Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

8 Péntek, 1981. július 17. Energetikusok versenye A sajtó, a rádió és a te- nyitóival, akár a terméklevízió propagandájának kő- szerkezet módosításakor. Az szönhetően már a kisgyer- ésszerű energiagazdálkodás mekek is sejtik: az ener- önmagában cél is lehet, de giának fontos szerep jut éle- legfőképpen eszköz a világtünkben. Betéve fújja az át- piacon versenyképes termélaghonpolgár, hogy az ener- kek előállításában, a tőkés giával takarékoskodni kell. valuta megtakarításában. Hisz saját zsebén érzi, drá- , . .., , ga az olaj, a benzin, ha nem . M,lként az energetikusok ücvelünk, iócskán megcsa- le ti versenyenek tegnap délelőtt tartott eredmenyügyelünk, jócskán megcsa polja pénztárcánkat a villanyszámla. Ésszerű energiagazdálkodásról hovatovább slágertéma. A termelővállalatoknál ennél hirdetésén elhangzott: az beszélni utbbb' néhány esztendőben szép eredményeket értünk el az energiagazdálkodásban. egyik legfőbb kritériuma. Nyilvánvaló hót, az energiatakarékossággal hivatásden esztendőben meghirdetett országos verseny is. A ból foglalkozóknak az átla- Szegedi Szalámigyár és Húspn«nái invai aian™khan kombinát szegedi, Ttsza-parti üzemében rendezett összejövetelen három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — hatvan vállalatának energetikusai ismergosnál jóval alaposabban kell ismerniük e népgazdasági szempontból döntő fontosságú törekvés lényegét. Sőt, hátterét, a világpiaci tendenciákat, az ipari és »,«,,,_ mezőgazdasági termékek elő- kedhe tek meg a verseny ta. ?„ . , pasztalataival, az elkövetallitasanak hazai költségéit £ező célokkal dr Varga Sándornak, az Ipari MiniszRég nem érhetik be az térium főenergetikusának energetikusok azzal, hogy előadásából, kiszámítják; a különböző A három ő é munkafolyamatokhoz a helyezettjének ^óth Endre, mennyi eneS't 82 Allami ^ergiafelügyelet tasanoz mennyi energiát osztályvezetője adta át a dí. hasznai fel uzemuk, valla- jakat EiiSmerő oklevelet latuk. Sőt, az sem elég, ha kaptak Csongrád megyéből a kiokoskodják, praktikusabb Szentesi Baromfifeldolgozó megoldásokkal hol, meny- vállalat, a Szegedi Szalónyit lehet a tetemes ener- migyár és Húskombinát, a giaköltségekből lefaragni. A Szegedi Textilművek, valagazdasági valóság ma már mint a Dél-alföldi Erdő- és jóval többet követel tőlük. Fafeldolgozó Gazdaság enerSzoros együttműködést a getikusai. termelés szervezőivel, irá- L. Zs. Teljes kapacitással dolgozik a hűtőipar Éjjel-nappal fagyasztják a gyümölcsöt és más terményeket; a hűtőipar üzemeidben teljes kapacitással végzik a munkát a feldolgozóvonalakon. Jelenleg a borsó. a málna, a meggy és a ribizli tartósítása adja a legtöbb teendőt. A mezőgazdasági üzemekből beérkező szállítmányokat három műszakban dolgozzák fel. Jó termés ígérkezik zöldbabból. most indul a tartósítási szezon. A zöldbabot a kukorica követi, ez manapság már igen keresett terméknek számít, ezért több helyen bővítették a feldolgozó kapacitást. Zalaegerszegről például kétszer anynyit adnak,, mint tavaly; összesen 25Ó vagonnal. A fejlesztés eredményeként a székesfehérvári hűtőházban új ..kelbimbóvonalat" állítottak be. Miskolcon új meggy és szilva „magozóvonal" segíti a tartósítást. Győrben — egyelőre kísérleti jelleggel — a még jobb minőség érdekében