Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

4 Szerda, 1981. július 8." Nemzetközi konferencia A következő években az szolgáló adalékok — széleállattartás. igv a hústerme- sebb körű alkalmazásával 9 lés is tovább növekszik, s az százalékkal javult a takaréytized végére aránva a me- mányfelhasználás gazdasázögazdasági termelésben el- gossága. A tanácskozás napiéri az 50—55 százalékot. A rendjén elsőként a takarterrnelés költségei azonban mány kiegészítők élelmiszernövefcszenek. mert drágák a higiéniai hatásairól volt szó. beruházások, és egyre többe Ez azért fontos téma. mert kerül az energia. Erinek fennáll a veszély, hogv a részbeni ellensúlyozására a különböző hozamnövelő takorszerübb takarmányozás- karmányadalékok nem mirtban kínálkozik lehetőség — dög bomlanak le az állati állapította meg Dénes Lajos szervezetben. így a hús mimezőgazdasági és élelmezés- nőségét ronthatják, ügyi miniszterhelyettes ked- A minőségellenőrzéshez den. a takarminykiegészítök korszerű műszerekre, technihasznositásáról rendezett kai felszerelésre is szükség nemzetközi konferencia be- van. A legmodernebb úivezető előadásában a Tech- donságokról NDK-beli. belga ni ka Házában. Amint el- és egyesült államokbeli mondta, az elmúlt tervidő- szakemberek tartottak ismerszakbam Déldául a hozamnö- tetőt. velő szerek — így a betegsé- A. tanácskozás, amelyen 29 „ - „ „ . j. .. ország 300 szakembere vesz gek megelőzései a vitamin- részt szerdán szekcióüléseés ásvanvanvagok Dóüását ken folytatja munkáiét. Műemlékek védelme Folytatódik a kultúrtörténeti értékű építmények, kertek, parkok feltérképezése, 1985-ig befejeződik a múemlékjellegű építmények jegyzékbe vétele, folyamatosan gondoskodnak állaguk megőrzéséről és hasznosításukról — jelentette be a műemléki albizottságok képviselőinek kedden Kecskeméten megnyitott országos tanácskozásán Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. A következő évek fontos feladata az agrár- és ipartörténeti emlékek felkutatása és védetté nyilvánítása. Nyerünk-e a gebin halálán? Munkások Szegeden 7. Lakóhely, lakáshelyzet, lakásviszonyok Á szegedi nagyüzemi munkások valamivel több mint egyharmada (35 százalék) a Nagykörúton belül, vagy új lakótelepeken — Odessza, Tarján. Északi városrész — lakik. A helyi viszonyok között a belvárost és az új lakótelepek területét tekintjük az urbanizáltság legmagasabb szintjén álló. infrastruktúrával legjobban ellátott, ugyanakkor a mezőgazdasági jellegű kisegítő gazdaságban való tevékenységre legkevesebb lehetőséget nyújtó lakóövezetnek. A Belvárost körülvevő a Nagykörúton kívül fekvő övezetben, — amely felöleli a régi telepeket (Petőfi-. Ságvári-telep, stb.) is —, lakik csaknem minden negyedik munkás (23 százalék). A város fejlődésének természetéből következik, hogv ez a lakóövezet egyrészt területileg nagyobb kiterjedésű, másrészt urbanizáltság! foka alacsonyabb, az infrastruktúrával való ellátottsága — részben a nagyobb távolságok miatt is — kedvezőtlenebb. Az itt lakóknak azonban az idetartozó városrészek korábban erősen mezőgazdasági jellege miatt (Alsóváros, telepek), továbbá a családi házak túlsúlya következtében már több lehetőségük nyílik a kisegítő gazdaságban való tevékenységre. 1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatlakozott korábban a város agglomerációs övezetéhez tartozó 5 község: Dorozsma, Szőreg, Algyő. Tápé és Gyálarét Ezekén a településeken lakik a szegedi nagyüzemi munkások közül minden kilencedik (11 százalék). Annak ellenére, hogy az itt lakók jogilag ugyan szegedi lakosok, nem tekinthetjük minden tekintetben városi környezetben élőknek az itteni munkásokat. ha nem is kezeljük őket bejáróként. A korábban is domináló falusi környezet, családi házak nagy kerttel, a mezőgazdasági kisegítő munka végzésének lehetőségével továbbra is érezteti hatását a mindennapi életben. Ami az itt lakó munkásokat a bejáróktól megkülönbözteti, az a város centrumának viszonylagos közelsége. Szeged korábban is tapasztalt kulturális kisugárzó hatása", a városi szolgáltatások jobb elérhetősége a relatíve csekélyebb távolság következtében. amelyet a jól kiépített tömegközlekedés jelentős mértékben csökkent is. Naponta bejár, ingázik a szegedi munkások közel egyharmada (31 százalék), ök a város közigazgatási határán kívül eső közelebbi-távolabbi. erősen mezőgazdasági jellegű, többnyire falusias településekről járnak naponta munkahelyükre. Az ingázás jelentős mértékben terheli időalapjukat Ehhez a hátrányhoz járul még az is. és az infrastrukturális lehetőségeket figyelembe véve kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a városi lakóövezetekben lakó munkások. Amennyiben a lakóhelyet a falusi környezet és a mezőgazdasági kisegítő munkavégzés lehetősége szempontjából ítéljük meg. akkor ide kell sorolnunk a két utoljára tárgyalt lakóövezetben élő valamennyi munkást Tehát akkor falusi környezetben lakik a szegedi munkások valamivel több mint kétötöde (42 százalék). Ez az arány alacsonyabb, mint az országos átlagnak tekintett közel 50 szazaiék. A végzett munka szerinti beosztás jól mutatja azt a különbséget, amely a szakmai végzettség és a falusi környezetben való élés között fennáll. A közvetlen termelésirányítók közül csak minden ötödik, a segédmunkások közül viszont már 56 százalék él ilyen településen. A segédmunkások esetében — iskolai és szakmai végzettség alacsony színvonala, falusi környezetben való élés következtében — tehát halmozódnak a hátrányos helyzet jellemzői. A szegedi nagyüzemi munkásság valamivel több mint egynegyede (27 százalék) tanácsi bérlakásban, megközelítőleg egyötöde (18 százalék) szövetkezeti és OTPlakásban. esetleg társasházban lakik tulajdonosként vagy családtagként. Családi házzal rendelkezik 44 százalék. Minden 9. munkás albérletben, munkásszállóban vagy egyéb körülmények között lakik (11 százalék). Arról nincs adatunk, hogy a különböző jogcímen élvezett lakáshasználat elégséges teret enged-e a család nyugodt körülmények között élésenek, azaz a szobák száma és a lakásnagyság megfelel-e a családtagok számának. Arról azonban rendelkezünk információval, hogy mekkora azoknak a száma, akiknek egyáltalán nem megoldott a lakásproblémája. Ezt az arányt 4—5 százalékra tehetjük. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy minden 5—6. munkás nőtlen vagy hajadon, akiknek döntő többsége jelen pillanatban családtagként lakik. Ezek családalapításuk alkalmával valamilyen jogcímen lakásigénylőként jelentkezhetnek, s így ez az arány a közeli jövőben megközelítheti a 15 —20 százalékot is. A lakások közel egyharmada (30 százalék) tekinthető összkomfortosnak, ugyanis ennyi lakásban van központi fűtés. Csaknem ugyanilyen arány tekinthető viszont legalsó komfort fokozatúnak, ugyanis a lakások 29 százalékában a WC a lakáson kívül található. Kedvezőbb képet mutat ugyan, de szintén utal az a tény. hogy a lakásoknak mindössze 86 százalékában van vízvezeték és 10 fő közül 8 munkás rendelkezik fürdőszobás lakással. A lakások több mint egynegyedében korszerű, nagy valószínűséggel a hetvenes években beszerzett bútorzatot találunk. Ennél valamivel magasabb arány rendelkezik általunk hagyományosan modern elnevezéssel illetett bútorokkal, amelyek többségét, feltehetően a 70-es évek előtt vásárolták. Tehát a nagyüzemi munkásság közel kétharmadának részben vagy teljesen új a bútorzata. Minden 7. lakásban régimódi, de jó állapotban lévő, közel minden negyedik lakásban viszont a fentiektől eltérő, jellegtelen stílusú és részben elhasznált állapotban lévő bútorzatot találtak kérdezőbiztosaink. Kedvezőbb képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogv milyen mértékű a tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltseg. A munkabér mellett feltehetően a mellékmunka és a kisegítő gazdaságból származó jövedelem felhasználását tükrözi bizonyos fogyasztási cikkekkel — mosógép, rádió, televízió — való csaknem telítettség és más. háztartási munkát elősegítő gépek igen magas aránya. A 70-es években megnövekedett életszínvonal mutatója, a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló eszközök — magnetofon, fényképezőgép — kedvező aránya. A magyar munkásosztályra jellemző autótulajdonnal való ellátottságnál valamivel magasabb az autóval is rendelkezők aránya. A munkások bérből és egyéb jövedelmükből elsősorban a tartós fogyasztási cikkekre áldoznak, ennél kisebb mértékben a lakás bútorzatára. Igaz, hogv a tartós fogyasztási eszközök többségének használata fontos szükségletet elégít ki és kisebb mértékben függ az igénytől, mint a lakás modern bútorzattal való berendezése. amely már az ízlésszintre is utal. Dr. Szentirmai László E

gyre több vendéglátó helyen. kisboltban. tűnnek fel új emberek, hogy elődjüknél többet, jobbat adjanak a vendégeknek, vásárlóknak. Szerződéses működési forma — így nevezik a gebineiket fokozatosan fölváltó vállalkozást. Nyoméban új, avagy nagyon is régi fogalmiak forognak közszájon. Olyanok, mint versenyszellem licit, óvadék, csőd, harc a vevőért. Vajon mit reit a név? Újfajta gebdnt: netán a maszekvilág beköszöntét? Annyi már néhány hónap elteltével is bizonyos, hogv egyiket sem. Mégis sokaknak bögyében van. a könnyű gazdagodás lehetőségét látják benne, és szapulják. anélkül hogy tudnák, mi ellen ágálnak voltaképpen. Egy jó gebinrőt manapság úgy beszélnek, mint hajdanán a nyugdíjas állásról. A gebin hazai változata valójában furcsa helyzetet teremtett, mert a gebines lényegében magángazdálkodást folytat, vállalata kockázatára. Elvileg a teljes bevételt be kell fizetnie a kasszába, ám nála, nem kattog a pénztárgép, szabadkasszás elszámolásban dolgozik. A kísértésnek, ki ne tudná, sokan nem tudtak ellenállni. Gyakran hallhattunk gebinesek lebukásáról. Az sem titok, hogy a vállalatvezetők némelyike nem pusztán szerelemből adta-vette a boltokat. Az általánosítás persze ezúttal is hamis lehne. te tény. hogy történhetett visszaélés ezekben az üzletekben. Idén. évkezdet óta. a gebineket sorra felváltják a szerződéses formában működő boltok. Itt. — ellentétben a kétes hirű előddel — a vállalkozók saját kockázatukra dolgoznak a 3—5 évre birtokba vett boltban. Nyilvános versenytárgyaláson dől el. hogy ki lesz az üzletvezető. Azé a bolt. aki a legmagasabb átalánydíjat — vagyis a legnagyobb hasznot — ígéri érte. A kisvendéglő vagy éppen a fűszerbolt marad az állam tulajdonában, ám a vállalat nem hatóságként lép fel az úi főnökkel szemben, hanem partnerként, a szó jó értelmében. Megszűnik a ielentésáradat az ellenőrzések tömkelege. Ráadásul az átállás nem a tetszéstől függ. mert az „ukáz" szerint a gebineket legkésőbb 1982. december 31-ű.g át kell alakítani szerződésessé. Ami nekünk, fogyasztóknak az egész/ben. legalábbis reményt keltő: a kockázatot végre azok vállal iák. akik kiszolgálnak bennünket. Számukra a vissza nem térő alkalmat jelentheti, hogy minimális indulótőikével. szaktudásukban. Ötleteikben bízva. belevághatnak a vállalkozásba, hiszen a pénzt a. forgalomból kell előteremteniük. Azt pedig hogy ne kelljen kapitalizálódástól tartanunk, szigorú szabályok garantálják. Mindenekelőtt az. hogy a tulajdonforma nem változik, és a szerződéses főnök csak korlátozott számú alkalmazottat vehet fel. Fontos feltétel, hogy az eredeti működési kört tilos megváltoztatni. Magvarán: pékségből senki sem csinálhat vegyeskereskedést. csak azért, mert az számára jövedelmezőbb. Arról még korai lenne beszélni, hogy a szerződéses forma nagyot lendített ellátásunk színvonalán. Már csak azért is. mert csodákat ettől sem várhatunk. Vannak viszont intő jelenségek, melyek megkérdőjelezhetik a .szerződéses" sikerét. Az úi farma a vállalkozási kedv. az ésszerű kockázatvállalás föllendülését ígéri. Ennek azonban két nagy ellensége van: az ellentétes érdek és a megcsontosodott szokások. Előbbi esetében nemcsák a biztonságukat féltő gebinesekről beszélhetünk, akik közül sokan azon fáradoznak, hogy üzletüket minél később hirdessék meg. Sainos. ide sorolható néhány vendéglátó vállalat is. Akadt olyan presszó ahová a szerződéskötés másnapján a vállalat már nem szállított bori. a saját maga gyártott édességalapanyagok árát pedig úgy megemelte, hogy az új „tulajnak" kész ráfizetés, ha cukrászkodik. A meglehetősen szemellenzős vállalatvezetés még csak nem is valószágos érdekei szerint cselekedett, hiszen a szerződéses havonta befizetett pénze is a vállalat nyereségét növeli. Az már inkább a megcsontosodott szokásnak tudható be. hogy néhány Közért-vállalat igvekezett a lehető legrosszabb kisboltiaitól szabadulni, és az úi formában csupán ennek lehetőségét látta meg. A szokások hatalmából némely tanács sem képes szabadulni, mert sokhelyütt az ésszerűbb nyitvatartásra vonatkozó kérelmet elutasítják. Az igazi kérdés, hogv a szerződéses terma élesztője lehet-e a versenyszellemnek? Látszólag igen, hiszen ebben a rendszerben — elvileg — csak az él meg. aki valami újat, jobbat hoz az eddiginél. Van azonban a versengésnek egv olyan akadálya. ami független a működés módjától, amin a legtökéletesebb szabályozás sem segíthet. Vajon ott. ahol a boltok üzletek jókora távolságra vannak egymástól, ahol égen-földön sehol a konkurrencia. ki kényszeríti rá a vendéglőst, vagy a kereskedőt a színvonal állandó iavítására? Márpedig tény. hogy — bizonyos körzetektől eltekintve — hazánkban meglehetősen ritka az üzlethálózat. A másik kritikus pont a szerződéses boltok áruellátása. A nagykereskedelmi vállalatok számára jelentéktelenek a kiskocsmák. kisboltok. Nyűg a nyakukon. Arról nem is szólva, hogy ha valaki eladható árut akar netán olyat, amit más nem tart raita kívül a környéken — nyílt titok — mindenkit kennie kell V

ajon javul-e a vállalatok szoro6 gazdálkodásában maradó egységek munkája? A vendéglátósoknál például a sok mammutvállalat várhatóan ésszerű méretűvé apad. Ha két év múlva elkezdődik a kisvállalatok összevonása, aligha ért célt a mostani intézkedés. Azt is a jövő danti el. hogy a szakmai kiválasztás formálissá válásával — hiszen a közjegyző előtt, papírokkal kell igazolni a hozzáértést, gyakorlatot — nem romlik-e maid a színvonal? Homályos az is. hogy a vállalatok csökkentik-e maid alkalmazottaik számát? Most még nehéz lenne válaszolni mindezekre a kérdésekre. Gazsó L. Ferenc A jövő nemzedékekért \ Tanácskozás a mutációkutatásról Ötnapos tanácskozási prog- formációit" hordozza nemrammal, több száz külföldi és számos magyar résztvevővel kedden megkezdődött Budapesten — a BM-klubban — az Európai Környezeti Mutagén Társaság XI. kongresszusa. Házigazdája a Magyar Humángenetikai Társaság környezeti mutagenezis szekciója. A tanácskozás és tárgyköre hátteréhez tartozik — ahogyan a szakemberek fogalmaznak —, hogy az élővilágnak, így az emberiségnek is legértékesebb kincse biológiai öröksége, nevezetesen az a génállomány, amely a fajok alapvető tulajdonságainak és képességeinek „inhosx az. urbaDi2ádóe» szintet Igen alacsony komfort szintre Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Mátrai László állami díjas akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara filozófiatörténeti tanszéke egyetemi tanárának több évtizedes oktatónevelő tevékenysége, tudománypolitikai, szervezői munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Pozsgay Imre művelődési igazságügy-miniszter Az Elnöki Tanács Tóth Ferenc büntetés-végrehajtási ezredest, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága nyugalmazott parancsnokhelyettesét — több mint öt évtizeden át végzett kiemelkedő munkásmozgalmi tevékenységéért. 70. születésnapja alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést dr. Markója Imre kedden miniszter kedden adta át. adta át. zedékeken át. Az öröklődés egységei a gének; ezek rendkívül stabilak, szerkezetüket azonban különféle behatások átalakíthatják, ami a hozzájuk kapcsolt tulajdonságok megváltozásához vezethet. Dióhéjban: ezt jelenti a mutáció, s a kiváltó hatásokat nevezik mutagéneknek. A kongresszus időszerűségét és jelentőségét dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes méltatta megnyitójában. Utalt egyebek között arra, hogy a XX. század orvostudományának a mai napig legfontosabb eredménye volt a súlyos fertőző betegségek felszámolása, illetve kiküszöbölése modern antibiotikumokkal, de főként jól szervezett figyelő kontrollprogrammal. Azonban újabban ember által előidézett betegségek jelennek meg, ellenálló mikroorganizmusok és mérgező anyagok bukkannak fel a környezetben, és sokasodnak a különféle ártalmas sugárzások. Az utóbbiak súlyos mutagénkárosodásokat okoznak. Az emberiségnek — tette hozzá — nemcsak a jelen problémáit kell megoldania, hanem gondoskodnia kell a jövő generációk megfelelő higiénés környezetéről. Az első napi előadásokban elhangzott egyebek között, káros genetikai mellékhatásokkal is jár. A mesterséges eredetű sugárzások és bizonyos vegyületek, például a mezőgazdaságban használatos kémiai anyagok növelhetik a mutációk számát, aminek következtében a káros hatások kerülnek előtérbe. A mutagén növényvédő és gyomirtó szerek — mutattak rá az egyik előadásban — mértéktelen használat esetén a mezőgazdasági termelésre is kihathatnak: a káros mutációk gyakoriságának növekedése az értékes törzsállományok leromlását eredményezheti. Tekintettel arra, hogy az élővilágot érő mesterséges fizikai és kémiai hatások állandóan növekednek, fontosságukhoz mérten kell e problémákkal foglalkozni, mihamarabb kidolgozva a védekezés alapelveit és módját. A budapesti találkozó előadásaiban elsősorban arra keresnek választ, hogyan lehet a mutagéneket megbízhatóan kimutatni, és a kapott eredményeket az emberi népességre alkalmazni. Először tűzték napirendre a mutagének és a bioszféra többi élőlényeinek kapcsolatával foglalkozó kutatások eredményeit. A tanácskozás nemzetközi programja — amellyel egy hogy századunk a rohamos időben gyógyszer-toxikológiai technológiai fejlődés — nagy szimpóziumot is rendeznek haszna mellett — különféle — szombaton zárul. (MTI)