Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

TILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! 71. évfolyam 157. szám 1981. július 7. kedd Ára: 1,40 forint KS Z H P S ZE G E P VÁ R O Sl B i Z O T T S Á G Á M A X L A P JA Közlemény a KGST XXXV. ülésszakáról 1981. július 2—4. között a Bolgár Népköztársaság fővárosában, Szófiában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron következő, XXXV. ülésszakát Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok delegációi. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök volt. Á csehszlovák küldöttséget Lubomír Strougal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes. a lengyelt Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a mongolt Zsambin Batmönh miniszterelnök, az NDK küldöttségét Willy Stoph miniszterelnök, a román küldöttséget Ilié Verdet kormányfő. a vietnami delegációt Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettes veBet te. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség vett részt Zvona Dragan, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke (miniszterelnök-helyettes) vezetésével. A tanácskozáson meghívott megfigyelőként az Afgán Demokratikus Köztársaság képviseletében Abdul Madzsid Szújrblund miniszterelnök-helyettes. tájékoztatási és kulturális miniszter, az Angolai Népi Köztársaság képviseletében Roberto de Almeida. az MPLAMunkapárt Központi Bizottságának titkára, a Szocialista Etiópa képviseletében Hailu Jimenu miniszterelnök-helyettes, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviseletében Ahmed Obeid al Fadhli kereskedelmi és ellátási miniszter, a Mozambiki Népi Köztársaság képviseletében Marcelino Dos Santos. a FRELIMO »Párt Állandó Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság képviseletében Khambou Soumisai, a munkaügyi bizottság elnöke vett részt. Részt vettek az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára, a tanács együttműködési és állandó bizottságainak, a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. I? " — M wr trosodo együttműködés Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a komplex program megvalósításának menetéről és a KGST-tagállamok között a 80-as években kifejtett együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatairól. illetve a KGST XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti tevékenységéről, valamint a KGST tervezési együttműködési bizottságának beszámolóit a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának eredményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együttműködési bizottságának beszámolóját a tudományos és műszaki együttműködés további tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapították. hogy a KGST-tagállamok az elteit 10 év alatt a szocialista internacionalizmus. az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletbentartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egészében sikeresen biztosították a komplex program végrehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok megerősítették annak az irányvonalnak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspártok együttesen dolgoztak ki a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, valamint a KGST alapelvei, céljai. tevékenységi formái és módszerei életképességéti Ennek az irányvonalnak a valóra váltása elősegítette a tagállamok erőinek egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására, erősítette potenciáljukat, politikai egységüket, összeforrottságukat és nemzetközi tekintélyüket. elősegítette a nemzetgazdaságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A komplex programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttműködését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a szakosodasra és kooperációra. a természeti erőfórrások kózös. felhasználására a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Lényegesen megerősödtek az együttműködés tervszerű alapjait. A tagállamok sokoldalú együttműködésének és barátságának fejlődésében jelentős lépés volt a Kubai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság felvétele a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. A kommunista és munkáspártok szerepe Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a tagállamok. kiaknázva a szocialista rend fölényét, a saját erőfeszítéseik alapján és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva, jelentősen előrehaladtak a gazdasági fejlődésben. növelték gazdasági és műszaki-tudományos potenciáljukat. biztosították a népek anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését. A nemzeti jövedelem volumene 1980-ban a KGSTtagállamokban összességében az 1970-es évhez képe6t 66 százalékkal növekedett az ipari össztermelés — 84 százalékkal, az utóbbi 10 év alatt emelkedett a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje: az eltelt ötéves tervidőszakban 25 százalékkal volt magasabb, mint 1966— 1970-ben. Azeitelt évtizedben a tagállamok csaknem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A tagállamok delegációinak vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei elválaszthatatlanul összefüggenek a kommunista és munkáspártok vezető szepével. A KGST-tagállamok közötti árucsere-forgalom az eltelt 10 év alatt 3,3-szeresére nőtt. és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt, A kölcsönös szállítások kielégítik a tagállamok többségének gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükségleti cikkek iránti importigényeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagállamok között a szóban forgó áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuknak mintegy 2/3—át tették ki Az ülésszak megállapította, hogy a Szovjetunió fontos szerepet tölt be a tagállamok együttműködésében. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos potenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gépés berendezés-, valamint egyéb áruszállításokat valósít meg, széles körű műszaki támogatást nyújt a KGSTtagállamoknak ipari objektumok létesítésében, átadja az élen járó termelési és műszaki-tudományos tapasztalatokat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelcobjektumok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi években az országok erőfeszítései egyesítésének alapján a (Folytatás a 2. oldalon.) Termelés és értékesítés Félidő a mezőgazdaságban Ritka az olyan esztendő, amikor semmiféle elemi kár nem háborgatja a mezőgazdaságot. Szerencsére ez sem túl gyakran fordul elő, hogy — mint idén — fagy, belvíz, aszály, jégeső egyetlen esztendőben látogassa sorra a táblákat. Ráadásul régen fújt annyit a szél egy-egy tavaszon. mint 1981-ben. Különösen a homoki paprikát, paradicsomot érte súlyos szélverés. Az elemi károk okozta terméskiesés a szegedi járásban egyes becslések szerint meghaladja az 50 millió forintot. Igen nagy összeg ez, különösen ha azzal vetjük 'össze, hogy a járás tsz-einek tavalyi össznyeresége ennek mintegy kétszerese volt. Félidőben tart a mezőgazdaság. Olyan időszakban, amikor már meg lehet, és meg is kell vizsgálni, megvalósíthatók-e a tervcélok, miiyen körülmények módoi sultak, milyen döntésekre I van szükség, hogy az esetleg megváltozott feltételek mellett is teljesüljenek a célkitűzések. Hogy például a jégkár ellensúlyozására másodvetésű káposztát vagy kályhacsövet érdemesebb-e termelni. Ha mindkettőre megvan a lehetőség, a piac dönti el, melyiket szabad választani. Minden magától értetődőnek tűnik: a gyakorlatban azonban nem olyan könynyü a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. Idén első ízben működött nemcsak megtűrt, hanem támogatott formában a többcsatornás értékesítési rendszer. A termelő annak adhatta az áruját, aki többet ígért érte. A termelők szempontjából mégsem javult a helyzet. A ráfordítások ugyanis egyre növekednek, a hazai piacon pedig lanyhul a kereslet, különösen a rendkívül drágán termelhető és emiatt drágán adható primőrök iránt. Az életszínvonal stagnálásának egyik következményeként kevesebben engedik meg maguknak, hogy kilószámra vegyenek 140 forintért földiepret, 120-ért paradicsomot. A szatymazi téesz például 1980-ban mintegy 100 forintos átlagáron A mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben piacra válogatják a barackot Magyar-mongol barátsági nap Hódmezővásárhelyen A Mongol Szocialista Forradalom 60. évfordulóiának tiszteletére tegnap magyarmongol barátsági napot rendeztek Vásárhelyen. Délelőtt érkezett a Hazafias Népfront székházába a vendégek küldöttsége Delgerdalajn Zsambazsancan. a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára vezetésével. A látogatókat — akiket, elkísért Mózes Ervin, a megyei népfronlbizottság munkatársa is — Oláh János, a városi pártbizottság osztályvezetője és Keresztes Istvánné. a Hazafias Népfront városi titkára fogadta. Rövid tájékoztatást adtak Hódmezővásárhelyről majd a vendégeket a Marx Termelőszövetkezetbe kísérték, ahol Brenda Péter elnök mutatta be a mezőgazdasági nagyüzemet. Ezt követően az Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaságba látogattak, ahol Hovorka György igazgató kalauzolta a delegációt'. Délután a Hazafias Népfront városi elnöksége magyar—mongol barátsági gyűlést rendezett az Ifjúsági Házban. A két nemzeti himnusz elhangzása után Vári Ernő, a népfront városi elnökségének tagja emlékezett meg a 80. évfordulóról. 1921. július 11-én űzték ki Mongoliából a kínai és orosz fehérgárdistákat. Ezzel a mongol néD elnyerte függetlenségét. s az elmaradott feudalizmusból kilépve, a szocializmus építésébe kezdett. Ezért, évekkel nem érzékelhető igazán az azóta eltelt idő, hiszen a hat évtized fejlődése több évszázados ugrást jelent. A mongol párt XVIII. kongresszusa, amely ez év márciusában ült össze, már azt tűzte ki feladatul az elkövetkezendő évekre, hogy az ország nemzeti jövedelmének 40 százalékát az iparnak kell megtermelni. A hgrátságj gyűlésen Delgerdalajn Zsambazsancan követségi titkár is felszólalt. A délutáni program befejeztévéi a mongol vendégek elutazzak Vásárhelyről. ériékesítette az epret, az idei ár viszont nem érte el a 70 forintot. Más jelek is azt mutatják, nincs olyan jó piaca a. primőröknek, mint néhány évvel ezelőtt. A „kis Bosnyákénak becézett szegedi viszonteladói piacon például évek óta először rendszeresen kevesebbet kínálnak » kiskereskedők a tömegáruért, mint a ZÖLDÉRT átvevőhelyein. Voltak olyan cikkek — például a fóliás paradicsom — amelyre idén a sokat bírált megyei ZÖLDÉRT volt a legjobb vevő. A nagy jövedelmezőség miatt korábban sok kisgazdaság állt rá a fűthető fóliaházakban való zöldségtermesztésre. Egyenetlen volt az országban a zöldségellátás. Ipari területeken az elképesztő hiány fölhajtotta az árakat, s azok a termelők, akik ki tudták ezt használni, igen nagy jövedelemre tettek szert. Sokan rákaptak erre. Központi intézkedések hatására javult a kereskedelem munkája, kiegyenlítődött az ellátás, és megszűntek a korábbi nagy árkülönbségek. Tatabánya, Miskolc vagy Várpalota nem olyan jó piacok ma már. mint voltak néhány évvel ezelőtt. Mindez nem jelenti egyelőre a primőr zöldségtermelés korlátozását, de feladja a leckét a gazdaságoknak. „Kemény" piacon meg kell tanulniuk jól kereskedni. A szántóföldi zöldségtermelést viszont bizonyos fokig már az idén korlátozták. A kereslet, s a konzervgyár kapacitása behatárolja a paradicsom termőterületet. Ugyancsak vissza kellett fogni a fűszerpaprika termelését, bár a vállalat igyekezett kárpótolni a termelőket. A kedvezőtlen időjárás ellenére közepes gabonatermésnek nézünk elébe. Szépek a kukoricák. E növény körül azonban sokasodnak a gondok: a gabonára lehet várni, hogy a nyári nap megszárítsa, a kukoricát azonban muszáj szárítani, ez peclig mázsánként 75—80 forint plusz költséget jelenti Nehezen érthető, miért nem érdeklődnek jobban a gazdaságok a különböző roppantásos, nedves-fóliás tárolási módszerek iránt. Ehelyett inkább csökkenteni igyekeznek a kukorica vetésterületét Egy másik dilemma —» s külöhösen a. homoki gazdaságokat érinti —, hogy spóroljanak vagy ne spóroljanak a műtrágyával, a növényvédő szerekkel. Az egyik vélemény szerint az élelmiszer „kemény" cikk, stratégiai cikk. A termőföld elpocsékolása, ha takarékoskodunk a tápanyag pótlásával. A homok különösen megköveteli a műtrágyázást. istállótrágyázást, nem kell hát sajnálni tőle. A másik nézet szerint egy bizonyos szinten túl nem érhetők ej gazdaságosan magasabb hozamok. Homokon a talajadottságokból következően ez a szint alacsonyan van. Gyenge földre nem érdemes pazarolni a műtrágyát. úgysem adja vissza. Ki így cselekszik, ki úgy. Anynyi azonban megállapítható, hogy ahol az egyéb tényezők — a gazdálkodás színvonala, a munkaszervezés — rendben vannak, ott többnyire a ráfordítások is megtérülnek. A legjobb gazdaságokban az elkerülhetetlen elemi csapások is kevesebb zavart okoznak, mert ezek többnyire nemcsak „egy lábon" állnak. A zöldségtermesztés kiesését gyorsan megtérülő állattenyésztési beruházásokkal — újabban például libatenyésztéssel — tudják ellensúlyozni. Van valamilyen melléküzemük, amely a dolgozók átcsoportosításával pótolhatja a kiesett árbevételt. A megtizedelt termést jó piaci munkával tudják értékesíteni. Receptek egyre kevésbé adhatók. Az önállóság nem jelent feltétlen cselekvési szabadságot. Csak annyit: ha megfelelő vezetők kezébe kerülnek a döntések a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobbat választják. Most évközben, a mezőgazdasági idény közepén is. V*m*ts István