Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

4 Péntek, 1981. július 31. Csak indokoltan! A rugalmatlan gazdálko­dásból. a tartalékok kihasz­nálatlanságából eredő több­letkiadások nem fizettethe­tók meg a vásárlóval — ál­lapította meg az Országos Anyag- és Arhivatal egyik ellenőrzésének tanulsága­ként Az árhivatal ellen­őrei az Észak-magyarorszá­gi Kőbánya Vállalatnál egyebek között azt vizsgál­ták, hogy indokolt-e a vál­lalat áremelési szándéka. A vállalat a kapacitás kihasz­nálatlanságából származó többletköltségek miatt, illet­ve a nyereség pótlására egész évre számítva össze­sen 24 millió forinttal akar­ta emelni egyes termékei­nek árait. Ezzel az árhiva­tal nem értett egyet, mert véleménye szerint az ellen­tétes a VI. ötéves terv ár­politikáiéval. A nagyobb nyereséget ne áremeléssel érje el a vállalat, hanem az­zal. hogy jobban alkalmaz­kodjék a megváltozott nép­gazdasági körülményekhez, ez új piaci helyzethez. Az árhivatal álláspontjá­val az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium is egyetértett, fokozta ellenőr­zését. és az Észak-magyaror­szági Kőbánya Vállalatéhoz hasonló áremelési szándékot hiúsított meg a Dél-magyar­országi Kőbánya Vállalat­nál. valamint a Beton- és Vasbetonipari Műveknél. ­Tapasztalattal, szakértelemmel A társadalombiztosítás ügyintézőinek munkájáról Ha megbetegszik az em­ber, nemcsak a család tag­jai, hanem jórészt az egész­ségügy dolgozói állnak „csa­tasorba". Adminisztratív in­tézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a munkából ki­Befejeződött a művelődés­elméleti nyári egyetem Sikeres továbbképző fórumok szociális biztonságukat szol­gáló ügyeit. Gazdaság és kultúra című telmezik. Pedig a munkakul- a két kurzuson az ország A vizsgalat fényt derített témakörben az elmúlt héten túra. az életmód kulturált- minden részéből. A TIT arra is, hogy a munkáltatók tizedszer rendezték meg a sága és sok más egyéb ösz- mintegy húsz nyári egvete­és az érintett dolgozók fi­gyelmét elkerülte egv sokak számára jótékony lehetőség. esett, keresőképtelenné vált Szociális és egyéb indokok­dolgozók anyagi támogatás­ban részesüljenek. Ezeket az ügyeket, valamint a gyer­mekápolást táppénz, a csa­ládi pótlék kiutalását az egyes munkahelyek társada­lombiztosítási ügyintézői végzik. S hogy miként, mi- tevő. kérelmet lyen föltételek között, arra jogukkal! egy nemrégiben végzett föl- Az éremnek azonban mérés ad választ. A megyében mintegy száz­ötvenezer dolgozó társada­lombiztosítási ügyeit 387 ügyintéző látja el. Közülük kai a társadalombiztosítás megyei igazgatója kivételes ellátásra — táppénzre, gyer­mekápolási táppénzre, csalá­di pótlékra — adhat enge­délyt. A munkahelyek tehát bátrabban éljenek javaslat­előterjesztő van másik oldala is. A társada­lombiztosításnak a munkál­tatók és a dolgozók érdeke mellett szolgálnia kell a nép­gazdaság érdekelt ls. Már­17G-an függetlenített állás- pediB, eJ akk?r sikerülhet, ban vannak, tehát fő foglal­kozásuk ez. A tapasztalat szerint többségük nagy szak­értelemmel és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva látja el feladatát. A fölmé­rés azonban rávilágított ar­ra is: általában nem megfe­lelő körülmények között dolgoznak az ügyintézők. ha valóban csak azok veszik igénybe a táppénzeket, akik­nek betegsége ezt Indokolja. Helyes tehát, ha az egyes intézmények — mint ahogy erre példa is van —. rész­munkaidőben betegellenőrt foglalkoztatnak. Sajnos, szük­ség van munkájukra, mert közérdek, hogy föllépjünk a kiállításait, s kiránduláso­kon is voltak. Az MTA újszegedi Bioló­giai Központjában, a nyári egyetem előadásainak hely­színén tegnap, csütörtökön délben tartották a záróülést. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, a TIT megyei szervezetének ml tanfolyam munkáját. El­mondta, hogy a tematika a társadalom fontos kérdései­egésszé állott össze gazdaság és kultúra sokszálú kapcso­lata. Igen kevesen vannak, akik munkafegyelmet megsértők külön szobában intézik a beteg, rokkant vagy idős dolgozók sokszor bizalmas, „A szellem alakot ölt" Két szegedi könyvkiállításról 'Albert Karpnak, a kiváló Mihály, Kádas Lívia és tipográfusnak gondolatai fo- Hincz Gyula. Ady költemé­gadjék a Somogyi-könyvtár nyeit hogyan fordítja sze­* olvasótermében a Magyar cesszióba Nagy Sándor, exp­irodalom — Könyvművészet resszív kőrajzzá Baja Bene­~című kiállítás látogatóit, dek. lényegre törő rézkarccá .Azoknak a sokaknak a lel- Borsos Miklós, linóíoltokká ketedése — akik könyveket Haly Hároly László, aprólé­6zednek. nyomnak és kötnek, akik illusztrálják, tervezik és kiadják óket — nemesebb természetű. Nemcsak henye­kon tolirajzzá Karol Ond­recka. Juhász Gyula, József Attila és Radnóti mily szí­nesen szólal meg Szász End­rükért szednek és nyomnak, re tolla, Csernus Tibor kar­hanem örülnek, hogy segít­ségükkel a szellem alakot ölt." Irodalomnak ós könyv­nyomtatásnak, írónak és képzőművésznek „zenei ket­tősét" játssza el a Somogyi­colótüje, Buday György metszökése. és Kass János rajzszerszáma nyomán. S záróakkordként miként egé­szíti ki egymást egyetlen művész verse és rajza Kas­könyvtár kiállítása, amikor sák Lajos. Kondor Béla és Heltai Gáspártól Nagy Lász­lóig izgalmas keresztmetsze­tét nyújtja e partnerkapcso­latnak. S ha ez a tárlat tör­téneti keresztmetszet, akkor az MTESZ Technika Házá­nak tegnap megnyílt könyv­kiállítása az elmúlt év or­szágos versenyének díjazott termékeibűi, a nyomdák mű­Nagy László csodálatos kö­teteiben. A nyomdák elmúlt évi versenye kicsit szürkébbnek tűnik a Technika Házában látható anyagot szemlélve, mint a korábbi esztendők­ben. S nem elsősorban mű­faji tekintetben, hisz a könyvek mellett látni Itt vészi munkájának kereszt- plakátokat, posztereket, fall­metszetet reprezentálja naptárakat, lemezborítókat, Az 1700-as évektől kezdve bélyegeket, képeslapokat, ha­olyan köteteket választottak nem mindenekelőtt könyvek ki a Somogyi-könyvtár mun­katársai bemutatásra, me­lyek igényesen formáltak, tekintetében. A könyvcsiná­lús igencsak komplex tevé­kenység. nem ítélhető meg gazdagon illusztráltak. S ar- csupán a szépség oldaláról. ra is alkalmat adnak több kiadás egymás mellé helye­Legalább ennyire fontos a használhatóság, áttekinthető­aésével, hogy a különböző ség, precizitás, kezelhetőség, korok stílusaiba is bepillant- Mennyire másként haszna hasson az érdeklődő. Régi kötetek és hasonmáskiadvá­lunk egy képzőművészeti al­bumot, mint egy egyetemi nyok (az utóbbiak nosztal- tankönyvet, egy antológiát, giánk termékel is) vezetnek mint egy díszkiadást. egy el bennünket a hazai könyv- szótárat, mint egy regényt. nyomtatás első darabjaitól a legfrissebb kötetekig. Heltai Gáspár. Bornemlsz­sza Péter, Zrínyi Miklós, S mennyire más feltéte­le van egy magyar nyomdá­nak, ha külföldi megrende­lésre dolgozik, vagy ha hazai Gyöngyösi István, Dugonics tömegkönyvet készít. András. Kármán József, Fa­zekas Mihály. Csokonai Vi­téz Mihály jelzik az 1700-as évek és az 1800-as évek ele­jének igényes könyytermé­sét. Érdekes összehasonlíta­ni. mennyire másként köze­ledik Katona Bánk bánjának világához Borsos Miklós és Konecsni György: Arany Já­nos balladáihoz Zlchv Mi­ható. Buday György és Ber­ki Viola; Petőfi .verseihez Jaschnik Álmos, Reich Ká­rolv és Würtz Ádám; Ma­dách remekeihez Faranghy Jenő, Kákonyi István. Zichy Csemegék így is láthatók a bemutatón, csak ízelítő­ként említem A májmuni kódexet, a kétkötetes Faust­kladést. Nagy László Szárny és piramis című könyvét, a Paál László-albumot... Végül hadd Idézzem Heín­rlch Mann tanulságos gon­dolatát az olvasóterem fo­gadófaláról: . Aki jó könyve­ket szépen formál meg, az részt vesz a jövö kialakítá­siban. mert ..A ma könyvei a holnap tettei". Tandi Lajos és a táppénzcsalók ellen. Államunk sokat tesz a be­teg. rokkant és idős dolgozó emberek és hozzátartozóik anyagi biztonságáért. A tár­sadalombiztosítás ügyinté­zőinek nem kevés a szere­pük abban, hogy miként jutnak érvényre a szociális intézkedések. Érdemes tehát a munkahelyek vezetőinek is nagyobb figyelmet szen­telniük erre a munkára, s alkalomadtán, érdem szerint él ls Ismerni azt. Az ő kellő érdeklődésük, segítségadásuk is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ott dolgozók társadalom­biztosítási ügyeit még na­gyobb hozzáértéssel és tapin­tattal intézzék az erre hiva­tottak. Ch. A. Ta'álmány Magyar találmány, szalma­bálarendező- és -rakodó gép­sor gyártását kezdte meg a polgérdi Egyetértés Ter­melőszövetkezet kőszárhegyi lakatosüzeme. Az idén 17 bálarendezőt és hidraulikus bálarakodót készítenek az Agrotröszt megrendelésére. Az acélprofilból készülő berendezések a gabonabeta­karítás nehéz fizikai mun­kájától, a szalmabálák ösz­szegyűjtésétőt, felrakásától és kaziazásától mentesíti a mezőgazdasági munkásokat, A bálarendező közvetlenül a szalmabálázó géphez kap­csolva egy menet ben össze­gyűjti a 30 kilós szalmabá­lákat a tarlón, a rakodó­berendezés pedig pótkocsi­ra, illetve kazalba rakja azokat. Az ötletes munka­gépekkel szeptemberben or­szágos bemutatón ismer­kedhetnek meg a szakem­berek. a polgárdi Egyetértés Tsz-ben. szegedi művelődéselméleti szetevő bizonyítja e fogalom me közül a szegedi iker­nyári egyetemet. A kurzu- tágasságát, összetettségét, tanfolyamainak van legna­son 12 előadás hangzott el Gyakran előfordul még a gyobb tömeghatása, bázisa, gazdaság és kultúra össze- kultúra prakticista szemléle- Az előadásokat tartalmazó függéseiről, kölcsönhatásai- te. s nem kellően él társa- kiadványok igen_ népszerű­ről. A résztvevők megtekin- dalmunkban az a szemlélet, ek. a tanárképző főiskolá­tették a szabadtéri játékok hogy a termelő ember nyi- kon. egyetemi szakokon előadásait, az ünnepi hetek tottsága, műveltsége, kultu- ajánlott irodalomként sze­ráltsága egyre Inkább ter- repelnek. A szegedi fóru­melési tényező. Arról is be- mok népszerűségének elsőd­szélt, hogy illúziók helyett leges oka, hogv időszerű té­feladatainkat korunk társa- mákat tűz napirendre, a leg­dalmi valóságát elemezve frissebb problémákkal elé­kell kitűznünk, a haladás be megy a gyakorlatnak, el­által napirendre került vi-elméleti tisztázásra ad le­problémákkal kell foglal- hetőséget. Az előadások mel­kozni. Az innovációs kész- lett nagy sikere volt a két ségre felkészítés a közokta- ankétnak, melyet Czeizel „ tós és közművelődés alap- Endrével a tehetség bioló­feladatai közé tartozik, s e glai problémaköréről, illet­két területnek egymásra kell ve pándi Pál akadémikus­terate^ezi^l^kLzerűsl' 881 a kultÚra *ruvol,áról népmte.ők13 közSlS -.SK* —eztek. Különös hang­s~berek « M éS "t*"* ^TT "T *** ° mŰVelödésel­előadások során egységes rf- hJvta ff , a f'gyel™et- Az méleti nyári egyetemnek. előző évekhez hasonlóan a h a nöpművelés, 8zak. jubileumi muvelodeselmeleti . , , , ., nyári egyetem előadásai is Cherek egyetlen elméleti hasznos elméleti muníciók- továbbképzési fóruma. Összefoglalójában kiemel- kal gazdagították a résztve- Molnár Zoltán azt is el. te azokat a tényeket és fel- vőket- mondta, hogy jövőre a pe­adatokat. amelyekkel szá- ^ dagógiai kurzus a tanórán molniuk kell a közművelő- kívüli munka elméleti kér­dés mindennapi gyakorlati- Befejezte munkáját a TIT déseit tűzi napirendre. a bon. Szólt arról, hogy a szo- Csongrád megyei szervezeté- művelődéselméleti nyári cialista építés előrehaladté- nek két nyári egyeteme, a egyetem témája pedig o val párhuzamosan nem nö- pedagógusok és a közműve- kultúra és a politikai neve. vekedett a kultúra iránti lődésl szakemberek szegedi lés kapcsolata, illetve a köz­igény, a frontáttörést ezen a nyári továbbképző' fóruma, művelődés feladatainak téren még nem sikerült vég- Molnár Zoltán, a TIT me- elemzése a politikai művelt­rehajtanl. A kultúra fogai- gyei titkára elmondta, hogy ség fejlesztésében lesz. mát sokan leszűkitetten ér- mintegy 600-am»vettek részt j. L­A sublót díszei j Hag^lffnnyok „A hagyományos elrendezi- nyél, a tesönállók (testhezál- ken vett festett oldalú bög­su tápai parasztházbelső fő- lók), szatyorkák és blúzok, rék, komaedények, szentek, helye a szentsarok volt. A kötények és a botosok (fehér üvegpoharak, rejtött Máriák. kemencével átellenes sarok és csíkos harisnyák) kerültek, (üvegszekrénykében lévő Mé­ez. ahol az asztal és az azt Ennek a fióknak sarkában, ria kép), feszület. keretes, övező sarokpad állott. Fő- egy kis doboz.ban, volt helye taipas fényképek ezek. arae­helynek számított a sublót is, a gyöngykalárizsnak és más Ivek ízléses formában sora­amely az utcai végfalhoz si- ékszernek is Négyfiókos sul> koztak. Mivel a házbelsőt mulo egyik sarokpad es az lót ese:ében a ^^^ egykor évente ismét szentel­ágy (Tápén kolédia) volt. A sublót Bókjaiban ruhákat kapott helyet az ember ga­tartottak. A fölsőben az asz- tyája (négy-. 