Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

VILÁG PftOUrrÁfcJAf, EGTESÖLfETEK! r71. évfolyam 132. szám 1981. június 7., vasárnap Ara? 1,80 forint VÉ az anyagmozgatást Kedvező fogadtatásra találtak a javaslatok Hazánkba látogat Nigéria elnöke Vékonyabb a hajszálnál Fólia, fonal, csipkezsák Március elején számoltunk be arról lapunkban, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság tiz esztendő után ismét megvizsgálta, hogyan végzik a megye vállalatai az anyagmozgatást, hogyan állnak e folyamatok szervezésével. gépesítésével. A vizsgálat napirendre tűrésének jó okai voltak, ugyanis — az országos adatok szerint — az utóbbi tíz evben nemhogy csökkent volna az anyagmozgatással foglalkozók száma, hanem nőtt. S ez nemcsak azért bai. mert sok embert köt le fölöslegesen ez a munka, hanem azért is, mert — ahogyan altkor is idéztük a NEB anyagából —: „A magyar iparban az anyagmozgatás elavultsága miatti kihasználatlan termelő kapacitást. 10 százalékra lehet becsülni." Érdemes ismét felidézni az év elején elvégzett vizsgálat néhány megállapítását. Megállapították. a vállalatok nagy részénél az elvárhatónál jóval kevesebb figyelmet fordítanak az anyagmozgatás kérdésére. Igaz, a rakodó- és anyagmozgató gépek száma maid minden vállalatnál növekedett, de számuk emelkedése alatta maradt a termelés fölfutásának. S a nagyobb számú gép beszerzése sem föltétlenül erény. Részint azért, mert nehézkes e gépek javítása, szervizelése, ezért sok gép áll. s a vállalatok a több gép beszerzésével inkább a műszaki okok miatt gyakorta kieső gépeket igyekeznem pótolni, biztosítva magukat az esetleges hibák esetére. De az is sok gondot okoz, hogy a vállalatok jó részénél nem vizsgálták meg, nem tárták föl, hogy az egyes anyagok milyen utakat tesznek meg vállalaton belül, nem tárták föl az anyagmozgatásban, a fölösleges utakból következő veszteségeket sem. Így részint nem tudhatják, menynyi kárt okoz e terület, szervezetlensége a vállalatnak. s a rendelkezésükre álló eszközöket sem képesek megfelelően kihasználni Hiszen az anyagmozgató és a rakodógépek kihasználtsága 20 és 70 százalék között mozog. Akadt olyan vállalat, amelynél a rakodógépek kihasználtsága mindössze 25 százalék. s emellett az anyagmozgatás 85 százalékát még mindig kézzel vég, zik. Sok gondot okoz a „rejtett anyagmozgatás" magas aránya is, amikor a szakmunkások munkaidejének bő 30 százaléka megy el ilyen munkákra. A vizsgálat tehát számos hiányosságot tárt föl. Olyanokat többnyíre, amelyekkel a vállalatok nagyobb részénél számot sem vethettek, hiszen egészen egyszerűen nem ismerték — saiát fölmérések hiányában —. mekkora veszteségeket okoz számukra e terület szervezetlensége. A megyei NEB — összegezve a fölmérés tanulságait — számos javaslatot dolgozott ki a megvizsgált vállalatok számára. E javaslatokra azóta a válaszok is megérkeztek a NEB-hez. Méghozzá általában kedvező és nagyon alaposan átgondolt válaszok. Az érintett vállalatok nagy részénél alaposan elgondolkodtak a vizsgálat megállapításain, s többnyire joi átgondolt, konkrét — felelősöket és határidőket is tartalmazó — programokat küldtek meg a NEB-nek: így és így akarják a jövőben át- és megszervezni az anyagmozgatást, az anyagoknak a vállalaton belüli útját. Ügy tűnik, „fölrázó" anyagot készített a népi ellenőrzés e — Csipkerózsika álmot alvó — kérdésről... Érdemes idézni néhány válaszból. A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat, (a MÜÁRT) vezérigazgatója, Csáki László például levélben értesítette a megyei NEB-et arról, hogy bár az alkatrészellátás valóban nem kielégítő. a vállalat mindent megtesz azért, hogy rendezze e gondokat. Vállalják azt is, hogy a cég képviselői — kérésre — személyesen fölkeresik azokat a vállalatokat, amelyeknek komoly gondokat okoz a rakodógépek alkatrészellátása, s egyeztetik, hogyan lehetne segíteni e problémákon. Megtörténtek az első lépések annak érdekében is, hogy a rakodógépek javítására országos hálózatot hozzanak létre. Az elképzelések szerint a kisebb javításokat helyben .végeznék el. a nagyobbakat pedig e hálózat kijelölt egységeiben. A Gépipari Technológiai Intézet kapta feladatként e hálózat megteremtését, s a kabai Vörös Csillag Mgtsz gesztorságával társulás jött. létre e célbóL (Igaz. a megoldás még inkább csak körvonalaiban létezik, s korántsem minden szempontból megnyugtató módon.. J A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az anyagmozgatás körüli gondok sokszor nem is az anyagi feltételekből származnak. hanem szemléletbeli hiányosságokból Talán ezért is lehet komoly jelentősége annak, hogy napirenden van a Megyei Szállítási Bizottság az MTESZ anyagmozgatási és -csomagolási bizottsága, valamint az Anyagmozgatási és -Csomagolási Intézet megyei szerve közötti együttműködési megállapodás kibővítésének kérdése. Hiszen, ha e szervezetek a jövőben rendszeresen foglalkoznak e kérdéssel, föltehetően sokat lendíthetnének az anyagmozgatás ügyén, a szükséges szemlélet kialakítása révén. A szemléletben tgy fs jelentős változásokat hozott a NúB elemzése. A vállalatoknak küldött konkrét javaslataikra általában alapos, átgondolt, s amj még fontosabb, a rendszerszemlélet kialakulásáról tanúskodó válaszokat kaptak. Az Alföldi Porcelángyár például rendszertervet készít. csakúgy, mint a kéziszerszámgyár. Egységrakományok kialakításának feltételeit kívánják kidolgozni például a HÖDGÉP-nél, a kábelgyárban és a tejiparban, a HÖDIKÖTnél. „Tanulságos és gondolatébresztő vizsgálat volt" — állt a gumigyár válaszlevelében. Náluk — mint a legtöbb vállalatnál — nem volt megfelelő képzettségű szakember erre a munkára. Azóta kijelölték, kinek a feladata lesz a gyár anyagmozgatási kérdéseivel foglalkozni, s fölvették a kapcsolatot különböző szakmai szervekkel. intézetekkel. akik segítséget adhatnak e munkák megszervezéséhez. Eredményesnek tűnik tehát a NEB vizsgálata, hiszen eddig sok helyen alig foglalkoztak az anyagmozgatás kérdésével. Ügy tekintették. mint periférikus területet, amelynek mindössze annyi a feladata, hogy a gyáron belül az egyes anyagokat eljuttassa oda. ahová kelL De, hogy mennyiért, milyen veszteségeket okozva költségekben és termeléskiesésben — azt nemigen vizsgálták. Igaz. jó időben jött a NEB fölmérése is. hiszen a visszafogott fejlesztési lehetőségek között a vállalatok is egyre több figyelmet kénytelenek fordítani belső tartalékaikra. Márpedig ezen a területen tartalékok akadnak bőségesen. A NEB-nek — éppen azáltal, hogy felhívta a figyelmet ezekre a tartalékokra — úgy tűnik, sikerült „megmozgatnia" az anyagmozgatás ügyét Hogy eredményesen-e? Erre választ a jövő év elején újra elvégzendő utóvizsgálat ad majd. Addig viszont lapunkban is igyekszünk napirenden tartani a kérdést ntána járva, hol, mit terveznek és végeznek — a változás érdekében, Sz. I Losonczi Pálnak, a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke. (MTI) brigádvezetők értekezlete A Gabona Tröszthöz tartozó vállalatok szocialista brigádvezetői tanácskoztak szombaton a Kereskedelmi Kamara székházában. Az eseményen Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója számolt be a gabonaipar eredményeiről. idei célkitűzéseiről. Ami a következő 3t esztendőt illeti, elhangzott, hogv a gabonaipar felvásárlási feladatait a mezőgazdaság növénytermesztési előirányzatai határozzák meg. A felmérések szerint a kenyérgabona őrlése a jelenlegi szinten marad, ám az igénveknek megfelelően a liszttermelésen belül tovább emelkedik a fehérlisztek aránya. Nagy László felvétele Munkában a fólia gyártó berendezés Búg, zakatol a szellőzőberendezés, birkózik a forrósággal. Küzd, bár ez a küzdelem majdnem teljességgel kilátástalan. A munkások félmeztelenül, patakokban dől róluk a víz. Meditálok, törölgetem köz, ben a homlokomat. Vajon, mi lenne, ha volna itt még vagy két tucat ventillátor? Uj feketeszén- és lignitlelOhelyek Az ötéves tervben 340 kilométernyi kutatófúrással másfélmilliárd tonna iparilag hasznosítható, gazdaságosan kitermelhető új szénvagyont fedeztek fel hazánkban, A jelentős ásványvagyon pontosabb megismerésére a VI. ötéves terv időszakára a korábbinál is intenzívebb kutatási programot állítottak össze. Az új tervek szerint 1985-ig 510 kilométernyi fúrás mélyítésével vizsgálják tovább az új lelőhelyeken