Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

1,40 forint 71. évfolyam 19S. szám 1^81. augusztus 25. kedd Ára: fRlSO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.! Á bárányszőr sem egyforma Csak kifogástalan árut lehet Furcsa cég a Pannónia Ször­mefeldolgozó és Szőrmekon­fekció Vállalat. Gyáregységeit erőteljesen központosított szervezet fogja össze, de ez a vertikális rendszer nem vala_ miféle kívülről erőszakolt fcrma. hanem tevékenységük jellegéből következik. Ugyan­akkor kis sorozatú termékek, szinte kisipari módszerekkel készülnek a Pannoniánál. Alapanyaguk, a nyersből teljes egészében tőkés import­ból származik. így természe­tes, hogy késztermékeiket is nyugati piacokon igyekeznek értékesíteni. Maga a vállalat a nyersbőrből különféle irha és panofix kabátokat állít elő, különböző gyáregységei bizo­nyos munkamegosztást való­sítanak meg. A szőrmésbőrt Újpesten és Kunszentmárton­ban dolgozzák fel, Csepelen és Szegeden konfekció gyár­egység működik. Korábban görög báránybő­rökkel dolgoztak, másfél-két éve tértek át az olasz nyers­anyagra. Az éghajlati ténye­zőktől is fögg, milyen minő­ségű a bőr. Manapság olyat keresnek, amelyen vékonyab­bak a szőrszálak, puhább, selymesebb a bélés. Ezért a váltás. Nemcsak nyersanya­got, hanem technológiát is hoztak Olaszországból. A szegedi gyárból a főmérnök és a tmk-műhely vezetője né­zett körül, s tapasztalataik alapján új módszereket ho­nosítottak meg a szortirozó­ban és a szabászaton. A szor­tírozás. az azonos színű, mi­nőségű bőrdarabok összeválo­gatása komoly felkészültséget igénylő felelősségteljes mun­ka. Egy irhakabáton nem sza­bad meglátszania, hogy „pá­lyafutása" kezdetén különbö­ző állatok viselték. Korábban a szortírozás valamennyi fázi­sát végezte egy-egy dolgozó. Most különválasztották: egyi­kük a fő jellemzők szerint előválogatja a bőrdarabokat. A következő azonos szín sze­rint csoportosítja ókét. a har­madik pedig az éppen soron lévő modellhez szükséges anyagmennyiség alapján rak­ja úgynevezett „kötésekbe", a szabászok által felhaszná­landó csomagokba az anyagot. Földest László főmérnök és Pádi Imre főkönyvelő el­mondta, az új szervezés kikü­szöböli a dolgozók érdekelt­ségi rendszerének egy koráb­bi ellentmondását. Kétféle követelmény érvényesül ugyanis a drága alapanyaggal dolgozó szakmákban: takaré­koskodni kell az anyaggal, de nem a minőség rovására. Csak­hogy nehéz a határokat meg­húzni. Korábban előfordult, hogy a dolgozó, akin kétféle, esetleg egymásnak ellentmon­dó követelményt kértek szá­mon. egyiket — a jobban do­táltat — a másik rovására előnyben részesítette. A mun­kafolyamat felbontásával mindenki egyféle szempont szerint dolgozik, és a megfe­lelő munkát — saját érde­kükben — számon is kérik a másiktól. Ugyanez a lényege a sza­bászaton bevezetett új rend­szernek: egyik ember berak­ja a modell szerint az egy­forma minőségű darabokat, a másik a szabásminta szerint kivágja. Mivel a bőr rugal­mas anyag, az anyagdarabok egyik oldalát öntapadós ra­gasztószalaggal látják el. hogy megakadályozzák a bőr nyúlását, deformálódását. E változtatásokra a piac szigorú minőségi követelmé­nyei késztették a gyáregység vezetőit. Csak kifogástalan árut lehet eladni. Kis szériá­ban készülnek a kabátok, eb­ben az évben mindössze két 1000 darabon felüli tételt zál­lítanak. Igényesek a vevők: előfordult hogy a nyugati ke­reskedő személyesen jött el megvizsgálni az árut. és a 400 darabból álló küldeményt 12 órán át vizsgálta. Kevés a szakképzett dol­gozó, bár mindent megtesz­nek a képzés érdekében. Az átlagbér nem túl magas, egy jó szabász, azonban 4—3 ezer forint körül keres, ál­landó egyműszakos munká­val. fisstcesen 321 dolgozó a tervek szerint- 2fl milliós értéket állít elő v szegedi gyáregységben.. Tgrveik kö­zött ' szerepel néhány spe­ciális gép beszerzése, ame­lyek megkönnyítik a most nehezen végezhető részfel­adatokat: gomblyukak csík­aiszítések varrasét. T. I. Magyar—NDK pártközi megbeszélések Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására néhány napot hazánkban töltött Ursula Ragwitz, a Német .Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága kulturális osztályának veze­tője. A vendéggel eszmecse­rét folytatott Kornidesz Mi­hály, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Az NSZEP képviselőiét fo­gadta Óvári Miklós és Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. Import helyett hazai A számítástudomány alapjai Nemzetközi konferencia Szegeden Világszerte rohamosan nő a kisebb-nagyobb számítógé­pek száma, mind több terü­leten jut egyre komolyabb szerephez a számítástechnika. > E folyamat többek közt az­zal a következménnyel is jár, hogy mind több elméleti probléma vetődik föl a szá­mitógépek alkalmazási lehe­tőségeinek bővülése követ­kertében. Elméleti kérdéseket vet föl például az. hogv a gépre vihető egyre bonvolul- . tabb feladatokat hogvan le­hetne viszonylag a legegy­szerűbben megoldani. Emel­lett a számítógépek alkalma­zása számos, elméleti-mate­matikai kérdés megfogalma­zását is inspirálja — példá­ul a modellek, az automaták elmélete. a matematikai nyelvészet vagy logika köré­ből, amely kérdések megol­dására éppen a számítás­technika révén nyílik lehe­tőség. Lényegében ezekkel az elméleti kérdésekkel foglal­kozik az a négynapos nem­zetközi konferencia, amelyet tegnap, hétfőn nyitottak meg Szegeden, a Technika Házé­ban, A számítástudomány alapjai címmel. Az első ilyen témájú kon­ferenciát. 1977-ben Poznan­ban. a következőt 1979-ben Berlinben rendezték. A har­madiknak most Szeged ad otthont. A választás többek között azért esett Szegedre, mert itt komoly hagyományai vannak az elméleti matema­tikai és a számítástudomá­nyi kutatásoknak, s a négy­évenként megrendezett, az Automaták és formális nyel­vek témájú konferenciasoro­zat is illeszkedik a mostani tanácskozás témáihoz. A tegnap délelőtti ülés az elnöklő Marék Karpinski poznani professzor szavaival vette kezdetét. Ezután dr. Gécseg Ferenc egyetemi ta­nár, a konferencia elnöke kö­szöntötte a közel húsz or­szágból érkezett 150 résztve­vőt. majd dr. Antalffy György, a József Attila Tu­dományegyetem rektora nyi­totta meg az egyetem és a Magyar Tudományos Akadé­mia által közösen rendezett szimpóziumot, s kívánt ered­ményes munkát a résztve­vőknek. Eddig kizárólag vas és réz felhasználásával készítették az Egyesült Izzóban az égő­fejeket, ezentúl — igaz, még csak kísérletképpen — hasz­nosítják az alumíniumot is. Külföldön már jó néhány lámpagyár áttért a sokkal olcsóbb alumínium felhasz­nálására, itthon azonban —, bár alumíniumunk van bő­ven — mostanáig váratott magára az új eljárás- és technológia kialakítása, al­kalmazása. A Székesfehérvári- .Koay­nyűíémmüvel kötött megál­lapodás szerint az Egyesült Izzó folyamatosan kap a Tungsram-lámpa gyártásá­hoz jó minőségű, magpézi­umötvözetű alumíniumle­mezt. A fehérváriaknak si­került olyan nagy szilárd­ságú ötvözetet kikísérletez­niük. amely mindenben megfelel a szigorú előírá­soknak. Ez év el6Ő felében az Egyesült Izzó sikeres kí­sérleteket folytatott az alu­mínium lámpafejekkel, ame­lyek kiállták a próbát. Az új izzófej nem lágyult meg, amikor az üveget belefo­lyatták. Az év végéig már 25 millió lámpa készül ily módon. j Az Izzósok számítása sze­rint a hazai alumíniummal rövid idő alatt feleslegessé teszik a drága külföldi sár­garezet. Nem kevésről, leg­alább évi háromezer tonna rézről van szó. S ami nem kevésbé lényeges: a Tungs­ram-izzók minősége nem lesz rosszabb az alumíni­um lámpafejekkel. Növekvő teitermelés ­Paradicsom és uborka Ezekben a napokban nagv mennyiségű paradicsomoi és uborkát dolgoznak föl a Szegedi Konzervgyárban. Idén kö­rülbelül 25 ezer tonna nvers paradicsomot várnak, ebből •550 vagon savanvúsagot készítenek .szovjet, exportra ezen­kívül 4—5 ezer tonna lecsót és 100,0—1300 tonna sűrít­ir»énv+ állítanák mairi dó Automata gépeken sűrítik, töltik a paradicsompürét korszerűbb szállítás A tej szállításában. az áru átmeneti készletezésé­ben és terítésében egyaránt érezteti már a kedvező ha­tasát a Tejipari Szállítási. Szolgaitató és Készletező Vál­lalat járműparkjának és mii­szaki felszereléseinek fej­lesztése. rekonstrukciója. Az öt évvel ezelőtt meg­kezdett nagyobb arányú mű­szaki fejlesztés nyomán a szállítójárművek egy részét kicserélték. A teherautók al­vázára 130 nagy befogadóké­pességű, rozsdamentes tar­tályt szereltek fel. Az 5 ezer literes tankok mellett rend­szeresítették a 10 ezer lite­res tartályokat, és több gép­kocsi fut már 20—22 ezer literes tejiárolókkal. A ter­moszgépkocsik száma öt év alatt százról halszázra nőtt, és ez is hozzájárult, hogy az áru jó minőségben érke­zik meg utolsó állomására, a boltokba. A járműpark korszerűsítése jótékony ha­tással volt a szállítás gazda­ságosságára is; az elmúlt öt évben O.ö—0.7 millió kilomé­terrel csőkkent a tankautók által megtett út. a nagyobb tartályok ugyanis lehetővé tették a járatok gazdaságo­sabb kihasználását. A fuva­rozással eltöltött órák száma is 200 ezerrel esett vissza, holott a vállalat által szál­lított aru mennyisége öt év -alatt 40 ezer tonnával nőtt. A vállalat telepeit is kor­szerűsítették. öt év alatt mintegy 150 millió forintot fordítottak új létesítmények építésére. Üj kirendeltséget adtak át egyebek között Sze­geden. Keszthelyen. Egerben, Balatonszárszón és Tamási­ban. Ez a beruházási prog­ram a VI. ötéves terv idő­szakában folytatódik. Már épül a tejszállítók új jász­berényi kirendeltsége, ezen­kívül úi létesítménnyel gaz­dagodik Dunaújváros, Sop­ron, Berettyóújfalu és Bács­bokod. Folyamatosan cseré­lik ki az elavult szállítógép­kocsikat is úi korszerű jár­művekre Somogyi Károlyné felvétele! Kedvelt savanyúság az uborka. 10—12 vagonnal dolgoznak föl naponta Szociálpolitika és üzemi demokrácia Ülést tartott az SZMT elnöksége A szocialista demokráciá­nak igen lényeges területe az üzemi demokrácia, annak fórumai. Az üzemi demok­rácia fejlesztésével kapcsola­tos a négy esztendővel ez­előtt megjelent Miniszterta­nács—SZOT együttes hatá­rozat. Vajon hogyan tettek eleget e határozatnak a sze­gedi és Csongrád megyei vállalatoknál. munkahelye­kon? Ezt vizsgálták és tekin­tették át korábban a szak­szervezeti tisztségviselők és a NEB képviselői. Tapaszta­lataikat beszélték meg teg­nap. hétfőn az SZMT elnök­ségének tagjaival. Ugyancsak részletesen fog­lalkoztak az SZMT közgaz­dasági és szociálpolitikai osz­tályának fölmérésevei. amely a vállalait középtávú tervek szociálpolitikai feladatait, foglalja össze az életszínvo­nal-politikai célkitűzések függvényében. Mind a két té­mát később a megyei párt­bizottság tisztviselői, illetve a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának tagjai is értékelik. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának 1981 —85. közötti munkaprogram­ját és az SZMT titkárságá­nak második félévi ülésrend­iét is meghatározták, maid dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára adott tájékoz­tatót a két elnökségi ülés között végzett, munkáról. Az elnökségi ülés munká­jában részt, vett Berta Ist­ván. az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára. Horváth Lajos a megvei pártbizottság oszta Ív vezetö­helvettese és dr. Sali Imre, a SZOT osztályvezetője. t

Next

/
Thumbnails
Contents