a málnát közvetlenül a ' szedés után, a földek mentén száraz jéggel hűtik. Az ipar műszaki segítséget ad mezőgazdasági partnereinek. Megbízásából a Kertészeti Egyetemen ribizliszedő gépet szerkesztettek, az új típus az idén jól vizsgázott. (MTI) Munkások Szegeden 15. A munkás életmód sajátosságai !A szegedi nagyüzemi re és kötelezettségeik tel- tapasztalataink és megállatnunkásság életmódját né- jesítésére. vitásaink bizonyos, de nem hány körülmény alapvetően A munkatevékenységek túl jelentős módosítással befolyásolja. Ezek egyike a túlsúlya a munkanapokon nemcsak a nagyüzemi munszegedi ipar szerkezetének összezsugorítja a szabad idő kásságra. hanem a Szegeden sajátossága. Az 1950-es évek elfoglaltságokra fordítható dolgozó teljes ipari munkásvénéig a tradíciókkal rendel- időmennyiséget, amelyben a ságra is érvényes. kező könnyűipar túlsúlya, művelődési és egyéb aktivi- Nagyon reméljük, hogy majd az idetelepült, új ipar- tások — a tévénézés kivé- több mint kétéves, intenzív ágak dinamikus fejlesztése telével — a többség eseté- kutatómunkánk eredményeit és a régi üzemek rekonst- ben ezen a napon háttérbe nemcsak megbízóink. Szerukciója volt a fejlődés útja. szorulnak. Ezeket a tevé- ged politikai, valamint állaA hagyományos és az új kenységeket azonban a va- mi vezetői tudják napi és Iparágak az 50-es évek vé- sárnapi munkaszüneti na- hosszabb távú tervezésükgétől. a 60-as évek elejétől pon nagyobb gyakorisággal, ben hasznosítani, hanem az megkétszerezték a munkás- magasabb időráfordítással üzemek irányítói is élnek a állományukat, és növelték a végzik. feltárt összefüggések leinem városias körnvezetben a napi tevékenységek használható eredményeivel, élő munkások arányát. szerkezetének vizsgálata Talán azt tudjuk javasolni, Az újonnan belépő mun- alapján megállapíthatjuk, fw a megváltozott termekások elsősorban a mező- hogy a szegedi munkásság lési feltételek között az gazdaságból és ezenkívül né- nemcsak a végzett munka emberi tényezőt is fokozothány más népgazdasági ág- jellege és a település struk- tabban kellene figyelembe ból. ipari múlt nélkül lép- turális viszonyok szerint ré- venni. tek a korszerű munkaszer- tegzödik. hanem az időfel- ' Erdei Ferenc felszólításávezet keretei közé. A sze- használás alapján is. A jel- nak annyiban tettünk elegedi nagyüzemi munkásság lemző tevékenységszerkezet Set. hogy feltártuk a szegedi többsége első-, életkora alap- vonatkozásában két nagy — munkásság legfontosabb jón kisebb mértékben máso- túlórázók és távol lakók, Jellemzőit. Ennek ismeretédik generációs munkás. Még valamint önhajszoló életmó- ben a többi nagyváros: Debsok szállal kötődnek a ko- dot folytatók —. igen magas recen- Miskolc, Győr és rábbi életmódmintákhoz, munkaidő-felhasználó és Pecs kutatói hozzánk képest elsősorban a paraszti élet- több. kisebb aránvt érintő kedvezőbb helyzetben leszvitel néhány jellemző jegyé- csoportot különböztethetünk nek. mert a szegedi adatok hez. meg. Ez utóbbi típusok a kiinduláshoz és az összeA szegedi ipar sajátossá- egyike-másika egy újabb, hasonlításhoz jelentős segitga az is. hogy a korábban kiegyensúlyozottabb időgaz- séget nyújthatnak, meglevő, de korszerűsített dálkodásra utaló életmódüzemek nagyobb létszámú, minta meglétét jelenti. de kevésbé szakképzett Azt tapasztaltuk, hogy — munkaerőt igényeltek, míg főleg a házas — munkásnők az utóbbi két évtizedben ki- többszörösen hátrányos fejlődött iparágak kevesebb, helyzetben vanttak. Alacsode szakképzettebb munkáso- nyabb iskolai és szakmai kat. alkalmaztak. végzettségük kvalifikálatlaMind a mezőgazdasági, nabb munkakör betöltésére mind az egyéb jövedelem- teszi őket alkalmassá. Kevekiegészítő és a hagyományo- sebbet keresnek, és a napi san női feladatnak megma- mindenféle munkatevékenyradt háztartási munka, vala- séggel való leterhelésük mamint a gyereknevelési funk- gasabb mértékű. A hagyoció igen magas, 12 órát meg- mányosan női munkára forhaladó munkaidő-ráfordítást dított idő szorítása nemigen követel meg az átlag mun- teszi lehetővé számukra, kástól. hogy az ugyancsak hátráEgyrészt a korábbi élet- nyos helyzetben levő alavitel néhány sajátosságának csony beosztású, alacsony továbbélése, másreszt á női egy főre eső jövedelemmel munkaerő közel egyharma- rendelkező férfiakhoz és a da következtében a szegedi bejárókhoz hasonlóan jövemunkásság jelentős aránya delemkiegészítő munkával az önhajszoló életmódra egészítsék ki kevesebb mun. utaló magas — napi 14 óra kabérüket. körüli — időmennyiséget Ugv gondoljuk, hogy a fordit munkatevékenységek- kutatásunk során szerzett Miiv en volt a város első féléve ? Amelyik sofőr mindig csak kent a termelés az olajosokelőre néz. soha nem tekint nál, a gumigyárban, a paphátra, könnyen bajba kerül- rikafeldolgozó vállalatnál, a het. Ezt vallják Szeged vá- DEFAG-nál. Biztató jelenség, ros vezetői is, akik nemcsak hogy a piacképes áruk résza jövőt tervezgetik és jó- arányának növekedésével solgatják, hanem azt is meg- folytatódik a termékszerkenézik. elég-e. jó-e az, amit zet átalakítása. A textilműmár megcsináltunk. A ta- vekre, a ruhagyárra, a tejpasztalat mindig arra való, üzemre, a konzervgyárra, a hogy a fölismert buktatókat pincegazdaságra jellemző, elkerüljük, a szembetűnő hogy korszerűtlen cikkeik eredményeket pedig igyekez- helyett igyekeztek kelendőbzünk meghatványozni. beket produkálni. Hogyan is állunk tehát az Elég szűkösek voltak a beelső félévi gazdálkodással? ruházási lehetőségek. Az Mint az már lenni szokott üzemek gépek beszerzésére, — hála az ipari munkások íölújításokra költöttek inés a termelőszövetkezeti kább. hogy terveiket magas gazdók megértésének, tartós színvonalon valósíthassák munkafegyelmének — a meg. A nyomdában nagy mennyiségi gyarapodásnak kapacitású ofszet gépet, a ismét a termelékenység volt gyufagyárban automatákat, a forrása. Az erőfeszítések az Ikaruszban ponthegeszszépen gyümölcsöztek az tőket fogtak munkára és így anyag- és energiatakarékos- tovább. Egyes vállalatoknál ságban, valamint a dolláréi- értékesítési gondok jelentszámolású export növekedé- keztek. A seprűgyárban és a sében. Visszaesett ugyanak- gumigyár több terméke nekor az építőipar, s nem érte hezebben kelt el szocialista el a határozatoknak meg- piacokon, a paprikafeldolgofelelő célokat. A téeszek zóban nemcsak az export, időben elvégezték a tavaszi, hanem a belföldi eladás is kora nyári mezőgazdasági visszaesett, örvendetes ugyanmunkákat, jóllehet az idő- akkor, hogy több vállalat a járás az év első felében is múlt év első feléhez képest számtalan nehézséget oko- lényegesen növelte kivitelét zott. A közös gazdaságok nyugatra, a KSZV például helytállásának is köszönhető, 23, az ipari szövekezetek 15 hogy a terméskilátások ál- százalékkal, talában a tavalyihoz hason- Különféle gondok mutatlíthatók. Tiszteletre méltó a koztak az építőiparban. A közlekedési vállalatok törek- DÉLÉP-től 280-an. az építővése. jobban alkalmazkodtak szövetkezettől 50-en mentek a fuvarigényekhez. Keveseb- el hat hónap alatt. Lassította ten panaszkodtak a keres- a munkát egyes építőanya1 edelemre, az árukínálat vá- gok hiánya, mint a kohósalasztékosabb volt. mint ko- lak, betoncső, gázkészülék, rábban. A városban mindé- festék, szigetélő. A DÉI.ÉP iütt csillapodott a munka- jelentősen lemaradt a Köerőmozgás, a teljesítmény JÁL-székház, a gyógyszertári szerinti bérezéssel viszont központ, az ATI-iskola. XI. igen lassan megyünk előre. AFIT-szerviz építésével, s Szeged ipari termelése az lassan haladt a színház felegy évvel ezelőtti hat hó- újításával is. Nagyon rossz naphoz képest két-három az alkatrészellátás, ezért a százalékkal nőtt, elég diffe- gépek gyakran állnak kirenciálian. Az átlagnál töb- használatlanul. Vigasztaló bet produkált a KSZV. az viszont, hogy tervszerűen haipari szövetkezetek, a lad a házgyári rekonstrukDÉMASZ, a ruhagyár, a hús- ció. kombinát, a tejüzem, a gyu- A MÁV belföldi áruszállífagyór -és a nyomda. Csök- tásban 17, az exportforgalomban 50, a személyszállításban 8,5 százalékkal teljesített többet az előző évinél. A Volánnak 6,5 százalékkal •volt több utasa. Postán, az év eleji áremelés miatt, kevesebb csomagot, táviratot küldött a lakosság, s a helyközi távbeszélöforgalom is csökkent. A félév folyamán közel 400-an kaptak telefont, jóllehet a munkaerőhiány a szerelésben is gondot okozott. Az élelmiszerek iránti kereslet a megfelelő választék ellenére kissé csökkent. A lakosság kevesebbet igényelt lisztből, tőkehúsból, hentesáruból. A zöldséggyümölcskínálat mennyiségben és minőségben az évszaknak megfelelő volt, a prímörök árait azonban a csökkenés ellenére is magasnak tartotta a lakosság. Eredményesek voltak a szinte folyamatos kedvezményes vásárlási akciók, amellyel a lakosság jelentős összegeket takarított meg. A vendéglátásban továbbra is a déli előfizetéses étkeztetés iránt nőtt az igény. A lakosság jövedelme mintegy 6—7 százalékkal nőtt. A félév folyamán átlagosan 4—5 százalékos volt Szegeden a bérfejlesztés. A KSZV-ben a kiemelt föladatokat ellátók bérét 9,2 százalékkal emelték, az átlagos vállalati fejleszés 4.6 százalék. A sütőiparban 6. a gyu-fagyárban 5,7. a textilművekben 3. az ÉLIKER-nél 5. a Komplettnél 6,5. a DÉLÉP-nél 2 százalékkal emelték a béreket. Tovább segítette a termelést, a gazdálkodást a szocialista munkaverseny-mozgalom, amelynek lendülete továbbra is megmaradt. Jelenleg is azon munkálkodnak a munkásközösségek, hogy a termelés minőségi követelményeinek tegyenek eleget; tartsák be a bel- és külföldi szállítási szerződésekben foglaltakat,1, takarékoskodjanak és használják föl a hulladékot, melléktermékeket. Dr. Szentirmai László & zöldség-, gyinöicskeres!tedele> kirszerBSítéséril Akadémiai munkabizottsági ülés El kell készítem Bács- lesztésére. részint a jövedeKiskun. Békés és Csongrád lcmnovekmény-adó avitt regionális kertészeti fejlesz- rendszere hat visszahúzóan tési tervét, s ebben — ele- a kézimunka-igénves zöldmezre a vidék ökonómiai ség- és gyümölcstermelésre. adottságait — utat mutatni Az előzetes információk szea kereskedelem mielőbbi rint a nagyüzemi gazdasáreformjához is — javasolta gok számottevően csökkena Szegedi Akadémiai Bízott- tik a zoldségtermő területeiság mezőgazdasági agrár- ket, ha megszűnik a 10 száökonómiai munkabizottsága zalékos fejlesztési támogaa csütörtökön Kecskeméten úís. Az eszmecseren felszotartott ülésén. A tanácskozó- ialók véleménye: a bank hison e megyék szakirányítói telfeltetelei is tul sok — s indokolatlan — megkötótttájékoztatták a kutatókat a termelők gondjairól. nem kendőzve el. hogy az Alföld ma virágzó kertkultúráját válság fenyegeti. Részint az állami támogatás csökkentése hat hátrányosan az ágazat fenntartására, fejMagyar —szírjét barátsági fffip Magyar -szovjet barátság rosi tanács elnöke fogadta, 'napot tartottak tegnap, csü- Vincze Mária, a népfront tortokon Csongrádon. Dél- városi bizottságának titkára • előtt a városba érkezett Ivan tájékoztatta a város fejlődéBehun, a budapesti Szovjet séről.- gazdasági, kulturális Kultúra Házának csztályve- eletéről, zető.je. A vendéget a Haza- Ezután Ivan Behunt a hefias Népfront városi bizott- lyi Petőfi Tsz-be kalauzolták ságán Endrédi Józsefné, a el. ahol Török László elnök városi pártbizottság munka- ismertette a szövetkezet gaztársa, Ösz Károly, a Haza- dálkodási eredményeit, fias Népfront megyei bizott- Ezt követően baráti találságáriak titkárhelyettese, kozóra került sor a szövetNagy Imre, a Csongrád vá- kezet tagjaival. séggel járnak, emiatt a gazdaságok húzódoznak attól, hogy a kertészeti termelés korszerűsítésére kölcsönt vegyenek föl, s elállnak a fejlesztéstől. Nem áll feladata magaslatán a gyümölcs-, zöldségkereskedelem — mutattak rá többen is, számos példával bizonyítva állításukat. A sárgabarack-értékesítés tavalyi csődjét említették, s azt, hogy az idei meggybőséget sem tudja a fogyasztó javára kihasználni a kereskedelem. Sokhelyütt — az alacsony felvásárlási ár miatt — a fán marad a meggy. A Csongrád megyei szakemberek elmondása szerint tarthatatlan, hogy a kistermelők 2—3 mázsányi áruikkal fél országot bejárva piacol janak, remélve: így megtalálják számításukat. A felesleges energiafelhasználáson túl ez temérdek munkanapkieséssel jár a termelők részéről Környezetvédelem az alföldi olajmezőkön A környezeti ártalmak megelőzésére, a vízszennyeződések megakadályozására környezetvédelmi szolgálatot hívott életre a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Az intézkedés szervesen illeszkedik az iparág több éves programjába. A környezeti ártalmak kivédésére az elmúlt fél évtized alatt, kereken 200 millió forintot költöttek az olajosok. Megszűnt az olajipar szennyvízkibocsátása. Továbbra is veszélyeztetik azonban a folyóvizek tisztaságát a Tiszát és a Marost keresztező szénhidrogén-vezetékek. A víz alatt kígyózó csöveket időnként alaposan ellenőrzik, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság pedig a közeljövőben automatikus olajérzékelő beépítését tervezi. Az olajbányászok tekintélyes mezőgazdasági területeket is igénybe vesznek. A kitermelés során szennyeződő földeket a kutak lezárása után rekultiválják, magyarán: visszaállítják a talaj termőképességét. Erre a célra évente 15—20 millió forintot fordítanak.