Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

ít» Hétfő, 1981. augusztus 24. 5 Mától Budapesten Nemzetközi kémiai kongresszus A szilíctuvioraanlkus ké­mia legkiválóbb kutatói — négy világrész 19 országából erkezett szakemberek — ta­nácskoznak mától péntekig Budapesten a Magyar Tudo­mányos Akadémia termé­szettudományi kutató labo­ratóriumainak székházában — Jelentették be vasárnap az MTA tudósklubiában megtartott sajtótájékozta­tón. A három évenként meg­rendezésre kerülő nemzetkö­zi szillciumoroanikus kémiai kongresszusnak, a tiszta és alkalmazott kémia nemzet­közi szövetsége (IUPAC) Ja­vaslatára — a hazat kutatá­sok nemzetközi elismerésé­nek ls kifejezéseként — most először házigazdája a Magvar Tudományos Akadémia és a Magyar Kémikusok Egyesü­lete. A szilíciumorganikus ké­mia azoknak a vegyületek­nek a tanulmányozásával foglalkozik, amelveket az ás­ványi világ építőköveként ismert szilícium és az élővi­lág felépítésében alapvető szerepet látszó szén együt­tesen alkotnak, néhánv to­vábbi elem kíséretében. Ilyen anyagok a természet­ben nem fordulnak elő, ki­zárólag mesterséges úton ál­líthatók elő. A világszerte előállított műanyagok egv százalékát kitevő szilikonok alkalmazási lehetőségei, te­rületei rendkívül széleskörű­ek. Különleges hőálló tulaj­donságuk révén korrózióvé­dő és vlllamosszigetelő bevo­natként már elterjedtek nél­dául a bányászatban, a ko­hászatban. A rugalmasságát 60—250 Celsius fok között ls megőrző szilíkongumi hasz­nálatos a kábelgyártásban, a vegyipari készülékek, csőve­zetékek illesztésénél, a hűtő­gépek tömítésénél. A szili­kongumi egy másik típusát viszont a műemlékek. sé­sült szobrok, épületek resta­urálásánál használlak, úttö­rő hazai eljárás a régi lakó­házak szilikonos szigetelése, vagy az úi épületek tartós, eső éí szennyeződés elleni védelme. A mindennapi élet­ben is lói Ismert például a szilikonos kézvédő kenőcs és cipőkrém. A szilíciumorganikus ve­gyületek egv másik csonortla különleges biológiai aktivi­tással rendelkezik, ami a nö­vénvi és állati fellődés ser­kentésében. illetve a kárte­vőkkel szembeni harcban nvithat úi távlatokat. A VI. nemzetközi szllici­umorganikus kémiai kona­resszus résztvevői — több mint 200 kutató — az elmé­leti és a gyakorlati sziliéi­umorganikus kémia szinte valamennyi területén elért eredményeiről beszámol. (MTI) Irótábor Mintegy 40 Borsod megyé­ben élő Borsodból elszár­mazott író és művész rész­vételével nyílt meg vasár­nap a hagyományos. sor­rendben immár a tizedik tokaji irótábor. Az írók. művészek koszo­rút helyeztek el Darvas Jó­zsef író és Győri Elek fes­tőművész, a község két híres szülöttének emléktáblájánál. A tábor yitaindító előadá­sát Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára tartotta a „Hazafias Nép­front. és a magyar társada­lom" címmel. A tanács van ügyfelekért Egyszerűsödött az adminisztráció - Gyorsult az ügyintézés Bár senki sem bajlódik szívesen különféle hivatalos ügyeinek intézésével, még­sem mindegy, hogy milyen benyomásokkal távozunk a tanácsházáról. Jónéhány éve divat volt még szidni a hi­vatalt. Helyenként legendák keringtek — s nem alapta­lanul — arról, hogy az ügy­feleket egyik osztályról a másikra küldözgették, vol­tak, akik órákat bolyongtak különösebb eredmény nél­kül a hivatal folyosóin. Ez a helyzet az elmúlt né­hány évben érzékelhetőn megváltozott. Ma minden­napos tapasztalataink egyre gyakrabban arra Intenek, hogy inkább dicsérjük, mint szidjuk a hivatalt. Még min­dig előfordul persze az. ügy­felek számára érthetetlenül hosszú ideig tartó ügyintézés, találkozni még hivatalnokok­kal, s felesleges, bürokra­tikus előírásokkal is a ta­nácsházán. De egyre kevés­bé ez lesz a jellemző. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a tanács van az ügyfelekért és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgá­lati irodák megszervezésével, amellyel a hivatal egy része a lakossághoz az érdemi munkában közelebb került. Ma már országszerte minden tanácsnál megszervezték eze­ket az irodákat, amelyek egyre sokrétűbb feladatokat kapnak. Kezdetben csak amolyan tájékoztató szerepet töltöttek be: eligazították az ügyfeleket, hogy milyen ügyekben, milyen papírokra van szükség, hova fordulja­nak. Aztán egyre több érde­mi ügyintéző is leköltözött az egyes osztályokról az ügyfél­szolgálati irodába. Néhány kisvárosunkban — így Tö­rökszentmiklóson, Ajkán, Balatonfüreden — valósággal „felrobbantották" a hagyo­mányos szervezeti kereteket a tanácsházán. Egy országos kísérlet részeként ezeknél a tanácsoknál gyakorlatilag va­lamennyi olyan előadó, aki Iako«égj témákkal foglalko­zik, az ügyfélszolgálati iro­dába költözött. Ezek az ügy­félszolgálati irodák legin­kább egy OTP-flókhoz ha­sonlítanak: az egyes ablako­kon fel vannak sorolva az ott intézhető ügyek, s az ál­lampolgár percek alatt dol­gavégezetten távozhat. Nem­csak kulturáltabb lett, ha­nem jelentősen egyszerű­södött, gyorsult is az ügyin­tézés. A különféle beadvá­nyokat nem kell az egyik osztályról a másikra küldöz­getni, az ügyintézők rögtön, helyben megbeszélhetik a tennivalókat. Korábban az államigazga­tási ügyek intézésének ha­tárideje egységesen 30 nap volt Ez azt jelentette, hogy nemegyszer az egy-két nap alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyintézők, s az állampol­gárnak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, iga­zolásra. Ma már ebben a tekintet­ben ls alapvetően megválto­zott a helyzet. Az új állam­igazgatási eljárási törvény nyomán a tanácsoknál or­szágszerte differenciált ügy­intézési határidőket vezettek be. Azonnal kiadják például az adóigazolásokat, záradé­kolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilatkozatot, ki­állítják az anyakönyvi ok­iratot, az egyszerűbb, hely­színi szemlét nem Igénylő hatósági bizonyítványt. Van­nak ügyek, amelyeket három, nyolc, illetve tizenöt napon belül intéznek el. A taná­csok az adminisztráció egy­szerűsítésével fokozatosan bő­vítik a gyorsított ügyintézés körét. Mert rájöttek, hogy nemcsak az állampolgárok­nak tesznek jó szolgálatot ezzel, hanem a saját mun­kájukat is megkönnvítik. Kevesebb így a restancia, a befejezetlen akta, több idő és erő marad a valóban bo­nyolult ügyek intézésére. Az Államigazgatási Szer­vezési Intézet és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan át­fogóan értékeli az említett ügyfélszolgálati kísérlet ta­nulságait, a többi tanács számára is hozzáférhetővé teszi a pozitív és a negatív tapasztalatokat egyaránt. Mert természetesen az ügy­félszolgálat fejlesztése nem diadalmenet, egy sor gond­dal is együttjár. Hiába Igyekszik például a hatóság a lehető legegyszerűbben és bürokráciamentesen intéz­kedni. ha a különféle sza­bályok. körlevelek olykor még mindig túlságosan meg­kötik ebben a kezét. Más­részt viszont az is igaz, hogy egy bizonyos határon túl az államigazgatási eljárás egy­szerűsítésének is vannak ve­szélyei. Hiszen az alapvető adminisztrációs előírások éppen az ügyfelek érdekeit is védik, megtartásuk tehát valamennyiünk érdeke. Az ügyintézés korszerűsí­tése immár hosszú évek óta tartó folyamat, amelyet a következő esztendőkben is folytatni kell. Nem lehet általános sémát kidolgozni ehhez, hiszen az államigaz­gatási munka különösen megköveteli az élethez, a változó viszonyokhoz tör­ténő rugalmas alkalmazko­dást. Arról nem is beszélve, hogy teljesen más a helyzet egy nagyváros vagy mondjuk egy kisközség tanácsánál. Csak egy bizonyos. A jö­vőben is úgy keli formálni — ha szükséges, tovább re­formálni — az államigazga­tást, hogy az emberek érez­zék: a taáács nem aktagyár­tó és tologató hivatal, hanem értük van, értük dolgozik. D. A. Szenzációs felfedezés Szenzációs felfedezésről tu­dósít a Szovjetszkaja Kultú­ra: ez Uszt Jurt-sivatagban repülőgépről hatalmas, több kilométer nagyságú rajzokat fedeztek fel, amelyek vala­melyest emlékeztetnek a La­tin-Amerikában talált, sok vitát kiváltott óriási rajzok­ra. Mint a légi felvételek bi­zonyítják. egy-egy rajz kö­rülbelül 800—900 méter hosz­szúságú, 400—600 méter szé­lességű. A rajzok láncolatát egyelőre mintegy száz kilo­méteres hosszúságban fény­képezték le, de valószínű, hogy azok tovább nyúlnak a pusztaságba. Az első vizsgálatok meg­állapították. hogy a „rajzok" tulajdonképpen alacsony, legfeljebb 80 centiméter ma­gas falak, amelyeket a hely­ben talált. mésztartalmú anyagból építettek. kötő­anyaggal rögzítettek. A fa­lak tövében végzett régé­szeti feltárások egyelőre csak azt bizonyítják, hogy szépít­kezés legkésőbb Időszámítá­sunk VIÍ—VIII. századából való. de lehetséges, hogy sokkal korábbi. Meteorológiai vándor­gyűlés Kecskeméten Vasárnap Kecskeméten megkezdődött a XII. mete­orológiai vándorgyűlés. A háromnapos eszmecsere na­pirendjén a szélsőséges idő­járási hatások, főleg a fa­gyok által okozott mezőgaz­dasági károk elleni védeke­zés lehetőségei szerepelnek. Az első nap előadói ezzel összefüggésben — több évti­zedes megfigyelési adatok alapján — leszögezték, hogy a közhiedelemmel ellentét­ben, a kétségtelenül növek­vő arányú károkért nem annyira az Időjárás változá­sa, mint inkább a termelés fejlődése a felelős. A szőlői­ket például régen a taka­rással jól meg lehetett vé­deni a téli fagyoktól, nap­jaink nagy hozamú, kor­szerű, magas művelésű ül-» tetvényein viszont fedetlenül telelnek a rügyek; a gyü­mölcsösökben. a szedés meg­könnyítése érdekében alacso­nyabbak a fák koronái. így a talaj menti fagyok jobban károsítják őket. Az általá­ban is kénvesebb növénvek között sok a hosszú tenyész­idejű, s ezek beérése egybe­esik a gyakori kora őszi fa­gyokkal. A növénynemesítők feladata, hogy olyan új faj­tákat állítsanak elő, ame­lyek megfelelnek a korsze­rű technológiának, de ugyanakkor fagytűrőek, sé­rülés esetén gyorsan regene­rálódnak, fi a tenyészidejűk is rövid. Ezen túlmenően nagyon fontos a termőhely jó megválasztása is. Tanulmányok Csongrád megye történetéből Megjelent a megyei levél­tár által kiadott Tanulmá­nyok Csongrád megye tör­ténetéből című sorozat ne­gyedik kötete. Ezúttal is szűkebb pátriánk históriájá­nak olyan mozzanatairól ol­vashatok tanulmányok, ame­lyek fontos adalékokkal szol­gálnak Csongrád megye régi eletének különféle vonatko­zásairól. Vas Előd tanulmá­nya A vásárhelyi náhije 1560 és 1570 évi török adóössze­írása címmel olyan török adójegyzékeket dolgoz fel, amelyek a török pénzügyi közigazgatás részleteire vet­nek fényt: a vásárhelyi ná­hije, azaz pénzügyi közgazda­tási egység területe a Tisza bal partján, a hármas Kö­rös torkolatától a Maros tor­kolatának déli partjáig hú­zódott. s e terület adózási rendszerét mutatja be a ta­nulmány. Herceg Mihály Adatok a Károlyiak Csöng­rád-Vásárhelyí uradalmának feudalizmuskori történeté­hez címmel a Károlyi-ura­dalom kialakulását és válto­zásalt követi nyomon 1709 és 1848 között, Labádi Lajos tanulmánya pedig a szentéit képviselőtestületi szociál­demokrata frakció és a moz­galom kapcsolatát elemzi az 1919 és 1937 közötti idő­szakban. A tanulmánykötet Fábián Györgynek a két munkáspárt, az MKP és az SZDP együttműködésének fejlődéséről szóló dolgozata zárja, amely Szeged felsza­badulásától az 1947-es vá­lasztásokig mutatja be a két párt tevékenységét Szegeden. Emberhegy rádiófigyelő Sok volt a holtfáradt, bo­rostás, gyulladt szemű férfi akkoriban. Hírek és álhírek röpködtek. A hírek tényeket takartak, az álhírek illúzió­kat Személyes élményeim vannak arról a háborúról, magam is egyik krónikása voltam. Jártam a makói buzgárnál, s láttam a kiürített, a szinte kísértetvárossá lett. Makót 1970 májusában. A Tisza és a Maros völgyében minden ember őriz. és fontos, megha­tározó emlékeket őriz azok­ról a napokról. Am az emlékképek idővel megfakulnak, sok-sok év múltán esetleg hitelességük­ből is vesztenek. Legendák születnek, s legyőzik a való­ságot. Tíz esztendő távola Új könyvek Nőkről — nőknek Üjabb kötetek jelennek meg a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsanak kiadványa­ként. Csaknem 100 ezer pél­dányban kerül forgalomba oktoberben Lengyel Györ­gyi: Keresztszemes kézi­munkák című könyve, amelyben e kézimunkák ere­detét, a minták alakulását, nemzetközi vándorlását, a magyar keresztszemes kézi­munkák típusait ismerteti a szerző. Több mint 220 leol­vasható mintát is közzétesz. Hamarosan nyomdába kerül Vértes Éva: A nők helyzete Magyarországon című tanul­mánya. A külföldi nőszerve­zetek. magyar külképvisele­tek. valamint a hazánkba látogató küldöttségek szá­mára készített angol, francia, spanyol és német nyelvű tá­jékoztató előreláthatóan de­cemberben lát napvilágot. Előkészületben van Nagy Mária: A gyesen levő kis­mamák jogai című munkája, amely hasznos útmutató a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő szülőknek. A szerző megírja: milyen felté­telek szükségesek ahhoz, hogy valaki igénybevehesse a gyermekgondozási segélyt, melyek a gyesen levő kis­mamákra vonatkozó rendel­kezések. azónban ehhez még kevés. Mary György jó időben lá­togatta meg mikrofonjával dokumentumjátékának sze­replőit. Az esetleges, a lé­nyegtelen részletekre aligha emlékszik már valaki, a lé­nyeges dolgokat pontosan őrzi még az emlékezet És mostmár így őrzi. En­nek a dokumentumjátéknak is köszönhetően. A tények: Makó környéke az ország legmélyebben fek­vő területe. Május 20-án a városnál a vízmércék 624 centimétert mutattak. A töl­tések mentén több óriás buz­gár keletkezett, félő volt. hogy átszakad a gát. Ha ez bekövetkezik, a város leg­magasabb pontját is kétmé­teres víz borította volna. Az Árvízvédelmi Területi Bí­zottság elrendelte a lakosság kitelepítését. A történetet nem mondom tovább, ismerjük. Makó szin­te emberfeletti erőfeszítések árán megmenekült. Lakói visszaköltözhettek hallékaik­ba. Ami közben történt, arról beszéltek a szereplők, azt idézték a dokumentumok. Az volt a dráma: méghozzá olyan, amilyet író nem tud kitalálni: vagy ha ki is ta­lál, leírni nem tudja így, ahogyan elmondták, aho­gyan hallottuk. (Az emberi hang pontosabban jelzi a lé­lek rezdüléseit, mint az írott szó.) Ennek a dokumentumjá­téknak ezért volt muszáj megszületni. Hári néni el­csukló hangjáért, akinek idős férje beletebetegedett. hogy el kell váljon városától, Ba­rát Gyula vasutas szavaiért, aki újdonatúj szolgálati bun. dá.iát terítette rá ázó-fázó is­meretlenekre. s a többiekért, akiknek emberségéből kike­rekedett ez a rádiós-hősköl­temény. A vízzel vívott háború nem feledhető. Ma már tu­dom. s ebben Mary György megerősített, azért van így, mert példázat. Arról, hogy a bajban mégis együtt va­gyunk, hogy a jóság nem lett tehetetlenné mlközöttünk. örülök, hogv született ezek­ről a hősi időkről egy nem feledhető dokumentumiéték. „Hegyet küldjél!" — sóhaj­tott a telefonba akkor dr. Forgó István, a város tanács­elnöke; soproni kollégájával beszélt, aki megajánlotta a dunántúli város segítségét Nem kellett elküldeni azt a hegyet, ott volt. Emberek al­kották. ők maguk voltak a hegy. ami útját állta az ár­nak. Drámát hallottunk, fe­szesen — néhol túl feszesen — szerkesztett drámát. Elő­fordult salnos. hogy — a szerzőt, és a rendezőt, való­színűleg az általuk diktált sebes tempó sarkallta erre — hirtelen elvágták a szala­got. És vagy háromszor: rossz helyen maradt fenn a hangsúly, ami nemcsak szép­séghiba, hanem több annál, hiba. Ám ne keressünk kákán csomót. Az élmény így is maradandó és ép. Alkotónak, szereplőnek. közreműködő színésznek egyaránt köszönet érte. Petri Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents