Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

8 Kedd, 1981. augusztus 18; Alkotmányunk ünnepe alkalmából Kitüntetések, elismerések Augusztus 20-a. alkotmányunk közelgő ünnepe alkalmából tegnap, héttőn Budapesten is és Szegeden is kitüntetéseket. elismeréseket adtak át. A munka élenjáróit jutalmazták: a termelésben résztvevőket, a közművelődés és • népművészet művelőit és népfrontaktivistákat. A Magyar Népköztársaság Tóth Zoltán, a forráskúti Elnöki Tanácsa a Munka Ér- Haladás Tsz traktorvezetője, demrend arany fokozata ki- Vass Imre, a pusztamérgesi tüntetésben részesítette Ber- Rizling Tsz sertésgondozója, wtüntetrttk^eT'csöoortil FÚ. Púit o T/OCC PMvr „ PIA. Kitüntetettek egy csoportja' nak hétfőn, a népfront székházában Sarlós István, a HNF OT főtitkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja adta át az elismeA Hazafias Népfront Országos Elnöksége — a hagyományoknak megfelelően — az alkotmány ünnepe alkalmából 150 népfront-tisztviselőnek, társadalmi aktivistának és apparátusi dolgozónak a Hazafias Népfront kitüntető jelvényt adományozta. A tus Pált, a fábiánsebestyéni Vass Péter, a bordányi ElőKinizsi Tsz elnökét. A ki- re Szakszövetkezet gépkocsitüntetés bronz fokozatát kap- vezetője, dr. Vígh Jánosné, a ta: id. Buknicz Istvánné, a szatymazi Finn—Magyar Bakisteleki Űj élet Tsz nyűg- rátság Tsz főagronómusa, díjas növénytermesztője, Czi- Virágh Józsefné, a Csongrok Albertné, a szegedi Fel- rád megyei Állategészségügyi r szabadulás Tsz virágüzleti Állomás főelőadója, Zsaka- A kitüntető jelvényt adta eladója és Monostori Dávid, rovszky Árpád, a Csongrád át tegnap, hétfőn Molnár a forráskúti Haladás Tsz el- megyei Növényvédelmi és Sándor, a népfront Csongrád nökhelyettese. A kitünteté- Agrokémiai Állomás főfel- megyei titkára augusztus 20. seket a Mezőgazdasági és ügyelője. alkalmából Gyovai LászlónéÉlelmezésügyi Minisztérium- * nak (Csongrád), Nagy Sánban adták át tegnap. „ _ „ dórnak (Szegvár), Földest * Tegnap Budapesten, a Par- Mihilynak (Hódmezővásárlamentben rendezett ünnep- hel . Móricz Juditnak (Sze Szegeden, a Technika Há- ségen kitüntették a közműve- ged ' & Lapis Andrisnak zában megtartott ünnepségen lodes es a népművészét mun- (S2eged). Gyárfás Mihály, az Szabó Jánosné, a megyei ta- kasait művelőit. Jelen volt MSZMp Csongrád megvei binács elnökhelyettesének kö- Aczél György, az MSZMP PB foSLak tUkára mtot Íz szöntője után dr. Bartha tagja a Minisztertanács el- elmúl ciklus megyei elnök. Laszlo, a megyei pártbizott- nökhelyettese. A muvelodesi ^ j t ia a Hazafias Né ság osztályvezetője méltatta miniszter az iskolán kívüli művelődés terén végzett kia munkában élen járók érfront Országos Tanácsánál vette át tegnap a kitüntető demeit, s beszélt az új ke- emelkedő munkájuk elisme- ielvényt nyér ünnepéről. réseképpen húsz személynek ' # Kiváló Munkáért minisz- a Kiváló Népművelő címet teri kitüntetést kapott: Balla adományozta. A Népművészet Az alkotmány napja alkalJózsef, a balástyai Móra Tsz Mestere címet heten kap- mából hétfőn a Mezőgazdajuhásza, Balázs József, a iák meg, köztük Móniis Sán- sági és Élelmezésügyi Mideszki Maros Tsz traktorve- dor, a hódmezővásárhelyi nisztériumban ünnepségei zetője, Böröcz Ferenc, apusz- Háziipari Szövetkezet faze- tartottak. Váncsa Jenő mitamérgesi Rizling Tsz foga- kas népi ipái-művésze. Ki- niszter kiosztotta az idei tosa, Farkas János és Csépé emelkedő múzeológusi. illetImre, a Tisza—Maros Szög ve a múzéumügy fejlesztése Tsz traktorosa, Dékány Mi- érdekében végzett tevékenvhály, a szatymazi Finn—Ma- ségéért négy személynek adgyar Barátság Tsz gépkocsi- ták át a Móra Ferenc EmNyisztor György Emlékérmeket. öt mezőgazdasági nagyüzem kollektívájának ítélték oda a Mezőgazdasági és vezetője, dr. Felber Ferenc, lékérmet; kiemelkedő könyv- Élelmezésügyi Minisztérium községi állatorvos, Galiba tarosi es leveltarosi, vala- termei^si nagydíját KiemelSándor, a bordányi Munkás- mint a könyvtárügy és levél- kedően eredményes termelőőr Tsz gépszerelője, Galiba tárügy fejlesztése terén vég- munkája elismeréseként terZsuzsanna, a forráskúti Ha- zett tevékenységül! elismeré- mejgSi nagvdíiat kapott I ÍZ— 1 Á.1. -3 íicilr-ArM-u-lv, „imlnnolr r\ C -y/1 _ ' Dalmandi Állami Gazdaság, nagyszénási Október 6. kecskeméti Barátság ladás Tsz kertészeti dolgo- seképpen nyolcnak a Szabó zója, Gavallér József, a Ervin Emlékérmet. A KISZ szatymazi Finn—Magyar Ba- KB. a Művelődési Miniszté- Termel&zövéttaszet*K«'~balrátság Tsz főkertésze, Hege- riUm, a Népművelési Intézet mazújvárosi Lenin Termelődüs Mihály, a bordányi Elő- és a Népi Iparművészeti Ta- szövetkezet, a re Szakszövetkezet noveny- , , . .. „ termesztője, Illés Imre, a naCs Pályazatának eredme- Magyar-Szovjet forráskúti Haladás Tsz laka- nyeképpen tizenöten nyerték Termelőszövetkezet és a tosa, Kiss Ferencné, el Csöng- gi s, Népművészet Ifjú Mes- va.sza.ri Hunyadi Termolőszörád megyei Növényvédelmi (ere címet vetkezet. Állomás virológusa, Knvan László, a kisteleki MagyarSzovjet Barátság Tsz gépkezelője, Kocsis András, a szegedi Felszabadulás Tsz foga tosa, id. Koncz Bálint, a Felszabadulás Tsz targoncavezetője, Koszó Dezső, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet szerelője, Lippai István, a forráskúti Haladás Tsz targoncavezetője, Masa Szilveszter, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet csoportvezetője, Nagy Zoltán, a balástyai Alkotmány Tsz raktárosa, Ördögh István, a mórahalmi Vörös Október Tsz telepvezetője, özv. Pataki Józsefné, a szegedi Felszabadulás Tsz kertészeti dolgozója, Szabó Imre, a dorozsmai József Attila Tsz traktorosa, dr. Szüts László. megyei szakállatorvos. K. i Egyházi épületek avatása Nyíregyházán hétfőn ünne- dr. Lékai László bíboros, eszpélyesen felavatták az újjá- tergomi érsek, a magyar kaalakított görög katolikus püs- tolikus püspöki kar több tagpöki székházat és hittudo- ja, a Vatikán képviselője, az mányi főiskola épületét az új amerikai görög katolikus kápolnával. Dr. Timkó Imre egyházmegyék püspökei és hajdúdorogi megyéspüspök több külföldi egyházi veaz avatóünnepségen kiemelte, zető. Jelen volt Straub Isthogy a felújítási munkála- ván, az Állami Egyházügyi tok sokoldalú támogatása Hivatal elnökhelyettese, dr. .... ... „ , Pénzes János, a Szabolcsujabb peldaja az állam es a Szatmár meg;ei tenács elnö_ katolikus egyház közötti jó ke és Gulyás Emiiné dr.. a kapcsolatnak. Hazafias Népfront megyei Az ünnepségen részt vett titkára. Végső búcsú Pothornik Józseftől Hétfőn mélv részvéttel kísérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben a 78 éves korában elhunvt Pothornik Józsefet, a magvar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét. az MSZMP Központi Bizottságának tagiát. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének alelnökét. A munkásmozgalmi oantheon díszravatalozóiában koporsójánál a oárt-. állami és társadalmi életünk vezető személyiségei, volt munkatársai. az elhunvt barátai, családtagok róttak le kegyeletüket. A Magvar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottsága nevében Havasi Ferenc. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára búcsúzott. Pothornik Józseftől. , A többi között megállapította: —- Olvan embertől, fákívavívőtől búcsúzunk, aki életének 78 évéből 63-at dolgozott. és e 78 évből 59-et a oárt tagjaként, mint meggyőződéses forradalmár élt le. Az általa megtett forradalmi út önmagában már történelem. A magvar szakszervezeti mozgalom, a bánvásztársadalom. a családtagok, a hozzátartozók. az egvkori és mai harcostársak, barátok, ismerősök nevében Jakab Sándor. a SZOT főtitkárhelyettese idézte Pothornik József alakiát. Mentesítő járatok Az alkotmány napi ünneppet meghosszabbodott hétvégére az átlagosnál jóval nagyobb forgalomra számítanak az ország vasútvonalain és közútjain. Ezért a MÁV és a Volán augusztus 19-től 23-ig mentesítő járatokat indít. összesen 77 mentesítő vonat indul Budapestről Szombathelyre, Kaposvárra, Miskolcra, Nyíregyházára, Békéscsabára, Kiskunhalasra, Nagykanizsára, Tapolcára, Mátészalkára és Szegedre, s onnan vissza a fővárosba. Honismereti tábor Nemzetközi honismereti tábor nyitotta meg kapuit hétfőn Győrött. Résztvevői, a Győr-Sopron megyei és a nyugat-szlovákiai középiskolások, egy hetet töltenek a Rába-parti városban. A második héten pedig Szlovákiában, a csallóközi Somorján ütnek tábort. A fiatalok a győri közgyűjteményekben, a könyvtárban, a múzeumban és a levéltárban tanulmányozzák a munkás életmód változásairól, képet adó dokumentumokat. Értelmiségi vezetők az agrártermelésben Az elmúlt 36 év folyamán a magyar társadalom gazdasági fejlődése és strukturális átalakulása nemcsak az értelmiség számszerű növekedését eredményezte. hanem az értelmiségi szakmastruktúra nagymértékű átrendeződését is. 1945 után. a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelően, főleg a műszaki és mezőgazdasági pályákon működők száma növekedett dinamikusan. Jól illusztrálják ezt a következő adatok: Magyarországon 1941-ben nem egészen 8 ezren rendelkeztek felsőfokú mezőgazdasági végzettséged. 1970-ben viszont már közel 34 ezren. Számuk a legerőteljesebben a 60-as években növekedett, majd ez az ütem a 70-es években mérséklődött. Mindenesetre tény. hogv ma a felsőfokon végzett agrárszakemberek száma ötszöröse a II. világháborút közvetlenül megelőző évekének. Az értelmiségen belüli arányuk mintegy 10 százalékot tesz ki. m Az eimúlt. évtizedekben alapvetően átalakult az agrárágazat szervezeti rendszere. technikai, technológiai színvonala és a nemzetgazdaságon belüli súlya. Ennek következtében az agrártermelésiben nem csupán a mezőgazdasági végzettségű szakemberek szerepe növekedett, hanem más szakértelmiségé is. Hiszen az egyre modernebbé váló mezőgazdasági vállalatok (a különböző típusú szövetkezetek és állami gazdaságok) már aligha nélkülözhetik a specializált gazdaságvezetőket (menedzsereket). közgazdászokat állatorvosokat, jogászokat stb. Nagyon is indokolt tehát, hogy az agrárágazat felsőfokú szakemberekkel való ellátottságát vizsgálva, ne elégedjünk meg a mezőgazdászok számba vételével. hanem tágítsuk figyelműinket. Csakis így tudunk közelebb jutni a helyzet jobb megértéséhez. Ma az agrártermelésben dolgozó, a nem mezőgazdasági végzettségű diplomások száma 15 ezer körül van. Az imponáló számok mögött azonban néhány figyelemre méltó feszültség is meghúzódik. Olyan, megoldásra váró szociális-szociológiai kérdésekről van itt szó. amelyek nagymértékben befolyásolják az agrárágazat további fejlődését. Az iparhoz képest — az összlétszámon belül — az agrártermelésben ióval alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránva. Az igazi problémát azonban az okozza, hogy az ágazat előtt álló feladatokhoz, követelményekhez mérten még mindig túl kevés a felsőfokon kvalifikált szakember. Közelebbről vizsgálva ennek az állításnak a tényszerűségét, az alábbiakat találiuk: bár dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben a mezőgazdasági diplomások száma, de a végzetteknek csupán a fele vállalt munkát az agrártermelésben. Még pontosabban: a mezőgazdasági végzettségűek 48 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. 23 százalékuk a közigazgatásban. 12 százalékuk az oktatásban, és 11 százalékukat az ipar foglalkoztatja. Még mindig a számoknál maradva. Amikor a létszámnövekedésről beszélünk, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a növekedés mögött változó minőségű állomány van. Azzal, hogy a középfokú — és a felsőfokú — technikumok megszűntek, megnövekedett a felsőfokú képzés aranya. A diploma által regisztrált fokozat és a valóságos ismeretanyag nem minden esetben takar azonos értéket. A feszültséget tovább növeli az a tény is. hogv a diplomások eloszlása az ágazaton belül meglehetősen aránytalan. Ez az aránytalanság kifejeződik egyrészt a területi szóródásban (például az ellátottság). Békés és Szabolcs megyében 50 százalék alatt van. Általában kevés a szakember a városoktól távoleső és kedvezőtlen adottságú gazdaságokban. Olvan megyékben viszont. mint Veszprém és Pest. az ellátottság 90 százalék körüli. Másrészt nagyfokú az egyenlőtlenség az ágazat egyes szektorai között is: például az állami gazdaságok diplomásokkal ellátottsága ióval magasabb. mint a termelőszövetkezetéké. Jól érzékelteti ezt a különbséget az is. hogy a termelőszövetkezetekben egy diplomásra 400 hektár körüli terület jut. az állami gazdaságokban ennek maidnem a fele. vagyis 210 hektár. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tenni, hogv a termelőszövetkezetek több mint 10 százalékában egyáltalán nincs felsőfokon kvalifikált szakember. 2. ni. Ezek: az elnök (menedzser), a termelést vezető főmezőgazdász (agrármérnök), a főkönyvelő (közgazdász). Eléggé kézenfekvő. hogy ezen a szinten a szakmai tevékenység fő tartalma a vállalatszervezési, vezetési funkció, továbbá a vállalat és a külső környezet kapcsolatának szabályozása, a rendszernek a változó körülményekkel való összehangolása, az optimális eredmények elérése. Ezekhez a kulcspozíciókhoz tehát speciális szakmai ismeretek tapadnak, melyek felsőfokú kvalifikáltságot tételeznek. Ezzel nem azt állítom, hogy a felsőfokú végzettség az egyetlen és kizárólagos biztosíték a fenti funkciók jó ellátásához, távolról sem. De az elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a termelés és az értékesítés megváltozott körülményei között növekszik a képzés útján szerzett szakmai ismeretek szerepe. Nézzük az elnököt. Szerepe és jelentősége a vállalat működésében kulcsfontosságú. Vele szemben sokrétű és bonyolult követelményeket támaszt az élet. Mint • vállalat felelős vezetőjének, feladatai legalább öt sávban helyezhetők el. A társadalmi sáv: ahol a vállalat és a külső környezet közötti társadalmi kapcsolatokat kell biztosítania: a politikai sáv: ahol a politikai vezetés érvényesítése és a döntések politikai kihatásainak mérlegelése történik; a gazdasági sáv: ahol a nyereségcentrikus gazdálkodás megszervezése, pénzügyi szabályozása, működtetése folyik: a humánsáv: ahol a tagokkal való együttműködés és az állandó belső kommunikáció fenntartása történik: s végül a technikai sáv: ahol a termeléshez szükséges korszerű technika, a fejlesztési koncepció kidolgozásához, a tudomány, technika mai és holnapi szintjének ismerete kívánatos. Ebből a vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy az elnöki feladatkör jó ellátása sokirányú vezetési szakismeretet igényel. Ezért a tagok sorából az elnöki pozícióba emelt személy elméleti felkészítésének problémáját a képzés és továbbképzés szervezett kereted között alapvető feladatként kell kezelni. A feladat nagyságát hangsúlyozza az a tény. hogy az elnökök közül csupán 30 százalék rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel, hozzávetőlegesen ugyanennyi középfokúval, és mintegy 40 százalékuk 8 általánossal vagy ennél is kevesebbel. Az a tény, hogy az elnökök több mint egyharmada általános iskolai végzettségű, részben összefügg azzal, hogy a fiatalabb korosztályok kevésbé vannak képviselve, továbbá, hogy ebbe a felelős gazdasági vezetői pozícióba választás útján kerülnek, és a felmérési adatok azt bizonyítják, hogy a tagság — a közgyűlés — nagyobb jelentőséget tulajdonít más vezetői tulajdonságoknak, mint például a helyi ismeret, a gyakorlati tapasztalat, stb., mint az iskolai végzettségnek. Napjainkban azonban egyre inkább erősödik az a követelmény, hogy a széles körű gyakorlati tapasztalat mellett szükséges a magasfokú szakmai-politikai képzettség is, vagyis a „szemmértékes" vezetőket fokozatosan itt is felváltják a specialisták, a menedzserek. Az alábbiakban a mezőgazdasági termelőszövetkezetet irányító három kulcsembernek néhány, statisztikailag megragadható helyzetképével kívánok foglalkozÁz elnök mellett a legfontosabb szakember a főmezőgazdász. Ö a gazdaság termelésének leghivatottabb szakmai irányítója. Az agrártermelés értelmiségi posztjain foglalkoztatottak közül a főmezőgazdászok legalább két vonatkozásban kitűnnek; egyrészt korukat tekintve a legfiatalabbak, hiszen több mint 60 százalékuk 40 évnél fiatalabb. Másrészt a legnagyobb arányban rendelkeznek a felsőfokú iskolai végzettséggel, azaz több mint 70 százalékuk diplomás. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a főmezőgazdászok szakmailag a legképzettebbek a termelőszövetkezetek felsőszintű vezetői közül. A harmadik fontos értelmiségi pozíciót betöltők csoportja a főkönyvelők. Ennek a funkciónak a fontosságát egv modern gazdasági szervezetben felesleges bizonygatni. Mindenesetre a vállalat gazdasági-pénzügyi folyamatainak szakszerű kezelése és irányítása magas szintű közgazdasági szakértelmet igényel. Ha azonban ezeket a követelményeket szembesítjük a ténvekkel, úgy gondokat találunk. Ez a szakmai csoport a legkevésbé képzett. A termelőszövetkezetekben foglalkoztatott főkönyvelők nem egészen 12 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 63 százalékuk középfokúval és 25 százalékának csak általános iskolai végzettsége van. A képzettségbeli szintek ilyen irányú eltolódása a főmezőgazdászok és a főkönyvelők, illetve a főmezőgazdászok és az elnökök között gyakran válik konfliktusok forrásává, és akadályozza a szervezet még hatékonyabb működését. Módra László