Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
4 Péntek. 1981. június 19. Nagyobb vállalati érdekeltség fl megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Hazánkban mintegy 150— 200 ezer azoknak a uáma, akik valamilyen okból ere. deti szakmájukban vagy be. osztásukban már nem tud. ják régi teljesítményüket nyújtani, de más beosztásban teljes értékű munkát végezhetnek. Sem a válla, latnak, sem a dolgozónak nem érdeke, hogy szociális meggondolásokból alkalmazzanak bárkit számára nem megfelelő helyen. A megváltozott munkákéDcsségűek alkalmazása a vállalatok számára gyakran többletköltséggel jár. mert foglalkoztatásukhoz helyen, ként speciális gépek, felszerelések szükségesek. Mint u Pénzügyminisztériumban el. mondták, az Ilyenfajta hátrányokat az állami költség, vetésből segítenek megszüntetni. Vagyis a villalat semmiképpen nem „jótékonykodik", amikor megváltozott nunkaképességüt foglalkoztat. hanem nyereséget hozó munkaerőhöz jut. A vállalatok jelenleg a megváltozott munkaképességűek bérének 30 százalékát kapják támogatásként az államtól, s már döntés született arról, hogy 1982-től a támogatást 40 százalékra emelik. A vállalatokon és szövetkezeteken kívül költségvetési üzemekben is dolgoznak rokkant munkavállalók. A kormányzat azt tervezi, hogy a jövőben ilyen üzemek számára is lehetővé teszi a vállalatihoz hasonló támogatást. Egy-egy váBaíat vagy szövetkezet általában kevés megváltozott munkaképességű embert alkalmaz. Vannak olyan gazdálkodó egységek is. amelyeknél a dolgozók többsége e kategóriából kerül kl. Ezeknél a vállalatoknál és szövetkezeteknél a Pénzügyminisztérium — a felügyeleti szervek javaslatára — egyedileg állapítja meg a támogatás mértékét. Az említett 30 százalékostól eltérően Ilyen esetekben akár 320 százalékig ls terjedhet, a támogatás. A rehabilitáltak számának növeléséhez arra alkalmas munkahelyekre is szükség van. A szűkös beruházási lehetőségek ellenére kialakítanak a VI. ötéves tervidőszakra évi 30 millió forintos beruházási támogatási keretet az Állami Fejlesztési Banknál. Ebből a tanácsok vagy — a tanácsok útján — vállalatok, szövetkezetek részesülhetnek. ha megváltozott munkaképességű dolgozók számára alkalmas üzemek létrehozására vagy bővítésére vállalkoznak. A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása elsősorban a vállalatok. szövetkezetek feladata. Az érdekeltség megteremtését az állam az említett, mórion támogatja. De nemcsak pénz szükséges: ennél sokkal fontosabb a nagyobb figyelem a megváltozott munkaképességű emberek iránt. (MTI) Kisgépekből - nagyobb választék A háztáji ..gazdaságok" egyik legnagyobb gondia. hogy kevés a kisgép. Való* ban olyan kevés? Az Ipari Minisztérium szakértői csoportiának előerjesztése szerint a mezői ,va latságl kisgépei látás az <: ...ízehangolt ipari, kereskedelmi Intézkedések eredményeként fokozatosan javult Az ellátási feszültséget elsősorban a belsőégésű motorral működtetett kisgépek <- '.ózták (motoros kapák, egvi ngelves kistraktorok. motoroe permetezők stb.). mert ag igénveket — jelentős (évi 5,5 millió) tőkés importtal — Ls csak kétharmad részben lehetett kielégíteni: Ennek alapvető oka. hogv belsőégésű kismotorokat nem tudtunk vásárolni szocialista országokéi. Jelenleg — a megtett intézkedések eredményeként — a kínálat lényegesen javult. A mezőgazdasági kisgépellátást a következők jellemzik: A kézi erővel működtetett és a villanymotorral hajtott kisgépekből az ellátás megfelelő. A gyártó vállalatok az idei öeszee megrendelést visszaigazolták. A termelők gyártókapacitása növekvő mén vek kielégítésére la alkalmas. ezért az ellátás kisebb szocialista Importtal kiegészítve (pl. NDK fejőgép) továbbra ls megfelelő lott. A MÉM—BKM igényprognózisa szerint a belsőégésű motorral hajtott kertművelő kisgépekből az évi átlagos szükséglet 1985-ig mintegy 30—35 000-re tehető. Az Ipari Minisztérium és a KKM a belföldi ellátás deviza tartalékos megoldására programot dolgozott ki. A telies körű hazai gyártás megszervezése helvett gyártási együttműködések (kooperációk. licenckooperációk, export-import zártkonstrukciók) alakultak, aminek kezdeti eredményeit már tavaly tapasztalhatták az ellátásban, érdemi javulás azonban csak idén várható. Ezek nemcsak reménvek. ezt bizonyítja. hogy pl. a Szegedi Vas*, ipari Szövetkezet 10 000 db 4 LE-a motoros kapát (RK —02) gvárt. A csehszlovákmagyar kisgénkooperácló keretében 2800 db 5—7 LE-s egytengelyes kis traktort Importálunk. A Veszprémi Mezőgép Vállalat licenckooperációt épített ki a francia Briban céggel kistraktorok gyártására, ennék keretében az idén 18 700 db 3 LE-s kisgépet szeretne forgalomba hozni. A Ráhe-termékékért cseré-' ben Jugoszláviából egytengelyes kistráktorokat importálhatunk. Eddig 3000 érkezett és ez évben még 7000 behozatalát tervezik. Ezek o magas műszaki színvonalú és drágább kisgépek a választékbővítést 6zolgál iák. Engedélyezték 1000 olcsóbb 10 LE-* kis traktor tőkés Importját is. Az előzőek eredményeként 1981-ben várhatóan 43100 belsőégésű motorral hajtott kertművelő kisgépet hoznak forgalomba, ami a prognosztizált szintet — évi 30—35 ezer db — meghalod ia. Ebből 41 500 darabot már a hazai ipar gyártásszervező intézkedései biztosítottak. A gyártási és kereskedelmi együttműködések alkalmasak a belföldi igénvek perspektivikus kielégítésére. Emellett a minisztérium tovább vizsgáli a a kisgéogvártáson belül a szocialista együttműködés lehetőségeit is. További intézkedéseket tesznek a ma még tőkés importból származó, belsőégésű motorral hajtott kisgépek (pl. 10 LE-s klstraktor, motoros permetező) kooperációs gyártásának megszervezésére. A hazai ipar törekvése, hogy a mezőgazdasági kistermelőket a legfontosabb gépekkel ellássa, minden igény kielégítésére azonban nem vállalkozhat, s ezért a teljes választékhoz a lövőben ls kiegészítő importra lesz szükség. R. P. Magénház -panelül Az állami megrendelések csökkenésével az úttörő DÉLÉP után egyre több vállalat igyekszik kapacitását — leginkább a házgyári panelokat — a magánépítők részére konvertálni. Így sorházak. Illetve szabadon álló családi házak szerelését vállalja többek közt az Álba Regía, a Szabolcs. a Borsod és a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat is. A Zala megyei ÁÉV, valamint a Budapesti Lakásépítő Vállalat sorházak, illetve kis társasházak alagútzsaluzatos technológiával történő építését kívánja meghonosítani. A kínálat ma még nagyobb a keresletnél, s ezért elsősorban nem a magánépítők konzervatív szemlélete okolható. Nemrégiben a BNV-n a nagyközönség ls megtekinthette az állandó építésügyi kiállítás szomszédságában a Veszprém megyei ÁÉV által felépített panelos ikerházat. De kézbe véve az ártájékoztatót legtöbben csak a fejüket csóválták. Ugyanis a kivitelező ajánlata az alap nélküli nyers szerkezetre 4500—5000 forint volt négyzetméterenként. A kész lakás ára 7700—8400 forint/négyzetméter. előkészítési. 'járulékos és szállítási költségek nélkül. Tessék számolni! Mielőbb dönteni kellene arról, hogy a kapacitás maradjon kihasználatlan, vagy a finanszírozás módja és mértéke változzon. Másik általános változás az építőipari vállalatoknál, hogy javító, garanciális egységek szervezésével Igyekeznek mielőbb kijavítani a lakások hibáit. Ugyancsak az építőipar híre: Az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat új szol. Báltatása: a leendő lakók előre meghatározhatják milyen fal-, illetve padlóburkolatot szeretnének jövendőbeli lakásukban. Igazán követendő a példa! Növényvédő szerek A felét exporfálhcsSnánh Lökéshullám zúzza a vesekövet A müncheni—grosshnderni urológiai klinikán klpróbáltuK — egyelőre 16 betegen — egy eljárást, amelylyel a vesekövek bizonyos fajtál sebészi beavatkozás nélkül, mechanikai lökéshullámokkal felapríthatok. A homokszem nagyságú töredékek, azután, néhány napon belül kiválasztódnak a vizelettel. A kezelendő beteget vízfürdőbe helyezik. A készülék lényegileg egy ellipszis alakú, a vízbe merülő reflektor, amelynek egyik gyújtópontjában rövid szikrakisülésekkel lökéshullámokat hoznak létre. Ezeket a reflektor nyalábolja, és a vesekőre Irányítja. A kő pontos helyét előzőleg röntgennel állapítják meg. Már öt év óta dolgoznak ennek _ a — még csak a kísérleti szakaszban levő — eljárásnak, és a hozzá szükséges berendezésnek a kifejlesztésén. Háromnapos tanácskozást tartottak nemrégiben Keszthelyen, a mezőgazdaság kemizálásáróL A résztvevők előadásokat hallgathattak meg a növényvédelemről, a műtrágyázásról és a környezetvédelemről. A legújabb kutatások kimutatták, hogy az elkövetkezendő 20 évben 80 százalékkal nőhet a növények terméshozama. A jelenlegi 1 tonna (főre eső szemtermés az ezredfordulóra megkétszereződhet. Ebben az esetben hazánk élelmiszer-szükségletét a megművelt terület 50 százalékáról kielégíthetnénk, a többit tehát exportálni lehetne. Ennek a termésnövekedésnek — többek között —előfeltétele a talaj minőségének megőrzése, illetve javítása, a műszaki állomány fejlesztése, o kemikáliák optimális felhasználása, és nem utolsósorban a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása. Az elmült tíz évben megnégyszereződött a mezőgazdaság növényvédőszerfelhasználása. Legnagyobb mennyiségben gyomirtó szert, rovarölő szert, valamint gombaölő szert használt fel mezőgazdaságunk. A növényvédőszer-forgalom évente 6—7 százalékkal nő, a -felhasználás 1,5—2 százalékkal. A BVM és a többi növényvédőszer-gyártó vállalat a hazai hatóanyagú szerek gyártásának továbbfejlesztésére törekszik, az összforgalomban ezek aránya 1985-ben már csaknem 90 százalékot tesz ki. Több gondot kell fordítani a meglevő szerek további javításéra, mert egy új termék kifejlesztése 15—20 millió dollárba kerül. Jelenleg egy termésidőszakban átlag 1,8-szor védekeznek a kártevők és kórokozók ellen, ez azonban kevés: legalább 3,4-szeres átlagot kellene elérni. Az egy hektárra jutó átlag 5,1 kg-os növényvédő szer menynylségét pedig legalább 5,3 kg-ra kell növelni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a házi kertekre, mert azok fele elhanyagolt, s az Innen kirajzó kártevők csökkentik a nagyüzemi védekezés hatásosságát. Néhány éve a közvéleményt erősen foglalkoztatja a balatoni vízszennyeződés kérdése. Bár csökkent a növényvédőszer-szennyeződés a Balatonban, még mindig az „eltűrt" szinten van. A szennyeződés további csökkentése érdekében minden lehetséges intézkedést megtettek, s kéthetenként ellenőrzik a víz minőségét. K. J. Az elvárható figyelmesség és bízonyop szakértelem hiánya következtében egyes boltok olyan méregnek számító növényvédő szereket hoznak forgalomba, amelyek szavatossági ideje leJárt, vagy amelyek hatóanyaga csökkent, az engedélyezettnél hosszabb tárolási idő alatt. Előbbieknél előfordulhat, utóbbiaknál bizonyos, hogy a csomagoláson feltüntetett mennyiségű szer keverésével készített permetlé kiszórása hatástalan marad. Az ennél is nagyobb kár megelőzése érdekében az alábbiakra hívjuk fel a növényvédelemben érdekeltek, elsősorban a háztáji és egyéni gazdálkodók, a kiskerttulajdonosok figyelmét. Csak olyan növényvédő szert vásároljapak, amelyek csomagolóanyagán közérthetően feltüntették a felhasználhatóság Idejét, és ez az idő még nem telt el. Az eredetileg — leggyakrabban nyomdai úton — feltüntetett szavatossági1 idő eltelte utón a növényvédő szert a forgalomba hozó kereskedelem köteles megvizsgáltatni. Ismételten forgalomba hozni pedig csak az illetékes laboratórium engedélye szerint szabad. Az engedélynek meg kell határozni a forgalomba hozhatóság újabb határidejét, hatóanyag-csökkenés esetén az újabb keverési arányt. Ezeket az adatokat a forgalomba hozó minden egységnyi (üveg, flakon stb.) növényvédő szeren tartozik feltüntetni, helyesbíteni. A megállapított szavatossági időn belül levő növényvédő szer árengedményes árusítása nem jelent' azt, hogy a hatóanyag is kisebb. Az ármérséklés mértékével arányosan tehát nem kell, illetve nem szabad a keverési arányt változtatni, növelni. A keverési aránynak mindig a használati utasításban meghatározottnak kell lenni. Ha valakinek olyan, a közelmúltban vásárolt növényvédő szer van a birtokában, amelyen a szavatossági idő nincs feltüntetve, vagy amelynek szavatossági ideje a vásárlás Időpontjában már lejárt, azt a bolt (ha az áru még bontatlan) a blokk felmutatása esetén, vagy a vásárlás másként való bizonyításával köteles visszavenni. A növényvédő szerek között vannak méregjelzés nélküliek, gyenge és erős mérgek. Forgalmazásuk, kezelésük és felhasználásuk nagy figyelmet igényel. Előírás szerinti kezelésükkel pedig a termés a kártevőkkel szemben megvédhető; a terméseredmények fokozhatok. Míg a figyelmetlenség anyagi veszteséget, és az egészség károsodását idézheti elő. Kereskedelmi Felügyelőség idegenforgalmi kaleidoszkóp Horgászbottal Az üdülés során gyakran jut vízközeibe a pihenésre vágyó ember, s a zsákmányolás csábítása, no meg a mindenkiben ott szunnyadó ősi ösztön könnyen horgászatra ingerel. Ilyenkor gyorsan kerül másfél-két méteres vessző, a végére darab damil, arra akár egy kisebb parafadugó, a végére hajlított gombostű. Ahol hal van, ott ezzel a szereléssel is lehet fogni. No, de vigyázat! Horgászni csak engedélylyel szabad. Hogy hol, milyennel, azt a Magyar Horgászok Országos Szövetsége állapítja meg. Az engedélyek nem egyformák. Mást kap az alkalmi üdülőhorgász, mást az egyesületi tag, más azt, aki az országot akarja járni. Hazánkban sok szép, jól horgászható vizet találni. Közülük néhány jelentősebb a folyóvizeken kívül: Balaton, Velencei-tó, Csepeli Kavicsbánya tavak, Kiskunsági csatorna, Szelidi tó, Cikolai tavak, Kákafoki holtág, Bánhldai, Oroszlányi, Lőrinci hűtőtavak, Ráckevei Duna-ág, Délegyházi tavak, Pécsi—Orfüi tavak, Lázbérci víztározó, Rakacai tó, Mályi tavak, Fehérvárcsurgói tározó, Fancsikai tározó, Hortobágycsatorna, Cseke-tó, Császárszállás! víztározó, Kiskörei tározó, Faddi Holtág, de még százával lehetne sorolni a jobbnál jobb horgászhelyeket. Aki kedvet kap ehhez a kellemes, szórakoztató és egészséges időtöltéshez, az a MOHOSZ központjában, az ügyfélforgalomnál (V., Október 6. u. 20., I. emelet. Nyitva szombat-vasárnap kivételével reggel 8—17, pénteken 18 óráig. Telefon: 325-315) felvilágosítást kaphat arról, hogy melyik vízre, milyen engedélyt, milyen áron lehet váltani. Természetesen a főbb vizekre, mint például a Balatonra, a Velencei-tóra nem szükséges állami horgászjegy, területi engedély vagy napi Jegy, mert ide úgynevezett üdülőjegy is váltható egy és két hétre, az üdülés idejére. Hazánk vizeiben 6okféle hal található, békés, ragadozó, kis testű és nagy súlyú egyaránt. Ilyenkor nyáron, leginkább a pontyra, a keszegfélékre, az amúrra, a ragadozók közül a süllőre a legérdekesebb horgászni. Pontyra legalább 30-as zsinórral, tízesnél nem nagyobb számozású horoggal, főtt kukoricával, főtt krumplival, kenyérgyurmával csalizva érdemes horgászni. A már jártas horgásznak nem újdonság az ilyesmi, de akik először próbálkoznak, azoknak jó tudni. Mint például azt is, hogy a horgászat nem olcsó, de nem is olyan drága. Nem muszáj mindenképpen márkás felszerelést vásárolni, kezdetnek az egyszerű is megfelel. A kezdő lehetőleg gyakrabban előforduló, könynyebben kapó, ezért kevesebb türelmet Igénylő keszegfélékre horgásszon eleinte, s ezek fogása közben tanulja meg az elemi tudnivalókat. A keszegezéshez szükséges felszerelés lehet egy vessző, néhány méter zsinór, parafa úszó, de a horgászboltokban (Budapesten, a Lenin körút 92. és a Váci utca 59. szám alatti a legnagyobb) 300 forintért meg lehet vásárolni egy felszerelt nádbotot, hozzá kis tárolóorsót 15—20-as zsinórt, horgot, könnyű úszót. A Shakespeare, a DAM-botok és orsók, valamint járulékaik csak a már igazi hozzáértőknek valók, arról nem szólva, hogy borsos az áruk. A horgászáshoz idő és türelem kell, de a víz, a környezet szépsége, a levegő, a napfény frissítő, egészséges hatása, valamint a fogás élménye, izgalma ezt bőségesen ellensúlyozza. P. R.