Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

8 Kedd. 1981. július 7. Egy sas pusztulása ürügyén A Fisra fölött kiterjesztett szárnnyal hatalmas sas ke­ringett, majd lassan homá­lyosodva kiúszott a térből — lassan az időből is... Engel Adolf műinteart ében — Sze­geden — 1 BílLben nyomatott lakatos Károljr: Vadászati és madarászati emlékeimből r-anű könyvében leírja — 1872. július 2*-án Cjszege­den a vasúti híd közelében, hogy — mint tött egy hatal­mas rétisast. A nagy szegedi madarász — feljegyzései sze­ut — életében közel 50 , jx'iflányt lőtt a sasok külön­ída fajai közül. Gyermek­V koromban még „megcsodal­• jtum" a család Báió Jó­.-sota utcai lakásán egy hataL uas. üvegszemű ..saskirály" : 'ldáayál. amelyben már • urkálni kezdett a moly és < zóta kikéi ült a szemétbe. Ma már nyoma sincs e példányoknak — csak sár­1 i!uló kőnyomatos lapok és |r fakuló emlékek. Ma már rit­ka az olyan ember, aki éle­'tében a természetben csak egy sast ls lát. Nagyon meg­fogyatkoztak. egyes fajaik kipusztultai: * hazai fauná­ból Szigorú — törvényes tU-pon — védelem alatt van " nnradék kisszámú populá­ciójuk. A napokban tanszé­künkre egy békászósas (Apuila potnartna) barnás bíborfénrö tollazatú tetemét hcasta be .valaki'. Leadta, bogy tetemét megmentse a ;-rons bomlástól s preparál­va ideig-óráig szolgálja még a „tudományt". A békászó­sas a 2/1ÖTS. <TK 21.) OTVH. sz. utasítás 1. és 2. mellék­lete szerint 30 ezer forint eszmei értékű madarunk. Nem .tudjuk, hogy pusztult el a Pusztaszerről „bekerült" sas — találgatás helyett —. arra kérem az esetleg bosz­szankodó olvasót (már me­igint egy elpusztult madár, • mint a nemrégi fehértavi • flamingó!) —, figyeljen egy csöppet Ami tanulságos és fontos, ha ilyen ritka vadon élő gerinces állatok tetemét találják, ne a különböző preparáforok felkeresése le­gyen az első. hanem az Or­szágos Környezet es Termé­szetvédelmi Hivatal (OKTH) Dél-alföldi Felügyelőségének (Szeged. Föltámadás u. 29.) jelentsék ;tz esetet. Csak így. ilyen körülmények között le­het tisztázni a lelet szárma­zási körülményeit és lehet tudni, mi okozta, mint jelen esetben is. egy ritka, szigo­rúan védett madár pusztulá­sát Az eset másik tanulsága — bár nem tudjuk bizonyo­san, mi okozta a sas pusztu­lását —. de soha ne feled­jük. meg kell szabadulnunk végleg attól a pedagógiától amely hatása még ott bujkál sokunkban, ha egy sebzett állatot látunk, azt elejtve azonnal kitömetni visszük, hogy az „díszítse" valame­lyik tudományos Intézmény szertárát. Nem szabad sem­mi körülmények között en­gednünk. hogy megszokjuk a kitömött madarak „látvá­nyát" (így kellene a rovar­tűre felazúrt „bogárgyűjte­ményekkel" is végleg „le­számolnunk". iskoláinkba be­adásra kért gyűiteményeket betiltani minél előbbi). Mert újra és újra meg­szokjuk. megszoktatjuk ..ne­andertali pedagógiával" a gyűjtést és preparálta tást Azt hisszük, erre szüksé­günk van. pedig nincs és nem is lesz! A ritkuló, pusz­tuló állatfajainkról készült filmek jól helyettesítik a preparátumokat Előbb­utóbb minden preparátum ..szemétre" kerül s csak az élő genetikai sodrásban ör­vénylő sas sziluettje lehet a jövó századok égboljában az egyetlen, lehetséges emberi öröm és tudás forrása a ter­mészet világában... Ckizmazia György Kijembaji azbeszt A Szovjetunió és a testvé­ri szocialista országok nép­gazdasága sok ezer tonna ér­tékes nyersanyagot kapott az Orenburgazbeszt Kombi nát­ióL (Ezt a tizedik ötéves terv éveiben létesített vál­lalatot a legutóbbi időkig ki­jembaji azbesztkombinátnak nevezték.) Másfél esztendő sem telt el azóta, hogy el­ső ütemét beindították. Nem­rég pedig a kitűzött határ­idő előtt három hónappal a kombinát elérte a tervezett kapacitásai ámi évi 254 ezer tonna azbeszt;. A máso­dik ütem is megkezdte a termelést- A tervezett kapa­citás elérése után a kombi­nát évente félmillió tonna azbesztet állit elő. Gigantikus üzemcsarnokok nőttek ki a szovjet geológu­sok által feltárt nagy érc­készletek közelében. Az épít­kezés a szocialista gazdasá­gi integráció komplex prog­ramja alapján folyt, hét KGST-tagoiszág — Bulgária. Magyarország, az NDK. Len­gyelország. Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia — részvételével Az építkezésen széleskörűen felhasználták a nemzetközi együttműködés­nek azokat a tapasztalatait, amelyek az ugyancsak Oren­burg mellől kiinduló Szö­vetség gázcsővezeték, vala­mint más közös objektumok építésében halmozódtak fel. A kombinát kollektívája a magas prodaktivitású tech­nikát felhasználva és élen­járó technológiát alkalmaz­va, a termelők magas szin­tet értek el az azbeszt kivo­násában. A kombinátból hó­napról hónapra egyre több termék kerül ki. A jelentős azbesztkészle­tekkel rendelkező Szovjet­unió nagy azbesztexportőr. (APN) A magyar nép hiedelemvilága Dömötör Tekla könyvéről HAZA MAG Pttn Ferenc c* llamm«r Már­ta. .szabó Miklós és Tar Anikó. Varga Tibor és Szabó Eva. Szakái István és Borbély Má­ria. Nagy Ferenc éa Korek Ka­talin Marta. Poluatyuk Sándor es papp Anna, Batka László és Bujdoso Jolán. .lenel Nándor József ca lULkOtv.i Veronika. Paullk Antnt éa Kátlay Korné­lia Mária, Nagy István és Szol­noki Edil, Faragó Géza János es László Ibolya Magdolna. Molnár Sándor éa Zárt rbolya Itózsa, Novak Sándor es Forgo­lvovaes Hedvig tv a. Simái Sán­dor József ás Forrás! Ildikó. Lajkó Mihály és Márta Emília. Kért Ferenc éa Papp Zsuzsanna Maria. Hegedűs Tibor János éa Bárányi l.rlka. szabó László éa Czirok Erika. dr. Végh Mihály és Boronkai Andrea Eva. Iiózsa Vince es Kiss Hona Edit, dr. Kundra Károly ta tbálz Ildikó KJta. Kácr István és Marjai Er­zsébet Gizella, POsfal György és Szarvas Eva Magdolna, Mol­nár László Mihály és Rac* Ju­dit. Tandari István Mihály és Lele Eva Rozália, Gyuris Sán­dor és Bihari Evs. Eíes Vilmos László és ÍMiklós Gizella, Orosz Péter és PáU'y Györgyi, Szege­di László és Sövényházi Erika Katalin házasságot kutöitálr, íztxcm Csikós Imrének és Ben ke Va­lériának Hiti, Tanács Miklós­nak és Jajnbtik llouu Gizellá­nak János Kispfver Ferencnek és Be Annának Zsuzsanna, Tö­m ótvart Utvun Antalnak éa Tóth Márta Magdolnának Atti­la. Engi György Janóénak és Kispéter Mariának Tamás György. SzOrádl Györgynek és Tiib uiseiiauak Hajnalka, Gyu­lai Józsefnek és C.sányl Iloná­nak Bernadett Anett, Grácsin Sándor Andrásnak és Monua Margit Katalinnak Andor Ar­párt. Farkus Györgynek és Daka Juditnak Judit. Papp Janosnak és Király auiMétx-t Editnek Nor­bert. Ungi Antal Istvánnak és S/abó .Marcit Annának Antal János, Nógrádi Lajosnak és Vöneki Mariának Tamás, Silli­Zakar Ferencnek és Túri Kata­linnak Ágnes. Zádorl Józsefnek és Vass Erzsébetnek Csaba. Ka­tona Zsolt Jánosnak és Kocsis Anna Máriának Zsolt Balázs. Balogh Istvánnak és Pintér Ka­talin Muftiinak Péter. Szlávev Mártonnak és Laczkó Piroská­nak Szilárd Albin. Lajo» Tibor­nak és Dora Erika Juliannának Henriett, Krlván Imrének éa Csepregt Margitnak Anett, Sa­vanya Janosnak és Savanya Hon ának Attila, Fábián Lajos­nak és Márta Mária Zsuzsan­nának Gábor, jteábá AhíráS: Családi események nak és Répás Erzsébetnek Ka­talin. Vlg Tibornak és Balázs Rozália Saroltának Renáta Dó­ra, Lóczi Mihálynak és Csör­föly Berta Katalinnak Viola Katalin, Kiss István Antalnak és Dicsd Piroskánál: Andor, Szántha István Józsefnek és László Erzsébetnek Orsolya, Frttz Jánosnak és Bajdók Amá­liának János, Börcsők Szilvesz­ternek és VoUord Julianna Eleinek Melinda Julianna, Goi­dea Tamásnak és Fülöp Zsu­zsanna Editnek Dániel. Szabó László Sándornak és Végvári Magdolnának László Csaba, Szabó Gézának és Márton Mar­gitnak Krisztina. Csatlós Ist­vánnak éa Sajó Idának Adri­enn, Mózes Sándor Zoltánnak és Bakslcs Eva Juliannának Sándor Norbert, Kovács János­nak és Péter Zsuzsannának Ró­bert, Terhes Istvánnak és Kia­péter Mária Magdolnának Pé­ter, Tarján Ferencnek és Ta­nács Rozáliának Roland. Szűcs Sándornak és Czegledt Eva Ka­talinnak Szilvia. Mucst László­nak és Márta Editnek Attila, Kovács Bélának és Tolnai Ho­nának Mónika, Keller László­nak és Varga Mártinak László. Varga Lászlónak és Farkas Ol­gának László Zsolt, Benárik Gábor Jánosnak és Kószó Évá­nak Edit, Kovács Istvánnak és Gémes Ilonának István, Vigh Jós&efnek és Daka Magdolná­nak Tímea, Szűes Istvánnak és SzaLacsek Évának Krisztina Fruzsina, Cémes Istvánnak és Baranyl Ilona Etelkának Krisz­tián. Molnár Sándornak éa S za­lai Erzsébet Gizellának Balázs, dr. Sziklái Pál Lászlónak és dr. Deák Judit Klárának Cecília Judit, Simon Imrének és Ku­runczl Erzsébetnek Imre Atti­la, Kovács János Györgynek és Eles Klárának Nikolett. Fábián Lajosnak éa Eleven Máriának Alexandra, Hézsd Gyulának és dr. Szekeres Zsuzsannának And­rás. .Vörös Jánosnak és Zádo­rt-Fekete Iiénntk Attila; To­musz Ede Györgynek és Fülöp Katalinnak Rcfca. Véber Ferenc­nek és Danizs Katalinnak Fe­renc Zaolt. Kardos Jenő Tibor­nak és Oláh Edit Klárának Aliz Edit, Suhajda Györgynek és M-arkó Máriának György. Szol­láth Ferencnek és Herédi ibo­lyának Andrea nevű gyerme kük született. HALÁLOZÁS Várady Kálmánné Bálint Ro­zália, Gonda András, Virág An­talné Csonka Mária, Ferencfal­vi Hugó Gyula. Farkas János­né Markovlcs Margit, Kis Já­nosné Hézsd Lidin Kormányos István, Tölgyes Istvánné Lévai Ilona. Csanádi Lajos, Bánfi Rozália, Szabó Ferenc, Nagy­István Pál. Zlmmermann Béla Nándor. Nagy Kndrené Szikla Erzsébet, Németh Imre, Rácz Nándor, Csák Julianna, Lakatos József. Kovács József. Vér Ist­ván. Bálint Sándorné Szabó­Galiba Viktória, Engi Sándor. Bálint Mihályné Mák Etelka, ökrös Lajos, Márkus Istvánné Nógrádi Hona, Mészáros Dá­nielné Kormos Mária, Borsó .ranosné Virág Rozália. Wirez Józsefné Frank Julianna, Tóth István Dezső, Szuhamelll Ist­vánné Kiss Verona, Kisfaludy Péter Elemérné Jókai Jolin. Tóth Jánosné Pós Rozália. LaJ­kd István, Papp József Imréné Fábry Evs, Frank Ferenc, Le­le Antal, Magyar Gyula, Gar­gya Endréné Rappensberger Mária Anna, Harangozó Sándor, dr. Somorjai Ferenc, Varga László, Sziver József, Vetrd Istvánné Farkas Mária Magdol­na, Kis Ferenc, Székelyhídi Jó­zsefné Róth Veronika, Laska Sándorné Muskó Mária, Szép István, Balogh István Kálmán, Búzás József. Tamás Ferencné Simon Margit, Toppantó Fe­renc, Preloag József Géza. Ba­logh Pál, Kiss Pálné Kiss Má­ria, Horváth Ferencné Kotroczó Mária, Árva Mihályné Dunai­Kovács Julianna meghalt. Dömötör Tekla könyve lé­nyekében. népünk honfogla­lás előtti korából átmentett világképének nyomait gyűjti egybe és teszi közkinccsé. Kincsről beszélni itt kivéte­lesen nem frázis, mert né­pünk rég-múltból hozott esz­mei értékeit tekinti át a szerző, s ezek iránt nekünk, e haldani elődök mai utódai­nak figyelemmel lenini, köte­lesség. Hiszen rajtunk, mai magyarokon kívül, másoknak e hiedelemvilág legföljebb furcsa kuriózum, menthetet­lenül poros ritikasásgyűi tö­mény. A könyv olvasásakor az egyik meghatározó élmény, hogy mindaz a sokfele szo­kás. előítélet, őseink cseleke­deteinek mélyén meghúzódó vélekedés és babonaság, a régmúltba húzódott jelenünk elől. Lehetne mondani, hogy ígv természetes, hiszetn meg­változott a világ bennünk és körülöttünk egyaránt, s en­nek nyomán átformálódtak az emberek gondolatai is. Csakhogy ezt természetesnek tartani kicsit lebecsülése an­nak a millióktól erőfeszítést követelő XX. századnak, (és ezen belül is az elrnúltt há­rom. és fél évtizednek), umelynek folyamán, mindez a változás bekövetkezett. Dö­mötör Tekla könyvének egyik tanulsása. hogy az emberek életmódja alapvetően meg­határozza gondolkodásukat, világképüket. Miközben mai szemünk másként látó tekin­tetével olvassuk eleink szo­kásainak. vélekedéseinek gyűjteményét, akaratlanul is hidakra lelünk, m,fiskor elvé­kon vult. kopott fonalakat fe­dezünk föL melyek okos. jelenbeli magatartásunkat múltunkhoz kötik. A kimon­dott szó titokzatos varázsere­jébe vetett hit emlékét órai mindennapi köszönésünk is. Már magunk sem tudjuk, de ennek hatalmában bízva mondunk egymásnak jó reg­gelt. jó napot, ló éjszakát. Hajdani csodaerejükből ud­variassági formulákká csiszo­lódtak. A káromkodások sem szűntek meg. sőt polgárjoguk nőt tön nő. köznyelvünk el­durvulásával egyenes arány­ban. de ezek teljesülésében ma már nem hisznek, in­kább csak fölös indulataink levezetését szolgálják. De az űiévi. születésnapi, névnapi jókívánságokat a városi em­ber is elmondja a mai napig, ha ezek nem is olvan köl­tőiek. mint a moldvaiak év­kezdő jókívánsága: ..búzával virágozzék a kentek hátík!" De vajon hányan véleksze­nek úgy ma nálunk, hogy aki ujjal mutogat a szivárvány­ra. annak elszárad az uila. aki áthalad alatta, az nemet változtat, vagyis férfiból nő lesz. nőből pedig férfi? M<m­dokaként persze még él: ha esik az eső és süt a nap. s szivárvány jelenik meg az égen. akkor az ördög veri a feleségét. Múltunk kövületei ezek a hiedelmeit melyek sokszor alakot öltve, válto­zott formában ugyan még fol-fölseilenek mindennapja­inkban de már csak a szák­tudósok ismerik föl megszo­kottra formált, álarcuk mö­gött a titkot. Azután olyan érzése is van az olvasónak, hogy Dömötör Tekla talán, a huszonnegyedik órában gyűj­tötte ezeket a ránk hagyomá­nyozódott vadvirágokat és rémalakokal. mert a televí­zió. az úiságok. a varázsha­talmú gépek áradata, elso­dorja a még t>eitniik hivők maroknyi seregét. Btzonvára azért van ez így. mert többé össze nem forraszthatóan el­szakadt a lánc, amelyben az ősök hitét továbbadó generá­ciók egymásra következő folytonossága biztosította hiedelmeink halhatatlansá­gát. Mára ez megváltozott, a gyerekek nem kapják meg az elődök hajdan oly termé­szetesen átruházott öröksé­gét. Furcsa módon Dömötör Tekla könyvéből népünk hie­delemvilágának mondhatni racionális forrásvidéke lát­szik. Nevezetesen eleink vi­lágmagyarázó igén ve indo­kolja e hiedelmek létrejöttét, amely törekvés a megismerő embert jellemezte mindig is. Ebből eredő az a vágva is hajdan volt elődeinknek, hogy valamiképpen kapcso­latot keressenek a világukat uraló hatalmakkal, kedvező döntésekre hangolni őket Ilyen kapcsolatteremtő sze­mélyek lehették a kiöniwben több oldalról is megfejteni próbált sámánok és táltosok. Hogy ez a hiedelemvilág mégsem swrveződött egysé­ges világképpé, önálló kultú­rává (mint a latin vagy a görög), annak okai bizonyá­ra abban a szívet és elmét egyaránt fölforgató változás­ban keresendőek, amelyei Dömötör Tekla ígv fogalmaz meg: egy nép kereszténnyé lesz. Ettől van. hogy a ma­gyar néphit és népszokások igazi tömegét túlnyomo nagy részét csak egyetlen i atzővd illethetjük: európai — idézi a szerző egyik forrását. Es ez az európaiság igaz még akkor is. ha akár napjaink­ban találkozunk olyan meg­döbbentő. országos figyelmet vonzó esettel, mint közel­múltban a képernyőre került halottlátó asszonyé. Dömötör Tekla könyvét olvasva a ha­lottlá'tó asszony története és híveinek serege semmikép­pen sem szenzáció, csupán egy darabka régmúlt, amely búvópatak módjára túlélte a századokat, az atombombát és az űrhajózást. Elődeink hiedelmeit akár csak hézago­san ismerni — nem fölösle­ges. Ezekről való tudásunk Jobban megérteti velünk ön­magunk cselekedeteit, hozzá­segíthet a tisztábban látás­hoz, magunk megítélésében. Azután meg azt se feledjük, hogy a messzi múltban gyö­kerező hiedelmeket valló elő­deink művelték, építették ha­zánkat egy ezredéven át, harcoltak a forradalmakban és véreztek a csatatereken. Azok a szerencsés könyv­gyűjtők, akik hozzájutottak Dömötör Tekla művéhez, egy igazán értékes köny­vet mondhatnak magukénak, (Corvina) Tráser László Szeged a hazai lapokban IMI 27 JÚLIUS 7—14-IC KEDDTŐL KEDDIG AKCIÓ a kisteleki áruházban: háztartási eszközök 30°'u-os. férfiszandáiok 30° c-os árengedménnyel kaphatók. Hetente jelentkezünk. kérjük, kísérjék figyelemmel hirdetéseinket. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Egység ÁFÉSZ. Kistelek PÉTER László: Két kötet Mó­ra Ferenc levelezéséből. Iroda­lomtörténot. L sz. (A Szegeden 1962-ben „Mór* Ferenc leveles­ládája" és Kecskeméten 1*79-1 jelzettel 1980 májusában „Móra Ferenc levelezéséből" címmel megjelent gyűjteményes köte­tek kritikája.] VIGH Zoltán: Szeg adj Textil­művek. — Kiemelt helyet kap a ..szellemi rekonstrukció", rexrilélet. máj. 30. SZÚROM! Pál: Éltető forrá­sok. — Tóth Valéria szegedi dombormavéről. Művészet. Jú­nius. fA Dóm téren, a SZOTE oktatási épülete homlokzatán. Dömötör U. felvételével.! MAGOCSA László: „FEB"­ronferencia Szegeden. Egyete­mi Elet, Jün. 5. [Országos böl­csészkari Felvételi Előkészítő Bizottság a lése.) ÖKRÖS László: Heti ajánlat. - Vigília. OJ Tükör, Jun. T. [Ki­lián István „Bálint Sándor nyo­mában" címmel, a Vlgillában megjelent Írásának Ismerteté­se.) BUDAI Rózsa: Szegedi erinház Szombathelyen. — O'Kell!: Hosszú út az éjszakában. Vas Népe, jün. 17. [Kritika. Fény­képpel.) SZAKALT Eva: Szegediek Szombathelyen. — Puccini: Pillangókisasszony. Vas Népe, jün, 18. [Kritika. Hernádi Osz­kár felvételével.) Társadalmi összefogással. — Kék tó, tiszta tó. Esti Hírlap, jün. 30. [Evezőt versenyek ren­dezésére ls alkalmas víztároló Szeged határában.) PAPP Jánoa: Szegedlek Szombathelyen. — Verdi: Si­mon Boccanegra. Vas Népe, jün. n. [Kritika. Hernádi Osz­kár felvételével.) SZAKALY Evs: Jövőre Ismét vendégjáték. Vas Népe. Jún. 71. [A Szegedi Nemzeti Színház Szombathelyen.) Zöldség termálenergiával. Szövetkezet, Jún. 74. [A Szege­di ÁFÉSZ vállalkozása.) [BEROE Eva] (bél: Cigány­aim. Esti Hírlap, Jún. 24. (Tv­notesz.j (Dokumentumfilm a Szeged melletti klskundorozs­mal cigánytelep felszámolásá­ról.) KATA Mihály: Gyógyszerész­doktorok és gyógyszerészek avatása a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemen. Gyógyszeré­szet, Június. [Fényképekkel.] A szegedi füvészkertben. — Tigrisfoltos orchideák. Esti Hírlap, jün. 23. SULYOK Erzsébet: A szegedi tv-stúdió műsorából. Békés megyei Népújság. Jún. 55. [Beszélgetés Pavlovics Miklós­sal, a Dél-alföldi krónika fele­lős szerkesztőjével a DAK-róI.) Orchidea kos.lrszátnra Szege­den. Népszava. Jún. 7*. (A bo­tanikus kertben, búsz függ 6­kosárban.) CJ vízisporttelep Szegeden. Népszabadság, jún. 26. (Evezős­és kajak-kenupálya.] Villámvédelmi konferencia. Műszaki Elri. Jún. 2«. [A Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let rendezésében a 16. nemzet­közi konferencia. Szegeden.) Cj klub. Magyar Ifjúság, jún. 26. (A mozgása* rifit emberek klubja. Újszegeden.) Számolunk. Magyar Ifjúság, Jún. 76. [A KISZ Szegedi váro­si bizottsága meneti működd számítástechnikai, védnökségi. operatív bizottság.] A Földrajzi Társaság vándor­gyűlése. Magyar Hírlap, Jún. 28. (Szegeden.) Piros betűs nap Szegeden. Népsport. Jún. 78. [Az evezős versenypálya avatója.) POLNER Zoltán: ördöngö­sök. (Vers.) OJ Tükör. Jún. ». Pompás környezetben színvo­nalas verseny. Népsport, Jún. 29. (A szegedi pályaavató­verseny a matyért bel víztározó felszínén kiépített evezőspályán.) SAKOVICSNE DÖMOLKY Lí­dia: A szegedi viziparadicsom. Képes Sport, jún. 36. [A kajak­kenu és evezőssport bázisát nemzetközi versennyel adták át. — Almási László felvételei­vel.) VÁNDOR Kálmán: A megye és a város egymásra talált. — sikerkovácsok a Tisza-partján. Népszava, Júl. L (Beszélgetés a SZEOL labdarúgó-csapat ügyve­zető elnökével.) Termálvízzel fűtenek Szege­den. Magyar Hírlap, Jul. L (Tízezer lakást.) Szegedi Ünnepi Hetek -81. Népsport, JúL 2. DOBOS Gábor: Szeged ­nyáron. Füles. Júl. 3. [Kereszt­rejtvény.) Az Előre Mg. Szakszövetkezet Bordány, a Rákóczi iskolában múködő filmnyomó melléküzemágában könnyű fizikai munká'*. női vagy férfi munkavállalókat alkalmaz. Jeleni keznl leheti a helyszínen, mindennap 7—15 óráig, a részlegvezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents