Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

4 Szombat. 1081. június 27; ^mmmmmmmma^mm^mmmm^mmmm^^mammmrni postaláda társszerzőnk dZ olvasó Abonyi Dezsőné deszki olvasónk írja: • „A deszki magyar népdalkör éa cilerazenekar 1981. junius 22-én (hétfőn) este műsoros estet adott a helyi tüdőkórház betegeinek. Az együttes ta fii alt dr. Rusz Márk főorvos, országgyűlési képviselő üdvözölte, éa egyben elmondta, hogy a népdalkör és citerazenekar ezt a szereplést a Semmelweisünnepségekhez kapcsolódva, a betegek és rokkantak évével kapcsolatban, a kórház betegeinek kikapcsolódásáért és szórakoztatásáért ajánlották fel. Ez sikerütt is nekik, mert ezen bevezető szavak után a kórus és a zenekar Barícz Zsoltné vezetésével nagyon színvonalas és hangulatos műsort adott elő. A műsorban Deszk, Szeged, Apátfalva környéki és tiszavidéki. majd a Bartók-évforduló alkalmából Bartókgvűjtésü népdalok szerepeltek. Az öt éve alakult, országos szerepléseken részt vett, díjakat nyert és rádiófelvétellel is rendelkező lelkes együttesnek a kórház igazgatósága és a betegek nevében !» ezúton mondunk mégegyszer köszönetet ezért a nagyszerű kis rendezvényért. Köszönet a buszvezetőnek Akárhányszor közlünk Utáspanaszt, nem azért teszszük. mert az a meggyőződésünk, hogy a buszvezetők mindenre elszánt rossz emberek. Sőt. ugyanakkor tisztelettel is adózunk a becsületes és jó munkát végző többségnek, s éppen ezért örülünk, ha róluk kapunk dicsérő sorokat. A tápéi általános iskola Vl/b. osztályos tanulói június 4-én Gyulán voltak kirándulni, s amikor hazaértek, a fél órával később beérkezett gyulai gyorssal az előre megrendelt autóbusz nem volt a nagy állomáson. Felszálltak egy petőfitelepi járatra, amely elvitte őket a petófitelepi végállomásig. ahonnan rövid megbeszélés után a buszvezető. plusz munkát vállalva véffia vitte a gyerekeket a főutcán, s a megállókban lerakva utasait, a gyermekeket hazaszállította. A tápéi gyerekek kérésének íme eleget tettünk: kérjük, ha lehet, nyilvánosságra hozni a GC 02—64 rendszámú busz kedves „különjáratát". Tragédia — és lift Öröm, ha jár a lift. bosz- már legyintenek, nincs ebszúság, ha nem. Oly sokszor ben semmi úi. Sajnos. Scnszerepelt már Postaládánk- ki nem vitatja, hogy külöban nem működő liftről szó- nősen a tízemeletes házakló panasz, hogy sokan talán ban milyen kellemetlen, főleg az idősebb lakóknak, de a kisgyermekeseknek is leföl vándorolni gyalog. Ügy érezzük, Nemcsók Lászlóné panasza (Szeged. Űrhajós u. 3,) továbbra is azt jelzi, hogy nem megnyugtatóan megoldott Szegeden a liftek üzemeltetése. Mint írja. a lift javításával egy fővárosi cég van megbízva, # ha történetesen hét végén romlik el a lift, miután « dolgozók elutaztak, csak a jövő hét elején jönnek, ügyelet pedig nincs. Leveléből kiderül, hogy csütörtökön jelentették be a lifthibát, hétfő délután még nem járt ott szerelő. Nem kell külön kommentár az általa elmondott esethez. Június elsején rossz volt a Jíft, odakint 30 fok meleg. Egv 63 éves asszony csak a hetedik emeletig jutott, ott kifulladt, rosszul lett és lezuhant a lépcsőn. Még aznap belehalt sérüléseibe. Nem akarom kedvenc vesszőparipámat, a névtelen levelek ügyét előre hozni, már csak azért sem. mert ágy latszik. többen túlságosan komolyan vették. Nevezetesen ar. ról van azé. hogv ügyeletes szerkesztő kollégáimmal az elmúlt időtlen többször kaptunk