Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖVfETEKI AZ H S Z W P SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK 71. évfolyam 150. szám 1981. június 28.; vasárnap Ara: 1,80 forint LAPJA Aratnak Befejeződtek a gépszemlék — Sok gyom, kevés alkotrész — Száraz Idő kellene Átlagos esztendőkben Pé­ter-Pál után szokták kezde­ni az aratást. Jó másfél hét­tel korábban ért be idén az arpa, s foghattak munkához az aratók jól szervezett csa­patai. Pénteki határjárásunkon úton-útfélen kombájnokkal találkoztunk. Néhány vado­natúj darabbal is, melyet éppen az AGROKER udva­ráról vittek hazafelé új gaz­dái. A földeken pedig szinte minden dűlőben kóstolgat­ják a munkát a betakarító­gépek. Zákányszéken, az Egyetér­tés Szakszövetkezetben ve­zetőségi ülést tartottak ott­jártunkkor. A tagok képvi­selői az aratási tervet vitat­ták meg. Az értekezletet kö­zös határszemle előzte meg, majd Bozsó István elnök is­mertette az előzetes elképze­léseket. A szakszövetkezet­ben aratásra vár a közösben 210 hektár őszi árpa, 421 hektár őszi búza. A tagok gazdaságaiban kataszteri holdban számolják még az aratnivalót, 564 hold árpa, 464 hold búza, 107 hold rozs várja a gépeket. A munkát a határban, a gépek nyergében kell elvé­gezni, de minden mozzana­tát előre, asztal mellett ter­vezik — nemcsak Zákány­széken, valamennyi mező­' gazdasági nagyüzemben. Meghatározzák, melyik gépet ki kezeli, kik dolgoznak a közösben, kik a tagok gaz­daságában. Melyik dolgozó, milyen gépen szállítja a szemet. Kikre hárul a szak­mabetakarítás; kik kezelik a bálázókat, szállítják, rakják kazalba az alomnak valót. Zákányszéken este sem jár­nak majd be a gépudvarba a kombájnok, az üzemanya­got viszik a helyükbe. Meg­határozták, ki végezze a tar­lóhántást, mi a teendő, ha esős idő jön, hiszen ilyen­kor módosulnak a feladatok. Az eddigiek minden gaz­daságban, s minden évben napirendre kerülnek. Az idei nyár külön is gondot okoz: ritkák, gyomosak a gabonák. A rosszabb terméskilátáso­kért a kemény téli fagyok és az aszály okolható. Kifa­gyott a vetés egy része, s a gyomirtás sem sikerült a legjobban: nem esett az eső, nem bomlott le a vegyszer. Néhol az is előfordult, hogy a heves tavaszi szelek a ta­laj felső rétegével együtt olyan táblákra hordták a gyomirtót, ahol kárt okozott. Évről évre drágul a szá­rítóberendezések fűtőanyaga, B a szakemberek válaszút elé kerülnek. Vállalják-e a koc­kázatot, hogy lábon szárad­jon meg a gabona: de akkor pereghet a szem, szél le­döntheti, vihar elverheti. Ha a kockázatot nem vállalják, biztos eredményt ad a szá­rító, de borsos áron. A he­lyi adottságok szerepe dönt­het a dilemmában. Zákány­széken viszonylag kevés te­rületen terem gabona, újak, korszerűek a gépeik, úgy vélték, várhatnak, hogy a 18 19-es víztartalom csökken­jen. Ám. ha esős marad az idő, s úgy kell félnaponként „lelopkodni" a kalászosokat a tábláról, ók is szárítani kényszerülnék. Szó esett arról is, mi le­gyen a gyomos búzákkal. Némelyik táblában — s is­mét nemcsak Zákányszéken — már most magasabb a gyom a búzánál. Dús, leves a szára, töri a gépet, nedve­síti a szemet, amely ilyen­kor könnyen marad a szal­ma közt, növelné a szem­veszteséget. Kétféle megol­dást javasoltak a szakszö­vetkezetben : Gramoxone-nal lehetne megpermetezni a táblákat, ez a gyomirtó szer elszárítaná a gaz lombját. Törni, taposni kellene vele a kalászosokat, és pénzbe kerül a vegyszer, ez a hát­ránya. Kevesebb költséggel, több munkával járna a má­sik változat: miként a kom­báj nos aratás hőskorában, most is rendre vágnák a gazos búzát, és néhány na­pos száradás után csépelné el a kombájn. Egyetlen dol­got nem szabad csinálni a gyomos gabonával: leszánta­ni, veszni hagyni a termést. Megállapodtak Zákányszé­ken — s bizonyára másfelé is — az aratók bérében. Ju­talmazzák — az idén nem­csak azokat, akik mázsára a legtöbbet aratják — a leg­jobbakat. A verseny egyik fontos célja, hogy csökkent­sék a szemveszteséget, hiszen a korábbi években gyakran előfordult, hogy egy-egy eső után vastagabban kelt a bú­za az elhullajtott szemekből, mint a vetés után. Mórahalmon, a Homokkul­túra Szakszövetkezetben gép­szemlére érkeztünk. A 9 SZK—4-esből kettőt szétbon­tottak alkatrésznek, hogy a másik hét zavartalanul dol­gozhasson. Az idei aratásnak is nyomasztó gondja az al­katrészhiány. Mórahalmon előre gondoltak. JVÍasa József termelési elnökhelyettes sze­rint tavaly, közvetlenül az aratás vége után kezdték ja­vítani a gépeket, s az egész esztendő alatt szívós mun­kával gyűjtötték össze, ami hiányzott. Kevés lesz az idén a szal­ma. Az aszály miatt alacsony a szára a gabonáknak. Pe­dig a szalma, különösen a szegedi járás homoki körze­teiben igen nagy kincs, hi­szen istállótrágya nélkül ne­hezen lehet a homokon ter­melni. Hétfőn mindenütt befeje­ződik a gépszemle, és a ter­vezgetés: a jövő héten teljes gőzzel és tovább folytatódik az aratás. A város téeszei közül a Tisza—Maros-szög és a Móra már egy hete arat, kipróbálták a gépeket az Űj Élet és a József Attila té­eszekben is. Most már csak jó, száraz időre lenne szük­ségük az aratóknak. Tanács István Országos idegennyelvi konferencia Szombaton, tegnap befeje­ződött Veszprémben az or­szágos idegennyelvi konfe­rencia. amelyen 500 nyelvta­nár vett. részt. Ezen a fóru­mon találkoztak első alka­lommal egymással az általá­nos. a középiskolák. vala­mint a felsőfokú intézmé­nyek tanárai. ígv alkalom nyüt arra is. hogv a három­napos eszmecserén elemez­zék miként kapcsolódnak egymáshoz a különböző ok­tatási rendszerek, módszerek. A tapasztalatok szerint — mint azt a tanácskozáson hangsúlyozták — nincs ösz­szehangolva idegen nyelvok­tatásunk. s a nyelvtanárok továbbfejlesztésének sincs i ntézménvesített forrná i a. Egyöntetűen hangoztatták hogv napjainkban a nyelv­tanítás nem egyszerűen szolgáltatás, hanem gazdasá­gi beruházás. A termelés­ben. a kutatásban és az ide­genforgalomban ugyanis gaz­dagon gyümölcsözik a nvelv­tudás. Uj doktorok, diplomaosztó! Doktoravató ünnepi tanács­ülést tartottak tegnap, szom­baton a két szegedi egyete­men. A József Attila Tudo­mányegyetemen dr. Antalffy György rektor avatta doktor­rá a jogászokat az aulában, délben rendezett ünnepsé­gen. Az új jogi doktorok összesen 62-en vannak. Ez­után. 1 órakor tartották meg a bölcsészettudományi és a természettudományi kar kö­zös avatási ünneDségét. ugyancsak az aulában. A TTK-n végzettek közül ösz­szesen 34-en szereztek dok­tori címet, matematikusok, fizikusok, vegyészek, bioló­gusok és tanárok. A friss bölcsészdoktorok száma: 34. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen fogorvosdoktoro­kat avatott dr. Ténul Mária orvoskari dékánhelvettes. A fiatal forgorvosdoktorok 23­an vannak (közöttük egy cip­rusi és egy szíriai hallgató). Ugyancsak tegnap diploma­osztó-ünnepségeket is tartot­tak. A JATE természettudo­mányi karán most végzett hallgatók összesen 241-en kapták meg diplomájukat, közülük 206-an nappali ta­gozaton fejezték be tanulmá­nyaikat a többiek levelezőn. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán 118 nappali, és 44 levelező tagozaton végzett hallgató kapta meg a diplo­máját dr. Gábor Miklósné főigazgatótól. A dioloma­kiosztó ünnepséget, amélven megjelentek a megve a vá­ros párt és állami vezető testületeinek kénviselői. Be­rettyón László, a MÉM fő­osztályvezető helyettese, teg­nap délután az Ifjúsági Ház­ban tartották mes. Szegeden felavatták az evezőspályát Párt- és állami vezetők az avatáson; Buda István beszé det mondja Indulnak a vízre a versenyzők Ismét nagyszerű, jelentős, több célt szolgáló létesít­ménnyel gyarapodott Szeged. A három és fél éve kezdő­dött. a Csongrád megyei és a szegedi pártbizottságok ál­tal figyelemmel kisért és irányított, széles körű társa­dalmi összefogással — 125 intézmény ténykedésével — végzett munkafolyamat ered­ményeként tartották tegnap, szombaton délután a Maty­éri komplex víztározó és evezőspálya ünnepélyes át­adását. A kedvező fekvésű, Szegedtől 3 kilométerre levő, az E5-ös út szabadkai sza­kaszának 176—177-es kilo­méterszelvényei között el­helyezkedő, 1 millió 700 ezer köbméter vizet befogadó tá­rozó négy célra hasznosít­ható. Csatornahálózata ré­vén a gyálai és az algyői belvízrendszerek felesleges vizeinek egv részét össze­gyűjti; jelentős öntözésfejlesz­tést tesz lehetővé (a körü­lötte elhelyezkedő mezőgaz­dasági üzemek eddig 1192 hektárnyi terület öntözésére jelentették be igényüket!); hossza (2 ezer 550 méter), vízmélysége (2.5—3.5 méter), a szélessége (115—125 méter) alkalmassá teszi nemzetközi evezős- és kajak-kenu ver­senyek lebonyolítására; tele­pítés után horgászási lehető­tőséget biztosít. A tegnapi ünnepségen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja. a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese, a Magyar Evezős Szövetség elnöke. Ott volt Szabó Sán­dor, a Csongrád megyei ta­nács elnöke. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, Sze­ged megyei város tanácsá­nak elnöke is. A vendégek, a nagy szá­mú érdeklődő üdvözlése után dr. Simády Béla, az ATI VÍZIG igazgatója jelen­tette az építmény elkészültét Buda Istvánnak, aki avató­beszédében a többi között megállapította: a szavak és tettek nagyszerű összehan­goltságát jelzi fényesen e lé­tesítmény is. Naponta hal­lani a társadalmunkat érzé­kenyen érintő gazdaságosság­ról és célszerűségről. Az építmény alkotóit ez vezé­relte az első perctől kezdve, mégpedig úgy, hogy nem fe­ledkeztek meg az emberköz­pontúságról, ennek szellemé­ben cselekedtek. Lehetőséget teremtettek a fiatalok spor­tolásához. a mezőgazdasági termelés minőségének javí­tásához. a szabad idő hasz­nos eltöltéséhez. Megemlítet­te, itt sem bizonyult hiába­valónak az a felhívás, hogy a helyi szervek egy-egy be­ruházásnál igyekezzenek mi­nél nagyobb mértékben ösz­szevonni, mozgósítani saját erőiket — Szeged igazolta a gondolat helyességét. Befeje­zésül sok sikert kívánva ígérte, az OTSH minden tá­mogatást megad, hogy a re­mek evezőspálya ne csak Szeged, Csongrád megye, ha­nem mint ilyen, az ország büszkesége is legyen. Az avatást követően a nagy munkában kiemelkedő­en dolgozóknak kitüntetése­ket adtak át. A Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa a testnevelési és sportmozga­lomban szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság Sport­érdemérem bronz fokozatát adta Fajka László főmunka­társnak és Magyar Péter Sípos István felvételei építésvezetőnek (mindkettő ATIVÍZIG). Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke Ki­váló Társadalmi Munkáért jelvénnyel jutalmazta dr. Boda Sándort, a szegedi pártbizottság munkatársát. Sódar István (ATIVÍZIG) igazgatóhelyettest, Sturcz Mártont, a honvéd helyőr­ség parancsnokát. Az OVH elnöke Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesítette ifi. Czirok József (Szeged és környéke Vízgaz­dálkodási Társulat) kotró­gépkezelőt, Dórán István (ATIVÍZIG) szakaszmérnö­köt, Fekete József (ATI­VÍZIG) építésvezetőt. Kánya Ferenc (10. sz. Volán) tech­nológiai csoportvezetőt. Az ATIVÍZIG vezetőségé­től Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt kapott Acs Jó­zsef kubikos. Csányi József gépkezelő, Engi Antal csa­tornaőr. Ménesi Zoltán gép­kezelő és Tóth Alajos ku­bikos, (ATIVÍZIG). Igazga­tói dicséretben részesült Sza­bó József munkavezető és Szenczi Mária vezető admi­nisztrátor (ATIVÍZIG). Az avató ünnepség után megkezdődött a kétnapos nemzetközi evezősverseny; erről keddi számunkban tu­dósítunk. Gy. E. * Az evezőspálya fölavatá­sára szombaton Szegedre ér­kezett dr. Korom Mihályt, az MSZMP PB tagját, a KB titkárát és Buda istván ál­lamtitkárt. az OTSH elnökét délelőtt a megyei pártbizott­ságon dr. Komocsin Mihály, a KB tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta. A megbeszé­lésen jelen volt Szabó Sán­dor, a megyei tanács elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents