Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

3 Szombat, 1981. július '4. AT e?ri Dobó István Vármúzeum sok érdekes emléket őriz. Ezek közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a céhek korából — zömében egri gyűjtésből — származó értékes eszközök gyűjteménye: ládák, céhbélyegzők, céhlegények által készített mestermunkák. céhek címerével díszített alvinci habán korsók, zászlók. A gyűjtemény restaurálásival párhuzamosan e ritka értékeket tudományosan rendszerezik is. Képünkön: a XVII. századi céhláda — titkos fiókokkal; resturál.ják Munkások Szegeden 4. Honnan jöttek, kikkel élnek együtt? A jelen életmódjának ku- ban találunk olyanokat, akik lésirányítói vagy szakmuntatása szempontjából nem szakmai képzettsége alacsony kás — munkakörbe kerüljeismerete, szintű, mint az ipari mun- nek, mint a mezőgazdasági kástradícióval rendelkező fi- háttérrel rendelkező munkázikai dolgozók között. Az sok. életkor növekedésével csökken az ipari munkáscsaládból származók aránya és növekszik a mezőgazdaságból közömbös annak hogy a szegedi nagyüzemek fizikai dolgozói honnan kerültek az iparba. Milyen családi indíttatással, milyen életvezetési stílus és életmódminták ismeretében váltak munkássá? Nyilvánvaló, hogy a többség esetében nem beszélhetünk többgenerációs munkásokról, hisz a szegedi Ipar elmúlt két évtizedbeli fejlődése a foglalkoztatott fizikai állomány megkétszerezését hozta magával. Az újonnan belépők nagy része pedig nem ipari munkás múlttal rendelkező családból került jelenlegi munkahelyére. A szegedi nagyüzemi munkások valamivel több mint a jöttek aránya. A mezőgazdaság kibocsátó képessége és az ipar szívóhatása a mai napig sem szűnt meg. A 20 éven aluliak korosztályában minden ötödik, a 21—30 évesek korcsoportjában minden negyeAz életmód szempontjából nem lehet közömbös az sem, hogy a szegedi nagyüzemi munkások milyen összetételű családban, milyen népgazdasági ágazatban dolgozó házastárssal élnek együtt. A házastársak több mint a fele (53%) szintén az iparban nyert alkalmazást. A többiek vegyes összetételű dik munkás mezőgazdaság- családban élnek. A házastárgal foglalkozó családból ke- sak közül minden 6—7. a rült a nagyüzemi munkásság szolgáltatásban dolgozik, 7— 7% a mezőgazdaságban, illetve szellemi munkakörben soraiba. A szegedi munkásság kö zel háromnegyedének (72%) iskolái befejezése után első tevékenykedik. Minden 20. házastárs a közlekedésben a szolgáltatásban, szellemi munkakörben és az egészségügy területén dolgozókat. A szegedi nagyüzemi munfele (53%) lépett hagyomá- munkaterülete az iparban vállalt állást és minden 8. nyos értelemben vett mun- volt. Minden hetedik dolgo- ®gyeb foglalkozású. Ez utóbkás foglalkozású apa csa- zó (14%) viszont a mezőgaz- bl lehet háztartásbeli, kisládjóból a munkásosztály daságból jött az ipar terű- ipar0s stb- elsősorban azontagjai közé, a másik közei létére. 2% szellemi munkát b?n az egészségügyi munka50% elsőgenerációs munkás, végzett korábban, és min- kbr dominál. Édesapjuk mezőgazdasági, den tizedik munkásnak a A férfiak sokkal kisebb szellemi vagy más egyéb népgazdaság valamely más arányban választanak mamunkaterületen dolgozott ágazatában — közlekedés, guknak házastársat az iparvagy dolgozik jelenleg is. szolgáltatás stb. — volt az ban dolgozók közül, mint a Az apák foglalkozását te- első munkahelye. nők. Ügy tűnik hogy a férkintve két népgazdasági ága- Tulajdonképpen tehát a £iak inkább telfele hazazat jellemző a munkások döntő többség (86%) nem sódnak es előnybe reszesitik „honnanjára". Az édesapák mezőgazdasági fizikai dolgo36 százalékának munkaterü- zóként kezdte munkáját az lete az ipar. A munkás kör- iskola elvégzése után. Ezt a nyezetből való származáshoz magas arányt — figyelembe számítjuk még a más ágaza- véve a magyar népgazdaság kásság jelentős arányánál kitokban — közlekedés, szol- és a szegedi ipar fejlődését mutatható, hogy a régebbi gáltatás stb. fizikai mun- — a szegedi munkások ked- mezőgazdasági tradíciók elkát végzőket is. 3S% pedig a vező átlagéletkorával is ma- lenére sem magas a munkás mezőgazdaságban tevékeny- gyarázzuk. Az átlag szegedi -paraszt foglalkozású csalákedett vagy dolgozik jelen- munkás 1942-ben született és dok aránya, jóval az orszájeg jSt 1959—1960-ban lépett mun- gos átlag alatt marad. Az , , kába, amikor a fejlődésnek ilyen összetételű családok Az apák foglalkozasának jnduit szegedi ipar bőven ki- aránya az iskolai végzettség, összetétele összefügg a sze- nált munkalehetőséget. valamint a szakmai képesigedi ipar fejlodesének saja- „ . tosságával. A két évtized A korább! mezogazdasagi alatt rohamos fejlődésnek munka akadályozta a legindult szegedi ipar elsősor- alább 8 általános osztálynak megfelelő képzettség megszerzését. Ezt mutatja, hogy a 8 általánossal sem rendelkezők közel egyharmada korábban a dolgozott ban a mezőgazdasági környezetből és ennél lényegesen kisebb arányban más (szellemi, magán, kisipari stb.) munkaterületről toborozta munkaerő-szükségletét. tés növekedésével csökken; a város centrumából kifelé haladva és az életkorral párhuzamosan növekszik. A „honnanra" adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a szegedi munmezőgazdaságban kásság elég jelentős hányaEnnek okára az dának kapcsolata van a Együtt a tömegekkel A

szocialista építés zavartalansága, a nemzetközi. osztályharc éleződése előtérbe állítja a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepét. Számos tapasztalat — közte a sajátunk, de más országoké is —, arra utal, hogy a szocialista építésnek ez a törvényszerűsége elméleti és gyakorlati szempontból nagyobb figyelmet érdemel. A munkásosztály csak olyan párt vezetésével teljesítheti be történelmi szerepét, amely rendelkezik a társadalmi fejlődés tudományos elméletével, a helyes tájékozódás és eligazodás képességével az osztályharc, a politikai élet boayolult viszonyai között. A pártnak időről időre fel kell mérnie az egyes társadalmi osztályok, és főbb szociális rétegek valóságos helyzetét, tényleges érdekeit, törekvéseiket, kölcsönös viszonyaikat, tudatállapotuk fő jellemzőit stb. Egy ilyen valósághű társadalmi kép alapján képesnek kell lennie arra, hogy egyeztesse, összehangolja a társadalmi haladás irányába mutató különböző érdekeket, és olyan politikai programot, hosszabb és rövidebb távra szóló akciótervet dolgozzon ki. amely mögé fel tudja sorakoztatni a munkásosztály nagy többségét, a dolgozók zömét. A munkásosztálynak és pártjának ez a kölcsönös egymásrautaltsága korunkban a haladásnak és minden fő társadalmi probléma megoldásának kulcsa. Ezért minden haladásellenes erőnek alapvető törekvése, hogy ezt az egymásrautaltságot elleplezze, eltagadja. így válik a párt vezető szerepe egyik központi problémájává korunk ideológiai harcának. A marxista—leninista párt vezető szerepe a legszorosabban és legközvetlenebbül kapcsolódik a munkáshatalom erejéhez, szilárdságához és védelméhez. A párt vezető szerepét nem lehet formális jegyek alapján megítélni. Kizárólag a lényegi, tartalmi összetevők fejezik ki tényleges érvényesülését. Ezek pedig elsősorban abban jutnak kifejezésre, hogy a társadalmi élet minden területére kidolgozott helyes politikával, a gyakorlat számára a tömegek által elfogadható és támogatásukkal megerősített elvi útmutatással rendelkezik. Ez nem azonos a konkrét társadalmi-szakirányítási feladatokkal, amelyek a szakvezetésre hárulnak. A párt az ilyen típusú vezetést nem vállalja és nem vállalhatja magára. Ehhez sem a lehetőségei, sem a feltételei nincsenek meg. Ennek a vezetési módszernek alkalmazása szükségképpen dilletantizmushoz vezetne, súlyos károkat okozna, és elvonná a párt figyelmét és erejét politikai feladataitól. A párt vezető szerepe nem a szakvezetés irányító szerepének helyettesítését jelenti, hanem politikájának érvényesítését. A szakmai döntéseket" — gazdasági, kulturális, szociális téren — a párt politikájának szellemében, elveivel összhangban az illetékes állami, vállalati, intézményi felelős vezetésnek kell meghozni. Ebben az értelemben és szellemben rögzíti Népköztársaságunk alkotmánya a párt vezető szerepét, amely ezzel az állampolgárok kötelező politikai, cselekvési normájává lett. A társadalmi intézmények oldaláról nézve a marxista—leninista párt vezető szerepe a szocializmus politikai rendszerének egyik döntő és alapvető eleme. Ezenkívül, mint a legfontosabbak, ide tartoznak: a szocialista állam a maga intézményrendszerével, a dolgozók tömegszervezetei és mozgalmai. Ezek önálló, rendeltetésszerű munkája elengedhetetlen feltétele a szocialista politikai rendszer zavartalan működésének, többek között a párt vezető szerepe következetes érvényesülésének is. Az általuk kapott jelzések, információk feltétlenül szükségesek a társadalmi viszonyok és folyamatok reális megítéléséhez és a helyes politikai döntések időbeni meghozatalához, és megvalósításához. Ebben az értelemben maguk is részesei a politikai alakításának, nemcsak egyszerűen mechanikus végrehajtói. Ebből kiindulva a párt politikáját — ha azt a kommunisták jól képviselik —. mint általánosan követendő irányvonalat tudatosan fogadják el, A párt általános osztály- és rétegpolitikája jó alapot nyújt a különféle intézmények sajátos tevékenységéhez, vezető szerepe ily módon e viszonylatban is érvényesül. A párt vezető szerepe ebben a kapcsolatban nem uralmat, parancsolgatást. utasítgatást jelent, a munkásosztály, a dolgozó nép önzetlen szolgálatában, a helyes politikai irányvonalfiak meggyőződéses, következetes képviseletében, és meggyőzésen alapuló elfogadtatásában nyilvánul meg, a különböző társadalmi szervek és intézmények önállóságának tiszteletét, munkájuknak becsülését jelenti. N

emzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt tanúsítják, hogy a szocialista országok ereje, szilárdsága, fejlődésének üteme és töretlensége, elválaszthatatlan a párt helyes politikai felismerésétől, szervező munkájától, a tömegek cselekvő támogatásától. Ahol nem érvényesült megfelelően a párt vezető szerepe, ott megtorpant a fejlődés, kiéleződtek a különféle társadalmi ellentmondások, elkerülhetetlenül bekövetkeztek a konfliktusok. Végsőfokon olyan politikai válságok keletkeztek. amelyek a munkáshatalom fennmaradását veszélyeztették. A történelem tapasztalataiból a szocializmus ellenfelei is tanultak, ezért legfőbb feladatuknak tekintik a párt politikai befolyásának, vezető szerepének aláásását. Jól tudják, hogy míg a munkáshatalom vezető ereje, a kommunisták pártja, következetes marxista—leninista politikát folytat, politikailag egységes, szilárd, felsorakoztatja maga mögött a tömegeket, addig reakciós, ellenforradalmi politikai törekvéseik kudarcra vannak ítélve. A párt vezető szerepének következetes érvényesülése döntő hatalmi tényező. Rákos Imre szerint vizsgáljuk. Dr. Szentirmai László életkor is választ ad. ti. az mezőgazdasági tradíciókkal. Ez a tény azonban arra is egykoron mezőgazdasági fog- Sokkal kevésbé találjuk ezt felhívja figyelmünket, hogy laikozásúak aránya az élet- jellemzőnek, ha a családok a szegedi nagyüzemi munká- korrai növekszik. A 30 év összetételét a foglalkozás sok közel felét kitevő első- alattiaknak 5, az 51—60 évegenerációs munkáskategona seknek közel egyharmada ismunkába lépése pillanatában koiái befejezése után a mealigha rendelkezett bármi- zőgazdaságban kezdett dolmen munkáshagyomannyal, gozni. A fiatal korosztály 5 sokkal inkább a mezőgazda- százaléka azonban arra is sághoz való kötődés volt rá- felhívja a figyelmet, hogy ez juk jellemző. a folyamat még a 70-es évekElsősorban az ipari mun- be" is tartott, kás és a mezőgazdasági fog- Akik az iparban vagy más lalkozású családból való szár- ágazatokban, többnyire fizirnazás összefügg a szakmai kai munkakörben " kezdték végzettséggel és az életkor- munkájukat, nagyobb eséfsl. A mezőgazdasági szár- lyük volt arra, hogy magamaiású munkások között lé- sabb szakmai végzettséget nyegeaen magasabb arány- igénylő — közvetlen termeKönnyű házak, gyorsan felépítve Tökéletesített IMS-teclinológia - Szegeden is Az idén komplex építési A rendszert alkalmazásárendszerré válik a Jugoszlá- nak kezdetén némi idegenviában kidolgozott IMS- kedéssel fogadták szakmai technológia, amelyet a Bara- körökben is, kockázatosnak nyai Állami Építőipari Vál- tartva a műszaki megoldást; la lat a 70-es évek elején vá- tudniillik az IMS-épületek sárolt meg, s azóta is továbbfejleszt. Az új minősítés — komplex — azt jelenti, hogy azoknak az épületeknek, amelyeket e módszerrel emelnek, minden elemét, szerkezetét előre gyártják, hasonlóan a házgyári hátterű panelos építkezésekhez. Tartalék ivóvíz » A kajak- és kenusportra, horgászatra jó lehetőséget nyújtó alcsiszigeti holt Tiszaágat az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei és a városi tanács Szolnok tartalékivóvíznyerő helyéül jelölte ki. Készülő tervek szerint a holtágtól a Tisza jobb partján lévő városi vízműig nyomóvezetéket építenek. A víz kiemelésére, továbbítására szolgáló majdani szivattyútelep üzembe helyezésévei a holtág vizének cseréjét is megoldják. egyes elemeit a súrlódó fe lületekre ható húzó-feszítő erők tartják össze. A kétkedőket meggyőzte, amikor ezzel a technológiával megépítették az impozáns 26 szintes pécsi toronyházat, amely súlya egyébként 18 ezer tonna, fele anynyl sincs, mintha más eljárással készült volna. Azóta iskolák, óvodák, áruházak, kollégiumok, irodaházak sora épült az IMS-technológiával. A rendszer Baranyán kívül is szerzett híveket az építőiparban: Kaposvárott egyebek között az új kórházi tömb épül ezzel az eljárással, s tervezik alkalmazását Szegeden is. Fűtésszabályozó automata A Pécsi Távfűtő Vállalat automatikus fűtésszabályozókkal szereli fel a középületekben működő hőközpontjait. A nyáron, kora ősszel összesen százhúsz helyre — óvodák iskolák, intézmények, irodaházak hőközpontjaiba — építik be a hazai gyártmányú elektronikus műszereket, amelyek a külső hőmérséklethez és a szél erősségéhez igazodva szabályozzák az épületek fűtését. Az új automaták működtetésével jelentős mennyiségű energia takarítható meg, mivel mindig csak az előírt belső hőmérséklethez szükséges hőmennyiséget használják fel a hálózatból. A középületek fűtését éjszakára leállítja, s hajnalban megkezdi a felfűtést, így az ott dolgozók vagy tanulók reggel már meleg irodákba, tantermekbe léphetnek be. A több mint hétmillió forint értékű korszerűsítést még az idei fűtési szezon kezdetéig befejezik.