Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

4 Szerda, 1981. július 8." Cnlrunr hallani ilyen és UUndtUI ehhez hasonló véleményt olyan emberről, aki nemrég szabadságvesz­tést töltött: „börtöntöltelék", „rovott múltú". A szavak mögött bizalmatlanság, gya­nakvás és előítélet húzódik meg, ami megnehezíti a volt elitélt társadalmi beilleszke­dését. Az ilyen magatartás akarva-akaratlanul gyakran az újabb bűnelkövetés irá­nyába hat. A bűnüldöző hatóságoknak nemcsak az a feladatuk, hogy a már megvalósult bűncselekmények esetén az elkövetőt felelősségre von­ják, hanem — mint annyi más területen — itt is fon­tos a bal megelőzése. Álta­lában több ok összhatása idézi elö az újabb bűnelkö­vetést. Ilyen tényezők pél­dául: a rendellenes szemé­lyiségszerkezet, az italozó, munkakerülő életmód, a ká­ros környezeti hatás és még sok más körülmény. Rende­zett életvitel mellett kisebb a jogellenes cselekmény el­követésének valószínűsége. A többi között a pártfogó felügyelet jogintézménye is arra irányul, hogy elősegítse azoknak a társadalomba tör­ténő beilleszkedését, akiknél az újabb bűnelkövetés meg­előzésére intézkedések szük­ségesek. A hatóságok igye­kezete hiábavaló lenne e té­ren is a társadalom segítsé­ge nélkül. Az utóbbi évek­ben sok munkahelyen kap­tak köztiszteletben álló dol­gozók ilyen, korábban isme­retlen megbízatást, s látnak el társadalmi pártfogói fel­adatot. Nem közismert, hogy kit és miért „pártfogolnak", kire és mire irányul a „fel­ügyelet", mi a pórtfogó fel­ügyelet lényege, mi a társa­dalmi pártfogó szerepe. A pártfogó felügyelet el­rendelése akkor Indokolt, ha a bűncselekményt elkövető személy rendszeres figyelem­mel kísérése szükséges. A büntetés hátralevő Idejére feltételes szabadságra bocsá­tott elítéltet a feltételes sza­badság tartamára lehet párt­fogó felügyelet alá helyezni. Ha az elítélt a szabadság­vesztés teljes kitöltésével sza­badul. a bíróság döntése sze­rint egy. kettő vagy három évre kerülhet pártfogó fel­ügyelet alá. A bíróság dönti el, melyik szabaduló elitélt­nél indokolt ez az intézke­dés. Aki pártfogó felügye­let alatt áll (a szakkifejezés szerint: a pártfogolt), jog­szabályban írt kötelezettsé­gei szerint általában rend­szeres munka végzésére kö­teles. Méltánylandó körül­mények — például betegség. Idősebb életkor stb. — ese­tén e kötelezettség nem áll fenn. A bíróság külön ma­gatartási szabályokat is meg­állapíthat. Előírhatja, hogv a pártfogolt italboltokat nem látogathat, az éjszakai órák­ban lakásán köteles tartóz­kodni. Volt példa arra is, hogy a bíróság kötelezte a pártfogoltat: az ideggondo­zónál jelentkezzen gyógyke­zelés végett. Az is megtör­tént más esetekben, hogy el­tiltotta a rossz hatást gya­korló korábbi barátaival va­ló kapcsolat tartásától. A megyei S™ z hivatásos pártfogók működ­nek. Feladatuk a pártfogol­takkal kapcsolatos segítő-el­lenőrző tevékenység összefo­gása. Már a büntetésvégre­hajtási intézetben felkeres­hetik a leendő pártfogoltat. A hivatásos pártfogók rend­szeres munkakapcsolatot tar­tanak illetékességi területü­kön számos vállalattal, szö­vetkezettel. A pártfogoltakat a megfelelő munkahelyekre irányítják, akik közül töb-. büknek — főleg korábbi fe­lelőtlen életmódjuk utóhatá­saként — kártérítést, tartás­díjat kell fizetni, rendezet­len a lakáshelyzetük, nincse­nek meg a szükséges okmá­nyaik stb. Ügyes-bajos dol­gaik intézésében a pártfogás keretében segítséget kaphat­nak. A hivatásos pártfogók lényeges ténykedése, hogy megbízást, az egységes gya­korlat érdekében pedig út­mutatást adnak a bűnmeg­előzés szempontjából jelen­tős szerepet betöltő társadal­mi pártfogóknak. A felügyelet akkor is el­rendelhető. ha az elitélttel szemben a bíróság próbaidőt állapít meg, például a bün­tetés végrehajtását próba­időre felfüggeszti. Többnyire azonban a szabadságvesztés­ből szabaduló elítéltek ke­rülnek felügyelet alá. A problémák zöme is velük kapcsolatosan jelentkezik. Mi a helyzet akkor, ha va­laki a „börtönből jön"? A szabadságvesztést töltő el­ítéltek szigorú kötöttségek mellett élnek, irányított na­pirend szerint. Amikor a volt elítélt kilép a büntetésvég­rehajtási intézet kapuján, már saját elhatározása sze­rint folytathatja életét. Van­nak, akik egyedül nem ké­pesek rendezett körülmé­nyek kialakítására. Köny­nyelmű. befolyásolható egyé­nek helyes irányítás nélkül szintén „megszédülnek" le­hetőségeiktől. A kezdeti idő­szak, amelyet a volt elítélt szabadon tölt. gyakran meg­határozója további sorsának. Előfordulhat, hogy az Ilyen ember esztelen költekezésbe kezd. Néhány napig ő az italbolt „lovagja". Ismerős­nek, ismeretlennek fizet, taxival hajtat — értelmes cél nélkül — egyik város­ból a másikba. Így aztán hamar elfogy az a pénz, me­lyet büntetésének ideje alatt munkájával keresett. Az ilyen jelenségek megelőzésé­re elrendelhető, hogy az el­ítélt a szabaduláskor • neki járó összeg egy részét csak a hivatásos pártfogó irányí­tásával használhatja fel. CfllfíHl nem szívesen fo­OUAdlI gadják. ha volt elítélt kerül környezetük­be. Általában akkor válik hirtelen hideggé a légkör, ha az új munkatárs elmondja, nemrég még „börtönben ült". A barátságtalan fogadtatás pedig korábbi életmódjához térítheti vissza, ahonnan egyenes út vezet az újabb, a korábbinál esetleg súlyo­sabb bűncselekmény elköve­téséhez. A társadalom érde­ke, hogy minél kevesebb bűncselekmény legyen. A munkahelyek sokat tehetnek azért, hogy a pártfogolt meg­találja a helyes utat. Amíg a pártfogolt nem ad okot vele szembeni fellépésre, in­dokolatlan múltjának fel­hánytorgassa, biztosítani kell részére a tisztességes munka lehetőségét. Ha a munkahelyi közösség befo­gadja. ezzel a helyes irány­ba befolyásolhatja. A volt elítéltnek gyakran nincse­nek családi kapcsolatai, ezért lényeges, hogy a munkahe­lyen miképpen fogadják. Vi­szont elvárható, hogy ne él­jen vissza az élőlegezett bi­zalommal, egész magatartá­sával becsületes életmódra törekedjen. A bűnmegelőzés nemcsak a hatóságok ügye. A bünte­tését letöltött munkába állá­sával egyidejűleg kap meg­bízást a társadalmi pártfogó, aki általában azon a mun­kahelyen dolgozik, ahol a rábízott személy. Sajnos elő­fordul, hogv hiábavaló az igyekezet és iószándék — a pártfogolt magatartása mi­att. Viszont ha a pártfogolt időközben „más emberré vá­lik". abban a társadalmi se­gítő önzetlen, hatékony köz­reműködésének is része van. Indokolt tehát, hogy a tár­sadalmi pártfogók tevékeny­ségét más fontos társadalmi munkával egyenértékűnek te­kintsék a munkahelyükön. Előfordul, hogy a pártfo­golt megsérti az előírásokat, nem teljesíti kötelezettségeit. Italozásokkal, igazolatlan mulasztásokkal, a külön ma­gatartási szabályok megsér­tésével hívja fel magára a figyelmet. Az előírások sem­mibe vevésének következ­ménye lehet, hogy a feltéte­les szabadságon levőnek le kell tölteni a büntetéséből hátralevő időt. Más esetek­ben szabálysértési eljárás során elzárás szabható ki. Jelenleg is töltik büntetésü­ket többen a pártfogó fel­ügyelet előírásainak megsér­tése miatt. A társadalmi pártfogó akkor jár el he­lyesen. ha az észlelt nega­tív jelenségekről, például igazolatlan mulasztásról, ita­lozásról tájékoztatja a hiva­tásos pártfogót. A gyors ha­tósági közbelépés még ered­ményes lehet, megelőzheti a felelőtlen életvitel gyakori kísérőjét, az újabb bűnelkö­vetést. Eredménynek számít minden olyan eset, amikor jó szóval, segítséggel, ha kell, felelősségre vonással sikerül a pártfogolt életét kedvező irányba befolyásolni. Cnlr pártfogolt nem ren­wUn delkezik megfelelő személyi kapcsolattal. Szá­mukra az élet biztos pontját jelentheti a hivatásos párt­fogó irodája, ahol kérdései­re nyílt, őszinte válaszokat, elhelyezkedésükhöz, problé­máik megoldásához pedig a lehetőségek szerinti segítsé­get kaphatnak. A bünteté­sükből szabadult emberek­ről nem mondhat le a tár­sadalom. Az eddigi tapaszta­latok tanúsítják, hogy van értelme a hivatásos pártfo­gók lelkiismeretes ügyinté­zésének, számottevő ered­ményt ért el a társadalmi pártfogók lankadatlan buz­galma. Aki a büntetésből szabadul, annak bizonyos hátrányokkal úgyis számol­nia kell. (Például egyes be­osztásokat nem tölthet be.) Mindenki számára lényeges, hogy minél kevesebb legyen az ismételt bűnelkövetés Ezért működnek a pártfo­gók és azok, akik a felügye­let végrehajtásában rész! | vesznek. Sok ember odaadó fárad­ságának eredményét ne ve­szélyeztessük a volt elitél­tekkel szembeni túlzott bi­zalmatlansággal, a velük szembeni sértő magatartás­sal. A pátfogó felügyelet eredményes működése ugyan­is az egész társadalom javát szolgálta. DR. SZABÖ LÖRANT megyei bírósági tanácselnök Szakszervezeti tanácskozás Ülést tartott tegnap dél­előtt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület megtárgyalta a kőolaj- és földgázbányászat hatodik ötéves tervre elő­irányzott főbb fejlesztési cél­jait A szakszervezet elnöksége részletesen foglalkozott a kő­olaj- és földgázbányászok élet- és munkakörülményei­vel is. A hatodik ötéves terv­ben egyebek között 2600 bá­nyászcsalád kap lakást. A legtöbben Hajdúszoboszlón, Nagykanizsán, Szegeden és Szolnokon költöznek hij ott­honba. Ifjúsági képzőmivésztábor A KISZ Központi Bizott­sága megbízásából az ifjú­sági szövetség Csongrád me­gyei bizottsága 16. alkalom­mal rendezi meg Mártélyon augusztus 1. és 15. között az országos ifjúsági képzőmű­vésztábort mintegy félszáz résztvevővel. Az alkotótábor célja változatlan: „Adottsá­gaink a különlegesen szép mártélyi környezet; a tölté­sen belüli tájvédelmi körzet, kívül az ember alkotta al­földi táj a védett halászfalu­val. Célunk, hogy szakmai, etikai. esztétikai és művé­szetelméleti téren útravalót adjunk a tábor hallgatóinak ahhoz, hogy az adott forma­világból eljussanak az álta­lános érvényű igazságok megközelítéséhez és vizuális megfogalmazásához." A fiatal amatőr képzőmű­vészek a két hét alatt kiváló szakemberek irányításával megismerkednek az alföldi tájjal, az itt élő emberekkel, az életforma-váltás művészi­leg megfogalmazható motívu­maival; a természeti formák­kal és azok karakterével; a vízzel, mint jelenséggel és konkrét megjelenítésének le­hetőségeivel. A táborba meghívták azo­kat, akik az elmúlt években kiemelkedő közösségi és al­kotómunkát végeztek, vala­mint az elmúlt évi plakát­pályázat és az 1980-as téli tárlat dílazottait. A tábor befejeztével, a hagyományokhoz híven Hód­mezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban kiállítás nyílik a tábor résztvevőinek alkotásaiból, mely egy hóna­pig tekinthető meg. „üss meg, de hadd nevessek!" Prágai mim esek a szegedi Amatőr Színházban Hullámhegyek és hullám­völgyek szinte rendszeres váltakozása jellemzi közmű­velődésünk egyik legmozgé­konyabb ágának, az amatőr színjátszásnak