Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

8 Péntek, 1981. július 24. Mától: ifjúsági napok Mire kötelezheti a ma, pénteken kezdődő ifjúsági napok eseménysorozata a rendezőket, a KISZ Szeged városi bizottságát és az Exp­ress • Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda kirendeltségét? Az eddigiektől gyökeres változ­tatásra nem, inkább a prog­ramok színvonalasabbá té­telére. Azért a három nap során akad új kezdeménye­zés is! Például oz ünnepé­lyes megnyitó, amely ma délután kezdődik 4 órakor az újszegedl szabadtéri színpa­don, politikai fórum követi. Chrudinák Alajos, Baló György, Regős Sándor vála­szol a kérdésekre. Továbbá újdonságként hat, hogy a Dugonics téren szombaton és vasárnap egész napos szóra­koztató rendezvényeken ve­hetnek részt a fiatalok. Szombaton nyílik a hagyo­mányos népművészeti vásár, a hangulatról néptáncegyüt­tesek, népzenészek gondos­kodnak, a vásárosok pedig megígérték, a fiatalok pénz­tárcájához igazítják áraikat Hagyományos az Expressz­show, az igazi látványossá­gokat kínáló karnevál és az éjszakai utcabál is. Vasárnap vetélkedők sora várja szárazon és vízen az érdeklődőket. Színhely: a Tisza-part és a partfürdő. A város ifjúsági klubjaiban idén is mindhárom nap dél­utánjától a késő esti órákig lehet táncolni, zenét és elő­adásokat hallgatni. Sajtos kenyér Bővítendő a meglevő vá­lasztékot, új termékkel lepi meg fogyasztóit a Szegedi Sütőipari Vállalat. A het­vendekás, húsz százalékban sajtot tartalmazó kenyérrel. Előnyös tulajdonsága, hogy az „egyszerű" kenyérnél to­vább frissen tartható. Az új termékkel — ára 12,80 forint — először hét­főn találkozhatnak a vásár­lók. Mégpedig a Szeged Nagyáruház ABC-áruházá­ban, az Éltker 7-es és 17­es; a Zöldért l-es és 30­as; a Városellátó 9-es, a Csemege 109-es, 110-es. 146­os üzletében, a délutáni órákban. Öfnapos munkahét flz üzletek szombaton is kinyitnak Másoüszer az Ivan Szuszanyin Mi tagadás, a fogyasztó­közönség legalább olyan ér­deklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyanis a kérdés. miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgyis állandó létszám­hiánnyal küszködő boltok? Eddig is kevés volt az el­adó, a pénztáros, a büfés és a takarítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vá­sárlók és vendégek, — de mi lesz ezután, ha belőlük néhányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem kö­vetkezik-e, hogy romlanak maid a beszerzési lehetősé­gek. több időtöltéssel és ké­nyelmetlenséggel jár a hét­végi bevásárlás? Kérdőjelek sokasága várja tehát a jövő év január elsejét, amikor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezd­jük egy külföldi példával. A szocialista országokban — az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezeté­sekor az üzletek felét —, hogy a kereskedelmi dolgo­zók minden második héten szombaton kaphassák meg a szabad napjukat — szomba­tonként eleinte zárva tartot­ták. Ennek eredményeként a nyitva tartó boltokban na­gyobb lett a zsúfoltság, hosz­szabban kacskaringóztak a sorok, s ennek következtében türelmetlenebbé váltak az eladók, s persze a vásárlók. Ez az állapot nem csak a fogyasztoközönség körében keltett elégedetlenséget, ha­nem a kereskedelmi alkal­mazottak is elgondolkoztak azon; vajon érdemes-e az egyik szombaton agyon haj­tani magukat csak azért, hogy a következő szombat­juk szabad legyen? Mivel ez a nyitvatartási rend a köz­vélemény élénk ellenkezésé­vel találkozott, be kellett látni, hogy a kereskedelem­ben — és sok más munka­helyen — az ötnapos mun­kahét nem jelent egyett a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva keli lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés je­gyében született meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ éa a SZÖVOSZ közös irányelve, melynek ér­telmében az ötnapos munka­hetet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő mindenkor igazodjon a vá­sárlói igényekhez, s emellett az eladás színvonala ne csök­kenjen. Miként valósíthatók meg ezek az irányelvek a gya­korlatban? Röviden vála­szolva: az eddigieknél sokkal körültekintőbb és átgondol­tabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcs­forgalmak Idején lehetőleg minden eladó az üzletben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja rájuk valaki az ajtót. Be kell vezetni to­vábbá a csúsztatott munka­kezdést, s univerzális keres­kedőket kell képezni. A kereskedelem nagy csa­ládján belül majd minden szairma nak — az iparcikk, a runázati, vagy az eíeímiszer­cikk-kereskeuelemnek es a vendéglátóiparnak — mások a feladatai, s mások az adottságai és a lehetősegei is. S ehhez még hozzá kell venni, hogy szakmákon be­lül ls jelentősek az eltéré­sek. Merőben könnyebb ugyanis a megyeszékhelye­ken lévő esetleg száz dol­gozót foglalkoztató nagy ABC áruházakban áttérni az ötnapos munkahétre, mint az egyszemélyes vegyesbol­tokban. A kereskedelmi vállalatok­nak azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd min­denki élvezi. így feltehetően az üzletek hétvégi forgalma is megugrik, hiszen köztu­dott, hogv szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nem csak a kereske­delmet készteti az ötnapos munkahét bevezetése ötlete­sebb munkaszervezesre, ha­nem a fogyasztóknak is job­ban meg kell szervezniük a vásárlásaikat A lakosság megértő támo­gatására is feltétlenül szük­ség van tehát, de minden vitán felüli, hogy elsősor­ban a kereskedelmi és a vendéglátóipart vállalatok, valamint a szövetkezetek feladata — a helyi tanácsi szakigazgatási szervekkel egyetértésben, saját dolgo­zóikkal megvitatva — úgy bevezetni üzleteikben az öt­napos munkahetet, hogy a fogyasztókat emiatt semmi­féle hátrány ne érje. Agh Tihamér Nem először szerepel klasz­szikus orosz opera a szegedi Dóm előtt. A hetvenes évek elején viszonylag gyors egy­másutánban ment előbb a Borisz Godunov, a bolgár Nikola Gyuszelev címszerep­lésével (az 1971-es előadáso­kat Vaszy Viktor vezényelte, Szinetár Miklós rendezte), majd két étivel később Bo­rogyin Igor hercege, a belg­rádi Opera produkciójában (Dusán Miladlnivics vezény­letével, Mladen Szablics ren­dezésében). Ezt a sort folytatja most Glinka lvan Szuszanyinja. melyet az orosz nemzeti operairodalom első klasszikus alkotásaként tart számon a zenetörténet, s melynek sze­gedi fesztiválpremierje azért is megkülönböztetett érde­kességű-jelentőségü. mert ezt a monumentális kórusoperát éppen a szegedi színház is­mertette meg a magyaror­szági közönséggel, élő elő­adáson, 1960-ban, Vaszy „föl­fedezésével". A múlt szom­bati szabadtéri bemutatót kö­vetően legközelebb ma, pén­teken játsszák ismét a mü­vet, majd vasárnap, idén utolszor a szegedi Játékokon. Képünkön Antonyida: Bela Rugyenko és a címszereplő Jevgenyij Nyesztyerenko egyik jelenete. Kiállítási napló Metszetek és rajzok Új terméke^ beruházás nélkül Az utóbbi hónapokban több olyan terméket fejlesz­tettek ki a fővárosi Finom­mechanikai Vállalatnál, amelyek r.em igényeltek kü­lön beruházást. Ilyen Pél­dául az az univerzális autó­diagnosztikai műszer, amely kiválóan alkalmas a motor műszaki állapotának ellen­őrzésére. Megjelenésével nem lesz többé szükség importra, már csak azért sem. mivel ez a készülék legalább any­nyira ió, megbízható, mim a külországi gyártmány. Al­kalmazásával az ipari szö­vetkezetek. rz állami válla­latok, valamint a kisiparosok munkájukból kiszűrhetik a „szubjektivitást", az ügyfe­lek gépkocsijait úgy bocsát­hatják útjukra, hogy a fo­gyasztás, s a belső műszerek beállítása a legnagyobb rendben legyen. Hasonló célt szolgál a másik újdonság, a stroboszkórms mérőműszer is. A készülék elsősorban a benzinnel működő motorok előgyújtási szögének besza­bályozására használható. Már korábban is nagy érdeklődés nyilvánult rnes a Rusztó be­rendezések iránt, amelyek a járművektől távol tartják az illetékteleneket. A vállalat új, továbbfejlesztett típusa a korábbinál korszerűbb, már csak akkor szólal meg, ha arra nyomós oka van. A lakótelepi lakásokban élők panasza, hogy nem tud­ják szabályozni a szoba hő­mérsékletét, sok helyen te­lente emiatt az utcát is fű­tik. E helyzet tarthatatlan­ságára már több központi utasítás ls felhívta a figyel­met, de megfelelő műszer híján sok-sok millió forint értékű energiát pazaroltunk el. A Finommechanikai Vál­lalat programozója — amely szintén az újdonságok lis­táján szerepel — fordulatot hozhat e téren. Alkalmazá­sával — szerény számítások szerint is — öt-húsz száza­lékos energiamegtakarítás érhető el. A pazarlás másik színtere a fürdőszoba és a konyha, Az egy főre számított szük­séges vízmennyiségnek csak­nem a kétszeresét használjuk feL Ennek elsősorban az az oka. hogy semmi nem ösz­tönöz a takarékosságra, mi­vel a bérlők átaláriyt fizet­nek. A tényleges fogyasztás mérésére fejlesztette ki ké­szülékét a vállalat, amely­nek a minősítését, vizsgáz­tatását a napokban fejezik be. A mennyiségmérő Iránt már most igen nagy az ér­deklődés, eddig 50 ezer da­rabra futott be megrendelés. (MTI) KOPASZ MÁRTA GRAFI­KUSMŰVÉSZT kamaratár­lattal köszöntötte a Pedagó­gusok Szakszervezetének vá­rosi bizottsága 70 születés­napja alkalmából. A bizott­ság klubtermében a közel négy évtizedes alkotói pálya keresztmetszetét láthatják az érdeklődők augusztus 2-ig. Színes festmények, ön­álló grafikai lapok és ex lib­risek. klsgrafikák vezetnek be Kopasz Márta műhelyébe. Ismételten bebizonyosodik, hogy a művésznő elsősorban az intim műfajok mestere, s pályája híd a harmincas évek immár művészettörté­neti jelentőségi generációja, Budai György. Vadász Endre, Bordás Ferenc, illetve a mai szegedi grafika között. Pon­tosan nyomon követhető az a három alkotói periódus, mely kisgraflkai munkássá­gát jellemzi. A 30—40-es években még erősen kötődik a térbeliséghez, a látvány­hoz, így metszetei is festői jellegűek. Második korszaká­ban, a nagy összefoglaló fekete-fehér tömbök ellenté­tére. a jelképes fogalmazásra figyel elsősorban. Ennek a korszaknak szülötte jónéhány lap, mely ma a nemzetközi kisgraflkai életben Kopasz Márta munkásságának jel­képe. A legutóbbi időben ezeket a nagv foltokat finom felületjátékokkal töltötte ki, így gazdagítva a műfajt. Ennek a törekvésnek ered­ménye a Múzsák-sorozata, mely szintézise Kopasz Márta grafikai munkásságának. KOVÁCS JOHANNA RAJ. ZAI nehezen adják meg ma­gukat. Az Ifjúsági Ház mini­galériájában látható az 1977­ben Romániából Magyaror­szágra települt fiatal művész kollekciója. Azoknak, akik számára a művészet mindig konkrét, azonnal felismer­hető, elmesélhető és szép, nem ajánlom a tárlat megte­kintését. Azoknak viszont, akik nyitottan közelítenek egy műalkotáshoz, akik haj­landóak részt venni abban a szellemi küzdelemben, melyre az alkotó hívja őket, azok igazi gazdagító élmé­nyek részesei lehetnek. Egy Ady és egy József Attila sor jutott eszembe Kovács Johanna rajzai lát­tán. A Minden egész el törött­élménye egy meglehetősen sokat próbált fiatal művész atomizált világára utal, és a szintézisteremtés küzdelmé­be enged betekinteni, ezzel párhuzamosan a „játszani is engedd" felismert öröme is ott munkál lapjain. A címek ha kulcsokat nem U, de jel­zőtáblákat adnak az eligazo­dáshoz: Játszótér felnőttek, nek, Szenvedélyem a t'i. torla. Ifjú álmok l—Ill„ Régi álmok — új formák. Szórványok. Alkotótábori emlékek, Túszok Zárka 1— III. Talán ezekből is kiderül, mennyire meghatározó jegye Kovács Johannának az átté­telesebb fogalmazásmód. az az emlékidézés, ahol a motí­vumok jelekké válnak, a konkrét élmény eltöredezik, s más érzésekhez, gondola­tokhoz kapcsolódik. A néha firkának tűnő, szinte gyer­meki vonalháló eredeti gra­fikai erényeket, szokatlan megközelítést jelez. A kusza ceruza- és tusfirkák között fölrémlik egy emberi arcél, egy alak, egy motívum nyo­mata, melyekből a képet magtmkban kell összekap, csolnt. az élményt nekünk kell megteremteni. T. L. az nr elleci Újabb folyószakaszon rendeltek el készültséget Szövetkezeti szakemberek találkozója „Pannónia '81" elnevezés- Az idei találkozó alapté­sel ismét összehívják a szö- mája: a szövetkezeti mozga­vetkezeti szakemberek or- ,lom feladatai a nyolcvanas szágos találkozóját Harkány- években. A kéthetes program ba. Augusztus 22. és szep­tember 4. között immár a tizenkettedik alkalommal ta­nácskoznak a három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői mozgalmuk idő­szerű kérdéseiről. Hazánk­ban ez a legjelentősebb szö­vetkezetpolitikai fórum. során kérdéscsoportokra bontva vitatják meg a szak­emberek a témát. Szó lesz — mindenekelőtt — a hato­dik ötéves terv szövetkezeti feladatairól, továbbá az új szövetkezeti formákról, a termelési rendszerek szere­péről a szövetkezeti gazda­ságokban, a szövetkezeti ér­telmiség részvételéről a falu közművelődésében. Csütörtökön reggelre to­vábbi 30 centimétert áradt a Duna Szigetköznél. Dunare­meténél a vízmagasság reg­gel 7 órakor. 602 centiméter volt. A lassú áradás az előre­jelzések szerint pénteken is folytatódik. Az Északdunán­túli Vízügyi Igazgatóság győ­ri árvízvédelmi központja csütörtökön reggel újabb fo­lyószakaszon rendelt el ké­szültséget; a Mosoni-Duna balpartján és a Duna komá­romi szakaszán. Mindkét he­lyen elsőfokú a készültség. Szigetköznél a további ára­dás ellenére sem növelték a készültség fokát. A figyelő­szolgálatot viszont a legta­pasztaltabb vízügyi dolgozók­ra bízták. Győr határában folytatódott a püspökerdei nyári gát erősítése, amely vízügyi munkaterületet véd az áradás ellen. Győrnél erősödött az árhul­lám visszadu'zasztó hatása: a Duna-ágba ké: nap óta nyo­mul be a nagv Dum vize. A visszaduzzasztás következté­ben a győri szennyvizek nem folynak el, a folyószakasz vi­zének oxigéntartalma erősen csökkent. A Duna vízgyűjtő terüle­tén az utóbbi időben keve­sebb eső esett. így a folyó az osztrák szakaszon apad. Vi­szont a határközeli Dunare­meténél a legutóbbi egy nap alatt 30 centimétert emelke­dett a vízállás, s csütörtök délben már elérte a 610 cen­timétert. Az Országos Víz­ügyi Hivatal ügyeleti tájé­koztatása szerint szombatra várható a tetózés. 830—650 centiméter körüli vízállással, ami 40—50 centiméterrel lesz alacsonyabb a korábbi maxi­mumnál. Budapesten ugyan­csak csütörtökön 510 centi­méter volt a Duna vízállása, s a jelzések szerint a jövő hét eleién várható a tetőzés 650—700 centiméter közötti vízállással. Szigetközben és a komáro­mi fővédelmi vonalakon ösz­szesen 110 km hosszúságban van első és másodfokú árvíz­védelmi készültség.

Next

/
Thumbnails
Contents