Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
8 Szerda, 1981. július 1; Holnaptól Szentesen Országos néptánctábor Alig zárta be kapuját a megyei úttörő néptánc- és népznei tábor, máris újabb, csoportok érkeztek Szentesre. a Március 21. Középiskolai Kollégiumba. Ott rendezi meg a megyei úttörőelnökség, a dél-alföldi néptánctanács és a módszertani Intézet a III. országos áttörő néptánctábort. A részvétel itt is meghívásos alapon történik, ahogyan volt a megyei foglalkozáson is. egy héttel ezelőtt. A július 2—8. közötti táborozáson részt vesznek Martonvásár. Budapest. Dunaszekcső, Gyoma. Kecskemét, Győr. Sátoraljaújhely, Cigánd. Diósgyőr, Kaposvár. Sopron és Szeged néptáncosai. Ezek a csoportok a korábbi esztendőkben már 6ok magyar táj táncával, dalával Ismerkedtek meg. Az Idei tervben az szerepel, hogy ezeket tökéletesítsék, és újabb tájak táncait tanulják meg. Így kerülhet maid sor a dél-alföldi táncok, a szatmári, a dunántúli. a széki és a mezőségi táncok ismétlésére, illetőleg a Maros menti és a délszláv táncok — mint új anyag — tanulására. A 120 fős táncosgárdát ez alkalommal is Nagy Albert SZOT-díjas koreográfus, a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetője fogja majd össze. Segítségére lesz a deszki együttes vezetője Gyorgyev Milivoj tanár. A gyakorlati foglalkozásokat neves szakemberek előadásai teszik teljesebbé. A tánctudományok területéről dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus. a Néprajzi Társaság főtitkára. Maácz László, a Táncművészet című folyóirat főszerkesztője tart majd előadást. A megye szokáshagyományaiba ifj. Lele József néprajzos. Lázár Katalin, az MTA tudományos munkatársa. s Szécsi József tanár ad betekintést. A hagyományokhoz híven az idén is lesznek a foglalkozáson tárgyalkotó népművészek. Ott lesz Greksa Borbála kalocsai pingáló, a népművészet mestere és Asztalos Ferenc né gyöngyfűző népművész. Pár napig a tábor vendége lesz Karsai Zsigmond és felesége. illetve Csombor Endre és felesége, néptáncosok, a népművészet országosan ismert mesterei. . Modellek Két tévéműsorról van alkalmunk beszámolni, amelyek szegedi ..modellek" alapján mutattak be országos érvényű, országos érdeklődésre számot tartó problémákat. Csúnya szó ez a „problémák", ezúttal mégis okkal kínálkozik a használata. Az egymástól jócskán eltérő témájú műsoroknak a következő közös tulajdonságait jelölheti: 1. egyik sem próbálta kendőzni a témájával kapcsolatos, valamennyiünkre tartozó gondokat; 2. mindkettő fölmutatott egyegy példát a lehetséges megoldásokra; 3. e bemutatás során egyként azt a bizonyos „oknyomozó módszert" használták az alkotók amellyel a jó riporterek dolgoznak — mostanában sajnos (tévében és újságokban) egyre ritkábban. Legfőbb ideje,' hogy eláruljuk: a múlt kedden látott. ..éjszakai" (este 10-kor kezdődött) Cigányfilmről, és a tegnap, kedden délután adott Kazán a föld alatt című műsorról van szó. Ez utóbbi a szegedi körzeti stúdió műhelyében készült, forgatókönyvét Szávay István írta, a riportere Zelényi Zoltán volt. a szerkesztőrendezője : Pavlovits Miklós. Rosszul járt, akinek a figyelemkeltő cím után következő. műsorújságbeit ismertetés kedvét szegte, aki ebből „száraz" témára gyanakodott. Nemcsak azért, mert éppenhogy „vizes" ügyről, a termálvizek hasznosításáról volt szó. Hanem, mert .— az Ilyenféle. gazdasági-gazdálkodási témájú riportműsp. rok többségével ellentétben — rendkívül fordulatosán és célirányosan szerkesztett, tudatosan „ellenpontozott", a téma lényeges, társadalmi érdekű kérdéseit központba állító. ..jól nézhető" műsort mulasztott. (Közbevetőleg: ilyenkor kárhoztatjuk okkal a televízió hosszú ideje rugalmasainak ítélt. mégis, még mindig ilyennek hagyott műsorszerkesztési elveit, s mondjuk, miért nem lehet előnyösebb adásidőben sugározni az erre érdemes, mert sokaknak való. érett televíziós alkotásokat — függetlenül a műfajuktól!) A szegedi közönség persze sokat tudhat a „melegvizes tos, jövőbeni elképzelésekkel. A Kazán a föld alatt című riportázst azonban két fontos tartalmi jellemzője kiemeli a „helyi érdekűségből". Egyrészt korrekt és színvonalas ismeretterjesztő jellege, hiszen eligazít a termálvizek természete tekintetében is; másrészt és főként: megérezteti a cseppben a tengert,-amolyan biológiai lóképt használja témáját. s a termálvízhasználat gondjainak örvén egész gazdasági életünk általános gondjaira is utal. Hogy melyikekre? Például a gondatlanságra. a tervgazdálkodás ésszerűtlen szorításai között születő tervszerűtlenségekre, az össztársadalmi haszonra nem ügyel), önös gondolkodásmódra. Mindazonáltal nem maradt kl belőle a jobbításra, változtatásra irányuló szándék, az újra. a vállalkozásra való hajlandóság őszinte tisztelete sem. A Cigányfilm a dorozsmai putrik felszámolását kísérő, két és féléves forgatás eredménye, Ránki Júlia riporter, Gyarmati Klára szerkesztő, Hadházy László operatőrrendező munkája. Olvasóink ezt a „témát" Is jól Ismerhetik. s figyelmükre ez a műsor is azért érdemes, mert mint az előző, nem pusztán arról szól. amit a címe s témája ígér. A „cigánykérdésen" túlmutató, tágabb érvényű társadalmi problematikát sugall a feldolgozásmód. Nevezetesen: a dokumentumfilm egyáltalán nem hallgatja el. hogy az ország lakossága korántsem homogén — nemcsak a munkamegosztásban elfoglalt helyet tekintve: hogy bár a társadalmi megkülönböztetés „intézménye" rég megszűnt nálunk, a megkülönböztetettség állapotában nem kevesen vannak, s korántsem csak a cigányok között ... A dokumentumfilmnek amellett, hogy bemutatta az intézkedések szándékának tisztességét, e tisztességes szándékok pillanatnyi hiábavalóságát, s néhol drámai erejű képeket, mai átlagos viszonyaink között szinte hihetetlennek tűnő. mégis valóságosan létező emberietlen körülményeket és jeleneteket, mindemellett volt egy sokatmondó, s csak látszólag formai jellegzetessége. Az. hogy szinte valamennyi „intézkedő", a kisebb-nagyobb felelősségű beosztásban dolgozók, vaiami elképesztően életidegen stílusban beszéltek a cigányügyekről. Nem X., vagy Y., a kisebb-nagyobb horderejű döntésekre — társadalmi megbízatás alapján — jogosult ember, hanem a kisebbnagyobb Hivatal szólt. elég. gé félelmetes méretű személytelenség-légkört s rossz nézői közérzetet teremtve. Súlyok Erzsébet % Védett kor Kulturális jegyzetek munkatársa ezeken a hasábokon is foglalkozott a vizek hasznosításának gondjaival, és az ezzel kapcsolaNyereménybetétkönyvek sorsolása A nyereménybetétkönyvek 1981. második negyedévi sorsolását kedden Siófokon rendezte meg az Országos Takarékpénztár. Mindazok, akik az 1981. június 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1981. második negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégződés Nyeremény % Számvégződés Nyeremény % ügyekről", hivatalosabban: a 071 5P 746 50 geotermikus energia itteni 084 25 758 25 felhasználásáról. Hiszen, 150 250 787 50 mint a műsorban is elhang202 * 25 797 25 zott. épp elég ideje fűtik 293 25 808 50 (pontosabban: mostanában 353 25 817 25 már csak szeretnék fűteni) 415 25 849 50 az újszegedi lakásokat ter418 25 922 25 málvízzel. A film forgató563 100 926 100 könyvének írója, lapunk 702 25 974 25 Hová tegye magát a színész, ha eljön az ideje? Torokszorító helyzet: papíron még fiatal, hiszen hány idősebb kolléga játszik estéről estére, futtatja a tévé, rádió, film, meghívják szinkronra. Csak neki valamiképpen nem jönnek össze a dolgok. Azon kapja magát, hogy neve lassacskán leszorul a próbatábláról, egyetlen darabra sem írják ki- Ami előfordulhat persze fiatalon is, de akkor még rugalmas az ember, veszi a sátorfáját, továbbáll. Teheti könnyen, a színházak oltára előtt éves szerződéseket kötnek, kölcsönösen kockázatmenteseket, kényszerházasság nem keseríti sem a színészt, sem a színházat; tévedtek, elválnak, kész, passz. Hanem bizonyos idő múltán elnehezül a vándorbot Megtörténhet, hogy a színész letelepszik kedvenc társulatánál. Megköt, mint a beton, s ha észreveszi, ragaszkodása egyoldalú, a hajdani sikerek, partnerei, a közönség (személyes ismerősei, megállítják az utcán, kiszolgálják soron kívül a boltban) mind ide láncolják — már nem szívesen mozdul. Pláne, hogy kontaktusai föllazultak, megfeledkezett állandóan „tűzközelben" tartania magát, ennélfogva más színházak ismeretlenül ismerős igazgatói, főrendezői sem róla álmodnak; hivni nem hívják, kopogtatni meg röstell. Ilyenkor nehéz a válás. Méltánytalan is, eíért a pályakedvezmény: tíz évvel a nyugdiihatár előtt védettkorú a színész, ha maradni akar, szerződést kell kapnia. Csakhogy. A kényszerszerződés senkinek sem jó. A szinészt, akinek életeleme a játék, a munka, tétlenségre kárhoztatja — a színházat meg anyagilag terheli, ha az illető szerepkörén mást foglalkoztát, vagyis hát kettőt fizet, egyet kap. A védettkorúság: indiánrezervátum. Pótmegoldás, ahol az indiánok csak emlékezetükben őrzik a néhai boldog idők szárnyalását, szabadságuk illúzió, valójában egy kiszámított mechanizmus tűrőképességének 'foglyai. Alig hinném, ne akadna rugalmasabb, humánusabb változat. Akár központi elrendezéssel, ahonnan az ország védett korú, ám anyatársulatánál nem foglalkoztatott művészeit alkalmanként más, személyük iránt érdeklődő színházakhoz közvetíthetnék egy-egy szerepre. Lennon Fél esztendeje, hogy New York-i lakása, a Dakota-ház előtt, lelőtte egyik őrült rajongója, Mark Dávid Chapman. A gyilkos elérte célját, nevét együtt emlegetik John Lennonéval, mely föltűnési viszketegség legalább olyan abnormális, aminő a nyugati világot behálózó elképesztő terrorhullám. John Lennon jó előre megrendelte halotti búcsúztatóját. Bármit is tegyek a „Beatles utáni" időben — nyilatkozta — gyászbeszédemnek így kell kezdődnie: „John Lennon, ex Beatle„." Népszerűsége, miként gombafejű társaié, a visszavonulásuk után ls fantasztikus méretű maradt. Az 1964-es New York-1 világkiállításon bemutatott űrkapszulában például a három legfontosabb tárgy közé, egy műszív és egy lézer mellé, helyezték el valamelyik lemezüket, mint amelyek távoli égtájakon Földünket leginkább jellemezhetik. Az csak igazán természetes, ha Madame Tussaud régen helyet szorított viaszfiguráiknak világhíres panoptikumában, ám az már igazán nem hétköznapi, hogy külföldi lemezforgalmuk' révén az államkasszának nyújtott szolgáltatásuk elismeréseképpen megkapták a királynőtől a Members of British Empire-t, hogy az USA pénzügyminisztériuma hivatalosan leszögezte, apasztják Amerika devizatartalékait a Beatlesnek átutalt honoráriumok, hiszen percenként ötezer dollárt kerestek. Magúról Lennonról azt mondta miniszterelnöksége idején Wilson, hogy „korai éveiben az ifjúság mintaképe volt. Gondoskodott arról, hogy ne mászkáljanak ide-oda az utcán." Ez a Lennon, aki már kölyökfejjel bizonyosan tudta, zseni vagy őrült (ám minthogy nem dugták a bolondok házába — írja magáról —, csak zseni lehetett), a vietnami háború elleni tiltakozásképpen kitüntetését visszaküldte a királynőnek. Ilyen és hasonló, részleteiben már nagyrészt ismert érdekességek, adatok, dokumentumok olvashatóak Koltay Gábor összeállításában, mely John Lennon 1940— 1980 címmel jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában — s természetesen csak pult alól kapható (leginkább). Hozott, vágott anyagból dolgozott Koltay, összeállítása azonban így értékes. Gazdag fotógyűjteményével, fordításaival, a Beatles eredeti dalszövegeivel (nem kifejezetten mestermunkák, ellentétben a muzsikájukkal, melyeknek kottaképei viszont nagyon hiányoznak), Lennon verseivel, írásaival, színházi kísérleteivel (szintén nem valami épületesek, de hát egy zseni árnyéka is a zsenié), végül regényes találkozásával Yoko Onóval. Ungvári Tamás korábbi könyve után ez az újabb Beatles-biblia sem téveszti el hatását. Nikolényl István A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTF-, postafiók, postahivatal vagy takarékszövetkezet 1981. július 20-tól kezdve fizeti ki. (MTI) Élvonalbeli költők művei, Illyés Gyula, Takács Imre, Fodor András és Kiss Benedek versei olvashatók a folyóirat új számában. A lap most közli Páskándi Géza A szélmalom lakói című drámájának első felvonását. A mű, melyet a szerző a szegedi színháznak írt, 1879-ben, a nagyárvíz idején játszódik. A Bevezető szavakban írja Páskándi: „Drámánkban a szegedi nagyárvízre emlékezünk. Ám, ha körülnézünk e kerek világban, azt vesszük észre: századunk második fele vagy inkább harmadik harmada feltűnően bővelkedik a megrengető természeti csapásokban. A sors, *vagy pontosabban a történelem iróniája folytán... a -szegedi téma- így lehet egyben -univerzális téma- is." Öt fiatal szegedi költőt ismerhet meg a júliusi szám olvasója. Hévizi Ottó. Herbszt Zoltán, Dobozi Eszter és Vecsernyés Imre már korábban is szerepelt a Tiszatájban, Józsa Fábián versei először kaptak helyet folyóiratban. Az ígéretes tehetségű Herbszt Zoltán már, sajnos .nem érhette meg új versei megjelenését:, másfél héttel ezelőtt huszonhárom éves korában ragadta el a halál. A hatvanéves Király Istvánt, a neves Irodalomtudóst és egyetemi tanárt köszönti az új Tiszatáj. Itt olvashatjuk Király professzor Vallomás a módszerről című eszszéjét. „Irodalomról szólva, az ízlést formálva, az irodalom külön nyelvét elsajátíttatni akarva az emberre néz mindenekelőtt az irodalomÁ júliusi Tiszatáj tudomány. Az emberformálás vágya él elsősorban benne" — vallja Király. Czine Mihály a Németh László-i és Lukács György-i -örökséget pédaképül tartó Király „főtanár urat" köszönti. A Galilei-csillagkép című tanulmányában Kenyeres Zoltán Király szenvedélyességére, a valóságon változtatni akaró tudomány morális pátoszára mutat rá. Vörös László, a volt szegedi professzorra emlékezik. Az összeállítást Tarján Tamás A harmadik István című írása zárja. „Az életet nem lehet mestergerenda módjára megfaragni, noha míg létezünk, örökké egyenesítgetjük. Az élet örökké harapdál bennünket. Meg lehet szokni. Csak amilcor nagyobbat szakít. akkor nyögünk egyet" — olvashatjuk Tóth Béla Tiszajárásában. — A Kritika rovatban Galgóczi Erzsébet, Lengyel Péter, Bihari Sándor. Szepesi Attila. Apáti Miklós, Tamás Menyhért könyveiből Márkus Béla, Vasy Géza. Csukás István, Petrőczi Éva és Laczkó András írt bírálatot. A Kortársaink sorozat két kötetét (Fiatal magyar írók. Fiatal magyar költők) Olasz Sándor, a Magyar História új darabját (Kulcsár Péter munkáját) Gergely András, Kovács Endre Herzen-monográfiáját Lagzi István értékeli. Magyar Játékszín címmel üj sorozat indul a júliusi Tiszatájban. A 2—3 havonta jelentkező interjúkban színházi életünk jelentős alakjai szólalnak meg. Most Bessenyei Ferenccel Pálfy G. István beszélget (A szinhóz: ennek a népnek a szolgálata). A számos aktuális színházi (és nem színházi) gondot megfogalmazó beszélgetésből egy gondolat: „.,. a színházat nem lehet a nép életétől függetlenül csinálni, nem lehet a társadalom perifériájára zülleszteni, mert akkor megalázó arra ls. aki nézi, de arra még inkább, aki csinálja." Vita Zsigmondot, a most hetvenöt éves romániai magyar irodalomtörténészt Ablonczy László köszönti. A nemrég elhunyt Pilinszky Jánosról nekrológot olvashatunk. A Tiszatáj júliusi számát Cseh Gusztáv „főembereinket" (Mátyás királyt. Bethlen Gábort, Adyt, Bartókot és másokat) ábrázoló metszetei díszítik. Környezetvédelem Straub F. Bruno akadémikus elnökletével kedden ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. A testület foglalkozott az emberi környezet védelméről szóló törvénv végrehajtásának helyzetével, és megtárgyalta a Balaton kornvezetvédelrnének időszerű gondiciit, tennivalóit.