111. hatszélgatyék szony fejre, vállra való kis ezek, amelyeket ünnepre vi­és nagyselyem kendőit, a r., . fij,,, . __ . . _ mohár és a berlinerkendőket. a le"ldK)' az ingeK- az Ugyanott volt a helye a ezüstgombsoros lajbi és a va­kontyfüsünek, a fityulának, sárnaplós pelőcés nadrág. A az imakönyveknek, a család negyedik, ilyenképpen legal­iratainak az embör ünneplős só fl6kba a mán(lorolt lepe. kalapjának es a kis batyuba _ kötött, összespórolt pénznek. dok- 8ub,ót k°léda teritok. Amire vigyáztak. Ezért a sub- a l^hang és más fehér anya­lót fölső fiókja zárhatóra ké- ROk kaptak helyet. A mángu­latlan ruhadarabokat a — fő­helyről az ajtó mögötti sarok­ba került — menyasszonyi ládában tartották. A meny­asszonyi láda helyén, a múlt század végétől a sublót szol­gált. Mivel a ládát naponta szült, kulcsát a háziasszonyok jól elrejtették. Költőpénz gyanánt egy-két papírpénzt a sublótterítő alatt, aprópénzt pedig az egyik bögrében, a sublót tetején tartottak. A második fiókba az asszony alsó és fölső szok­ták. csakis szentelt tárgy ke­rülhetett a sublót tetejére, elsősorban dísznek. Ám vala­mennyinek volt funkciója is. A komaedényekben a gyerök­égyas komaasszonynak vitték a csirkelevest, a paprikást. A két edény egymásra tehető volt, amelyre egy-két lekvá­ros fánkot tettek. Főként az „Emlék" feliratos bögréket vették szívesen a legények a lányoknak, búcsúfiaként — e bögrét a régi tápaiak sétyéra­bögrének is nevezték, bár ajándékozásuk nem Jelentett jegyességet. A domború dí­szítésű bögréket gyermekek­Űt fiehen szülte borjú „ötös ilcrelc Magyartarka tehenek Hols­tein-fríz borjakat ellettek a Vasalján, a Pinka menti Tsz­ben. Hazánkban először si­került ezt a biológiai „cso­dát" műtét nélkül egy te­henészetben megvalósítani. Amerikai és nyugatnémet ta­pasztalatok alapján a gaz­daság egyik Holstein-fríz te­henének méhéből a megter­mékenyült petesejteket — az úgynevezett zigótákat — A gazdaság legjobb Hols­tein-fríz bikájának és te­henének tulajdonságait örök­lő, öt anya szülte „ötös ik­rek" négy üsző és egy bika­borjú. Az állatok épek, egészségesek, s mivel világ­ra jöttük óta eltelt egy hét, már bizonyosan életképe­sek. A műtét nélküli zigótaát­Ültetés elterjedése erősen kimosták, s a magyartarka meggyorsíthatja hazánkban a tehenek méhébe ültették át. kívánt fajtaváltást, hiszen a összesen kilenc tehén vem- , , .... .... hesült meg így, s ezek kö- ™gyartarka oezok utodja­zül öt ki is hordta a bor- ként tiszta veru Holstein­jük fríz borjú születhet. fölnyitották - hogy belőle r,ek v4tték a "Ü16k; de egv" valamit kivegyenek, vagy te- ^snak ,* nagylányok ls, sze­gyenek bele annak tete- retetek jeléül. Ha n ^ermek­jére semmi sem került. Dí- kel ,kes®rV^zes lta"f szül szolgált rajta, valamint ~ lcfnkább wekM1 a az elején és a két oldalán. itta mert a színes virágfestés. A sublót bögréb6l ihatta. nem kért kettővel. legbecsesebb terítőjének szélére • csipkét varrtak vagy singölték. Erre csencsrös volt a radnai bö°re' kerültek a' csencsrösök vagy pmelyben aZ aprópénzt tar" töncsörék. Cserépből, illetve totlák ^ a *yerek- •«> az porcelánból készült, legin­kább híres búcsújáró helye­embor nem nyúlt bele. IfJ. Lele József Korszerűbb kapcsolók Élvilágítós kapcsolóval, lönfóle kombinációk — egv csengógombbal es jelzőiám- keretben több kapcsoló. Pás kapcsolóval kiegészített va8v kapcsoió és cluaalj pa. dugaljjal bővül lövőre a roa|tásu variációk - gyar. Kontakta Alkatrészgyár vil- .. , | lamosszerelési Kontálniux- ls- me'.vek szintén a I családja. Ezekben a hóna- iövő esztendőben kerülnek 1 pókban készülnek fel a kü. az üzletekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents