Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

4 Kedd, 1981. június 30. Jól dolgozik az új mészmű Az új Beremendi Mészmű­ben, ahol hazánk legnagyobb mészhidrátüzeme kezdte meg működését, a szakemberek várakozását messze felülmú­ló. kitűnő minőségű meszet állítottak elő a termelés el­ső negyedéve alatt. A hat­száz lengyel építő és a ma­gyar üzemeltetők kiváló munkája nyomán már a próbaüzemelés hónapjában is nyereségesen termelt az egymilliárd forintos beruhá­zással felépített mészmű. A dél-baranyal új üzem áprilisban kezdte meg mű­ködését, s már eddig több mint harmincezer tonna me­szet, tizenegyezer tonna mészhídrátot és ugyanannyi kőlisztet gyártott. A szak­emberek ennek mindössze a felére számítottak, ugyanis három éves „felfutási időt" terveztek az évi száznegy­venezer tonnás méezterme­Jés elérésére. Szeged a hazai lapokban 1981/26 I Akadémiai Aranyérem — 1901. — Straub F. Brúnó. Magyar Tu­domány, junius. [Az MTA Sze­gedi Bioléglai Központ Eniimo­löglal Intézete Igazgatójának.) MOCSÁR Gábor: Monódráma Széchenyiről. - Előszó helyett - klmagyarázkodás. Műhely, 2. sz, [„Az a másik ..." című mo­nódrámájához.) MOCSÁR Gábor: Az a má­sik ... (Monódráma Széchenyi­ről. Műhely, 2. az. Nap és Jég ellen véd. - Ker­tészeti csipkeháló. Esti Hírlap, Jún. 13. [A szegedi Kenderfonó­és Szövőipari Vállalatnál.) BARTA Imre: Kováts István: Egy szegény pórfiú önéletrajza. Népszabadság, Jún. 16. (Könyv­szemle.) [A mult században Sze­geden élt kőművesmester önélet­rajza. Bálint Sándor gondozásá­ban és Jegyzeteivel, a Magvető kiadásában.) [SZAKALY Eva) -lyé-: Sze­gediek Szombathelyen: Gólem. Vas Népe, jún. 14 [A szegedi színház vendégjátékáról. Képpel.] SZAKALY Eva: Szegediek Szombathelyen. - Huszka Jenő: Bob herceg. Vas Népe, jún. 16. [A szegedi szinház vendégjáté­kának második bemutatója a Művelődési és Sportházban. ­Hernádi Oszkár felvételeivel.) Gitárfesztivál Lezárták a listát, az Esz­tergomban megrendezendő V. nemzetközi gitárfesztivál­ra és szemináriumra ezután jelentkezőket már nem tud­ják fogadni. A kéthetes — augusztus 5-től 18-ig tartó — kurzuson 400 zenetanár, jövendő zenepedagógus vesz részt A nemzetközi rendez­vény résztvevői 27 országból érkeznek, s akárcsak az utóbbi években, most is az NDK-ból, Lengyelországból és Görögországból jönnek o legtöbben. Jubileumi vásár Szabadkán Békés megyei Népújság, jún. 16, [A szegedi és szabadkai Ipari vásárok együttműködési megál­lapodásáról.) PAP Kornélia: Egy új barát. Népsport, jún. 19. (Interjú Sl­mándy Bélával, az Alsó-tlszavl­déki Vízügyi Igazgatóság Igaz­gatójával, a Magyar Evezős Szövetség új elnökségének tag­jával. Fényképpel.] M. S.: Nur alle 3000 Jahre ein Blitzclnschlag. Neueste Nach­richten - Daily News, jún. 19. INemzetközi villámvédelmi kon­ferencia Szegeden.) KOZMA TÓTH István: Állam­polgári kötelesség, tudatos lé­gy elem. - Fegyveres szerveze­tek gyakorlata Szegeden. Nép­hadsereg, jún. 20. [Kutas Ru­dolf felvételeivel.] Szeged. - Elkészült a víztáro­zó. Magyar Hírlap, jún. 11. [Az E5-ÖS út mentén.] BORZAK Tibor: Szegeden na­gyobb a választék. - Átalaku­lás - lassú fejlődéssel. Népsza­badság. jún. 21. (Fiatalok.) [Vállalati klubmozgalom.] Kenyérgabona-újdonságok. Szs­bnd FMd, jún. 21. (A Gabonater­mesztési Kutató Intézet szegedi kísérleti telepén. Fényképpel.] -kő: Grelfswald - Szeged. ­Zusammenarbelt der Unlversl­t itten. Budapester Rundschau, Jún. 22. [A két egyetem kap­csolatairól a kutatás éa oktatás terén.] PAP Kornélia: A filmen egy csillogd víztükör. Népsport, Jún. 34, [A szegedi evezős- és kajak­kenu pályáról — a szegedi eve­zésről szóló film keretében.] Szegeden rendezik. — Nemzet­közi néptáncfesztlvál. Magyar Hírlap, Népszabadság, jún. 25. Á füredi színház másfél évszázada A magyar színészet hős­kora 1790—1820 között ki­alakította a magyar dráma­irodalmat, jó együttesek és kiváló egyéniségek formá­ié ltak ki a korcsmai szo­bákban, pajtákban, de nem épült hazánkban magyar színház. Pesten a német szí­nészetnek európai színvona­lú otthona volt, a magyar színészek azonban itt csak vendégszerepelhettek. Bécs elnyomó politikájával szem­ben a nemesi megyék vették védelmükbe a magyar szín­játszókat, (gy az első épüle­teket vidéken emelték: 1821­ben Kolozsvárott, 1823-ban Miskolcon. Ezt a sort foly­tatta Balatonfüred 1831-ben, hogy 1837-ben nemzeti ösz­szefogáseal megnyissa kapu­ját a pesti Nemzeti Szín­ház is. A fürdőhelyeket gyógyu­lás céljából a nemesek, urak már a 18. században is látogatták, divattá azonban csak a 19. század elején lett A szegedi írók kö2ül Ved­res István 1829-ben tölt egy hónapot Herkulesfürdön, Mlskoltzy István pedig a Regélő 1834-es évfolyamá­ban számol be FéllxfÜrdőés Pünkösdfürdő meglátogatásá­ról. Füred nemcsak a Du­nántúl, hanem Pestbuda urainak is találkozóhelye lett- Már 1816-ban volt ácsolt szabadtéri színháza. 1830-ban Kisfaludy Sándor baráti körben tárgyalta meg, hogy állandó színházépületet emeljenek. 1831 májusában Vas, Sopron, Győr, Zala és Veszprém megye vezetőit hívta meg tanácskozásra, s határozták el az épületnek közadakozásból történő fel­építését. s a Komlósty Fe­renc vezette társulat meg­hívását Füredre. Az épület tervét Fülöp József veszpré­mi mérnök az akkor diva­tos klasszicista stílusban ké­szítette el, a homlokzatán hat dór oszloppal. Füred és a környező falvak paraszt­jai adták az igás napszá­mot, a tihanyi apátság a fát. a pannonhalmi apát a telket. A fürdővendégek 1325 forintot gyűjtöttek ösz­sze, míg a megyék adomá­nya 12 954 forint volt. Nem­csak a dunántúli megyék adakoztak, hanem Bács és Baja városa is. A megnyitó előadáson Kisfaludy Sándor prológja hangzott el először, ezt követte a Magyar Hölgy című darab előadása. Au­gusztus 4-ig maradtak Fü­reden, utána Zalaegerszegen kezdték a „tájolást", de a kolerajárvány kitörése mi­att visszamenékültek a fü­redi színház épületébe, s csak a zárlat feloldása után, október 23-án távoztak a vendégszerető Füredről. A társulat nagy része tagja lett a Nemzeti Színház első együttesének. Az épületből ma csak a hat oszlop van meg, mert 1878-ban a fürdő bővítésé­nél lebontották. Az oszlopok ma a Kiserdő pergolájában körben vannak felállítva. A reformkornak majd minden Jelentős személye megfor­dult a színházban: Széche­nyi, Kossuth, Vörösmarty, Garay János stb. A politikai és Irodalmi életnek nyáron Füred volt a központja. Hogy A színház mennyire hozzátartozott a politikai élethez, jól mutatja a ma­kói példa. Korábban nem tudunk arról, hogy Makón vándorszínészek szerepeltek volna. Most 1830-ban kivi­szik a szegedi társulatot a főispáni beiktatás ünnepi színvonalának emelésére, sőt Szegeden színlap ls készül. De ezt látjuk Szegeden Í3. Itt német színjátszás előbb volt, mint magyar, már 1783-ban. Éppen ezért 1800­ban egy „érdemes társaság" alakul ..nemesi és polgári rendből*', és három darabot mutatnak be a kórház ja­vára. De ez az érdemes tár­saság, elsősorban Vedres István kezdeményezi Kele­men László színészcsoportjá­ruik meghívását is. A váro­si tanács elhatározzn, hogy az épülő új városházában színházterem legyen, s előny­ben kell részesíteni a magyar színjátszókat. A terem berendezésében ott serénykedik Vedres István­nal együtt Wolfordt polgár­mester ls. Színháztörténe­tünkben nem eléggé mél­tatott adat ez A ..kulturá­lis érdekegyesítést" mutatja a 19. az. első felében a he­lyi drámaíró gárda, körük­ben nemesek és polgárok egyaránt találhatóak: Ved­res, Babarczy Imre, Benke József (Baborfalvy Róza ap­ja), Maróthy Mátyás, Nálly József, Miskoltzy István, Mi­hályfy Józséf, Horváth Cy­rlll. 1837-ben 124 bérlője volt a szegedi társulatnak, közöttük megyei nemes, tiszt­viselő (27%), városi tisztvi­selő (30%), más értelmitégi (18%), polgárok (27%). A közönség másik fele a ke­reskedősegédekből, íparosse­gédekből került ki. A város­házi színházterem egy ki­csit akadálya is volt, hogy külön színházépület készül­jön. 1856-ban, megint a né­met elnyomás időszakában, nemzeti összefogás eredmé­nyeként készült el, mint 23 évvel korábban, a füredi színház ls. Gtday Kálmán Emberek és föltételek Elemzés a műszaki értelmiségről A differenciálás hiánya, az egalitarizmusra való törek­vés mindenképpen kárára van a gazdaságnak, lassítja fejlődésünket, legyen szó bármely foglalkozásról, tár­sadalmi osztályról vagy ré­tegről. Hiszen az esztergá­lyos sem lesz hajlandó sok­kal többet és jobban dol­gozni, néhány forint különb­ségért, ha azt látja, hogy a szomszéd gépen kevesebb és gyöngébb minőségű munká­ért ugyanannyit, vagy alig kevesebbet kap munkatársa. Csakhogy ... Gazdaságunk­ban egyre inkább előtérbe kerülnek azok a kérdések — mint az innováció, a meg­újulási készség, a műszaki, technológiai fejlődés, a pia­cokhoz való gyors alkalmaz­kodás készsége, a termékek minősége és használati ér­léke —, amelyek megoldása, vagy nem megoldása a min­dennapi gyakorlatban alap­vetően a műszaki értelmi­ség munkájától függ. A mű­szaki értelmiség munkájától, általában az alkotó értelmi­ség munkájától függ ezek­nek a kérdéseknek a meg­oldása, a megoldástól pedig valamennyiünk jövője, mai és holnapi életszínvonala. Ebben a helyzetben pedig nyílvén alapvető kérdéssé váltk, hogy gazdaságunkban miért nem gyorsult fül kel­lő mértékben az innovációs folyamat, a nagyszámú, jól képzett műszaki szakembe­rünk miért nem nyújt, vagy nyújthat általában olyan produkciót, mint amilyenre szükségünk lenne, mintamit várhatnánk tőlük? A lehetséges válaszok nyil­ván igencsak sokfélék és bo­nyolultak, de valamennyiünk alapvető érdeke, hogy a kér­dés napirendre kerüljön, sa maga komplexitásában ke­ressük a megoldást segítő válaszokat. E folyamat már elkezdődött. így, vagy úgy, több fórum is foglalkozott az üggyel, s az ország vezető politikai testületei is több ízben fölhívták a figyelmet az alkotó értelmiség munká­jának jelentőségére, alapve­tő fontosságba. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlatban is elkerüljön előre lépnünk, mindenek­előtt nyilván alaposan meg kell vizsgálni, milyen hely­zetben is van az alkotó ér­telmiség, milyen körülmé­nyek között, milyen ösztön­zők, vagy éppen negatív ösz­tönzők között és hatására végzi így, vagy úgy a mun­káját. E vizsgálatok sorában mindenképpen érdemes föl­figyelni arra, amit a Mun­kaügyi Minisztérium megbí­zásából készítettek nemrégi­ben. A minisztérium fölkér­te az MTESZ országos el­nökségét, valamint öt terü­leti szervezetét, hogy — megadott szempontok alap­ján — készítsenek fölmérést az alkotó értelmiség helyze­téről. Csongrád megyében dr. Bátyai Jenő vezetésével 12 tagú munkabizottság vé­gezte el — többszáz ember kérdőíves kikérdezésével — a vizsgálatot. amelynek eredményeit már összegez­ték, s amit nemrégiben vi­tatott meg és fogadott el az MTESZ megyei szervezeté­nek végrehajtó bizottsága. Hosszasan lehetne sorolni a vizsgálat megállapításait, de a részletek nem föltétle­nül tartanak számot közér­deklődésre legföljebb akkor, ha lényegi módon befolyásol­nák az összképet. A vlzsaálat eredménye azonban azt bi­zonyítja, hogy a részletek alapvetően nem módosítják a közismertnek tekinthető összképet, legföljebb árnyal­tabbá és nyomatékosabbá teszik azt. Például oly mó­don, hogy a vizsgálat ered­ményei alapján nyilvánvaló, hogy a műszaki értelmiség között ls mindenképpen a valódi teljesítmény ellenében hat a valódi differenciálás hiánya, (Ebben az adatok szerint egyaránt közrejátszik az, hogy a vállalatok nem rendelkeznek pénzügyi lehe­tőségekkel az igazi differen­ciáláshoz, s az ls, hogy a vállalati-vezetői érdekeltségi rendsser sem mindig hat egyértelműen annak érdeké­ben, hogy a valóban előbb­re vivő teljesítményeket pre­ferálják.; Természetesen még sok mindent megállapított a vizsgálat. Például azt, hogy a pályájukat — tanulmá­nyaik miatt — viszonylag későn kezdő műszaki szak­emberek sokáig eleve hát­rányosabb helyzetben van­nak anyagilag segéd- vagy szakmunkái társaikkal szem­ben. Ez viszont sokszor ar­ra kényszeríti őket — éppen a családalapítás Időszaká­ban —, hogy az alapvetően HÁZASSÁG Ktríly látván és Bozsft Edit, B»rany»t Ferenc József és Mu­cii Erzsébet. szÜCá Péter An­tal ús váczi Éva Márlá, Né­metit Jrtnos és TombAcz Mag­dolna, Szögi KAroly és Bárni MArla, Árva Ferenc és Árva Eva Ildikó, Sóki Mihály éa Blaákovlts Erzsébet Ibolya, f"ar­kas KAroly és Czinanó Ilona, Párlcsi László és Antal Eva, Tóth László és Tóth Ertka, Kon­rád József és Karai Ilona, Vis­nyei András és Radles Mária, Dávid János és Szankal Irén, Germán Lajos és Vastag Qyör­gyl, Csamangó Antal Sándor és Miklós-Balog Edit, dr, Katona András és Dunai Erika, Bzakál Endre és Kulcsár Mária, Kör­mendi Antal Zsolt és Katona Ibolya házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Koncz Ferencnek és Gémes Tündének Róbert, Farkas Jó­zsefnek és Kirí Klárának Klá­ra, Engl Istvánnak és Hódi Jo­lánnak Tímea, Rózsa An­talnak és Körmöczi Gi­zellának László, Pelracs Pé­ternek és fiozóki Valériának Péter Cslllik Lászlónak és Tát­rái Máriának László, Száraz János Zoltánnak és Karácsonyi Juliannának Zsolt János, Sza­bi' Vilmosnak és Soós Julian­nának Csaba, Gajdacsl Gézá­nak és Nagybata Rozáliának Mónika, Rácz Pálnak és Sárdi Évának József Mátyás, Szúrs Pálivak és Sáringer Ibolyának Ibolya. Dohány Istvánnak és Buknlcz Valéria Erzsébetnek Tímea, Ürmös Józsefnek és En­S l Eva Ilonának Nikoletta, láh Albert Istvánnak és Sza­kács Ágnesnek Gabriella. Nző­gyényl Józsefnek és Pataki Er­iébei nek Anett. Rózsi László­nak és Lukács Mária Erzsébet­nek Zoltán, Kuruez Gyulának és Krizsán Katalinnak Zsolt, Török Józsefnek és Bajtái Het­nalka Évának Krisztián, Vörös Andrásnak és Paska Máriának Családi események András, Nagynál Imrének és Klspál Juliannának László, szalma Gyuta Mihálynak és Tornai Magdolnának Róbert Zsolt. Balla Miklósnak és Sza­bó Etelkának Márta, Kovács Istvánnak és Flláry Ibolya Má­riának Máté, Fekete József Ist­vánnak és Arvol Juliannának Szabolcs József, Tóth Antal Mártonnak és Péter Anna Zsu­zsannának Antal, Kálmán Pál­nak és Rácz Ilonának András, Hell Sándor Jánosnak és La­czi Irén Ilonának Attila, Pus­ker Jánosnak és Gulyás Má­ria Magdolnának Viktória, Tóth Alfrédnak és Berecz Szilviának Emese Szilvia, Marton János­nak és Szőke Katalinnak Ba­lázs János, Forral Lászlónak és Karácsonyi Irénnek Szilárd Ta­más. Lévai Péternek és Türflrslk Eszter Évának Éva, Tóth Mihály­nak és Borbás 'Erzsébetnek Krisztina. Vékony Imrének és Papp Hajnalkának Imre József, Ordiigh Róbert Mihálynak és Román Évának Krisztina Éva, Angyal Lajos Zoltánhsk és Merksz Viktória Erzsébetnek Lajos Tibor, tirbsn Pétér Zol­tánnak és Matyuska Marianná­nak Péter Akos, Vidács Sáhdor Bélának és Bera Editnek Edit Györgyi, Laluska oyorgy Mi­hálynak és Pálinkás Etelkának Balázs, Bábinszki Zoltánnak és Hotlk Mariának Gábor. ÉUlöp Gézának ás BOZSÓ Eszternek Zsolt, Kéri JOzséfnék és Budai Erika Máriának Barbara Erika, Sója Ferencnek és Pikó Aran­ka Zsuzsannának Oá bor Zoltán. FUleky Elemérnek és Hajdú Ibolyának Tímea Mónika, Sze­merédt Ferencnek éa Kovács Erzsébetnek Krisztián, Hzabó Andrásnak és Honti Juditnak András, szabó János Nándor­nak és Kooh Ildikónak Zsolt János, Tarcsay Tamás István­nak és Szántó Györgyinek Beáta Eva, Sándor Mihálynak éa rorral Juditnak Péter, Deme­ter Lászlónak ás Kapusi Ilona­nak Mária, Perneki Dezsőnek éa Naruzsnlk Ilonának (Jábot Zsolt, Dávid Mihálynak és For­gács Erzsébetnek Marianna, Mé­szaros András Jánosnak éa Vigh Gyöngyi Veronikának Zsófia, Szabó Jánosnak éa Vlszmcg Zsuzsanna Katalinnak János La­jos, Siska Antalnak éa Tomisa Mariának Antal, Liemjen János­nak éa Kondász Katalin Magdol­nának András, Pataki Jínoahak és CBlkús Mártának Róbert Gá­bor, örünvald Lászlónak és Les­kó Ilonának Ágnes, Benke Já­nosnak és Nagy Valériának Zsu­zsanna. Bánfl Jánosnak és TI­rluz Klárának Tamás, Annus Péternek és Bús Erzsébet Irén­nek Helga, dr, Haláaz Józsefnek és Seres Évának Orsolya, Ju­hász Jozaefnek és szabó Iloné­nak Diána, Ancaanyl Sándornak éa Balog Erika Rozáliának Sán­dor Zoltán nevű gyarmekük szü­letett. HALÁLOZÁS Halász Sándor, Török Mihály, Meskó Cyuia, Juhász Józsefné Péter Anna, Szász Józiefné Loló Piroska, Bereczki