afféle szabályos, teljes névvel. címmel Irt levelet, esak éppen a későbbiekben derült ki, hogy nem valódiak, vagy éppen valódlak. de mások nevét. elmét tartalmazzák. Fölőeleges hangsúlyozni, hogy néni erre a „névvel vállalt bátorságra" gondoltunk, amikor szóvá tettük az anonim sorokat. Ez ugyanis alkalmas mások kellemetlen és kényelmetlen helyzetbe hozására. Ennek pedig nem lehet fóruma a Postaláda, csakúgy, mint annak — a fenti gondolatokat adó — a levélnek, amelyben egy jogos megjegyzést azzal próbálnak tompítani az illetékes válaszolók. hogy a panasz íróját Igyekeznek befeketíteni. Ennek a levélnek mai Postaládánkban még nyoma lesz. A kórházban is szól a nóta Fürdők és vizek Azt mondják. Szeged a napfény városa, g ha aevakran záporfelhőkkel terhes é«re gondolunk. kétkedve ráncoljuk homlokunkat, csakúgy, mint a nem tudni, kitől eredő. Szeged fürdőváros megállapításra. Vannak fürdőink, az igaz.,. Három levelünk i« foglalkozik fürdőinkkel, e nem éppen dicsérő) eg. Szente Imre egv -tavalyi újsáekivágást küldött szerkesztőségünkhöz. melyben akkorra ígérik a fedett fürdt átadását. Kérdése lógós. hogyhogy még most sincs kész. S ebhez mi ís csatlakozunk, még akkor fcs. ha napokkal ezelőtt épnen „a legutolsó végső" határidőről adtunk hírt, miszerint a jövő hónapban a szabadtéri ideiére megnvit iák a medencéket. egv hónappal később az öltözőt, s októberre pedig készen lesz a fűtés. öze. K. l-né és Pintér Jenő (Űrhajós u. 5/A.) gyógyvízügyben reklamál. Lényegében mindketten azt kifogásolják, hogv a felemelt fürdői díjakért legalább az eredeti szolgáltatást kapják meg. Egyik panaszban a partfürdő ülőmedencéiének vizéből eltűnt szénsavat a másikban a SZUE gyógymedencéjében a barna vizet hiányolják. A partfürdő vezetőjének közlésén túl mi sem tudunk egyebet mondani, minthogy az említett szénsavas víz ugyanaz, mint korábban volt. csak éopen gvengébb. Oka. hogy a vízkeveröbe vezetik el a hőmérséklet beállítása céliából a vizet, s úgy látszik, közben veszít oldott savtártalmából. A má„ sík. a SZUE-medence viszont Szilléri László főmérnök szaval szerint éppen most tartalmaz gyógyvizet a nem akkor, amikor az úgynevezett barna víz folvt benne. A világosabb víz ugyanis nem más. mint a boltokban is kapható Anna-gyógyvíz. Sorokban Dr. Erki István energiatakarékossággal kapcsolatos észrevételét köszöni ük. Egyetértünk vele. öz v. Herbeck József né sorait olvasva ml is jólesően nyugtázzuk, hogv vannak még emberek, akiknek fontos környezetünk Kzéoséee. Dallos Tibor gyermekszeretetről tanúskodó versét helyhiány miatt közölni nem tudjuk, ám tiszteletreméltónak és meghatónak érezzük a legifjabb korosztály iránti érzelmeit. Lóiri Jánosné ötletesen megírt postatörténet! információlát köszön lük. Másodnem vállalkozunk. Kár. hogy nem rövidebb.. Megmenekült egy fasor Az útépítések korszakát éljük. Belátjuk, hogy városunkban is szükséges a korszerűsítés, parkolók bővítése, csak azt nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy az utak nem önmagultart valók, hanem többek kbtott azért U, hogy kísérő, árnyékot adó növényzetükkel egyúttal a legősibb kikapcsolódás, a szemlélődés helyei ís legyenek. Hg van a szegedi utcáknak. parkoknak jellegzetes fája, úgy a páfrányfenyők (Glnkgő blloba) mindenesetre azok közé tartoznak. Sokan ismerik jellegzetes alakjukat, kik különösen érdekes legyező leveleik miatt vagy