Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

'KHÍfifeo VILÁG PROLETÁRJAI, EGTESOLJETEKI I o -te* 71. évfolyam 149. szám 1981. június 27., szombat Ara: 1,40 forint Az országgyűlés elfogadta a tavalyi költségvetést, a tanácsok ötévi gazda Befejeződött a parlament nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk ülésén megjelent: Losonczi Pál,. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Juhász Mihály budapesti képviselő fölszólalása után — mivel a törvényjavaslat vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, — az elnöklő Cservenka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót A pénzügyi tárca vezetője válaszolt a vitában fölmerült kérdésekre. — A vitában — mondotta tebbek között — többen foglalkoztak az ipar kérdéseivel. Méhes Lajos ipari miniszter hozzászólása, bemutatta az ipar, az ipárirányítás jelenlegi helyzetét gondjait és feladatait. A haladás tényei mellett kétségtelenül van több — nem is úi keletű — gond, s a kormányzat elhatározott szándéka, hogy ezeket folyamatosan megoldjuk. Áttérve a mezőgazdaság kérdéseire, a válaszadó miniszter úgy értékelte a hozzászólásokat hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálkodásban itt is találhatók tartalékok. A pénzügyi kormányzat tudja: a mezőgazdasági termelés költségei nőnek. ezért — » hatékonyságra ösztönzés mellett — a felvásárlási árak alakításával akarja elősegíteni a termelési kedv fennmaradását. Hetényi István válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben. az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke terjesztette elő a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, amihez többen hozzászóltak. A napirendnek megfelelően interpellációk következtek. (Ezeket a 2. oldalon ismertetjük). Az interpellációkra adott válaszokkal, azok elfogadásával befejeződött az országgyűlés* mari ülés szaka A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatai elé bevezetőben Nyitrai Ferencné kiemelte: A több mint 110 éves múltú, sok értékes hagyománynyal rendelkező magyar állami statisztikai szolgálat a felszabadulás után. a szocialista tervgazdaság igényeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerepkörét. Aktívan segítette és segíti a népgazdasági és társadalmi tervezőmunkát, egyre nagyobb részt vállalva a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésében is. Statisztikai szolgálatunk ma már kiváló szakemberekkel és korszerű számítógépparkkal rendelkezik. Az állami statisztikai szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását saiátos eszközeivel mind hatékonyabban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtést és -feldolgozást, elkerülve az információs igények növekedésével párhuzamosan f jelentkező túlburjánzási veszélyt. E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást az 1973. évi V. törvény, amely az állami statisztika minden lényeges és tartósan érvényesülő elvét rögzíti, jogerőre emeli. E törvény keretjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Az utóbbi években gazdaságpolitikánkban új irányok érvényesültek, amelyek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést állítják előtérbe, és a tevékenységek értékelésében mind nagyobb szerepet adnak a gazdasági munka hatékonyságának. A gazdasági fejlődés mai szakaszában egyre jelentősebb szerepet kapnak azok az információk, amelyek a gazdasáai események és folyamatok minőségi tényezőit juttatják kifejezésre. Az elmúlt években meghatározó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, különös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre. Egyre növekvő a jelentősége az energiagazdálkodás elemzésének, az erre ható tényezők bemutatásának. a tartalékok feltárásának is. A minőségi elemek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket is bekapcsoljunk az állami statisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kapcsán került sor a környezetstatisztika rendszerének kialakítására. A műszaki fejlődés figyelemmel kísérése tette szükségessé általában a licenc és a know-how vásárlások. valamint ezek hasznosításának országos áttekintését szolgáló statisztikai megfigyelés megszervezését. Folyamatok elemzése Társadalmunk egyre szélesebb demokratizálódásával összhangban széles körű az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint amilyen a szociális és kulturális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a szabad idő hasznos és célszerű eltöltése. Fontos szerepe van a társadalomstatisztikai elemzésekben is a minőségi tényezőknek. elsősorban az életszínvonalra. az életmódra ható tényezők vizsgálatának. Egyre nagyobb az érdeklődés a népesedés kérdései. köztük a gyermekek számának alakulása iránt. Nem kevésbé jelentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fiatalok, a pályakezdők, valamint az élet másik szakaszában levők. a nyugdíjasok helyzetének elemzése. Az új igények alapján vizsgáljuk a lakosság időmérlegét, tehát azt, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit fordítunk munkára és hogyan hasznosítjuk a szabad időt. Az 1973 óta eltelt időszak több jelentős statisztikai* akciói közül Nyitrai Ferencné ismertette például az 1980. évi népszámlálás, a most folyó mezőgazdasági összeírás. valamint az 1974 óta (Folytatás a 2. oldalon,) Hifii! a magyar—jugoszláv határ menti árucsere Szakemberek tanácskozása Szabadkán — Üzletkötések a Pannónia Vásáron Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatai korrektek, s e jó szomszédi kapcsolatokban jelentős szerepet játszanak a határ menti területek. A szabadkai Pannónia Vásár — éppen úgy, mint a Szegedi Ipari Vásár — kitűnő alkalmat, megfelelő fórumot ad a gazdasági és kereskedelmi szakembereknek arra, hogy állandóan fejlesszék együttműködéseiket. A szabadkai vásár idején több szakmai rendezvényre is sor került. Tegnap, pénteken a határ menti áruforgalom volt napirenden, a jugoszláviai Vajdaság, valamint a szomszédos magyarországi megyék: Bács, Békés, Csongrád, illetve Szeged városának érdekelt képviselői találkoztak, hogy áttekintsék a határ menti áruforgalom, gazdasági és termelési együttműködés lényeges kérdéseit, az idei év első felének eredményeit, s meghatározzák a további tennivalókat. A szabadkai gazdasági kamara klubjában megtartott tanácskozáson ott volt a három megye és Szeged város tanácsának képviselője, az érdekelt bel- és külkereskedelmi szervezetek vezetői: Megjelent a szakmai napon a Belgrádban székelő magyar kereskedelmi szervezet megbízottja, s természetesen a jugoszláviai gazdasági kamarák, s a vajdasági gazdálkodó vállalatok megbízottjai. A tanácskozáson a jugoszláv delegációt Klaric Milorad, a Vajdasági Gazdasági Kamara ágazati titkára, a magyar delegációt pedig Jankó Imre, a Dél-alföldi Árucsereforgalmi Társaság elnöke vezette. Klaric Milorad elmondta többek között, hogy részükről sikerült megszüntetni a korábban merev engedélyezési eljárásokat, nincs már „rövidre zárt" cikklista. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy minél több közös beruházást érvényesítsenek, szabadabb utat adjanak a gyorsabb és nagyobb áruforgalomnak- Jankó Imre megállapította, hogy Szabadka és Szeged ipari vásárai milyen szerepet játszanak a magyar—jugoszláv határ menti árucsere-forgalomban, a termelési és egyéb gazdasági együttműködésben. Megemlítette, hogy négy évvel ezelőtt a határ menti áruforgalom értéke mindöszsze 1 millió dollárt tett ki. tavaly viszont közel 8 millió dollárt jelentett. A dinamikus fejlődést az elmúlt év végén megtartott közös egyeztetés indította el. Meglepő, de igaz, akár évi 25— 30 millió dollárt is forgalmazhatnánk a határ két oldalán. Az óvatos tervezés 16 millió dolláros export-import forgalmat tervezett. Örömmel nyugtázta, hogy már az idén. az első félévben 7 millió dollárt realizáltak, s minden remény meg van arra. hogy az esztendő végére több legyen a tervezett 16 milliónál is az árucsere értéke. Ez 15—20-szorosa a négy évvel ezelőttinek. Mind a két szakember fölhívta a figyelmet a még kiaknázatlan területekre. Nincsenek már kötöttségek, három bőséges lista is rendelkezésre áll, hogy mit kínálnak l a magyarok, illetve a jugoszláv partnerek. S ugyanakkor mit szeretnének vásárolni egymástól. Jankó Imre jól fogalmazott, amikor azt mondta, ajánlotta a szakmai tanácskozáson részt vevő vállalatok képviselőinek, hogy „ne csak csipegessenek, hanem bőségesen merítsenek" a fölajánlott termékekből. Jól szolgálná ez a bővülés az áruk választékának javítását, s egyben a versenyt is ösztönözné a szomszédos országok termelői és kereskedői között. Valószínű, éppen a fagyasztók látnák a hasznát a bővülő határ menti áruforgalomnak. A magyar és jugoszláv áruforgalommal kapcsolatban dr. Pollák László, a KONZUMEX belgrádi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a szabadkai Pannónia Vásár nem csupán a lokális, határ menti kereskedelmi kapcsolatokban játszik szerepet, hanem az itt elindított tárgyalások később érvényesülnek a két ország közötti gazdasági együttműködésben. Jó példa erre a tegnap megkötött szerződés is, amely a Szegedi Kéziszerszámgyár és a Zasztava-gyár között több mint 500 ezer dolláros üzletet jelent. A Kéziszerszámgyár a Zasztava személygépkocsikhoz szállít szerszámkészletet. A határ menti forgalomban is aláírtak egy 40 ezer dolláros tranzakciót, a szegedi gyár a kanizsai Agro Universálnak küld csípőfogókat és ágfűrészeket. A Pannónia Vásárt a hét közepén megtekintette a belgrádi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Dénes István is, aki munkatársaival együtt elismeréssel szólt a rendezvényről és annak a két ország kereskedelmi kapcsolataiban betöltött szerepéről. A szegedi és a környékbeli kiállítók ugyancsak érdemben nyilatkoznak a jelenlegi szabadkai vásárról. Bíznak abban, hogy a most megkezdett tárgyalásaikat — amelyeket folytatni kívánnak a jövő évi Szegedi Ipari Vásáron — mielőbb siker koronázza. A Pannónia Vásár vasárnap este zárja kapuit. G. I. Aratási ügyelet a MEM-bea A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek betakarítási munkáját akadályozó körülmények elhárítására július 1-től rendkívüli ügyeleti szolgálatot szervez. A MÉM ügyelete munkanapokon reggel 7 órától este 7 óráig, szombaton reggel 7 órától délután 5 óráig, vasárnap reggel 7 órától déli 1 óráig ál! a segítségnyújtást igénylők rendelkezésére. A rendkívüli minisztériumi ügyelet a 119-832-es telefonszámon hívható.