Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

71. évfolyam 137. szám 1981. június 13., szombat Ara: 1,40 forint VfLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! Fejlődő állattenyésztés Csongrád se A Csongrád megyei pártbizottság hat évvel ezelőtt úgy foglalt állást, hogy az állattenyésztésben az országos átlagot (2,9 százalék) meghaladó évi 3,2—3.4 százalékos termelési értéknövekedést kell elérni megyénkben az V.' ötéves terv időszakában. Az adatok azt bizonyítják. hogy e célt sikerült megvalósítaniuk megyénk mezőgazdasági üzemeinek. termelőinek. flz ötödik öiéves terv eredményei A megye állattenyésztésében 1976—80 között a termelés évente — a tervezett mértéket meghaladóan — mintegy 3.5 százalékkal nőtt. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó számosállat az 1975. évi 40-ről 1980-ra 46-ra emelkedett. Tavaly a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 47 százalékát az állattenyésztés adta. A tervidőszakban — a törzsbaromfi kivételével — valamennyi állatfaj létszáma nőtt. A közgazdasági ösztönzők, a felvásárlási ár növelésének hatására legnagyobb mértékben. 37 százalékkal a juhállomány növekedett. A kisüzemekben a tehénlétszám a nagyobb mértékű állami támogatás ellenére 10,3 százalékkal csökkent. amelyet a nagyüzemek növekvő állománya ellensúlyozott. A sertéstenyésztés a terv szerint fejlődött, és a korábbi évekre jellemző ciklikusság megszűnt. Ebben az ágazatban továbbra is mégha, tározó szerepet töltenek be a kisgazdaságok, amelyek részesedése 58—62 százalék. Az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően javult a hatékonyság, és emelkedtek a fajlagos termelési mutatók. A tejtermelés öt év alatt, az országos 39.2 százalékkal szemben. 43,3 százalékkal növekedett. A vágóállat-termelés — a vágómarha kivételével — emelkedett. A marhahústermelés, az országos tendenciához hasonlóan, 18.3 százalékkal csökkent. Ennek oka a fajtaváltás és a kisüzemi tehénlétszám csökkenése. Az exportlehetőségektől függően hullámzott a vágóbaromfi előállítása. s az igényekhez alkalmazkodva mintegy 8 százalékkal csökkent a tojástermelés. A tervidőszak során a halastóterület 451 hektárral bővült, jelenleg 3076 hektár tófelüíet van a megyében. A halhústermelés 33 százalékkal növekedett. A szakosított állattenyésztési telepek termelési mutatói összességében javultak. A szarvasmarhatelepek eredményei elmaradnak az országostól. a sertéstelepeké viszont meghaladja azt. A szakosított tehenészeti telepek a nagyüzemi tejtermelés 48 százalékát, a szakosított sertéstelepek a nagyüzemi sertéshústermelés 69 százalékát szolgáltatták 1980-ban. A takarmánygazdálkodásban — különösen a tervidőszak második felében — jelentős javulás következett be. a fejlődés üteme azonban még így sem kielégítő. A mezőgazdasági és ipari melléktermékek takarmányozási célú felhasználása megkétszereződött B tenyésztői munka javulása Tapasztalat szerint: a tenyésztői munka színvonala. nak emelkedése következtében nőtt a magasabb tenyészértékű állatállomány. Folytatódott a kétirányú szakosodás a szarvasmarha-tenyésztésben. Az intenzív tejelőállomány aránya 2 százalékról 51 százalékra emelkedett. A sertéstenyésztésben a hibridsertések szélesebb körű elterjedésével javult a vágási minőség. A juhtenyésztői munka sokirányú segítése, a magasabb értékű fajtákkal történő keresztezések ellenére az állomány minőségi fejlődése nem kielégítő. Az ötödik ötéves terv időszakában — pénzügyi okok miatt — mérséklődtek az állattenyésztési beruházások. Komplett szarvasmarhatelep a hódmezővásárhelyi egyetemi tangazdaságban és juhtelep a makói Lenin Tsz-ben épült Kapacitásnövelés döntően a meglevő telepek rekonstrukciójával valósult meg. összességében a nagyüzemi sertésférőhelyek száma 31 ezerrel bővült, s elkészült 5281 tehén és 17 ezer 306 juh befogadására alkalmas állattenyésztési épület. A megyében dolgozó 85 főállattenyésztő és ágazatvezető közül 71-ep rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. 49 állatorvost foglalkoztatnak mezőgazdasági üzg7 mek, és 22 üzemben Van főállású takarmánygazdálkodás! előadó. Az állattenyésztésben a fizikai dolgozók 64 százaléka betanított vagy szakmunkás. Az állattenyésztés jövedelmezősége továbbra is alacsonyabb a növénytermesztésénél. A sertéshizlalás jövedelmezősége stabil, a baromfitenyésztésé — elsősorban a broyler nevelésé — javuló. A juhágazat — a tenyésztői munka eredményeként — minimális nyereséget ért el. A szarvasmarha-tenyésztésben a tejtermelés jövedelmezősége csak az üzemviteli támogatással biztosított. A marhahizlalás jövedelmezősége csökkent. Az állattenyésztés fejlődését nehezítette, hogy nem sikerült megfelelő eredményt elérni a rét- és legelőhasznosításban, a melléktermékek felhasználásában. a szántóföldi szálas és lédús takarmányok hozamnövelésében, továbbá, hogv alacsony a silókukorica és a lucerna termésátlaga. A szakosított szarvasmarhatelepek termelési mutatói elmaradnak a hagyományos telepek eredményeitől. A magas beruházási költségek és a viszonylag alacsony termelési és differenciált takarmányozási mutatók miatt nem kielégítő a telepek jövedelmezősége sem. Feladatok a hatodik öiéves tervben Az állattenyésztésben alapvétő teendő a megyében a hatékonyság, a tenyésztési, termelési mutatók javítása. A háztáji és kisgazdaságokban várható állatállománycsökkenés ellensúlyozása miatt a nagyüzemekre nagyobb feladatok hárulnak. Az állattenyésztés kiegyensúlyozott fejlesztése érdekében szükséges csökkenteni az egyes üzemek között meglevő indokolatlanul nagy különbségeket. A szakosodással az alacsony színvonalon gazdálkodó üzemek intézkedéseket tesznek az elmaradás okainak felszámolására az állattenyésztés hozamainak növelésére. A nagyüzemek az állattenyésztés részarányát erőteljesebben növelik a hatodik ötéves terv időszakában. s ezzel biztositiák az állatállomány tervezett növelését A szarvasmarha-ágazatban a nagyüzemi tehénlétszám 5000-rel emelkedik. így — az országos szintentartással szemben — megyénkben a 3,4 százalékos tehénlétszámemelkedés úgy érhető el, hogy a legelőre alapozott núshasznú állomány nagyobb arányban emelkedik, elsősorban a Tisza völgye és a csongrádi homokhát, tájkörzetben. A tenyésztési program alapja továbbbra is a szakosodás: 1985-re a nagyüzemi tejhasznú állomány mintegy 75—80 százaléka intenzív tejtermelő lesz. A sertésállomány, a vágósertés-termelés az eddig elért magas szinten stabilizálódik. A nagyüzemekben kisebb. 7 százalékos növekedés megvalósítható a hagyományos abrakfermelő Maros— Körös-közi tájkörzet üzemeiben. A mezőgazdasági üzemek a juhászat további dinamikus fejlesztését tervezik. Az anyajuhlétszámot 25 százalékkal növelik a tervidőszak végére. A növekedés legnagyobb lesz a Tisza völgyében és a homoki területeken gazdálkodó szövetkezeteknél. A tenyésztésben az export és az ipar gyapjúigényét kielégítő magyar fésűs merino fajta nemesítése a cél. A baromfi-törzsállomány, a hús- és tojástermelés az ipar és a lakosság igényeinek megfelelően alakul. A mezőgazdasági nagyüzemek arra törekszenek, hogy bátrabban alkalmazzák a tenyésztés, a tartástechnológia és a takarmányozás területén elért legújabb kutatási és a gyakorlatban jól bevált eredményeket. A növekvő nagyüzemi állatállomány elhelyezéséhez a megyében 4000 tehénférőhely. 12 ezer hízósertés-férőhely és 28— 30 ezer juhférőhelv kialakítása szükséges. Mindez döntően rekonstrukciókkal. kisebb részben új. olcsó, energiatakarékos építéssel valósul meg. Az állatállomány takarmányellátását a szántóföldi takarmánytermő területek és a gyepek hozamának mintegy 33—37 százalékos nőve. lésével. a melléktermékek nagyobb mértékű hasznosításával, a fehérje- és energiatakarékos módszerek elterjesztésével lehet biztosítani úgy, hogy a szántóföldi takarmánytermő terület egyben 8—12 százalékkal csökken. A kisgazdaságok termelési színvonalának megőrzéséhez a nagyüzemek igény szerint biztosítják a tenyészes árualapanyagot, a jak ármányt és egyéb szolgáltatásokat. a jó értékesítés lehetőségét. Szükséges továbbfeileszteni a nagy- és kisüzemek közötti kooperációt, s jobban ki kell használni az úi együttműködési formáka' — sertés- és szarvasmarhabérhizlalás. tehénkihelyezés .— az állattenyésztés fejlesztése, a lakosság élelmiszerekkel való jobb ellátása érdekében. Befejeződött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Megállapodások a gazdaságif műszaki kapcsolatok további fejlesztéséről Jegyzőkönyv aláírásával pénteken véget ért a magyar—szoviet gazdasági és műszaki-tudománvos együttműködési kormányközi bizottság XXVII. ülésszaka. Az ülésszak iegvzőkönwét az Országházban Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettesek. az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt Vlagyimir Pavlov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kormányközi bizottság június 8—12. között Budapesten tartotta ülésszakát. Megvizsgálták a kölcsönös külkereskedelmi szállítások Megyei tanácselnökök értekezlete Pénteken az Országházban tartássa! kapcsolatos magas két időszerű témát tárgyal- szintű jogszabályok mellett tak a fővárosi, a megyei és ízámos intézkedés született LrZTT,™ TTT a lakásgazdálkodás fejlesztőkök: Papp Lajos államtitkárnak. a Minisztertanács Ta- sére. riácsi Hivatala elnökének \ ••« i vezetésével áttekintették a településpolitikai feladatokat. mindenekelőtt a lakásgazdálkodással, a területrendezéssel és -fejlesztéssel, az építésügyi igazgatással, a lakásépítéssel és lakóház-fenntartással kapcsolatos teendőket. továbbá elemezték a vízgazdálkodás tapasztalatait. a vízügyi hivatalok és a tanácsok kapcsolatait. menetét. az elektronikai iparban kialakult gvártásszakosítás és kooperáció helyzetét, a Paksi Atomerőmű beruházásának alakulását. az . agrokémiai egyezmény végrehajtását. Napirenden szerepelt a Zsiguli kooperáció néven ismert együttműködés, .illetve a petrolkémiai egvezménv meghosszabbítása. valamint több más jelentős közös gazdasági együttműködési feladat. A bizottság megállapította, hogv a két ország közötti külkereskedelmi forgalom volumene e7 évben, az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvnek és más gazdasási egyezményeknek megfelelően. meghaladja a hatmilliárd rubelt. A most aláírt iegvző(Folytatás a 2. oldalon.) AZ építésügy ezer szállal kapcsolódik a tanácsok munkájához, különöseri napjainkban, amikor a lakásépítés mellett előtérbe kerül a lakásfelújítás és -karbantartás, valamint a lakásgazdálkodás — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési jrüniszter vitaindítójában. A közelmúlt ben korszerűsített. lakásépítéssel és lakóház-fennMegfékezték a vízbetörést a tatabányai 15/c aknában A tatabányai 15/C akna frontfejtésében vízbetörés bénította még a munkát. A bányamentők, az aknaüzem és a központi műhely dolgozói bravúros munkával fékezték meg a víz beáramlását: 24 órán belül szivatytyúkba fogták a bánya legmélyebb pontja felé ömlő karsztvizet. A nagy kiterjedésű frontfejtés egv része és az odavezető vágatok azonban betömődtek a víz hordalékával, s ezért a régi útvonalon jelenleg megközelíthetetlen a fejtés. Az üzem elővájó csapatai most új vágatokat hajtanak ki, s ilyen módon nyitnak utat a fronthoz, hogy ott mielőbb megkezdhessék a széntermelést. A nagy kapacitású, gépesített frontfejtésben eddig naponta 80—100 vagon jó minőségű szenet termeltek. Az aknaüzem legjobb elővájó csapatait bízták meg az újranyitáshoz szükséges 170 méter hosszúságú szállító és vizelvezető vágatok mielőbbi kiépítésével. Megújult határátkelőhely A napokban befejeződött hazánk második legforgalmasabb nyugati határátkelőjének átépítése Sopronban. A határállomás területileg nem növekedett de az útlevél- és vámellenőrző pontok ötletesebb elhelyezésével, áteresztőkepességét mintegy kétszeresére emelték. Igy a hosszan tartó várakozások megszűntek, s a turisták a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt léphetnek be. illetve ki az újiáépíteti határátkelőn. A képen: az újjáépített közúti határátkelőhely részlete.