Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

Kedd, 1981. július 14. 3 Szerelik a födémet Teljés magasságában és végleges formájában mutatkozik már a Dóm téren épülő könyvtár. Az előre gyártott hatalmas vasbeton tartópillérek és födémeleinek összeszerelése hosszadalmas feladatot jelent, a DÉLÉP dolgozói ezekben a napokban is ezt a munkát végzik Munkások Szegeden 12. A munkások politikai arculatáról 'Á megkérdezett munkások ban a 8 általános iskolánál munkahelye a mezőgazdaság politikai szervezettségi kevesebbet végzettek, a be- volt. A válaszok itt is difszintjét vizsgálva megálla- tanított és a segédmunkások ferenciálódnak nemek. ispítható, hogy 14 százalékuk tartoznak. Legkevésbé a tagja az MSZMP-nek. 92 DÉLÉP-nél és a szalámiszázalékuk a szakszervezet- gyárban dolgozók, továbbá a nek és 12 százalékuk a Szegedhez kapcsolt részekKlSZ-nek. ben lakók, valamint a bejáA megkérdezett munkások rók tanultak tovább. 50 százaléka az üzemben. 7 A Szegeden lakó munkászázaléka a lakóhelyén vég- sok nagy többsége — bár zett társadalmi tevékénysé- különböző indokból — szeget, 6 százalékuk pedig ret ebben a városban lakni, kolai végzettség. beosztás, munkahely és lakóhely szerint. erre azonban hely szűke miatt nem térhetünk ki. A társadalmi-közéleti tevékenységet másrészt megközelítettük a társadalmipolitikai aktivitás önbesorolása alapján is. E szerint, a mindkét helyen. A munkás- és kb. 4 százalékuk költöz-' megkérdezettek 441 százaléka nemigen erdeklodott a társadalmi-politikai kérdések iránt, és ritkán nyilvánít véleményt ilyen kérdésekben. Minden 4. munkás viszont rendszereden érdeklődik. véleményét is kifejti, de nem túlságosan aktív, kellene Tovabba minden 5. megkérdezett törekszik összhangot biztosítani munkája, ma. gyenes-önkéntes társadalmi ben a következőket vála- f,ánélet® 0 Politikai aktivimunkát, pl. utcáik csinosí- szólták: a lakásépítés. az ífsa hozott. Ketsegtelfen. tása érdekében. óvodák-bölcsődék hálózatá- h°RV a valpzok itt is diffeA közösséget érintő kér- nak fejlesztése, az üzletháló- renciálódnak a mar említett déseket megvitató munka- zat. utak, járdák, szolgálta- kategóriák szerint, helyen kívüli politikai ren- tóintézmények további kidezvényeken — pl. tanács- építése területén. A lakásság társadalmi tevékenysé- ne el, illetve nyilatkozott ge ily módon leszűkül az úgy, hogy kénytelen itt élni. üzemen belüli viszonyokra. Arra a kérdésre. hogy A megkérdezettek 37 száza- milyennek Ítélik Szeged fej. léka pedig egyáltalán nem lődését a válasz 81 százavégzett társadalmi tevé- lékban megfelelő, illetve kikenységet, akik főként a be- elégítő, csupán 5 százalék tanított és a segédmunkások adott negatív választ, köréből kerültek ki. A meg- Milyen területen kérdezett munkások 89 szá- fokozni Szeged fejlődését? zaléka azonban végezne in- A megkérdezettek sorrenda A megkérdezett munkahelyi vezetők szintén három tagi beszámolókon ' — nem építés fokozását elsősorban kategól"iába sorolták a mun. vett részt a megkérdezett a nők igényelték, továbbá a munkások 64 százaléka, el- szakmunkások, valamint a sősorban a betanított és se- ruhagyárban dolgozók, gédmunkások. valamint a 8 Arra a kérdésre, hogy eláltalános iskolánál keveseb- juttatták-e véleményüket az bet végzettek. illetékesekhez — a tanács A politikai oktatásban különböző szerveihez — a leginkább a közvetlen ter- következő válaszokat adták: melésirányítók és a szak- 59 százaléka nem juttatta el, munkások vettek részt, de 19 százalékuknak nem volt a megkérdezett munkások véleménye, csupán 17 száza- .. ... 68 százaléka nem tanúsított lék jelezte, hogv a tanács- °sszetugg kasokat a fenti szempontból. A fentiekből megállapítható, hogy vannak feladatok a társadalmi-politikai aktivitás területén. az nem szorulhat háttérbe, hiszen lényeges összetevője a szocialista demokráciának. Az is megállapítható, hogy a társadalmi-politikai aktivitás háttérbe szorulása munkásság Dr. Papp Ignác érdeklődést, különösen a 8 tagok (6 százalék), a társa- mezőgazdásághoz való kötőáltalánosnál kevesebb álla- dalmi szervek (7 százalék) ^sevel és egveb lovedelemmi iskolai végzettséggel ren- és az ismerősök útján (3 nove}° tevékenyseg folytatadelkezők. Legtöbben az százalék) juttatta el vélemé- ®avak f. kisegítő fazdasagNKFV-nél dolgozók. vala- nyét az illetékesekhez. Van ,ban. val° munkával. Vonatmint a Szegeden lakó dol- tehát bizonyos ellentmondás kozlk ez különösen a 8 álgozók vettek részt abban. Szeged fejlődésének pozitív talan°s iskolánál kevesebbet Az ösztönzés ilv módon a értékelése és a vélemények veszettek, valamint a segédtöbbi területen is fontos. kifejezése között. Éppen es a betanított munkasok A társadalmi. politikai ezért az e kérdéssel össze- cs°portiara. kérdésekben való tájékozó- függő vélemények illetékedási források közül a tele- sekhez való eljuttatását vízió és a rádió emelkedett szorgalmazni kell. ki. és ezt követte az újság, A vélemények továbbítároaid a munkatársak infor- sa, vagy elhallgatása összemációi. A1 televíziót és a függ a társadalmi-közéleti rádiót elsősorban a 8 álta- tevékenység, valamint. a lános iskolánál kevesebbet, társadalmi-politikai aktivivalamint a középiskolát tás kérdéseivel, végzettek használták táiéko- A társadalmi-közéleti tezódási forrásul, míg az új- vékenységet a munkatevéságot leginkább a szakmun- kenység. a család és a társakások és a közvetlen terme- dalmi-közéleti tevékenység lésirányítók. összhangjának oldaláról köA megkérdezett munká- zelítettük meg. A munkások sok 67 százaléka kis mér- közel egyötöde válaszolta tékben tartotta magát tájé- azt. hogy a fenti három tekozottnak Szeged város fej- vékenység összhangban van lesztési elképzeléseiről, s náluk. A megkérdezettek ezek elsősorban a szakmun- közel fele csupán a munkakásképzőt végzettek köréből tevékenység és a család összkerültek ki. hangját vallotta. Továbbá a A továbbtanulás, mint in- munkások szintén egyötöde formációs forrás nem áll szerint a család áll előtérrangjának megfelelő helyen, ben. Nem kétséges, hogy a ugyanis a megkérdezett fenti válaszok összefüggnek munkások 71 százaléka je- az üzemi termelőmunkán lezte. hogy 1978—79-ben kívüli egyéb jövedelemnösem állami, sem politikai velő tevékenységekkel. és oktatás keretében nem ta- azzal is. hogy minden hetenult tovább. Ide is elsősor- dik-nyolcadik munkás első Teljes és hatékony A

szakértők azt mondják, hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósítható meg. Vagy teljes a foglalkoztatás, vagy hatékony. Ez az „egymás terhére" kezdetű elmélet sok más vonatkozásban már régebben megfogalmazódott. Ha a béreket emeljük, kevés pénz jut a társadalmi juttatásokra. Ha sok lakást építünk, nincs kapacitás a lakáskarbantartásra. Ha egv társadalmi réteget előnyökhöz juttatunk, akkor az öszszes többit hátrányos helyzetbe hozzuk. Ha sokat fogyasztunk, keveset lehet felhalmozni. De hogy a foglalkoztatás teljessége és hatékonysága is csak egymás terhére valósítható meg, ez nehezen emészthető tétéi. Odáig értem, hogy amennyiben egy vállalat. szövetkezet több embert alkalmaz, mint amennyire szüksége van, akkor ezzel segíti a teljes foglalkoztatás elvének megvalósulását, de rontja a foglalkoztatás hatékonyságát. Még kárt is okoz azzal, hogy munkaerőt von el más fontos munkahelyekről. Azt is értem, hogy a vállalatnak, szövetkezetnek fokozatosan meg kell szabadulnia a felesleges emberektől — kerülve a tömeges elbocsátásokat. Mindenkinek „munkát — kenyeret" kell biztosítanunk. Ez a létbiztonság alapja. Vannak, akik nem hajlandók, vagy nem képesek megfelelő teljesítményt nyújtani, őket eszerint kell bérezni. Nem mindenki bírja lelkileg és fizikailag a munkát. így hát kevesebbet is keres, mint a többi. Foglalkoztatása ákkor hatékony, ha minden feltétel adott ahhoz, hogy jól dolgozzon, képességei és kedve szerint teljesítsen. A hatékony és teljes foglalkoztatás első feltétele tehát, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit megérdemel (munka szerinti elosztás elve), és mindenki megdolgozzon a béréért (elosztás szerinti munka elve). Sok helyen ugyanis a bér meghatározott nagyság, ezt a bért kell kiérdemelni. Legyen viszont előbb-utóbb ..alapvető állampolgári jog" az, hogy teljesítménye növelése révén mindenki önmaga „emelhesse" a bérét, keresetét. Az első feltétel tehát a jó bérrendszer. De ott áll mögötte a második is! Hiába hajtja a dolgozót a jobb kereseti lehetőség, ha egyszer anyag nincs, másszor szerszám, alkatrész, jó gép. Félnapi semmittevés után nehezén lendül már a munkába. Sok gyárban, termelőszövetkezetben láttam „nem hatékony" foglalkoztatást. De ennek csak mellékes oka volt az, hogy felesleges embereket is tartottak. A fő ok az volt, hogy a munkát nem szervezték meg. Becslésem szerint ma Magyarországon a foglalkoztatás hatékonyságát 10—15 százalékkal lehetne emelni pusztán azzal, ha a munka- és az anyagellátást jobban szerveznék. Meg vagyok győződve arról, hogy a munkás dolgozni és keresni szeretne a gyárban, vagy a téeszben. Alapvető érdeke. hogy nyugodtan dolgozhasson. Ezt sértjük meg azzal, ha nem engedjük munkálkodni — mert nincsenek meg ennek feltételei —, majd később még a szemére is vetjük, hogy milyen keveset teljesített. Tréfálkozva szoktuk mondani, hogy ha ez a nép egyszer elkezd dolgozni, hamarosan elfogy a munka és aztán majd mit csinál? Valóban: ha nő az átlagteljesitmény, akkor kevesebb emberre van szükség, veszélybe kerül a teljes foglalkoztatottság. Hova tegyük az embereket? Erre is választ ad az elmúlt évtized tapasztalata. A mezőgazdasági nagyüzemek és' iparvállalatok szép lassan abbahagyják a munkaigényes termékek előállítását. Tartós volt belőlük a hiány, vagy az áruk volt a megfizethetetlen. Más helyeken romlott a termékek minősége, mert a gondosabb munkához több „élőmunka" kelL Egyszer javasoltam, hogy a cipőgyárakban lazítsák a normákat 10 százalékkal, mert többet keresnek ugyan az emberek, de ez bőven megtérül a cipők jobb minőségében. Kinevettek, a termelékenységi mutatóra hivatkoztak. De vajon a minőségjavulás nem termelékenységnövelő tényező? S

zomorúan nézi az ember, hogy a gyümölcs a fán marad, számos szántóföldi növényből nagy a veszteség, mert géppel takarítják be a termést. Paprika, paradicsom, kukorica marad kinn a földeken. Ha van ember rá, érdemes még kézzel is leszedni, betakarítani ezeket a termékeket és piacra vinni. Munkaigényes? Igen. De a lényeg nemez, hanem, hogy jövedelmező legyen. Rengeteg munkaigényes'tevékenységben van hi. ány, nemcsak a termelésben, a szolgáltatásokban is. Ha hatékony lesz a foglalkoztatás, akkor jut ember ezekre a munkaigényes tevékenységekre is. És a foglalkoztatás teljes marad. Lesz. • aki rendbe hozza házunkat, megjavítja a vízcsapot, kihordja az újságot, elszállítja a szemetet. Nem „vagy", hanem „és" kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatás hatékony és teljes. Dr. Pirityi Ottó Vadgazdálkodás Tízéves vadgazdálkodási terv A vadásztársaságok most dászt érinti, hanem fontos készítik a következő tíz évre gazdasági kérdés is. A vaszóló munkatervüket, amely- dászat ugyanis jó devizaforben a MÉM irányelvei alap- rás: tavaly 40 millió dollár ján a többi között az állo- bevétel származott a vadak, mányfejlesztés és a fokozott illetve a feldolgozott termévadvédelem feladatait hatá- kek értékesítéséből. A jobb rozzák meg. A tennivalókról minőséggel egyenes arányban Koller Mihály, a Magyar fokozható' a jövedelmezőség. Vadászok Országos Szövetsé- Amíg például az 5 kilogének főtitkára adott tájékoztatást: gramm alatti szarvasagancsért 1300 márkát fizet a külföldi vadász, addig 5 kilogrammon felül már 7000 márka a trófea értéke. A tapasztalat szerint a jelenlegi 40—60 ezerre becsült szagban működő 700 vadász- szarvasállománv valamivel társaságnak lehetőséget ad nagyobb az optimálisnál, túlarra hogy az elkövetkező zottan elszaporodtak a vaddisznók is. a 180—200 ezer A tervszerű gazdálkodás eredményeként a nagyvadaknál kialakult a nagy értékű törzsállomány, amely az orévekben egységes tervek alapján, tervszerű tenyésztőmunkával még tovább javítsák a minőséget. Ez nemcsak a 30 ezer vaOrszágos honismereti akadémia Szolnokon Hétfőn Szolnokon megkez- életmódkutatás lehetőségeit dődött. a IX. országos honis- és feladatait vitatták meg. A mereti akadémia rendezvény- bevezető előadást Pölöskei sorozata, amelynek a Keres- Ferenc az ELTE tanszékvekedelmi és Vendéglátóipari zető egyetemi tanára tartotFőiskola kihelyezett tagoza- ta. ta ad otthont. A Hazafias A honismereti akadémia Népfront, a Népművelési In- további napjain szó esik tézet és a vendéglátó megyei majd az üzemtörténeti gyűjszervezetek által közösen ren- tés. kutatás és krónikaírás dezett eseményre az ország helyzetéről, arról a szerepről, minden részéből háromszáz amit a közművelődési intézmeghívott érkezett. Az ötna- mények és közgyűjtemények pos tanácskozást Székely a honismereti mozgalomban György akadémikus, a Haza- betöltenek. A vendégek elláfias Népfront Országos Ta- fogatnak a Jászság és a Tinácsa honismereti munkabi- szazug falvaiba, ahol a nezottságának elnöke nyitotta vezetességekkel ép honismemeg. Ezt követően a részt- reti kutatásokkal ismerkedvevők a település, táj- és nek. (MTI) őznél viszont 40 ezerrel több is megélne anélkül, hogy károsítaná a kultúrnövényeket. Megállapították, hogy jelentős tartalékterületek vannak az országban a vadak eltartására. Ezért a 10 éves munkatervben szerepei e területek kihasználása is. Elsősorban a dámszarvas és a muflon elterjesztésére kínálkozik lehetőség: A dámvadat a gyulai rezervátumból szállítják át a kijelölt teriiletekre. A muflont a telki szaóorítóhelyről főként a sziklás, kopár, hegyes területekre helyezik ki. Az apróvadak — nyúl, fácán, fogoly — számának növelése szintén a soron lévő feladatok közé tartozik. 6— 700, ezer nyúl él természetes körülmények között, de számítások szerint jóval nagyobb állomány kialakítására lenne lehetőség. Ehhez azonban újabb búvóhelyeket kell létesíteni .elsősorban az Alföldön. s erre a célra dűlőutak, vasútvonalak mellett fa- és bokorcsoportokat ültetnek. (MTI) Növények védelme Országszerte kedvező a növényegészségügyi helyzet. A különböző fertőzések az elmúlt év azonos időszakához képest valamivel kisebb mértékben jelentkeznek. Az ellenőrző állomásokról érkező jelentések szerint azonban a termelőknek július közepén ismét fel kell készülniük egy újabb védekezési főszezonra. A párás, meleg időjárás most a legtöbb gondot azzal okozza, hogy a máskor csak augusztusban jelentkező levéltetvek az idén lényegesen korábban, és nemcsak a zöldségeskertekben. hanem szokatlan módon a kukoricatáblákban is elszaporodtak. Ahol arra szükség van, repülőgépekről és helikopterekről nagy hatású vegyi készítményekkel óvják a növényeket. A gyümölcsös- és a sző. lőskertekben a nedvességet kedvelő kórokozók ezúttal a szokottnál keyésbé veszélyeztetik a termést. A peronoszpóra egyelőre a legtöbb helyen elkerüli a nagyüzemi szőlőskerteket. A gazdaságok azonban folytatják a megelőző védekezéseket. A lisztharmat viszont a tavalyinál jobban erőre kapott, s ezért a szőlőskertekben a permetezőgépekkel nagyszabású hadjáratot kezdtek ellene. Országszerte virágzásban van a napraforgó, a gazdaságok megelőző védekezéshez láttak. A házikertekből sokan tették fel a kérdést. hogy miért sárgulnak el idő előtt a fák levelei. Ezt a legtöbb esetben a takácsatkák fertőzése okozza, s ilyenkor a védekezést nem szabad halogatni. A kellő hatású készítmények a kistermelők rendelkezésére állnak.