Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

2 Szombat, 1981. július 25. Napirenden: a Balaton Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a ba­latoni vízgazdálkodási fej­lesztési program végrehaj­tásáról készült ellenőri je­lentést tárgyalta meg. A vizsgálat 17 közigazgatási területre, és az érintett irá­nyító szervekre terjedt ki. A népi ellenőrök 87 vállalat­nál, szövetkezetnél, csator­na- és szennyvíztisztító mű­nél, üdülőben vizsgálták, ho­gyan tettek eleget a- vízvé­delmi feladatoknak. Megállapították: a kor­mány 1979-ben hozott, a vízminőség megóvását cél­zó határozatának végrehaj­tása megkezdődött. Nehéz­séget okozott, hogy a víz­védelmi tennivalókat több határozat tartalmazza, s ér­telmezésük nem egységes. Az ebből származó bizony­talanságok és az eltérő ér­dekek ütközése miatt a koordináló és szervező te­vékenység nem érvényesült kellő hatékonysággal. Nem épült ki a Balaton vízmi­nőségének mérésére szol­gáló egységes értékelő rend­szer sem. Emiatt a szakér­tők vitatják, hogy végül is milyen minőségű a Balaton vize, s mi okozza változá­sait. Több helyen az ál­lampolgárok fegyelmezetlen magatartása miatt emelke­dik a vízszennyezettség mér­téke, az érvényben levő hatósági rendelkezések be­tartását pedig sok esetben nem követelik meg az arra hivatott 6zervek. Mivel a feltárt hiányos­ságok a Balaton üdülőkör­nyezetére vonatkozó fej­lesztési • tervek megvalósí­tását veszélyeztethetik, a KNEB úgy határozott, hogy a vizsgálat összefoglaló je­lentését — a kidolgozott ja­vaslatokkal együtt — a Mi­nisztertanács elé terjeszti. A testület ezután elfogad­ta a második félévi mun­katervére vonatkozó elő­terjesztést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Hajdú megyei pártmunkások látogatása Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága apparátu­si dolgozóinak egy csoportja Magyar Józsefnek, a párt­bizottság titkárának vezeté­sével pénteken megyénkbe látogatott. Délután az MSZMP Csongrád megyei Bizottságán Papdi József, a megyei pártbizottság titkára fogadta, és tájékoztatta a Hajdú megyei pártmunkáso­kat a megye gazdasági, tár­sadalmi, politikai és kultu­rális életéről. A vendégek ezután tapasztalatcsere cél­jából megbeszélést folytat­tak a megyei pártbizottság vezetőivel, és csoportonként az egyes osztályok munka­társaival. Ezután városnéző sétán Szegeddel ismerked­tek. A Hajdú megyei pártmun­kások ma. szombaton meg­tekintik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkot, délután a szegedi ifjúsági karnevált, este pe­dig a szabadtéri játékok Ci­gánybáró című előadását. Vasárnap Hódmezővásár­helyre utaznak, ahol múze­umlátogatáson vesznek részt. Kizénefünk Májas, húskrém, nyelvmozaik Gyártmányfejlesztés a húskombinátban Á termékszerkezet korsze. rűsítése egyik legfontosabb feladatunk. S ez alól nem kivétel egyetlen vállalat sem. Az a cél ugyanis, hogy gyarapodjanak forintjaink. Boldogulni másképpen nem tudunk. Erről beszélgettünk a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát termelési fő­osztályvezetőjével. Baranyai Istvánnal. — Kétoldalú probléma ez — mondta. — Az Igazán fon­tos feladatunk az export forszírozása. A jó minőségű magyar hústermékek kelen­dőek a nyugati piacokon. — Akkor? — A mi legfontosabb szempontunk az. hogy ellás­suk a magyar lakosságot, s megfelelő mennyiségben és minőségben lássuk el húské­szítményekkel. — Ez mit jelent? — Nyilvánvaló, de ezt ön ls tudja, hogy minden vál­lalat, ahogy mondani szo­kás. nyereségérdekelt. A szabályzók bennünket js e felé hajtanak. Ügy gondol­juk. hogy akkor dolgozunk jól. ha minden termékbe azok a húsrészek kerülnek, amelyiket az állami nor­ma előír. Nem jobbak és nem rosszabbak... — Gondolom, szeretnének előrébb jutni. — Természetesen. A hús­készítmények eltarthatósági ideiét szeretnénk jelentősen növelni. A parizer például ebben a nyári melegben csak három napig tartható el, ám ha nyugati import­ból való műbélbe csomagol­nánk, 14 nap is lehetne a szavatossági ideje. — Nem jelentene ez költ­ségnövekedést? — A hitelünk növekedését is jelentené. Egyéb iránt ez általános gond nálunk. Amennyiben sikerülne ter­mékeink szavatossági ide­jét valóságos garanciákra is növelni. jobb kapcsolatot alakíthatnánk ki a kereske­delemmel és a fogyasztók­kal. — A termékszerkezet kor­szerűsítése szinte parancs! — Tudjuk ezt. s ennek szellemében dolgozunk. 1981 első hónapjaiban lépett munkába nálunk as új Szorgoj munka a töltőüzemben csontszeparátor. Ez a beren­dezés képes arra, hogy ma­gas nyomáson válassza le az összes húsrészt a csontok­ról. — Mit tud még ez a gép? — Ha jól gazdálkodunk vele, egészen kitűnő minő­ségű húskrémeket, pástéto­mokat is elő tudunk állíta­ni. — Más újdonság? — Vásároltunk egy lég­mentesen csomagolni képes gépsort. Ezzel nemcsak a szalámiféleségeket, hanem a húsfajtákat is készre csoma­golunk majd. Mindez gon­dolom megkönnyíti maid a háziasszonyok munkáját. Vannak ezenkívül úi termé­keink is; egy kenőmájas, egy húskrémfajta és egy úgyne­vezett rakott nvelv. amit szeretnénk nemsokára be­mutatni a piacon. Mi úgy látjuk, hogy mindezek nem­csak a választékot bővítik, hanem olcsóbb húskészítmé­nyek kerülnek velük a dol­gozók asztalára. H a valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi. helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szóhasználattal: ha valaki pénzhez jut. vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is vagyunk okozati összefüggést feltéte­lezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet között. Természetesen, eszünk ágában sincs azt a ..logikát" követni, amely régen — több­nyire a giccs különféle változataiban — azzal „etette" a szegényeket, hogy a gaz­dagok tulajdonképpen „szegények!" — és milyen boldogtalanok tudnak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. "De azért csak legyen. És minél több. mindenkinek. Egyetlen — de a szocialista társadalomban meghatározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmányolással, ne csalás­sal. ne a társadalom vagy mások kárára, hanem a munka valódi értékének és tár­sadalmi hasznosságának arányában lehes­sen hozzájutni. És mostanában, amikor ugyan a mi né­pünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen fejlődése révén jutott el újabb és újabb problémák megoldásának feladataihoz, most. amikor a dolgozók ál­talános életszínvonala a történelmünkben korábban ismeretlen szintre jutott éL most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az igény, hogy azért az éle­tünket mégse mérhetjük csupán a Pén­zen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dol­gozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény. társa­dalmi lény. Élete minőségét nem az ha­tározza meg elsősorban, hogy mit fo­gyaszt. hanem, hogy mit alkot. Mindez,' aligha hangozhatnék jól nyu­gati üzleti körökben,; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember személyiségéből „ki­emelni" és „fejleszteni", hogv a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízs­fogyasztást is újratermelhesse. A mi világunkban ugyanekkor mind na­gyobb hangsúly esik az életkörülmények­re is, amelyek éppúgy hozzátartoznak a* életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagajuk. persze, hogv meghatározó szere­pe van azoknak a körülményeknek, ame­lyek között ma és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytat­nunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasá­gi viszonyok, magasabb mércéket kell ál­lítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé. s mind­ezekhez járul — illetve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, józan, emberileg is kiegyensúlyo­zott élethez megvannak az anvagi bizto­sítékok — s hazánk állampolgárainak túl­nyomó többsége ezt elmondhatja —. ott az élet további fejlesztése, gazdagabbá té­tele nem okvetlenül anyagi kérdés. A z. hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság, a rend. hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak, szórakozás­nak milyen kultúráját tudjuk megterem­teni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közeljö­vőben még hosszabb tartalmú szabad időt mivel, s miként tölti öreg és fiatal, munkás, vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nem csak, és nem elsősorban pénzkérdés. Hogy meg­levő értékeinket- miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terel utcái, épületei, parkjai erdői és hegyei milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa mi­lyen. mindez életünk minőségéhez tarto­zik. S az is. hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószobákban, utasok zsúfolt jár­műveken: vagyis hogy miként sikerül tu­datosan. sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadal­mi légkört kialakítani, amelynek az eddi­ginél kulturáltabb, emberibb közegé­ben a dolgozó ember viszonya is javul az őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van. lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzdenünk érte. Cs. I. Fuvarozástól a lakodalomig Volán-szolgáltatások A helyi lakosság. vala­mint a Szegedre és Csong­rád megyébe érkező turisták igényeinek eleget téve fej­leszti szolgáltatásait a Vo­lán 10. számú Vállalat. Hasznos kezdeményezéseik jegyében szinte teljes egé­szében kiépítették megyei irodahálózatukat. A szegedi után irodát nyitottak Ma­kón. Hódmezővásárhelyen és Csongrádon, s nyitnak hamarosan -az úi autóbusz­pályaudvar elkészültével. Szentesen is. Meglevő lehetőségeit a korábbinál célszerűbben igyekszik kamatoztatni a vállalat. Megyeszerte 25 községben működtet képvi­seletet a Volán. 44 gépjár­müvei. A jövőben — hallot­tuk a tájékoztatást — az eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy — a községek ellátásának javítá­sára — mind nagyobb sze­repet vállaljanak a helyi fuvaroztatásban. Járműve­ikkel nemcsak az áruszállí­tásban segédkeznek. Ha igény van rá, csoportos ren­dezvényeknél. például lako­dalmaknál. különbuszokat bocsátanak a lakosság ren­delkezésére. Hogy szolgálta­tásaikban minél több köz­ség részesülhessen, felvették a kapcsolatot a. helyi terme­lőszövetkezetekkel. Az utazók kényelmét szem előtt tartva szegedi utazási irodájukban a MALÉV va­lamennyi járatára árusíta­nak menetjegyet. A társas­utazásra indulókat bőséges programmal várják. Egye­dülálló szolgáltatásuk az országban a Szeged—Dub­rovnik között közlekedő au­tóbuszjárat. Igaz, némi szép­séghibával. de ez sem a Vo­lán számlájára írandó. A jugoszláv tengerpartra busz­szal indulók sajnos még egy korty üdítőt sem ihatnak útközben. Jóllehet a buszo­kon ott a hűtőszekrény. Saj­nos üresen, mert" az Utasel­látó Vállalat eddig még nem tudta az ellátást megszer­vezni. Gyakran hallani a reklamációt: a Szeged Nagyállomáson nincs elég személytaxi. * A gondok eny­hítése érdekében emlékez­tetünk; a MÁV és a -Volán közötti megállapodás értel­mében o vonaton is rendel­hető taxi. mégpedig a kala­uznál. Aki élni kíván e lehe­tőséggel még Kecskemét előtt közölje igényét a jegy, kezelővel. Közkedvelt szolgáltatása a vállalat szege'di utazási iro­dájának. hogy személygép­kocsikat ad bérbe. Ebben még nincs semmi újság, az XX-es autók évek óta nép­szerűek. Újdonság viszont, hogy immár ötvenöt 1200-as. illetve 1500-as Lada áll a kölcsönzők rendelkezésére, sőt ezentúl Barkas mikro­buszok is bérelhetők. L Zs. Sportpálya — műanyagból Cooptourist-programok Öszi, téli hónapokra A nap>okban munkába ál­lított új szerszám segítségé­vel megkétszerezi termelését sportpályaburkoló-elemekből a Hungária Müanyagf eldol­gozó Vállalat. A Sportplaszt elnevezésű univerzális pályaburkoló ele­mek négyzetalakú polietilén lapocskák, amelyekből tet­szés szerint tenisz-, kézilab­da-, röplabda- és kosárlabda­pályák alakíthatók ki. A műanyagpálya előnye: tar­tós, szerelése igen egyszerű, könnyen áttelepíthető, s ami talán a legfontosabb — mi­nimális karbantartást igé­nyel. A szabad idő megnöveke­désével párhuzamosan foko­zódik a kedv és az igény a különféle szabadtéri spor­tok. így a labdajátékok iránt. Ehhez nyújt segítséget a rövid idő alatt elővará­zsolható pálya, amely már eddig is nagy népszerűségre tett szert. Az elmúlt évben 40 sportpályához ' elegendő burkolóelemet gyártott a vállalat, a mostani kapaci­tásbővítő beruházással jövő­re már 80 — elsősorban strandokon, üdülőkben (ne­tán: iskolaudvarokon) kiala­kítandó — pálya készíthető Sportplasztból Csaknem másfél száz uta­zási, üdülési ajánlatot kínál most megjelent őszi—téli programfüzetében a Coop­tourist. Amint azt tegnapi, pénteki sajtótájékoztatóju­kon az utazási iroda vezetői elmondták, a külföldi prog­ramok között továbbra is kiemelkedő helyen szerepel kedvezményes áron bulgáriai utószezoni üdülés. A tengerparti és hegyvi­déki üdülések mellett 4—5 napos programokat ajánl a Cooptourist a környező és a távolabbi országok főváro­sainak, városainak megisme­résére. Ennél hqsszabb időt vesznek igénybe az NDK­beli, a török, görög, a közép­ázsiai és egyéb körutazások. Figyelefnre méltó szakmai programokat is szervez az utazási iroda, melyek kere­tében az érdeklődők eljut­hatnak a zágrábi bőr- és cipőipari kiállításra, a lip­csei tavaszi vásárra, a brüsz­szeli mezőgazdasági gépkiál­lításra, a londoni nemzetközi mezőgazdasági kiállításra, továbbá a borászati szakmai napokra, Ausztriába, a fa­megmunkáló gépek nemzet- • közi vásírára, Párizsba. A Cooptourist a sportkedvelök­nek is kedvez: részükre kü­lön utakat szervez például a bukaresti, londoni, a világ­bajnoki selejtezőre. Gazdag kínálatot nyújt az iroda belföldi programokból is. Ezek közül kiemelkednek a hajdúszoboszlói, bükkfür­dői, harkányfürdői gyógy­üdülési lehetőségek. A hét­végekre autóbuszos túrákat szervez a Cooptourist példá­ul az Északi-középhegy6égbe, Göcsejbe

Next

/
Thumbnails
Contents