy őszi munkára készülve megállapították a szakemberek, hogy jól bevált az országban egyébként elsőként itt alkalmazott gépi lehalászási módszer, amely a tórendszerből ..kormányozott" halat szivattyúit keresztül juttatja a válogató asztalra onnan pedig a négyfelé osztályozott zsákmány a teherautókon levő szállító kádakba kerüL Az eddigi tapasztalatok szerint egy hatórás műszakban a nyolcfős személyzet 15 tonna tenyészhalat tud a kívánalomnak megfelelően feldolgozni. A csanyteleki tórendszer üzemszerű termelése a tervek szerint két év múlva indul meg. A szegedi halászati szövetkezet termelési technológiája iránt máris nagy a szakemberek érdeklődése. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hazai és nemzetközi tapasztalatcserék — amelynek keretében éppen ma szovjet halászati szakemberek keresik fel a csanyteleki gazdaságot — kölcsönösen hasznosak lehetnek nemcsak az idelátogatóknak, hanem a tógazdaság üzemeltetőinek is, mert valójában minden nap, amely a két év múlva meginduló iparszerű termelést hozza közelebb, nemcsak felkészülést, hanem egyben kísérleti eredményeket is szolgáltat. Elsőként Csepelen Automatáéit gyér Új cipók Martfűről Az ország legnagyobb cipőipari üzeme, a martfűi Tisza Cipőgyár, sikerrel szerepelt az augusztus második felében tartott budapesti börzén amelyen 1982. első felére szánt kollekcióját ajánlotta nyolc kereskedelmi vállalat képviselőinek. A bemutatott 240 modellből száztízet választottak ki és rendeltek meg, s a fél évre felajánlott 3 millió 120 ezer pár lábbelit teljes egészében lekötötték. Kiváltképp nagy sikere volt a gyár két új termékének, a pvc gyermek- és fiúcsizmáknak, valamint a férfi szabadidő cipőknek. A gyermekcsizmákból már ez év végéig százezer párat kap a kereskedelem. 1982 első felében pedig további 150 ezer párat. A fröccsöntött talpú férfi szabadidő cipő előállításához decemberben látnak hozzá és a következő év közepéig 102 ezer párat küldenek a nagykereskedelmi vállalatoknak. Hagyományos termékeikből, munkásbakancsból, kismamacipőkböl, különféle tornacipőkből is teljes mértékben fedezik a szükségletet. Újdonság még, hogy a Tisza Cipőgyár belföldi termékeiből megközelítően kétszázezer pár lábbelit két bőségben gyárt, ezzel a kényesebb lábú vásárlók igényét is kielégíti. A gyár újdonságait az őszi BNV-n is kiállítják. A képen: a csepeli szerszámgépgyárban a precíziós inr». munkálöközpont vezérlőberendezését ellenőrzik A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában — az országban elsőként — rövidesen megkezdi a próbaüzemet egy integrált számítógép-irányítási rendszer. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetével közösen nyolc fontos alkatrésztípus 36-féle megmunkálási programját már elkészítették, valamenynvi szerszámgépekhez szükséges precíziós öntvény, amelyek minősége alapvetően befolyásolja a végtermék minőségét. A következő hetekben folyamatosan kapcsolják be a gépeket, technológiai egységeket az integrált termelési rendszerbe, s várhatóan októbertől a szerszámgépgyár öt megmunkálóközpontja, egyik anyagot, alkatrészt és szerszámot kiszolgáló magasraktára, egy ipari robotja és komplett mérőberendezése számítógépes irányítással, teljesen automatikusan termel majd. A gyáriak úgy tervezik, hogy minimálisán két műszakban, de ha lehet, három műszakban indítják a próbaüzemet. Így a teljes, komplett integrált termelési rendszer összesen 32 hagyományos megmunkáló szerszámgép munkáját látja el. A rendszer üzemeltetését műszakonként mindössze három szakember végzi el, így sok dolgozó fizikai munkáját helyettesitik. Erre nagy szüksége is van a gyárnak, mert munkáslétszáma évről évre csökken. Bizonyára ez a kénycszerhatás is közrejátszott abban, hogy Csepelen rövid idő alatt megvalósították az első integrált, automata termelési rendszert. A csepeliekkel szinte egyidőben a Szerszámgépipari Művekben, az Egyesült Villamos Gépgyárban és néhány kutató-fejlesztő intézetben is munkába állítják a számítógép-irányítási rendszert.