Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
4 Péntek, 1981. július 31. Csak indokoltan! A rugalmatlan gazdálkodásból. a tartalékok kihasználatlanságából eredő többletkiadások nem fizettethetók meg a vásárlóval — állapította meg az Országos Anyag- és Arhivatal egyik ellenőrzésének tanulságaként Az árhivatal ellenőrei az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatnál egyebek között azt vizsgálták, hogy indokolt-e a vállalat áremelési szándéka. A vállalat a kapacitás kihasználatlanságából származó többletköltségek miatt, illetve a nyereség pótlására egész évre számítva összesen 24 millió forinttal akarta emelni egyes termékeinek árait. Ezzel az árhivatal nem értett egyet, mert véleménye szerint az ellentétes a VI. ötéves terv árpolitikáiéval. A nagyobb nyereséget ne áremeléssel érje el a vállalat, hanem azzal. hogy jobban alkalmazkodjék a megváltozott népgazdasági körülményekhez, ez új piaci helyzethez. Az árhivatal álláspontjával az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is egyetértett, fokozta ellenőrzését. és az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatéhoz hasonló áremelési szándékot hiúsított meg a Dél-magyarországi Kőbánya Vállalatnál. valamint a Beton- és Vasbetonipari Műveknél. Tapasztalattal, szakértelemmel A társadalombiztosítás ügyintézőinek munkájáról Ha megbetegszik az ember, nemcsak a család tagjai, hanem jórészt az egészségügy dolgozói állnak „csatasorba". Adminisztratív intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a munkából kiBefejeződött a művelődéselméleti nyári egyetem Sikeres továbbképző fórumok szociális biztonságukat szolgáló ügyeit. Gazdaság és kultúra című telmezik. Pedig a munkakul- a két kurzuson az ország A vizsgalat fényt derített témakörben az elmúlt héten túra. az életmód kulturált- minden részéből. A TIT arra is, hogy a munkáltatók tizedszer rendezték meg a sága és sok más egyéb ösz- mintegy húsz nyári egveteés az érintett dolgozók figyelmét elkerülte egv sokak számára jótékony lehetőség. esett, keresőképtelenné vált Szociális és egyéb indokokdolgozók anyagi támogatásban részesüljenek. Ezeket az ügyeket, valamint a gyermekápolást táppénz, a családi pótlék kiutalását az egyes munkahelyek társadalombiztosítási ügyintézői végzik. S hogy miként, mi- tevő. kérelmet lyen föltételek között, arra jogukkal! egy nemrégiben végzett föl- Az éremnek azonban mérés ad választ. A megyében mintegy százötvenezer dolgozó társadalombiztosítási ügyeit 387 ügyintéző látja el. Közülük kai a társadalombiztosítás megyei igazgatója kivételes ellátásra — táppénzre, gyermekápolási táppénzre, családi pótlékra — adhat engedélyt. A munkahelyek tehát bátrabban éljenek javaslatelőterjesztő van másik oldala is. A társadalombiztosításnak a munkáltatók és a dolgozók érdeke mellett szolgálnia kell a népgazdaság érdekelt ls. Már17G-an függetlenített állás- pediB, eJ akk?r sikerülhet, ban vannak, tehát fő foglalkozásuk ez. A tapasztalat szerint többségük nagy szakértelemmel és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva látja el feladatát. A fölmérés azonban rávilágított arra is: általában nem megfelelő körülmények között dolgoznak az ügyintézők. ha valóban csak azok veszik igénybe a táppénzeket, akiknek betegsége ezt Indokolja. Helyes tehát, ha az egyes intézmények — mint ahogy erre példa is van —. részmunkaidőben betegellenőrt foglalkoztatnak. Sajnos, szükség van munkájukra, mert közérdek, hogy föllépjünk a kiállításait, s kirándulásokon is voltak. Az MTA újszegedi Biológiai Központjában, a nyári egyetem előadásainak helyszínén tegnap, csütörtökön délben tartották a záróülést. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, a TIT megyei szervezetének ml tanfolyam munkáját. Elmondta, hogy a tematika a társadalom fontos kérdéseiegésszé állott össze gazdaság és kultúra sokszálú kapcsolata. Igen kevesen vannak, akik munkafegyelmet megsértők külön szobában intézik a beteg, rokkant vagy idős dolgozók sokszor bizalmas, „A szellem alakot ölt" Két szegedi könyvkiállításról 'Albert Karpnak, a kiváló Mihály, Kádas Lívia és tipográfusnak gondolatai fo- Hincz Gyula. Ady költemégadjék a Somogyi-könyvtár nyeit hogyan fordítja sze* olvasótermében a Magyar cesszióba Nagy Sándor, expirodalom — Könyvművészet resszív kőrajzzá Baja Bene~című kiállítás látogatóit, dek. lényegre törő rézkarccá .Azoknak a sokaknak a lel- Borsos Miklós, linóíoltokká ketedése — akik könyveket Haly Hároly László, aprólé6zednek. nyomnak és kötnek, akik illusztrálják, tervezik és kiadják óket — nemesebb természetű. Nemcsak henyekon tolirajzzá Karol Ondrecka. Juhász Gyula, József Attila és Radnóti mily színesen szólal meg Szász Endrükért szednek és nyomnak, re tolla, Csernus Tibor karhanem örülnek, hogy segítségükkel a szellem alakot ölt." Irodalomnak ós könyvnyomtatásnak, írónak és képzőművésznek „zenei kettősét" játssza el a Somogyicolótüje, Buday György metszökése. és Kass János rajzszerszáma nyomán. S záróakkordként miként egészíti ki egymást egyetlen művész verse és rajza Kaskönyvtár kiállítása, amikor sák Lajos. Kondor Béla és Heltai Gáspártól Nagy Lászlóig izgalmas keresztmetszetét nyújtja e partnerkapcsolatnak. S ha ez a tárlat történeti keresztmetszet, akkor az MTESZ Technika Házának tegnap megnyílt könyvkiállítása az elmúlt év országos versenyének díjazott termékeibűi, a nyomdák műNagy László csodálatos köteteiben. A nyomdák elmúlt évi versenye kicsit szürkébbnek tűnik a Technika Házában látható anyagot szemlélve, mint a korábbi esztendőkben. S nem elsősorban műfaji tekintetben, hisz a könyvek mellett látni Itt vészi munkájának kereszt- plakátokat, posztereket, fallmetszetet reprezentálja naptárakat, lemezborítókat, Az 1700-as évektől kezdve bélyegeket, képeslapokat, haolyan köteteket választottak nem mindenekelőtt könyvek ki a Somogyi-könyvtár munkatársai bemutatásra, melyek igényesen formáltak, tekintetében. A könyvcsinálús igencsak komplex tevékenység. nem ítélhető meg gazdagon illusztráltak. S ar- csupán a szépség oldaláról. ra is alkalmat adnak több kiadás egymás mellé helyeLegalább ennyire fontos a használhatóság, áttekinthetőaésével, hogy a különböző ség, precizitás, kezelhetőség, korok stílusaiba is bepillant- Mennyire másként haszna hasson az érdeklődő. Régi kötetek és hasonmáskiadválunk egy képzőművészeti albumot, mint egy egyetemi nyok (az utóbbiak nosztal- tankönyvet, egy antológiát, giánk termékel is) vezetnek mint egy díszkiadást. egy el bennünket a hazai könyv- szótárat, mint egy regényt. nyomtatás első darabjaitól a legfrissebb kötetekig. Heltai Gáspár. Bornemlszsza Péter, Zrínyi Miklós, S mennyire más feltétele van egy magyar nyomdának, ha külföldi megrendelésre dolgozik, vagy ha hazai Gyöngyösi István, Dugonics tömegkönyvet készít. András. Kármán József, Fazekas Mihály. Csokonai Vitéz Mihály jelzik az 1700-as évek és az 1800-as évek elejének igényes könyytermését. Érdekes összehasonlítani. mennyire másként közeledik Katona Bánk bánjának világához Borsos Miklós és Konecsni György: Arany János balladáihoz Zlchv Miható. Buday György és Berki Viola; Petőfi .verseihez Jaschnik Álmos, Reich Károlv és Würtz Ádám; Madách remekeihez Faranghy Jenő, Kákonyi István. Zichy Csemegék így is láthatók a bemutatón, csak ízelítőként említem A májmuni kódexet, a kétkötetes Faustkladést. Nagy László Szárny és piramis című könyvét, a Paál László-albumot... Végül hadd Idézzem Heínrlch Mann tanulságos gondolatát az olvasóterem fogadófaláról: . Aki jó könyveket szépen formál meg, az részt vesz a jövö kialakításiban. mert ..A ma könyvei a holnap tettei". Tandi Lajos és a táppénzcsalók ellen. Államunk sokat tesz a beteg. rokkant és idős dolgozó emberek és hozzátartozóik anyagi biztonságáért. A társadalombiztosítás ügyintézőinek nem kevés a szerepük abban, hogy miként jutnak érvényre a szociális intézkedések. Érdemes tehát a munkahelyek vezetőinek is nagyobb figyelmet szentelniük erre a munkára, s alkalomadtán, érdem szerint él ls Ismerni azt. Az ő kellő érdeklődésük, segítségadásuk is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ott dolgozók társadalombiztosítási ügyeit még nagyobb hozzáértéssel és tapintattal intézzék az erre hivatottak. Ch. A. Ta'álmány Magyar találmány, szalmabálarendező- és -rakodó gépsor gyártását kezdte meg a polgérdi Egyetértés Termelőszövetkezet kőszárhegyi lakatosüzeme. Az idén 17 bálarendezőt és hidraulikus bálarakodót készítenek az Agrotröszt megrendelésére. Az acélprofilból készülő berendezések a gabonabetakarítás nehéz fizikai munkájától, a szalmabálák öszszegyűjtésétőt, felrakásától és kaziazásától mentesíti a mezőgazdasági munkásokat, A bálarendező közvetlenül a szalmabálázó géphez kapcsolva egy menet ben összegyűjti a 30 kilós szalmabálákat a tarlón, a rakodóberendezés pedig pótkocsira, illetve kazalba rakja azokat. Az ötletes munkagépekkel szeptemberben országos bemutatón ismerkedhetnek meg a szakemberek. a polgárdi Egyetértés Tsz-ben. szegedi művelődéselméleti szetevő bizonyítja e fogalom me közül a szegedi ikernyári egyetemet. A kurzu- tágasságát, összetettségét, tanfolyamainak van legnason 12 előadás hangzott el Gyakran előfordul még a gyobb tömeghatása, bázisa, gazdaság és kultúra össze- kultúra prakticista szemléle- Az előadásokat tartalmazó függéseiről, kölcsönhatásai- te. s nem kellően él társa- kiadványok igen_ népszerűről. A résztvevők megtekin- dalmunkban az a szemlélet, ek. a tanárképző főiskolátették a szabadtéri játékok hogy a termelő ember nyi- kon. egyetemi szakokon előadásait, az ünnepi hetek tottsága, műveltsége, kultu- ajánlott irodalomként szeráltsága egyre Inkább ter- repelnek. A szegedi fórumelési tényező. Arról is be- mok népszerűségének elsődszélt, hogy illúziók helyett leges oka, hogv időszerű téfeladatainkat korunk társa- mákat tűz napirendre, a legdalmi valóságát elemezve frissebb problémákkal elékell kitűznünk, a haladás be megy a gyakorlatnak, eláltal napirendre került vi-elméleti tisztázásra ad leproblémákkal kell foglal- hetőséget. Az előadások melkozni. Az innovációs kész- lett nagy sikere volt a két ségre felkészítés a közokta- ankétnak, melyet Czeizel „ tós és közművelődés alap- Endrével a tehetség biolófeladatai közé tartozik, s e glai problémaköréről, illetkét területnek egymásra kell ve pándi Pál akadémikusterate^ezi^l^kLzerűsl' 881 a kultÚra *ruvol,áról népmte.ők13 közSlS -.SK* —eztek. Különös hangs~berek « M éS "t*"* ^TT "T *** ° mŰVelödéselelőadások során egységes rf- hJvta ff , a f'gyel™et- Az méleti nyári egyetemnek. előző évekhez hasonlóan a h a nöpművelés, 8zak. jubileumi muvelodeselmeleti . , , , ., nyári egyetem előadásai is Cherek egyetlen elméleti hasznos elméleti muníciók- továbbképzési fóruma. Összefoglalójában kiemel- kal gazdagították a résztve- Molnár Zoltán azt is el. te azokat a tényeket és fel- vőket- mondta, hogy jövőre a peadatokat. amelyekkel szá- ^ dagógiai kurzus a tanórán molniuk kell a közművelő- kívüli munka elméleti kérdés mindennapi gyakorlati- Befejezte munkáját a TIT déseit tűzi napirendre. a bon. Szólt arról, hogy a szo- Csongrád megyei szervezeté- művelődéselméleti nyári cialista építés előrehaladté- nek két nyári egyeteme, a egyetem témája pedig o val párhuzamosan nem nö- pedagógusok és a közműve- kultúra és a politikai neve. vekedett a kultúra iránti lődésl szakemberek szegedi lés kapcsolata, illetve a közigény, a frontáttörést ezen a nyári továbbképző' fóruma, művelődés feladatainak téren még nem sikerült vég- Molnár Zoltán, a TIT me- elemzése a politikai műveltrehajtanl. A kultúra fogai- gyei titkára elmondta, hogy ség fejlesztésében lesz. mát sokan leszűkitetten ér- mintegy 600-am»vettek részt j. LA sublót díszei j Hag^lffnnyok „A hagyományos elrendezi- nyél, a tesönállók (testhezál- ken vett festett oldalú bögsu tápai parasztházbelső fő- lók), szatyorkák és blúzok, rék, komaedények, szentek, helye a szentsarok volt. A kötények és a botosok (fehér üvegpoharak, rejtött Máriák. kemencével átellenes sarok és csíkos harisnyák) kerültek, (üvegszekrénykében lévő Méez. ahol az asztal és az azt Ennek a fióknak sarkában, ria kép), feszület. keretes, övező sarokpad állott. Fő- egy kis doboz.ban, volt helye taipas fényképek ezek. araehelynek számított a sublót is, a gyöngykalárizsnak és más Ivek ízléses formában soraamely az utcai végfalhoz si- ékszernek is Négyfiókos sul> koztak. Mivel a házbelsőt mulo egyik sarokpad es az lót ese:ében a ^^^ egykor évente ismét szentelágy (Tápén kolédia) volt. A sublót Bókjaiban ruhákat kapott helyet az ember gatartottak. A fölsőben az asz- tyája (négy-. 111. hatszélgatyék szony fejre, vállra való kis ezek, amelyeket ünnepre viés nagyselyem kendőit, a r., . fij,,, . __ . . _ mohár és a berlinerkendőket. a le"ldK)' az ingeK- az Ugyanott volt a helye a ezüstgombsoros lajbi és a vakontyfüsünek, a fityulának, sárnaplós pelőcés nadrág. A az imakönyveknek, a család negyedik, ilyenképpen legaliratainak az embör ünneplős só fl6kba a mán(lorolt lepe. kalapjának es a kis batyuba _ kötött, összespórolt pénznek. dok- 8ub,ót k°léda teritok. Amire vigyáztak. Ezért a sub- a l^hang és más fehér anyalót fölső fiókja zárhatóra ké- ROk kaptak helyet. A mángulatlan ruhadarabokat a — főhelyről az ajtó mögötti sarokba került — menyasszonyi ládában tartották. A menyasszonyi láda helyén, a múlt század végétől a sublót szolgált. Mivel a ládát naponta szült, kulcsát a háziasszonyok jól elrejtették. Költőpénz gyanánt egy-két papírpénzt a sublótterítő alatt, aprópénzt pedig az egyik bögrében, a sublót tetején tartottak. A második fiókba az asszony alsó és fölső szokták. csakis szentelt tárgy kerülhetett a sublót tetejére, elsősorban dísznek. Ám valamennyinek volt funkciója is. A komaedényekben a gyerökégyas komaasszonynak vitték a csirkelevest, a paprikást. A két edény egymásra tehető volt, amelyre egy-két lekváros fánkot tettek. Főként az „Emlék" feliratos bögréket vették szívesen a legények a lányoknak, búcsúfiaként — e bögrét a régi tápaiak sétyérabögrének is nevezték, bár ajándékozásuk nem Jelentett jegyességet. A domború díszítésű bögréket gyermekekŰt fiehen szülte borjú „ötös ilcrelc Magyartarka tehenek Holstein-fríz borjakat ellettek a Vasalján, a Pinka menti Tszben. Hazánkban először sikerült ezt a biológiai „csodát" műtét nélkül egy tehenészetben megvalósítani. Amerikai és nyugatnémet tapasztalatok alapján a gazdaság egyik Holstein-fríz tehenének méhéből a megtermékenyült petesejteket — az úgynevezett zigótákat — A gazdaság legjobb Holstein-fríz bikájának és tehenének tulajdonságait öröklő, öt anya szülte „ötös ikrek" négy üsző és egy bikaborjú. Az állatok épek, egészségesek, s mivel világra jöttük óta eltelt egy hét, már bizonyosan életképesek. A műtét nélküli zigótaátÜltetés elterjedése erősen kimosták, s a magyartarka meggyorsíthatja hazánkban a tehenek méhébe ültették át. kívánt fajtaváltást, hiszen a összesen kilenc tehén vem- , , .... .... hesült meg így, s ezek kö- ™gyartarka oezok utodjazül öt ki is hordta a bor- ként tiszta veru Holsteinjük fríz borjú születhet. fölnyitották - hogy belőle r,ek v4tték a "Ü16k; de egv" valamit kivegyenek, vagy te- ^snak ,* nagylányok ls, szegyenek bele annak tete- retetek jeléül. Ha n ^ermekjére semmi sem került. Dí- kel ,kes®rV^zes lta"f szül szolgált rajta, valamint ~ lcfnkább wekM1 a az elején és a két oldalán. itta mert a színes virágfestés. A sublót bögréb6l ihatta. nem kért kettővel. legbecsesebb terítőjének szélére • csipkét varrtak vagy singölték. Erre csencsrös volt a radnai bö°re' kerültek a' csencsrösök vagy pmelyben aZ aprópénzt tar" töncsörék. Cserépből, illetve totlák ^ a *yerek- •«> az porcelánból készült, leginkább híres búcsújáró helyeembor nem nyúlt bele. IfJ. Lele József Korszerűbb kapcsolók Élvilágítós kapcsolóval, lönfóle kombinációk — egv csengógombbal es jelzőiám- keretben több kapcsoló. Pás kapcsolóval kiegészített va8v kapcsoió és cluaalj pa. dugaljjal bővül lövőre a roa|tásu variációk - gyar. Kontakta Alkatrészgyár vil- .. , | lamosszerelési Kontálniux- ls- me'.vek szintén a I családja. Ezekben a hóna- iövő esztendőben kerülnek 1 pókban készülnek fel a kü. az üzletekbe.