Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Szerda, 1981. július 29. 3 Munkák a magasban Az épülő szegedi könyvtár minden szintjén dolgoznak, hegesztők, kőművesek, vasszerelők munkája nyomán alakul az impozáns palota. A legfelsőbb szinten még vasváz helyettesíti a lépcsőt, ezen keresztül juthatunk csak föl az épület tetejére, ahol ezekben a napokban a legfelső szintet építik, a gépházak, a kazánház és szellőzőgépház, valamint a liftakna utolsó szakaszának vasbetonszerelcsén és zsaluzásán dolgoznak. Képeink a magasban folyó munkákról készültek. Előkészületek — első felvételünk — a legfelső szint építéséhez. Második képünkön: a frissen betonozott felületeket locsolják. Somogyi Károlyné felvételei Országos pályázat Biztonságosan, gazdaságosan Elsősorban a termelés közvetlen résztvevőitől a balesetveszélyt legjobban ismerő munkásoktól kér javaslatokat a Gazdaságos termelés — biztonságosabb munkavégzés címmel meghirdetett országos pályázat. A kiírók — nyolc országos szervezet hatóság és intézmény — a Magyar Kémikusok Egyesületének és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére olyan javaslatokat várnak, amelyekkel főként a nagyobb veszélyekkel járó és sok dolgozót foglalkoztató termelési folyamatokban és gépsorok mellett teremtik meg a korábbinál biztonságosabb és egyúttal gazdaságosabb munka feltételeit. Egyebek között pályamunkákat kérnek anyag- és energiatakarékos eljárásokra, amelyek a környezetet szennyező és mérgező ipari hulladékok veszélytelen újrafelhasználását. megsemmisítését oldják meg, vagy az egészségre ártalmas vegyianyagokat veszélytelenebbekkel váltják fel. A pályázóktól ötleteket kérnek a vegyipari gyártási eljárások tűzveszély-forrásainak feltárására; a megelö2éere és más biztonságtechnikai megoldásokra is. A pályázat meghirdetői nemcsak új ötleteket kémek, hanem hasznosnak tartják a már bevezetett, de országos elterjesztésre alkalmas találmányokat. újításokat ésszerűsítéseket is. A pályamunkákat jövő év július 31-ig küldhetik be a szerzők a Magyar Kémikusok Egyesületének (1061. Budapest. Anker köz 1.) jövő év október végén hirdetik ki a pályázat eredményét, s a legjobb hat pályamunkát díjazzák. Elégetik a Chinoin vegyi hulladékát Kedden meggyújtották a Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyárának váci telepién felhalmozott 350 tonnányi vegyi hulladékát. A gyógyszergyártás több esztendeje összegyűlt különböző melléktermékeinek megsemmisítését az Ipari Minisztérium közvetlen irányításával, megfelelő műszaki és biztonsági előkészületek után kezdték meg. Az égetés várhatóan három napig tart. A vegyi hulladékok elégetésére fokozott készültség vigyáz. A tűzoltóság, a rendőrség közreműködésével több mint tíz hatóság — köztük az egésasegújjy, a korayezeU védelem és a vízügy — szakemberei folyamatos mérésekkel ellenőrzik a víz és a levegő ideiglenes szennyezettségét A közgazda és a fogyasztó M

ost már túl vagyok a szokásos boszszanikodáson. Bevallom, ez nem volt igazán indokolt, hiszen tudtam, hogy a húsok, húskészítmények árát emelni kellett. Ilyenkor a népgazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazda és az egyszerű fogyasztó szembekerül bennem egymással. Az egyik azt mondja: az egész világon ez megy. ahol pedig nem. ott állandó hiányokkal küszködnek A másik azt. mondja: már megint úiabb terhet raktak ránk. A közgazda azt mondja bennem, hogy az a legdrágább, ami nincs. A honpoLgár azt morogja: pénzt szedtek ki a zsebemből. Áruhiány helyett pénzhiány. A népgazdaság oikos dolgaival foglalkozó énem azt mondja: sok az adósságunk, nagy a kamat: tehát az eddiginél több húst. élőállatot kellene exportálni; így a lakossági fogyasztás csak lassan nőhet. Különben is: az egy főre eső húsfogyasztásban lói állunk. A fogyasztói énem pedig állítja hogy már minden drága, mit egyek hús helyett: zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt sajtot? Hisz ezek sem olcsók! Be vagyunk kerítve. A fogyasztói árak változtatásával képesek vagyunk a lakossági fogyasztást, befolyásolni. Régi gyakorlat hazánkban, hogy az alapvető élelmiszerek árát alacsony szinten tartiuk. hogy ezekhez az alacsonyabb jövedelmű családok is kellő menynyiségben hozzájuthassanak. Most már persze nem olyan alacsonyak ezek az árak sem. de még mindig kisebbek annál, amekkorák lennének, ha a termelői, felvásárlási árakhoz hozzáadnánk, a szokásos forgalmi adót és kereskedelmi költségeket. Meg aztán a kedves fogyasztó sem változtatja meg a fogyasztási szokásait kisebb áremelések hatására. Nagyobbaknál — például a legutóbbi benzináremelésnél — érzékenyen reagál visszafogja a fogyasztást. A húsnál, húskészítményeknél ez nem remélhető, legfeliebb a nagyon alacsony jövedelmű családokban. Kialakul a flegma, az árra érzéketlen fogyasztó típusa. Van. akit már nem is érdekel különösebben. hogy minek emelik az árát. Teszi ezt addig, amíg bírja anyagiakkal. Több zsírt és szalonnát ezután sem fogunk ermi azért mert árszínvonaluk változatlan maradt. A termelőkben is van bizonyos érzéketlenség az árak iránt Aki eddig két-három malacot felnevelt, ezt ezután is megteszi. Mert nagv dolog a disznóölés, biztonságot nvúit a kamrában lógó sonka, kolbász. Nagy dolog az hogv a falusi ember városban élő fiának, lányának segíteni tud: ne kelljen nekik mindenért az üzletben borsos árat fizetni. Hazánkban rendkívüli jelentősége van a saiát fogyasztásra szánt termelésnek, és a saiát termelésből való fogyasztásnak. Nehezen elviselhető állapotot jelentene, ha minden, amit megeszünk átfutna a kereskedelem csatornáin. Élelmiszer-ellátási gondjaink nagv részét megoldia az. hogv a lakosságnak körülbelül a fele kisebb-nagyobb kertiében, háztáji földién megtermeli saiát gyümölcs-, zöldség- és főzelékszükségletének jelentős részét, s hogy sertést. szarvasmarhát baromfit nevel. Most. hogy a hús ára emeLkedett. kifizetődőbbé vált a háztáji állattartás. Sokan — akik már erről lemondtak voLna — elgondolkodnak. hogy így érdemes-e. Tíz százalékos áremelés nekik azt jelenti, hogv száz kiló szinhúson 700—800 forintot nvernek. Régebben elsősorban a termelói árak. a felvásárlási árak hatottak a termelési kedvre. De amióta megnőtt a saiát fogyasztásra való termelés, amióta úira mind többen viszik piacra a ház körüli termést, azóta a fogyasztói, piaci, kiskereskedelmi árak is erősen hatnak a termelési kedvre, a háztáji kiskerti termelés összetételéra Amióta pedig a zöldség- és gvümölcsellátás. valamint a húsellátás politikai kérdéssé vált. olyan fogyasztói árakat kell meg, állapítani, hogy a kistermelés is jövedelmező legyen. S

megtettük néhányszor az árszínvonal védelmében — hogv nem engedtük az árat emelni. És persze senki sem akart az alacsonv áron eladható zománcozott kályhacsövet, mák- és diódarálót gyártani. Butaság volt. hiszen ilyet tíz évben egyszer vesz az ember, de akkor feltétlenül kell. Kit érdekel, hogy húsz forinttal drágább? Más a helvzet azokkal a cikkekkel, amelyeket naponta veszünk, fogyasztunk. De itt is fő szempont hogy folyamatos. egyenletes és bőséges legyen az ellátás. Ennek bizony — mit tehetünk? — ára van A terhet pedig első látásra megint a városi ember viseli. Mondhatnám, hogv a munkás, de nem mondom mert a munkások ^többsége vidéken él. és sokuknak van telke, háztáji földje, ahol a munkás. mint kistermelő dolgozik. Dr. Pirityi Ottó Szsberavató Vorosilov laktanyában Méltók a hadvezér nevéhez Hősre emlékeztek a katonák. K. J. Vorosilov mellszobrát leplezték le ünnepélyesen tegnap a róla elnevezett szegedi laktanyában. Méltatták a szovjet hazafi, internacionalista hadvezér tetteit, helytállását az új világért, a szocializmus győzelméért. a- békéért, szabadságért. S említették az alakulat katonáinak helytállását, akik a „Kiválók" zászlajával tisztelegtek a forradalmár névadó szobra előtt. Az alakulat fennállásának 31. évében honvédelmi miniszterünk a ..Kiváló 06ztaly" címet és kitüntető zászlót adományozta a Vorosilovról elnevezett honvéd alegységnek. A KISZ KB pedig a „Kiváló KISZ-szervezet" címmel és zászlóval tüntette ki az alakulat KISZ-bizottságát. A kitüntetéseket dr. Simon Sándor vezérőrnagy adta át. Köszöntötték és búcsúztatták az ünnepségen azokat a leszerelő katonákat, leendő te&őaeiitt a Duna Budapestnél a Duna árhulláma még hétfőn tetőzött 696 centiméter körüli vízszinttel, skedd reggelre apadt a folyó, 8 centiméterrel csökkent, a vízállás. Napközben már Dunaföldvár térségében tetőzött a folyó árhulláma 563 centiméteres vízszinttel. A felső szakaszokon folytatódik az apadás, bár a vízszint mérséklődésének ütemét lelassította a Felső-Duna vízgyűjtőjében. főleg az Inn völgyében lehullott. jelentős mennyiségű csapadék A számítottnál jobban elhúzódó apadás késlelteti Budapestnél is az alsó rakpartok felszabadítását, a forgalom megnyitását. főiskolai és egyetemi hallgatókat, akik nagy részt vállaltak az elmúlt tizenegy hónapban abban, hogy alakulatuk kiérdemelte a magas kitüntetéseket. Mit tettek? Erről beszélt munkatársunknak Böszörményi Zoltán hadnagy, az ugyancsak most kiváló címmel kitüntetett tüzéralegység nevében. — Katonáink — mondotta — azt nyújtották, ami maximális a kiképzésben, a szolgálat teljesítésében, a harci technika megismerésében, kezelésében, valamint a kollektív szellem erősítésében. A döntőbb — folytatta a hadnagy — az, hogy alegységünk több éleslövészeten és hadgyakorlaton vett. részt, s mindig kiváló eredménnyel tért vissza. Ünnepi beszédében dr Simon Sándor vezérőrnagy elismerését fejezte ki az alakulat eredményeiért, majd időszerű nemzetközi kérdésekről, a béke megvédésének fontosságáról szólt. Kérte, az alegység mindig legyen méltó névadójának hős példájához. Vorosilov mellszobrának leleplezésekor a magasabb parancsnokság, a pártszervek és a KISZ nevében koszorút helyeztek el a mű talapzatán. A szobor az alakulat egyik katonájának. Bozsódi Zsolt iparművészeti főiskolai hallgatónak az alkotása. Az ünnepségen közreműködött a kalocsai honvédaenekar. Emlékezés Vándor Sándorra Koszorúzási ünnepséget tartottak kedden, tegnap Miskolcon Vándor Sándor születésének 80. évfordulója alkalmából a kiváló karmester és zeneszerző, a magyar forradalmi munkásmozgalom mártírja szülőházának falán elhelyezett emléktáblánál. A megemlékezés koszorúi! Miskolc megyei város tanácsának, valamint a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottságának képviselői helyezték el. Kim él fűk erdőinket Az erdei szemetelőre, a rendetlen kitandulora panaszkodnak a társadalmi erdei szolgálat munkatársai; tizenötezren adtak szolgálatot azért, hogy az erdőkben megelőzzék a felelőtlen pusztítást, a gondatlanságból bekövetkezett károkat. Nemcsak az erdők „gyalogos vendégeivel" van baj. Még mindig.nem sikerült megszüntetni a vállalatok és az intézmények szemétfuvarozását, amelynek úticélja: az erdő. Az autósok továbbra sem kímélik az erdőket, mezőket. Mind gyakrabban a patakokban mossák kocsijukat és az erdei tisztáson cserélik le az olajat. Egy év alatt a társadalmi erdőőrök a szemetelőket 2800 alkalommal figyelmeztették. Baj van a dohányzókkal is, 2500-szor kellett figyelmeztetni őket, hogy ne veszélyeztessék a cigarettával az erdőállományt. Nem ritkán tiltott helyen raknak tüzet. Az. adatokból kitűnik: a továbbiakban széles körű társadalmi összefogásra van szükség. I