Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

» 10 Vasárnap, 1981. július 19. Szocialista országok tudósítóinak látogatásai Tegnapi lapunkban már beszámoltunk róla, hogy a Magyar Távirati Iroda nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának meghívására szocialista országok budapesti nagykövetségei vezető munkatársainak, sajtószervei magyarországi tudósítóinak egy csoportja háromnapos látogatásra Szegedre érkezett. A vendégek tegnap, szombaton délelőtt először a József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumát keresték föl, ahol dr. Hunya Péter, az intézet vezetője tájékoztatta őket munkájukról, s bemutatta az általuk használt számítógéprendszert. A négy szocialista országból — Bulgáriából. Csehszlovákiából. Mongóliából és a Szovjetunióból — érkezett látogatók ezután hajókiránduláson vettek részt a Tiszán, majd orgonabemutatót hallgattak meg a dómban. Délután Algyőre, a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemébe látogattak, ahol az OKGT nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályvezetője, Zsigmond Gábor valamint az üzem vezetője. Jurato. vics Aladár fogadta őket. s adtak tájékoztatást a válla, lat munkájáról. A vendégek Algvőn megtekintették az olajmező egyes berendezéseit is. Este pedig részt vettek a szabadtéri játékok megnyitó előadásán. A vendégek ma. vasárnap fejezik be szegedi programjukat. Ellátogatnak a múzeumba, megtekintik a nyári tárlatot és az ópusztaszeri nemzeti emlékparkot, majd visszautaznak Budapestre. Repülőgépről permeteznek Ezekben a napokban 110 helikopter és repülőgép permetezi a mezőgazdasági nagyüzemek egybefüggő zöldségeseit, gyümölcsöseit, a ! cukorrépatáblákat és a borvidékek szőlőit. A légi növényvédelem meglehetősen költséges, mégis megéri a gazdaságoknak, nemcsak azért, mert a repülő naponta átlagban 30 hagyományos földi permetezőgép munkáját végzi el. hanem elsősorban a gyorsaság miatt. Az idő ugyanis a korszerű növényvédelemben döntő tényező. Sok mezőgazdasági üzem repülőgépet vagy helikoptert vásárolt, és társulást alapítottak a jobb gépkihasználásra. Jelenleg nyolc ilven társulás működik, a többi között Egerben. Boglárlellén és Tokajban. A napokban Somogy és Zala megyében takarítják be a repcét a repülőgépes kezelés nyomán. Útszélesítés, több parkoló Forgalmi újdonságok Hat forgalmi sáv a Nagykörúton Közel duplájára nő nyaranta Szeged lakossága. A •árost átszelő országos és nemzetközi fő közlekedési útvonalakon ' a megszokottnál jóval nagyobb ilyenkor H tranzitforgalom. Az ünnepi hetekre látogató hazai és külföldi vendégek számottevő része autóbusszal. személygépkocsival érkezik a városba. Nyilvánvaló, csöppet sem lényegtelen, hogy biztosítottak-e számukra a közlekedés feltételei. Vagyis. találnak-e elegendő parkolóhelyet, útba igazító táblát. folytathatnánk a követelmények felsorolását tovább. A leglényegesebbről, az utak állapotáról semmiképp sem feledkezhetünk meg. De a forgalomszervezésnek is fontos szerep jut a vendégek megfelelő fogadásában. Mindezek előrebocsátásával üdvözöljük a ténvt: a Nagykörút Kossuth Lajos és József Attila sugárút közötti szakaszán befejeződött a főpálya kiszélesítése. Mától már kétszer három nyomvonalon közlekedhetnek itt a járművezetők a korábbi kétszer két sáv helyett. A munkálatok generálkivitelezőie a Szegedi Vízművek és Fürdők, a Hídépítő Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat volt. Tevékenységüket számos alvállalkozó segítette. A burkolatépítéssel egy időben a forgalomirányító lámpák zöld hullámának módosításához is hozzáfogtak a szakemberek. Terveik év végére valósulnak meg. Szeptember táján már végig zöld ielzésre haladhatnak az Attila utcától a Szilléri sugárútig közlekedő, illetve az úi közúti hidat igénybe vevő autósok. Természetesen a fordított irányból érkezők is zöld hullámot kapnak. Az előbbiekből kiderül, a burkolatépítést követő befelező munkálatok még hátravannak a Nagykörút kiszélesített szakaszán. A jövő feladatai közé tartozik még egyebek között a Klapka téri és a Hétvezér utcai jelzőlámparendszer kiépítése. A Csongrádi sugárút és a Nagykörút kereszteződésében viszont már jövő hét szerdától működnek a jelzőlámpák. A • kiszélesített Nagykörútnak köszönhetően a zsúfolt Belváros megkerülésével, az eddiginél gyorsabban. kényelmesebben érhetnek célhoz a gépjárművezetők. Akiket egyébként a közelmúltban felszerelt útba igazító táblák segítenek a fesztivál színhelyének megtalálásában. illetve — a városból távozóban — a kivezető utak fellelésében. Idegenforgalommal kapcsolatos intézkedés továbbá: az autóbuszok és a személygép kocsik számára új parkoló helyeket jelöltek ki a városban. A tömegközlekedés: iárművek részére az Aprili.4. útja, Lenin körút és Partizán utca közötti szakaszán mindkét oldalon. Személygépkocsiknak a Lenin körúton biztosítanak új parko. lókat, mégpedig az Aradi vértanúk tere és az Árvízi emlékmű közötti szakaszon E parkolók napközben díjmentesek. a szabadtéri előadások napján délutániától késő estig fizető rendszerűek. A balesetek megelőzése szempontjából lényeges változás, hogy az idegenforgalmi szezonban a szokásosnál tovább működnek a közúti jelzőlámpák. Sőt. a Nagykörút. és a József Attila sugárút kereszteződésében levő forgalomirányító berendezés éjjel-nappal üzemel. Segítség — vakoknak Példamutató segítséget nyújtanak egyes szegedi vállalatok a Vakok Szövetsége Csongrád megyei szervezetének a rokkantak éve alkalmából. Több mint 15 ezer forint értékű gyors és pontos munkával fölúiították a szövetség Bocskai utcai klubhelyiségét az IKV dolgozói. Vállalták azt. is. hogy a szomszédos kiürült lakással bővítik a klubot A műszaki fölmérést már el is végezték. Tervezik, hogy a Fonalfeldolgozó Vállalat egyik vak dolgozójának lakását soron kívül rendbehozzák. A megyei vendéglátó vállalat sem feledkezik meg humánus kötelezettségeiről: a szövetség aktívaértekezletein mindig ott áll az asztalon az üdítő, a sütemény, és ióvoltukból 20 százalékos engedménnyel étkezhettek a május 5-i. 6-i értekezlet résztvevői a Hágiban. S ha egy-egy kiránduláshoz buszra van szükségük a szövetség tagjainak, önköltségi áron bocsátja rendelkezésükre a Volán vagy az NKFV. Átszervezések után Anyagmozgatás a kéziszerszámgyárban Talán sosem jelentkezett oly parancsoló szükségszerűségként vállalatainknál, hogy minden létező belső tartalékukat a lehető leghamarabb és legjobban hasznosítsák, mint mostanában. Így azután az sem csoda, hogy amikor a megyei népi ellenőrzési bizottság néhány hónapja számos vállalatnál megvizsgálta az anyagmozgatás és a rakodásgépesítés helyzetét, e vizsgálat megállapításai — amint arról lapunkban már beszámoltunk — igen élénk visszhangot váltottak ki. Mert az ugyan nagyjából köztudomású, hogy Európában nem állunk éppen a legjobb helyek egyikén, ami az anyagmozgatás és a rakodás szervezettségét és gépesítését illeti, ám, a a megyei NEB vizsgálata sok vállalatnál olyan hiányosságokat is föltárt, amelyek megoldása nemcsak pénzkérdés. Nem, egyszerűen csak föl kellene figyelni arra, hogy az anyagmozgatás ügyének elhanyagolása miatt szakmunkások munkaidejük 20—30 százalékát töltik el fölöslegesen azzal, hogy anyag után járnak. S föl kellene figyelni arra is, hogy az egyes gépek elhelyezése véletlenszerű, semmi köze a technológiai sorrendhez, aminek következtében aztán alaposan meghosszabbodik az anyagoknak a gyáron belüli útja, időt, pénzt, energiát és munkaerőt egyaránt fölöslegesen fogyasztva. Amint a NEB-vizsgálat megállapításaiból kiderült, sok helyen alig fordítottak figyelmet eddig ezekre a kérdésekre. Azonban az is hamarosan kiderült, hogy miután a Népi Ellenőrzési Bizottság eljuttatta észrevételeit az érintett vállalatokhoz, a legtöbb helyen átgondolt, határidőket és felelősöket is tartalmazó programot készítettek az anyagmozgatási folyamatok fölülvizsgálatára. S ez nem is csoda, hiszen a vizsgálat eredményeiből is kiderült, hogy éppen az anyagmozgatás területén igen sok cég nagyon is könnyen mobilizálható tartalékokkal rendelkezik. A megyei NEB-nél kapott tájékoztatás szerint a vizsgálat eredményei alapján megtett javaslataikra többek között a kéziszerszámgyárból kapták a leginkább átgondolt programot arra nézve, hogyan kívánják a vállalatnál a jövőben felülvizsgálni és megoldani az anyagmozgatásban tapasztalható gondokat. A dicséret nyilván figyelemre méltó, s az ember igyekszik utána járni, mivel is érdemelte ki a gyár ezt az elismerést. Gazdagh Károly, a gyáregység igazgatója azzal fogad, hogy ők végülis nem mozgatnak túl sok anyagot, már ami a súlyt és a tömeget illeti. Igaz, 3—4 tonnás adagokból indul ki a gyártási folyamat, de az ilyen súlyú anyagtömegek mozgatását már régen megoldották. Gondot inkább az okoz náluk, hogy rengeteg, 20—30 dekás darabot kell mozgatniuk. Hiszen egy fogó elkészítése átlagosan 20—30 műveletet igényel, s egyetemes fogóból készítenek évente körülbelül egymillió darabot. S mivel egy fogó két darabból áll, évente mintegy kétmillió alkatrészt kell legalább huszonötször kézbe venni, legalább huszonöt gép között mozgatni, ha csak az egyetemes fogók gyártását vesz- ' szük figyelembe. Mindez nyilván gondokat okozott a gyárnak, már jó néhány éve. Talán éppen ennek tulajdonítható, hogy már az elmúlt ötéves tervidőszakban nagyon komoly változtatásokat, átszervezéseket hajtottak végre, az anyazmozgatás ésszerűsítése érdekében. Közben pedig nyilván sokat tanultak is a „szakmából". Így azután az is érthető, hogy a NEB javaslataira miért tudtak ilyen alapos programot készíteni. De hót mit is tettek voltaképpen az elmúlt ötéves tervidőszakban? A gyár meglehetősen zsúfolt körülmények között, korszerűtlen, elavult épületekben dolgozik. Így azután szinte természetesnek számított, hogy a gyártási folyamat egyes elemei úgy voltak elhelyezve, ahogy az az idők során kialakult. Azaz, véletlenszerűen, úgy, hogy a gépek elhelyezésének nem sok köze volt a technológiai sorrendhez. A gyáregységben ezeket a gondokat természetesen fölismerték, ám a technológiai sorok ésszerű kialakítása a szűk helyen és a korszerűtlen épületekben szinte lehetetlennek látszott. Legalábbis ez volt azoknak a külső tervezőknek a véleménye, akiket megkértek az ésszerű technológiai láncok kialakításához szükséges tervek elkészítésére. A tervezők szerint új, korszerű üzemcsarnokot kellett volna építeni a régi, elavult épületek helyett. Erre pedig a gyárnak pénze nem volt. Végül kénytelenek voltak a „saját fejükhöz fordulni", s az elmúlt öt év alatt alaposan átszervezték a gyárat, aminek eredményeként jelentősen csökkentették a belső anyagmozgatási utak hosszát, s lehetővé tették a nehéz anyagok emelővillás targoncával, kézikocsival történő szállítását. Eszközöket, konténereket és szállítóládákat is készítettek az anyagmozgatás megkönnyítése, ésszerűbbé, takarékosabbá tétele érdekében. S hogy mit értek el mindezzel? Például azt, hogy a termelőmunkát végző dolgozók munkaidejének legföljebb három-öt százalékát kötik le az anyagmozgatással kapcsolatos teendők. (Akadt vállalat, ahol ez a szám 20—30 százalék volt!) -És bár nekik is sok gondot okoz anyagmozgató gépeik, targoncáik javítása, a szükséges alkatrészek utánpótlása, e gépek kihasználtsága náluk eléri a 70 százalékot. (Akadt vállalat, ahol 25 százaléknál tartanak, « közben nehéz anyagokat máig is kézzel mozgatnak!) S az is elgondolkoztató, hogy eredményeiket nem elsősorban komoly anyagi ráfordítások, inkább szellemi befektetések révén érték el. Eredményeikkel azonban végül is nem föltétlenül elégedettek. A NEB javaslatai alapján például már elkészítették a gyáregységi anyagfolyam ábrát, aminek alapján javaslatokat dolgozhatnak ki az anyagmozgatási útvonalak hosszának csökkentésére. Elkészült, programjukban számos konkrét intézkedés szerepel, többek közt az is, hogy a második félévtől negyedévenként rendszeresen értekezletet tartanak a konkrét kérdések megbeszélése, a feladatok kijelölése érdekében Emellett az anyagmozgatás fejlesztését 1982-től kezdve önálló fejezetként kell tartalmaznia minden évi cselekvési tervüknek. Módszereik részletezése nyilván nem lehet egy újságcikk feladata, összegzésképpen legföljebb Gazdagh Károlyt érdemes idézni: „A mi körülményeink között az anyagmozgatás ésszerűsítésének hatása sokszor alig mutatható ki a termelékenység vagy a gazdaságosság javulásában, de csökken a dolgozók fizikai megterhelése, s az sem közömbös, hogy nem kell a fölösleges erőfeszítések tudatával dolgozniuk. Talán ez sem mindegy, mint ahogyan az sem, hogy valaki vödörben vagy csempézett fürdőben mosdik ..." Nem mindegy, mert ez is emberi energiákat szabadíthat föl. Sok vállalatnál pedig, ahol valóban nagy anyagtömegeket kell mozgatni, emellett százezres, milliós megtakarításokat is hozhatna egy kicsivel több figyelem és fejtörés. Sz. I. Negyven új nyilvános telefon A lakossás jobb ellátása érdekében a városi tanács végrehajtó bizottsága még az év tavaszán felkérte a Szegedi Postaigazgatóságot, a postai szolgáltatások színvonalónak emelésére, s konkrétan arra. hogv VI. ötéves terve kidolgozásának folyamatában ezeket, az igénveket lehetőségei szerint vesve figyelembe. Sürgette a tanács az 1. sz. postahivatal (Széchenyi téri fŐDOsta) felújítását és koszerűsítését. a kézbesítői szolgálat színvonalának emelését, a Dostai felvevői szolgálat feilesztésének erősítését, különös figyelemmel az arányosabb területi elosztásra és az úi lakónegyedekre. A Szegedi Postaigazgatóság a végrehajtó bizottságnak adott válaszában közölte, hogv a VI. ötéves terv során Csongrád megyében neayven új nyilvános telefonállomás felszerelésére lesz módja. melyekből húszat hagyományos fülkében, húszat, pedig épületek beiárati traktusában helyeznek el. Felszerelésüket 1982—85-re tudja ütemezni. Az állomások elhelyezésében a lakótelepek elsőbbséget élveznek maid. s figyelembe veszi a oosta a tanácstagok útián közvetített lakossági érdekeket. Igen nagv gond azonban az 1. sz. posta felújításának és korszerűsítésének feladata. mivel az éoületet nem tudják átadni a kivitelezőknek a postai forgalom zavartalan ellátása nélkül. A posta számára az lenne célszerű —. s a lakosság kényelme szempontjából is! — ha a kivitelező az eredeti tervnek megfelelően, működés közben végezné el a munkát Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor a posta átmeneti elhelyezéséhez 1300 négyzetméter hasznos alapterületre lenne szükség. A kézbesítés színvonalának emelése érdekében fokozott ellenőrzést rendeltek el. Szeged Dostahivatali hálózatát felülvizsgálták, s úi Dostahivatal építésére a Dosta anyagi helyzetének összefüggéseiben kerülhet sor. C