Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

MÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .y* 71. évfolyam 191. szám 1981; augusztus 15. szombat Ara: 1,40 forint Bemutatták a Spartacust Tegnap este ismét megtelt a szabadtéri játékok hatalmas nézőtere: az idei nyárszezon utolsó bemutatóját tartották. Hacsaturján három felvonásos balettjét, a Spartacust, az Állami Operaház művészei tolmácsolták Forray Gábor díszletei között, Fráter Gedeon dirigálásával. Seregi László koreográfiájában-rendezésében. Az előadás nagyjából az 197l-es szegedi szabadtéri premiert idézte, csupán a szólisták voltak mások: a címszerepet Dózsa Imre, a további fontosabb figurákat Pongor Ildikó, Keveházi Gábor, László Péter, Nagy Zoltán, Erdélyi Sándor, Sebestyén Katalin és Pártay Lilla táncolták. Képünkön (Nagy László felvételén) az előadás egyik szép díszletképe, * Növekszik a közös érdekeltség Ipari és mezőgazdasági üzemek együttműködése Az ipari üzemeket és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket mind közelebb hozzák egymáshoz bővülő gazdasági kapcsolataik. A kollektívák, amelyek korábban a helyi társadalmi, kulturális és sportéletben már gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki, mindinkább a közös gazdasági tevékenységben, az együttes fejlesztésben és gondolkodásban is érdekeltté válnak. A közös gazdaságok alaptevékenységen — a földművelésen, állattenyésztésen stb. — kívüli termelése jórészt az iparral kialakított kooperációban testesül meg.A tsz kiegészítő üzemek, amelyek öt év alatt megkétszerezték árbevételüket, gyakran hiánycikkeket készítenek, jól kiegészítve az ipar termékkínálatát. A kapcsolatban feltűntek az első „fordított irányú" együttműködések is, amikor is a tsz-ek bíznak meg ipari üzemeket egyes egységek, alkatrészek előállítására, és maguk vállalkoznak az ószszeszerelésre, sőt a termék értékesítésére is. (Természetesen főként a mezőgazdaságban használatos eszközökről, felszerelésekről van sző.) Csongrád megyében a köxös gazdaságok fontos felszereléseket, gyakran hiánycikknek számító alkatrészeket készítenek ipari kooperációban. A szegedi Tisza—Marosszög Tsz a Taurus-szal dolgozik együtt, a közös gazdaság lakatosüzemében a tömlőkhöz szükséges bilincseket és acélcsöveket gyártanak pontosan és határidőre. Az öttömösi Magyar László Termelőszövetkezet a tűzoltókészülékek töltését és szervizét vállalta el. A c^ongrád-bokrosi Kossuth Termelőszövetkezet faipari üzemében újabban deszkákat és kerítésléceket gyártanak a lakásépítkezésekhez. Pest megyében több fővárosi nagyüzem válláról nagy terhet vesz le a gödi Dunamenti Tsz, amely öt évre szóló szerződés alapján elvégzi számukra az építőipari jellegű karbantartási munkákat. Üjszerű az az együttműködés is, amelynek keretében a Csepel Autógyár a dunavarsányi Petőfi Tsz-szel közös fejlesztésben speciális mezőgazdasági szállítójárműveket állít elő. Az Örkényi Béke Tsz a Csepel Autógyár által készített autóbuszok padlóvázaihoz készít alkatrészeket. A galgamácsai tsz a magyar selyemipar exportszállítmányait csomagolja. A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet a Jászberényi Hűtőgépgyárat bízta meg a keltetőgépekhez szükséges szekrények szállításával, az ikladi ipari műszergyárban rendelték meg a villanymotorokat és még több üzemmel alakítottak ki kapcsolatot. A hernádi telephelyen szerelik össze a korszerű keltetőgépet, amelyből kétszázat már a Szovjetunióba is szállítottak. A vasi tsz-ek is jól kihasználják a kiegészítő tevékenységben levő lehetőségeket. A Sabaria Cipőgyárral több közös 'gazdaság fűzte szorosra az együttműködést. A hosszúperesztegi tsz bérmunkában cipőfelsőrészeket készít. A nemeskoltai és a szelestei termelőszövetkezetek szintén bekapcsolódnak a cipőipari munkába. Hasznos melléküzemágat hozott létre régi istállóépület átalakításával a kemenesmagasi tsz: az Orionnal és a Gelkával kooperálva tv-készülékekhez gyártanak különféle tekercseket. Győr-Sopron megyében a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár Rábatamásiban és Agyagosszergényben létesített kihelyezett üzemet. Kihasználatlan épületeket alakítottak át műhelyekké és azokban varrodákat, előkészítőket rendeztek be. Csapolás | a konverter i acélműben Péntekre virradóra megtörtént az első csapolás a Dunai Vasmű konverter acélművében, amely a tervezett határidő előtt négv és fél hónappal elkészült. Csütörtökön a késő esti órákban befejeződtek az üzemi próbák, s a tervezett program szerint megkezdődött a 130 tonnás konverter szárítása. A három óra hosszan tartó művelet után a konvertert ócskavassal és nversvassal töltötték fel, majd üzembehelyezték az oxigénlándzsát, s 0 óra 28 perckor lecsapolták az első adag konverteracélt. Az üzemszerű termelés kezdetét jelentő első csapolás fennakadás nélkül zajlott le. A Dunai Vasmű új létesítménye még az idén 150 ezer tonna acélt ad a népgazdaságnak. A konverteres acélgyártásnak több előnye van: üzemeltetéséhez kevesebb energia kell, mint a martinkemencékhez, tűzállóanyag-igénye is kevesebb, munkaerőmegta"karítást tesz lehetővé, nagyobb tisztaságú acél előállítására alkalmas. Túlteljesítették a szociálpolitikai terveket A vasasszakszervezet elnökségi ülése A kohó- és gépipari vállalatok különösen nagy gondot fordítottak az utóbbi években a vállalati gyermekintézmények, üzemegészségügy, vállalati lakásépítés fejlesztésére — állapította meg pénteki ülésén a vasasszakszervezet elnöksége, amely az utóbbi öt évre előirányzott szociális tervek teljesítését értékelte. A célok elérését széles körű társadalmi összefogás is segítette. A kommunista műszakokon részt vett dolgozók is hozzájárultak keresetük egy részével a munkakörülmények és a szociális ellátás fejlesztéséhez. A vállalati óvodákban elhelyezhető gyermekek számát majdnem 3900-zal, a bölcsődés gyermekekét több mint 1500-zal növelték öt év alatt, s további 10 348 helyet vásároltak a tanácsi gyermekintézményektől, így a vállalatok nagy részénél már megoldódtak az óvodai elhelyezési gondok, sőt több gyár már más üzem dolgozóinak is segítséget nyújtott gyermekeik elhelyezésében. Átmeneti megtorpanás után dinamikusan fejlesztették az üzemegészségügyi ellátást. Az utóbbi öt évben több mint 140 orvosi és szakorvosi rendelőt építettek fői a vállalatok, s új fölszerelésekkel, berendezésekkel, műszerekkel korszerűsítették a szakorvosi ellátást. A munkakörülmények javításával segítették a balesetek és ipari megbetegedések megelőzését, a veszélyek csökkentését, s a tervezettnél jóval többet költöttek ezekre a feladatokra. Egyebek között korszerű targoncákat, darukat, rakodógépeket szereztek be, s ezzel mintegy 25 ezer dolgozót mentesítettek öt > év alatt a nehéz fizikai munka alól. Ugyanakkor a biztonságosabb munkafeltételek kialakításával az anyagmozgatásból eredő baleseteket évente 6—7 százalékkal csökkentették. Ebben az időszakban mintegy két és félszer anynyit költöttek a munkakörülményeket javító műszaki és szervezési intézkedésekre, mint az előző tervidőszakban. Az elnökség megállapította azt is, hogy a melegüzemi dolgozók munkakörülményeinek javításában eddig még viszonylag kevés eredményt értek el, s gyökeres változtatás szükséges a halláskárosodást okozó technológiai zajok csökkentésében is. (MTI) A Holland KP alelnökének látogatása Pénteken délután Elli Izeboud, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke Dory Dekkers egyetemi oktató kíséretében megyénkbe látogatott. Szegeden az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága székházában dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára fogadta őket. Dr. Koncz Jánoá tájékoztatta a vendégeket a jnegye múltjáról, fejlődéséről gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről. A vendégek ezután tiszai sétahajózáson vettek részt Este megtekintették a szabadtéri játékok Hacsaturján —Seregi Spartacus című balettjének előadását. A szabadtéri játékok nézőterén Elli Izeboud (középen), dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP KB tagiának, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában Nagyüzem a konzervgyárakban Nagyüzem van a konzervgyárakban; a meleg idő megváltoztatta a zöldség- és gyümölcsfélék érési menetrendjét, s szinte egy időben kell szedni, szüretelni a termést. A gépsorok három műszakban éjjelnappal mennek. Jól kihasználhatják most az új gépeket a Nagykőrösi a Mosonmagyaróvári, a Paksi Konzervgyárakban. ahol műszaki fejlesztéssel megkétszerezték a kapacitást. Túljutott a félidőn az uborkaszezon. Az ipar 50 ezer tonnára szerződött le mezőgazdasági partnereivel, s ébből 32 ezer tonna már üvegekben, tartályokban van. A konzervgyárak naponta 900—1000 tonnát dolgoznak fel. Megkezdődött a paradicsom-szezon. A hatvani, a kecskeméti, a békéscsabai és a nagykőrösi üzemekben összesen 330 ezer tonna termést alakítanak át paradicsomsűrítménnyé. . Az első szilva-, körte- és Őszibarack-szállítmányok is megérkeztek az üzemekbe.