Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

Csütörtök, 1981. július 30. 3 Milyen tejet iszunk? Három éve, hogy a KNEB felmérte a hazai tejtermelésipari feldolgozás és a fogyasztás alakulásának helyzetét Az 1978-as év országos hatáskörű felmérései rámutattak, hogy gyorsítani kell a nagy- és kisüzemi fejőberendezések szervizellátásának korszerűsítését, hűtőberendezéssel ellátását a tejfeldolgozó kapacitások bővítésének ütemes megvalósítását a lakosság igényeinek megfelelő ízesített-savanyított sajtkészítmények gyártását a bakterológiai tisztaság javítását Biztosítani kell az üzletekben előírt választékminimumot nyitástól zárásig, a vendéglátóipar választékában pedig legyenek tejételek és tejtermékek. Az idén a KNEB-et a MÉM tájékoztatta az 1978as alapvizsgálatok megtett intézkedéseiről és az eredményekről. Az eltelt időszakban sok területen születtek jó eredmények. de vannak még alapos felülvizsgálásra. változásra váró feladatok is, * Az 1976-ban hozott kormányhatározat eredményeképpen a tejtermelés dinamikusan, évi 5,6 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági nagyüzemekben termelt tej fizikai tisztasága elérte a 92 százalékot, az ország tehénállománya pedig ez év I. negyedévére tbc-mentessé vált. Ennek ellenére a bakteriológiai szennyezettség körül vannak még bajok. Az ideális az 500 ezer sejt/ml csíraszámú tej lenne^ ami egyben azt is jelenti, hogy lényegesen alacsonyabb lenne a magas sterilizálási költség, hosszabbodna az eltarthatósági idő. és többféle nagy értékű sajtot lehetne előállítani. Ettől azonban még messze vagyunk: az elegytejek 40 százaléka első osztályú, 45 százaléka másodosztályú, 15 százaléka pedig harmadosztályú. Kutatva az okokat, mindezek az állategészségügyi és takarmányozási követelmények be nem tartására is visszavezethetők. A termékszerkezet a magasabb feldolgozottságé, keresettebb termékek irányába változott: 25 úi tejterméket hoztak forgalomba. • Ami szinte minden embert érint, a zacskós tej, illetve annak csomagolása. A boltban hányszor bosszankodtunk már azon. hogy mire a pénztárhoz érünk, tejcsoppek jelzik utunkat. Ar- ! ról nem beszélve, hogy a I késői vásárlók (márpedig > ilyenek is sokan vagyunk), I már nem kapnak tejet, vi- | szont a selejtes, rossz csomagolás miatt ládányi „jó" tej vész kárba. És már itt vagyunk a következő problémánál. A vállalatok, az AFÉSZ-ek a boltokat kategóriákba sorolták és meghatározták a választékminimumot. A felmérések1 során azonban jócskán akadt olyan üzlet, ahol nemhogy a választék nem volt meg. de azt sem tudták megmondani az üzletvezetők, mit is kellene tartaniuk. Sokfelé nincs megfelelő hűtőkapacitás. Keleten és Nyugaton egyarant megtalálható éttermekben, presszókban. sót bárokban is a tej. Nálunk többnyire a KÖZÉRT-boltokra korlátozódik. Pedig igény valószínű lenne hazánkban is arra, hogy üdítő ital vagy éppen szeszes ital helyett tejet innánk. De éppúgy vonatkozik ez az éttermekre is. ahol a különböző húsféleségek mellett nem ártana tejtermékekből sem a választék. (Ha csak az árát vesszük figyelembe: a húsfehérje 1 kg-ja 450 Ft, a tejfehérjéből 1 kg 150 Ft.) mintegy 35 százaléka részesül. Megközelítőleg 300 ezer gyermeket érint, és körülbelül 600 ezret nem. Ez a megkülönböztetés ma már alig indokolt, a szociálpolitikai követelmények szem előtt tartásával felül kellene vizsgálni. Az iskolatej-akció — sajnos — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kívánt mértékben. Szükségessége különösebben indoklásra nem szorul. Az ifjúsági szervezetek: úttörőszövetség, KISZ figyelmébe ajánljuk ... Az itt elmondottak természetesen nem terjednek ki minden részletre, de a lényegesebb eredményeket, problémákat érintik. Mindebből érzékelhető: itt bizony még sok a tennivaló. O. É. Fiatalok a műszaki fejlesztésért Fiatalok a műszaki fejlesztésért gondolat jegyében 200 fiatal szakember tanácskozott három napon át Egerben. A szerdán befejeződött eszmecserén a pótlólagos automatizálás lehetőségeit, megvalósításának időszerű kérdéseit vitatták meg. Mint többek között hangoztatták, a pótlólagos automatizálásnak napjainkban különös jelentőséget adnak a következő évek korlátozott beruházási lehetőségei. A meglevő berendezések pótlólagos automatizálásával ugyanis lényegesen olcsóbban lehet javítani a termelékenységet. mint új beruházással. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Oiplomaátadó ünnepség Szerdán ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémián idén végzett hallgatóinak. Az ünnepségen részt vett Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, megjelentek a párt, az állami és társadalmi szervek vezető képviselői. A honvédelmi államtitkár fogadása és a Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek ez alkalomból kiadott parancsát, majd Lantódi József vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka átnyújtotta a diplomákat. Ezt követően Utassy László őrnagy a végzett hallgatók nevében szólt. Az ünnepi esemény az Internacionálé hangjaival ért véget. áslakások Örömök és gondok körülötte örül, aki megkapja a lakáskiutalót. de még boldogabb, aki már költözhet új otthonába. Így az elmúlt tervidőszakban 2 ezer 132 olyan család boldogságáról számolhattunk volna be. aki a leggyorsabb akció keretében jutott összkomforthoz. Ugyanis az V. ötéves tervben ennyi munkáslakás épült Csongrád megyében. Hozzátehetjük, ez 132-vel több, mint amennyit a tanácsok, vállalatok. tömegszervezetek terveztek. A legtöbb. 1252 Szegeden készült, a további sorrend pedig: Hódmezővásárhely 540, Szentes 216. Makó 94, Csongrád 30. 1. Hamarosan tízéves jubileumát lehet ünnepelni ennek a lakásépítési akciónak. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberében hozott határozatot a munkások lakáshelyzetének 'javítására. Ekkor a megye két legnagyobb városában. Szegeden és Hódmezővásárhelyen megkezdték a szervezést, összefogtak a szocialista brigádok. üzemek, a szakszervezet. a tanácsok... És a negyedik ötéves tervben Szegeden 318, Hódmezővásárhelyen 268 munkáslakás avatásán durranhatott a pezsgősüveg. Ma már köztudott mindenki előtt. hogy milyen előnyt jelent, ha valaki megkapja a vállalattól a támogatást. Nem többet és nem kevesebbet mint azt. hogy általában egy éven belül zsebre vághatja úi otthonának kulcsát. Amikor ezrek és ezrek várnak, kopogtatnak a tanácsoknál, ez óriási előny. Az évek során szép ' történet kerekedett a munkáslakás-építésből, de a tapasztalatokból az is kiderül, hogy az örömök és a gondok ikertestvérként együtt vannak. Minden vállalati igazgató, szövetkezeti elnök egyetért azzal, hogy a lakástámogatás lehetőséget is adott a kezükbe, megtarthatják a jó szakmunkásokat. javíthatják a munkafegyelmet, növelhetik a vállalati demokráciát... Éppen ezért évről évre emelkedett a munkáslakás-énítésben részt vevő vállalatok aránya és pénze. Például amíg 1973ban 120 vállalatnak csak 28 milliója volt, 1976-ban már 160 üzem 60 millió forintot tudott előteremteni. Amikor pedig a megye öt városára kiterjedt ez a mozgalom, szélsebesen duzzadt az építtetők tábora. Persze azt nem szabad elfeledni, és a szervezés erőfeszítései során ez a kérdés mindig előbukkant; Csongrád megyében kevés az önálló vállalat, üzem. Több tucat olyan gyáregység működik, ami elszakíthatatlan köldökzsinóron függ a központtól így gyakran előfordult, önállóan nem tudtak elegendő pénzalapot, teremteni a munkáslakás-építéshez. Ezenkívül: hiába a legjobb a hitelfeltétel, magas a támogatás öszszege, mégis a pénzügyi szakemberek azt mondják, és a felmérések azt igazolják. a legjobban eladósodott emberek a munkáslakás-tulajdonosok. Az ő anyagi „leterheltségük" a legnagyobb, így aztán a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa nemegyszer felvetette. a drága paneltechnika mellett keressék az olcsóbb építési megoldásokat. Eddig csak Hódmezővásárhelyen sikerült a CSOMIÉP csúszózsalus technológiájával házat teremteni kisebb költséggel. Ott a lakás 40—50 ezer forinttal olcsóbb, mint a házgyári. Nem szólva arról, hogy ez a technika módot ad a házilagos besegítésre, a barátok, brigádtagok kalákájára is. A vásárhelyi mérleggyár és a CSOMIÉP együttműködése azért sem vált népszerű példává, mert időközben a nagyarányú lakóház-felújítások miatt a vásárhelyi építők erejének nagy részét Szegeden kötötték le. így nincs elegendő kapacitás, a csúszózsalus kivitelezésre. I Ma is érvényben van az az 1951-ben hozott határozat, amely szerint 16 városunkban csecsemötejet kapnak hatéves korukig a gyermekek. Ebben a kedvezményben. az. ország laüttjü aganak Érkeznek a tutajok Somogyi Károlyné felvételei „Szálfákból, farönkökből összeállított űszólétesítmény" — így szerepel a hajózási szabályzatban az a vízi jármű, amit egyszerűen esak tutajnak nevezünk —. ha egyáltalán látjuk valahol. Ösi mesterség a tutajozás, kevesen ismerik már, de a DEFAG fűrészüzemének dolgozói biztonsággal kezelik a csáklyát, ha megérkezik egv szállítmány a Tisza ártéri erdeiből. Évente 5—6 ezer köbméter farönk úszik le a tápéi komp melletti kikötőbe, néhány órás vízi út után teherautókon szállítják a telepre. Képeink a tutaj szétszedésének néhány mozzanatáról készültek. 2. a munkáslakások elosztásánál ne a gyári pártszervezet. KISZ-szervezet és gazdasági vezető döntése érvényesüljön." (Taurus Gumigyár.) „A lakáshivatal sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja a véleményünk szerint megalapozott vállalati sorrendet, és olyan vállalati dolgozók anyagi támogatására szólít fel. akiknek segítése a kollektíva, munkatársaink körében visszatetszést váltanak ki... Nem lát*uk biztosítottnak a munkáslakás-akció eddigi erkölcsi, politikai tartalmának, demokratizmusának érvényesülését." (Volán 10. sz. Vállalat.) „Szakszervezeti bizottságunk számára érthetetlen, hogy a lakáshivatal négy olyan dolgozó munkáslakásépítéséhez kérte a támogatást, akik az szb-nél egyáltalán nem is jelentkeztek igénnyel. Gyárunkban a jelentkezés nyilvános, megfelelő fórumokon megtárgyalásra és elfogadásra kerül." (Textilművek.) 3. Nos. milyen az úi helyzet? A jelenlegi rendszerben a leendő munkáslakás-tulajdonosokat is besorolják az OTP-lakásigénylők közé. Így természetesen előfordul, hogy az egyik vállalat négy 2 gyermekes dolgozója kap lakást, míg a másik cégtől nyolc egyedülálló nem jut új otthonhoz. Pedig támogatja a vállalat, de az anyagi helyzete, szociális körülményeik az össztársadalmi szempontból nem teszik indokolttá, hogy ilyen előnyt élvezzenek. Nem vitatható, hogy az új elosztási rend sokkal demokratikusabb egy-egy településen, hiszen az összes jelentkező anyagi és társadalmi helyzetét mérlegelik. Persze, előfordul így. hogy egy-egy vállalat érdeke háttérbe szorul. A teljes képhez tartozik. hogy korábban az is „hajtott" a munkáslakásra, akinek üdülője, gépkocsija, jelentős összegű takarékbetétje volt. Most tehát a vállalat dönti el, kinek ad pénzt, a lakáshivatal pedig arról határoz, kinek ad lakást — és akinél a két vélemény nem ütközik. az kapja a munkáslakást. 4. Ám illik még másról is szólni. Amikor 1977-ben megváltozott a munkaslakás-elosztás rendje. többször emlegettük az érdekellentétet a vállalatok és a tanácsok között. Korábban az SZMT. az üzem „osztotta" a lakást, négy éve pedig a hivatal. Ekkor születtek 1 a következő vélemények: „Azt tapasztaljuk, hogy a lakáshivatal az amúgy is igényjogosultak részére kiutalt lakásokat kívánja munkáslakásként szerepeltetni. Minthogy a . hosszú lejáratú hitelkeret felosztása a gyári négyszög hatáskörébe tartozik, megengedhetetlen, hogy Napjainkban a vállalatok általában egyre jobban figyelembe veszik a társad mi helyzetet és követélményrendszert, és olvan dolgozóknak helyezi kilátásba a támogatást, akik a legjobban rászorulnak erre. illetve nagy eséllyel versenyezhetnek a lakáshivatalban a többi állampolgárral együtt. A hivatal környezettanulmánynyal kéri az igénylést, és így a javaslatok is körültekintőbbek. A VI. ötéves tervben az előirányzat szerint 2 ezer munkáslakás építésére nyílik lehetőség. Természetesen a korábbi időszakhoz hasonlóan a tervek most is túlteljesíthetők. A feltételek annyiban változtak, hogy a városokon kívül Kisteleken. Sándorfalván, Szatvmazon, Mórahalmon. Ullésen Röszkén. Mindszenten. Csanádpaoltán. Domaszéken is lehet építeni munkáslakást. Halász Miklós Á megyei NEB ülése Tegnap, szerdán ülést tartott a Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság. Egyebek között megvitatták a Minisztertanács és a SZOT által 1977-ben közösen hozott. az üzemi demokráciára vonatkozó határozat végrehajtásának ellenőrzésére hivatott vizsgálatról készült i jelentést. Az ülés munkájában részt vett dr. Petrik István. a megyei tanács általános elnökhelyettese. dr. Ágoston József, az SZMT titkára. Kalas László. az MSZMP KB munkatársa és Fehér Dénes, a KNEB gazdasági szakértője is.