felfedezett kőszéntelepeket. A nagyszabású program célja olyan méretű széntelepek alaposabb megismerése, amelyek alkalmasak korszerű, nagy kapacitású és koncentrált bányák telepítésére, illetve építésére. Ezenkívül a régi, de még gazdaságosan dolgozó bányák életének meghosszabbítását, leművelhető szénvagyonának bővítését is szolgálják az újabb kutatások. A VI. ötéves tervben az egyik kiemelt földtani program a borsodi barnakőszénmedence kutatása. Itt új bányák nyitását tervezik és több aknaüzem kapacitását területbővítéssel, új szénmezők bekapcsolásával akarják növelni. Ezért csupán az idén 58 millió forintos költséggel 20 kilométernyi fúrást mélyítenek ebben a medencében az új ásványvagyon pontosabb megismerésére. A Máza—Váralja—Mecseknádasd környékén — ahol az elmúlt években nagy kiterjedésű és gazdag fekete kőszénvagyont fedeztek fel — a tervidőszak végéig befejezik az új bányaépítés tervezéséhez szükséges előzetes kutatásokat. Most az újabb kutatófúrásokkal további adatokat gyűjtenek egy nagy kapacitású és kokszolható szenet adó mélymüvelés aknanyitásához. Gyorsított ütemben folytatják a kutatásokat Észak-Magyarországon, Gyöngyös és Füzesabony között, ahol korábban hatalmas mennyiségű lignitet fedeztek fel és az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagy kiterjedésű területen fekvő értékes ásványvagyon külszíni fejtéssel gazdaságosan kiaknázható és bőségesen elegendő egy nagy teljesitményű hőerőmű ellátására. Intenzív kutatómunka kezdődött az ajkai és a nógrádi szénbányák területén is. A dorogi, az oroszlányi és a mányi medencékben is dolgoznak a fúróberendezések, ezeken a vidékeken új. illetve régi bányák területének bővítését szolgálják a kutatások. A tervek szerint 1985-ig az állami költségvetés terhére 1,7 milliárd forintot költenek hazánkban kőszéntelepek kutatására. A program teljesítésére felújította, kibővítette gépparkját az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat és több szénbánya vállalat is segíti berendezésekkei és szakemberekkel a kutató munkát. (MTI) Még az idén átadják az eoccnprngram új bányáján a nagyegyházit, amely az ország egyik legnagyobb barnaszénilletve bauxitbányája lesz. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói 443 méter mély. függőleges aknát építettek, most a 6 méter átmérőjű bekötővágat készül, amely az üzem fő levegőellátó, illetve víztelenítő aknája lesz. Semmi sem változna. Áz utcán is perzsel a levegő.,; Itt meg — a Szegedi Kenderfonógyár fóliaüzemének csarnokában — kétszáz Celcius-fokra hevítik a gépek az alapanyagot A napokban valaki hozott egy hőmérőt. A géptől öt méterrel negyven fokot mutatott, a Lenzing műanyagfeldolgozó berendezés közelér ben negyvenötöt... Itt soha nincs megállás,' szombaton sem, vasárnap sem pihennek az extruderek, a nyújtó- és sodrógépek. Folyamatos termelés van. — Sikfóliából ebben aa évben kétezer-ötszáz tonnányit állítunk elő — mondja Pusztai Ferenc, az üzem vezetője —, ilyen magas követelményeket támasztó tervet most teljesítünk először. — Közeledik a félévi értétékelés... Elég jól állunk, ezer tonnánál tartunk, s javult aminőség is. Nem kis Iecké* adott ez nekünk. A fólia, amelyből a késztermékek egy részét állítják elő, vékonyabb az emberi hajszálnál — Mennyivel? — Fele olyan vékony csupán. — Többi termékeik? — Hasított fóliából hétszáz tonnányit gyártottunk eddig. (Ez a kötözőzsinegeknek és az úgynevezett pépétex kendert pótló fonalnak az alapanyaga.) Nemcsak az Űjszegedi Szövőgyárban gyártanak csipkezsákokat, egy kisebb részleg itt működik a fóliaüzemben. — Tavaly, körülbelül ugyanebben az időben, komoly gondjaink voltak, a Raschel-termékek iránt nem mutatkozott megfelelő piaci kereslet. A dolgozók felének más munkát kellett gyáron belül találni. Sikerült különösebb zökkenők nélkül átcsoportosítanunk ... — És az idén? — Visszacsináltuk az egészet. Jelentős nagyságrendben vásárol tőlünk Irak fóliazsákokat, az év derekáig húszmillió csipkezsák indul útra tőlünk a közel-keleti országba. A hagyományos partnerek, Hollandia és az NSZK. Üjabban az Egyesült Államokban is érdeklődnek a praktikus csomagolózsákols iránt B.K