onnan, hogy „őszi vetkezéskor" neki van a legaranyosabb ruhája —, de inkább arról, hogy ez a fa az, amelynek ,senki se tudja a nevét". Pedig jól tessék megnézni ezt a ginkgó fát, amely a legrégibb élő nemzetség a •magvas növények közül, már a középső jurától ismerjük. A harmadldószakban hazánk területén is élt — megkövesedett levélnyomatai Ismertek — majd a kréta során fokozatosan kihaltok. Vadon ma csak Kínában (Szecsuan) terem. Az ósvllágból ránkmaradt „élő kövület" átmeneti alak a tűlevelűek és a lombos fák között. Legöregebb szegedi példánya a Takaréktár utca 3, számú ház udvarán áll. Leszármazottjai díszítik városunkban ma már sokfelé utcáinkat, parkjainkat és kerteket is. A legszebb, hiánytalan fasoruk az Arany János utca dísze. Csodálatos, egyenletes magasságuk láttán minden embert a bámulat keríti hatalmába. És lehetünk bármilyen kicsinyek is alatta, a nagyság érzése járja át mégis szívünket: hatalmunkban van a ginkgók sorsa. Hogyan élünk ezzel a hatalommal? Nemrég küzdelem folyt a páfrányíenyők és az „útépítők" között. Nagyszámú autóparkoló építése miatt az alapozáskor elhordták az Arany János utcai iák alatti főidet, s ezzel jócskán megsértették a gyökérzónát, Sápadtak, sárgultak a fák levélszélei — de szerencsére meghallgatást talált botanikus szakember véleménye, s „megmenekült egy fasor"! Humuszos földdel borították vissza a„hiányt" és kevesebb számú autóparkoló tervezésével, kivitelezésével megoldódott a problémás helyzet. Egy-két példány így is valószínűleg elpusztul, de a JATE füvészkertjéből ez még pótolható lesz, s a fasor hiánytalanul továbbra is dísze lesz városunknak. Van úgy, hogy az ember győztesen kerül ki az önmagával vívott, a természetért — „az érdeknélküli szépért" folyó küzdelemből. Most is így történt — a természetvédelmi erők hatására megváltoztatták az eredeti tervet — egy nagyszerű fasor megmenekült... Cslzmazia György Válaszol az illetékes Nem először kezdtük Válaszol rovatunkat a szokáson, cégszerű válaszoktól eltérő egyéni levéllel. Hiszen az la illetékes lehet, aki nem cége. hanem salát nevében fog tollat válaszolásra. Ezúttal azonban ennek nem túlzottan őrülünk, mert. mint a bevezetőben ieleztük. megkérdőjelezhető a szándéka. Korábbi Postaládánkban Sötétben a Fényes címmel egyik olvasónk korántsem rosszindulatú, csupán észrevételező sorait közöltük eev éttermi esküvőről, ahol .elaludt a villany, éa sokáie semmilyen Dótvilágttésról nem tudtok gondoskodni. Ezért még senkinek nem veszik fejét, s nem követelte a levélíró sem. Ennen ezért kedves válaszadó Cs. M.. DC—II. 019521 Indulatát nem értiük. ugyanis nem azt cáfolja. ami a panaszból kiderült. hanem közli, minteav leleplező szándékkal, hogv a levélíró a vőfély volt. és Gyermek - házasságon kívül A házasságon kívül születettek sorsa különbözik a házasságból születettek sorsától. Alacsonyabb például a fiúk aránya, nagyobb az elsőszülöttek aránya, és ami a legfontosabb, magasabb a halvaszületési és csecsemőhalandóság! arányuk! A KSH hivatalos kiadványa szerint 1971—78 időszakúban 12 070 halvaszüleiés a 42 727 csecsemőhalálozás történt összesen. A halvaszülések közül 1054 (8,8 százalék) történt házasságon kívül, a csecsemőhalottak közül 4236 (9.9 százalék) született házasságon kívül. A házasságon kívüli halvaszülések aránya mindig magasabb, a házasságban született halvaszülések arányánál 1 Az 1978 évben például ezer szülésre házasságból 7.7, mig házasságon kívül 18.1 halvaszülés történt. Lényeges, hogy 1974-től 1078-ig a házasságból születettek közül a halvaszülés 8,8-ról 7,7-re csökkent, addig ugyanezen idő alatt a házasságon kívül! szülések közül a halvaszülések 12,7-röl 13,l-re emelkedtek! A holvaszületési arány általában a legalacsonyabb a második születési sorszámú újszülött között, kissé magasabb az első szülötteknél, majd a szülési sorszám emelkedésével növekszik. A házasságon kívüli születésekben ezek az arányok Is másképpen alakulnak. A legalacsonyabb az első szülötteknéL A. csecsemőhalandóságra vonatkozóan is érdekes képet mutat a statisztika. Megállapítható, hogy a csecsemőhalottak között magasabb a házasságon kívül születettek aránya! Az 1954. évben ezer házasságból élveszületett szecsemő közül 58,9, 1978-ban 23,1 halt meg, addig ugyanennyi házasságon kívül élveszületett közül 1954-ben 81,5, 1978ban pedig 43,7 csecsemőhalálozási arányszámról beszélhetünk. Az ls látható az adatokból, hogy csecsemőhalandóságunk csökkenése a házasságon kívül születettek körében mintegy felényi eredményt mutat 1 A tények mögött összetett, „komplex" problémákkal találkozunk. Társadalmi, népesedéspolitikai vonatkozásokban de felhívlak a figyelmet ezek az adatok azokra a teendőkre is, melyeket el kell végeznünk. Szerepet Játszik ebben az egészségnevelés ls! Mik az okai ezeknek az eredményeknek? A házasságon kívüli szüléseknél nagyobb számmal szerepelnek a 20 éven aluli és a 40 éven felüli nők. Talán meghökkentő, de így van: 1961-ben az összes 20 űven aluli nők 27,9 százaléka szült házasságon kívül, és „csak" 12,9 százaléka a házasságon belül. Az 1978, évben a 20 éven aluli nőknek mar 37,4 százaléka szült házasságon kívül, és ugyanannyian, azaz 12,9 százalékban házasságon belüli Tény az is, hogy a házasságon kívüli terhes nők ritkábban vagy később veszik igénybe a terhesvédelem intézményes lehetőségeit isi A 40 éven felüli nők háznsságon kívüli szülési aránya 2,8 volt 1961-ben és 1,8 volt 1978-ban, míg az ugyunilyen korcsoportúak házasságon belüli aránya 19fll-ben 1,8 és 0,7 százalék volt 1078-ban! Azt tartják, hogy a szülő nőknek ez a csoportja részben saját maguk is hozzájárulnak a halvaszületési arány magasabb voltához azzal, hogy hátrányosabb a családi helyzetük, társadalmi és gazdasági körülményeik. Ml harcolunk a csecsemőhalandóság ellen — szakmailag! De amint a tények mutatják, társadalmilag, sőt „házosságilag" is többet kellene tenni ezen n téren! Szakemberek vetik fel a kérdést, hogy a 1040/1073. MTH számú, úgynevezett családpolitikai határozatnak nem volt-e hatása a házasságon kívüli születések számára és ezzel rontotta például a csecsemőhalálozási arányokat? Az is össztársadalmi elgondolkozást kíván, hogy mind a házasságon kívüli születés, mind pedig a házasságon belüli halvaszületés és a csecsemőhalálozás arányszámai az 1977—78. évben elég jelentős emelkedést mutatnak! Azt mondják egyesek, hogy a házasságon kívül szülő nők „gyengébb gyermektartási képességgel" rendelkeznek. Szerintem ebben a „betegségben" sok a „társadalmi tényező", melyekkel nem kellően foglalkozunk! Dr. Veress Sándor mint vőfély, sokat keres. Hogv jön a csizma az asztalra? Akár keres, akár nem. a sötét az sötét, mén ha lakodalomkor van is. Azt nedlg a megvádolt levélírónk nevében to visszautasítjuk, hogv az előre kialkudott vőíélvszolgálatért Járó díiat zsarolással kicsalt pénznek minősítse. Május 9-1 Postalédánkban Valaki csalt címmel közölt olvasói levélre a Volán 10. számú Vállalat az alábbiakat válaszolta: „1981. április 24-én 19 érakor ellenőrizték a Volán ellenőrök a 8338/138-as járatot Szeged—Mórahalom között. Az ellenőrzéskor kiderült, hogv K. Jánosné panaszos érvénves menet ieggvel nem rendelkezett, ezért kötelezték a menetdíj utólagos megfizetésére. Pótdílat sem akkor, sem utólag nem kellett fizetnie, amit K. Jánosné a felvett jegyzőkönyvben elismert" Május 30-i számunkban gázbevezetés ügyben érdeklődtek Üjszegedről a Radnóti. a Tanács .a Fogarasi utcai és a környékbeli lakók. Dr. Varga János, a DÉGÁZ Igazgatója a következőket válaszolta: „E terület gázellátásénak előfeltétele, hogv a Rózsa Ferenc sugárúton haladó nagvközéDnyamású gázvezeték mellé nyomásszabályzót helyezzenek eL Erre 1981 második félévének végén kerül sor. Az említett utcákban gázvezeték építése csak helvi erőforrásból (lakossági és. tanácsi hozzájárulással) oldható meg. mert vállalatunk beruházási lehetőségei az elkövetkezendő években ezt nem teszik lehetővé. A lakossági erőből létesülő gázvezeték építése a városi tanács tervezésében történik. Amennyiben erre az anvaeiak biztosítottak és jóváhagyott tervek is rendelkezésre állnak, a kivitelezésnek akadálya nincs. Mindez 1982 második felére várható." Ugyancsak június 6-i Postaládánkban a Kérdések alcímű összefoglalóban a ZÖLDÉRT Vállalat újszesedi felvásárló telepén alkalmazott cseresznve-felvásárlási árat és az annál jóval magasabb szomszédos boltban látható fogyasztói árat kérdőjelezi meg egvik levélírónk. Lengyel Árpád, a ZÖLDÉRT áruforgalmi főosztályvezetője válaszában így ír: „Az említett árak a valóságnak megfelelnek. Tehát az első osztályú cseresznve felvásárlási ára 12. a fogyasztói ára ugyanezen a napon 24 forint volt kilogrammonként. Ennek megértéséhez szükséges tudnú hogy a ZÖLDÉRT által alkalmazott fogyasztói árak minden esetben a felvásárlás napját követő munkanapon változnak. A jelzett esetben is ez történt és ezért alakult ki ez a magas árrés. A felvásárló telep mellett lévő bolt, aznapi cseresznyéjét nem a felvásárló telepről. hanem termelőtől szerezte be. mégpedig: fogyasztói ár—20 százalék árrés levonásával. tehát a bolt a termelőnek 19 forint 20 fillért fizetett ki. A felvásárló telepen aznap 12 forintért felvásárolt cseresznve a város. a megve és az ország más területén került forgalomba a következő naoon. de már csökkentett fogyasztói áron." Lajkó Mthálytól (Szeged. Malom utca 14/A) levelet kaptunk melyben kifogásolta a szolgálatos közlekedési rendőr járműellenőrzési és igazoltatást módszarét. Levelét elküldtük az illetékesnek. ahonnan dr. Császár Ferenc rendőr őmagv. a megyei rendőrfőkapitánvság főelőadója adott választ, amelynek a lénvege — s közérdekűségére hivatkozva közöli ük — az alábbi: a járművezetők helvszíni Ittasság ellenőrzésének egyetlen elfogadott éa szabálvos mód la van: az alkoholszonda alkalmazása. Az úgynevezett leheltetéses ellenőrzést szabályzat nem írja elő. Az ilyen módszerekkel senki nem ért egyet.... de kériük. hogy az Ilyen ellenőrzéseket ne vegye a levélíró sem egyértelműen zaklatásnak, mert előfordul, hogv a rendőrökből az ittasan közlekedő személvek kényszerítik ki az ilyen Intézkedéseket. összeállította: Igriczi Zsigmond