törekvéseit. Fesztiválok, találkozók, minő­sítő bemutatók során mérték össze erejüket a lelkes cso­portok, a profikat meghazud­toló együttesek. Legjobbjaik kortárs színházművészetünk önálló formáját jelentik, mellyel számolni nemcsak hasznos, de immár köteles­ségszerű is. Az elmúlt évek­ben országosan mérlegre tet­ték az amatőr színjátszó mozgalom helyzetét, megha­tározták feladatait, kijelölték azokat a kereteket, amelyek megteremthetik a továbblépés lehetőségeit Az Amatőr Színház háló­zatának szegedi bázisa ez év­től az Ifjúsági Ház. Buda­pest. Pécs és Zalaegerszeg mellett a Művelődési Mi­nisztérium és a Népművelési Intézet támogatásával itt te­remtettek lehetőséget — nem utolsósorban a szegedi in­tézmény amatőr színpadának eredményeire építve — rend­szeres bemutatók szervezésé­re. Az országos hálózat fel­adata, hogy lehetőséget biz­tosítson az igényes produk­ciók minél szélesebb körű bemutatására, a jól működő együttesek fölkarolására, ese­tenként külföldi amatőr cso­portok fogadására. Szegeden szép hagyományai vannak az amatőr színjátszásnak, gon­doljunk csak a JATE egye­temi színpadának nemzetközi sikereire, a régi Minerva vagy Medikus színpad és az Ifjúsági Ház együttese emlé­kezetes produkcióira. Az elmúlt időben első­sorban a fiatalok érdeklődé­sétől kísérve vendégszerepelt a szegedi Ifjúsági Házban a Budapesti Utcaszínház. a Stúdió „K", a székesfehér­vári Videoton színjátszó cso­portla. a veszprémi Aréna Színpad, a H. U. R. K. A. alkotó közössége. Természe­tesen a szegedi csoportoknak is fellépési lehetőségét bizto­sítottak, s kereteket terem­tettek a műhelymunkára, az elemző beszélgetésekre, vi­tákra. tapasztalatcserékre is. • A szegedi Ifjúsági Ház igaz­gatóhelyettese, az amatőr színház helyi szervezője, Csicsfli Antal koordinálja az országos hálózat helyi ren­dezvényeit. irányítja a szer­vező munkát. Az Amatőr Színház-hálózat kerertében a következő na­pokban elsőként lép fel Sze­geden külföldi csoport. Hol­nap, július 9-én és holnap­után, 10-én 20 órakor a sze­gedi Ifjúsági Házban a Cvoci-Prágai Burleszk Szín­ház vendégjátékára kerül sor. A némafilmek világét Idéző pantomim-csoport két fellépése nyitánya a szep­tembertől rendszeressé váló amatőr színházi előadások­nak. Patthelyzet KISZ-esek a felvéteti bizottságokban Szegeden jórészt minden felsőoktatási intézményben befejeződtek a szóbeli felvé­teli vizsgák. Eljött a gyötrel­mes várakozás ideje. De az a néhány perc. ott a bizott­ság előtt, sokáig emlékezetes marad. A bizottság: közérten ül az elnök, leginkább, félel­metesnek. szigorúnak tűnő nagytudású professzor, két oldalán a kérdezők. Egy kö­zépiskolai tanár. mint. meg­figyelő. valamint a jelöltek­nél alig néhány évvel idő­sebb hallgató, a KISZ képvi­selője. Az utóbbitól, a felte­vések szerint, nem kell tar­tani. Íme. egy hiedelem a sok Az alkoholizmus ellen Két fő témával foglalko­zott kedden dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter elnökletével — tartott ülésén az Alkoholizmus Elleni Or­szágos Bizottság: elemezte a büntetés végrehajtás eredmé­nyeit a bűnözéshez vezetett italozás visszaszorításában, és véleményezte annak az előterjesztésnek a tervezetét, amelyet a Minisztertanács elé terjesztenek az alkoho­lizmus elleni küzdelem to­vábbi fokozása érdekében. A bizottság ülésén dr. Nagy Tibor vezérőrnagy, az Igaz­ságügyi Minisztérium bünte­tésvégrehajtási országos pa­rancsnoka egyebek között beszámolt arról, hogy az al­koholisták gyógyítására-ne­velésére Nagyfán kialakított intézetben 1975 óta 1661 fér­fit és nőt fogadtak be. Ered­ményesnek mondható az ot­tani kezelés. Ismeretes, hogy a kormány 1977-ben hozott határozatot az alkoholizmus elleni átfo­gó társadalmi fellépésről. Az eredményeket veszik számba és meghatározzák a további teendőket az italozás felszá­molásáért, annak az előter­jesztésnek az alapján — vár­hatóan 1982-ben —. amelyet az Egészségügyi Minisztéri­um állít össze. Dr. Kiss Ele­mér főosztályvezető ismer­tette az alkoholizmus elleni országos bizottság tagjaival a tervezett intézkedéseket. Arról is döntöttek az Al­koholizmus Elleni Országos Bizottságban, hogy a követ­kező ülés napirendjére tűzik a mértéktelen italozás elleni felvilágosító-nevelő munka különböző formáinak értéke­lését, s irányelveket dolgoz­nak ki a területi munka ed­diginél hatékonyabb szerve­zéséhez. (MTI) közül, amelvek a felvételi vizsgákról, a bizottság mun­kájában résztvevő fiatalok­ról tartanak. Ezt érdemes megvizsgálni. Mi alapján ülhet ő ott? Mi a feladata? Vezeti a jegyző­könyvet? Kávéval látia el a tanárokat vagy ha kell. sza­lad a sarki presszóba ciga­rettáért? Miért, nem félelme­tes ő is. ha a bizottság egé­sze annak tűnik? Nos. a KISZ jogosítványai érvénye­sek a felvételi bizottságok­ban is. ha úgy tetszik, tör­vénvadta joga fölvételiztetni a KISZ-esnek. A kari veze­tőség egy tagiát vagv bár­mely KISZ-tagot delegálhat­ják társai a bizottságokba. Az ifjúsági szövetség képvi­selője nem szakmai szem­pontok alapján járul a dön­téshez. másszóval nem azt .figyeli, mit tud a jelölt —. hanem annak közösségben végzett munkájára kíváncsi. Néhány egyetemen, főiskolán — mint a JATE jogi karán is — kéthetes előkészítő tá­borokat szerveznek a KISZ­esek. ennyivel hozzájárul­nak a tárgyi tudás gyarapí­tásához is. A bizottságok teljes iogú tagjaiként kér­dezhetnek a jelölttől, részt vesznek a döntéshozatalban is. Lássuk, mi alapján dönt a hallgató, s mikor teljes ér­tékű ítélete? Megnézheti a gimnáziumi osztályfőnöknek a felvételizőről adott iellem­zését. Dr. Kemenes Béla professzor szerint — a iogi karon bizottsági elnökként tevékenykedett — olvan ok ezek a jellemzések, mintha normára készültek volna. Egv oldalnál rövidebb jel­lemzést még nem látott hosszú pályafutása során. S elhaavagolható-e a tanárok el nem ítélendő jó indulata? Bizoav. így kétséges értékű a „mankó", amire a KISZ kép­viselője leginkább támasz­kodhat. Értelemszerűen szük­ségtelen a véleménye abban az esetben, ha a felvételiző gyenge Írásbeli teljesítményt nyújtott. Ekkor ugyanis mée az ötös szóbeli felelet, sem elég a felvételhez. Egv bi­zottság 10—15 diákot kény­telen meghallgatni naponta, így fölösleges időhúzás min­denkit véleményeznie. Attól érdemes hát kérdezni, aki felvételre esélyes. De mit? Napi politikát nem. félő. be­lebukik az egyébként jól fel­készült gimnazista. A tapasz­talat szerint maradnak a sabionkérdések: miért lettél KISZ-tag; mikor alakult az ifjúsági szövetség; miiven funkciód volt a gimnázium­ban? (KISZ-titkár jelölt nem okoz gondot. 1ó ajánlólevél a KISZ-es szemében is a funk­ció.) Jobb esetben általános politikai tájékozottság felől érdeklődhet. Például llven kérdésekkel: melyek a Var­sói Szerződés tagországai ? De ezt illik tudni az utcán sétá­ló nyolcadikos gyereknek is. íme a tökéletes patt helyzet. Legfőbb oka. kevés idő áll rendelkezőre, még a tárgvi tudás méltányos elbírálásá­hoz is. Talán az úi felvételi rend­szer gvóevírt hoz erre a be­tegségre Is. S talán a KISZ­es képviselők is nagyobb szerephez, felelősségteljesebb munkához jutnak a felvételi bizottságok egyenrangú tag­jaiként. Mag Edit *

Next

/
Thumbnails
Contents