Antal, Vajasdl­Nagy László, Nemes jozsef, Farkas László Balázs, Márton Lajos, Ludanyl Sándnrné Deb­raczeni Mária, Batki Imre. He­gedűs Pál, Drinoczki Sziivesz- ! ter. Illési József, Juhász Imre, I Jenel latvánné Palotás Ilona, Adorjáni Jánosné Mészáros An­na, Varga József, Pördl Jánosné Kovéca Mária, Somogyi sandor, Lantos Attila, Abranam Péter j István meghalt. szükséges jövedelemre akár fő-, akár melléktevékeny­ségként, fizikai munkával te­gyenek szert, mert fizikai erejüket vállalaton belül és kívül sokszor egyaránt sok­kai jobb „áron" tudjak ér­tékesíteni, mint megszerzett, s társadalmilag oly fontos tudásukat. Ez is óriási vesz­teségeket okoz társadalmunk­nak. F az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy az al­kotó értelmiség a különböző szociális juttatások terén is hátrányosabb helyzetben van, mint a munkások, s erkölcsi elismerésük — vagy mond­juk Inkább Így: támogatá­suk — ls sok kívánni valót hagy maga után. Arról nem ls beszélve, hogy manapság egyro Inkább csak a sok­oldalú tudással rendelkező, tájékozottságát állandóan frissítő és bővítő ember tölt­heti be igazán hasznosan ér­telmiségi munkakörét. Mind­ez viszont rengeteg időt, sőt pénzt is igényel. Ha pedig hiányzik a segítség (netán a követelmények egyértelműbb rendszere is), s az az anya­gi alap, amely lehetővé ten­né az állandó önképzést a különböző, társadalmi hasz­not alig hajtó melléktevé­kenységek kényszer szülte folytatása helyett, a produk­ció, a társadalom számára elsődlegesen fontos tevékeny­ség szinte szükségszerűen vá­lik középszerűvé. Olyanná, amely a rutinfeladatokra koncentrál, az alkotó kedv kibontakoztatása, az új és új lehetőségek fölfedezése helyett. A kérdés nyilván nagyon is összetett ahhoz, hogy egy fölmérés akár csak a lehet­séges szempontok nagyobb hányadát ls figyelembe ve­hesse. S hogy összegzésként mit mondhatnánk? Idézzünk egy mondatot a bizottság jelentéséből: „Az innováció vállalásában az egyik legsú­lyosabb ellenható tényező a kockázatvállalási készség hiá­nya, márpedig ez egyenes eredője az innováció lénye­gének: az új létrehozásának, a mindig magasabb fokú új­ratörekvésnek, a műszaki-tu­dományos ismeretek maga­sabb fokú útraterme­lésének az eddigiek­nél korszerűbb, alkotóbb szakemberekkel kell megva­lósulnia, akiknek tudása és akarata minden munkaterü­leten konvertálható." S hadd tegyük hozzá, hogy a gazdaságilag legfejlettebb országok az utóbbi tíz-tizen­öt évben elért fejlődésüket legalább ötven százalékban a műszaki-tudományos hala­dásnak köszönhetik. Szávay István Automatizált szemétgyűjtő Lakótelepek központi cső­vezetékes szemétgyűjtő rend­szerének gyártására írt alá együttműködési szerződéit a Szellőző Müvek a svéd Cent­ralsug céggel. A teljesen automatizált rendszer elő­nye más magoldásókkal szemben, hogy a zárt cső­vezetékeken elszívott ház­tartási szemét a lakásokból emberi kéz érintése nélkül Jut el a lakótelep központi szeméttárolójába, ahonnan hatalmas konténerben szál­lítják el a hulladékot. A központi elszívórendszer ki­alakítása ugyan a hagyomá­nyosnál nagyobb beruhá­zással jár, de működtetése sokkal gazdaságosabb, na­gyobb kényelmet kínál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents