Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

4 Csütörtök, 1981. június 18. II brigád inmagát ellenőrzi Súlyosan koppantak a szavak: „Nem maradhatsz közöttünk, menned kell!" A brigádtagok úgy érezték, a szívük is összeszorul, de va­lamennyien tudták: ezúttal határozottnak kell lenniök. így kívánja az utazóközön­ség érdeke, a brigád becsü­lete. Hiszen 1980. májusában „mindent az utazóközönsé­gért" jelszóval alakították meg a Volán petőfitelepi vo­.alcsoporios munkabrigádját. s törvényt szabtak rá, hogy a fegyelemsértőket nem tű­tik meg maguk között. — Nehezen éltünk az utol­só szóval, de nem tehettünk mást — emlékezik az eset­re Laczi József brigádvezető. Olyan kollegáról volt szó, nkinek hiába magvaráztuk, >gy állandó késéseivel vrncsak a brigád, de a munkába Igyekvő utasok dolgát is nehezíti. Nem tu­dott. vagy talán nem is akart a mi kis közösségünk­be beilleszkedni. A petőfitelepi busz-végál­lomás körül rend, tisztaság. Az épület előtti gondozott, füvesített kis park, frissen festett tájékoztató táblák, az útburkolat közlekedési jelei Tiilöp János. Szombati And­rás, Vecsernyés János, Bar­tha László. Szőke Sándor, Laczi József indul a 21-essel Ördögh Mihály, Kukk István buszvezetőket. Balogh Ist­vánná forgalmi szolgálatte­vőt és társaikat dicsérik, akik nem sajnálták szabad idejük egy részét munka­helyi környezetük megszépí­tésére fordítani. — Ez is a brigádélethez tartozik — így Laczi József. — Meg az, hogy társadalmi munkában kirándulásra, filmvetítésre visszük a pe­tőfitelepi gyerekeket. De a fő célunk: saját portánkon rendet teremteni. Akkoriban a Petőfitelep buszjárataira sokan jogosan panaszkodtak: késések^ járat­kimaradások. udvariatlan vi­selkedés és így tovább. Ezt megszüntetendő született meg a fegyelmezett busz­vezetők csoportjában az ön­ellenőrző, irányító vonalcso­portos brigád megalakításá­nak gondolata. — Célul íűztük ki a me­netrend pontos betartását, a kulturált megjelenést. az udvarias viselkedést, az uta­sok tájékoztatásának meg­javítását. — Sikerült? — Tennivalónk van még, de a szigorú ellenőrzéssel megerősödött a fegyelem. A panaszok jelentősen meg­csappantak. Idén három ér­kezett. Ilyesmi is előfordul, . éppen ezért kérem a 20-as, 21-es és 23-as buszokon köz­lekedő utasainkat: ha kifo­gásaik vannak, keressenek fel, hogy nyomban megte­hessük a szükséges intézke­déseket / Izsák András Idegenforgalmi kaleidoszkóp Autóval—idegen utakon Ma már igen sokan tanú­síthatják nálunk Í6. milyen nagyszerű érzés egy szép nyári napon családostul be­ülni a kocsiba és nekivágni országnak-világnak. Es ép­pen az ellenkezője — nyo­masztó feszültség, idegeske­dés, s persze vége a jó han­gulatnak —. ha idegen or­szágban, ismeretlen tájon el­romlik az autó. mi pedig ta­nácstalanok, nem tudjuk, mitévők legyünk. Az előkészületek sorában nyilvánvalóan az egyik leg­fontosabb a kocsi alapos át­vizsgálása. természetesen szakember által, műhelyben. Ennek részleteit itt nem so­roljuk föl, ez a szerelő dol­ga. csupán egyetlenegyre, a gumiköpenyek állapotának fontosságára hívjuk föl a fi­gyelmet, hiszen tudnivaló, hogy a nagy melegben a hosszú úton, többnyire sebe­sen hajtva mekkora igény­bevételnek vannak kitéve a kerekek... Ugyancsak a leghelyesebb, ha a szerelővel beszéljük meg. milyen pótalkatrészeket szerezzünk be és vigyünk magunkkal. Akkor ls, ha magunk nem értünk a ko­csihoz. mert könnyen lehet, hogy a távoli utakon segít­ségünkre érkező „sárga an­gyal", vagy más szakember a javításhoz tőlünk kér al­katrészt; egyébként jobban is járunk ez esetben, hiszen nem csappan meg szerény devizatartalékunk. Nem fel­adatunk az autóklub-tagsá­got reklámozni (hazai vonat­kozásban nem is vagyunk el­ragadtatva szolgáltatásaitól), de a külföldi úton e tagság nagy segítségünkre van. Be­leértve természetcsen a le­hetséges biztosítások megkö­tését. a devizacsekk kiváltá­sát stb. Hiába, ezek szüksé­ges áldozatok... További megjegyzésünk: nagy sebességgel hajtva erő­sen növekszik a fogyasztás, ami a mai benzinárak mel­lett nem olcsó mulatság Ar­ra pedig Jól ügyeljünk, hogy a tankban legyen elég üzem­anyag, tehát inkább előbb, mint később tankoljunk, mert az autópályákon néhol igen hosszú szakaszon nincs töltőállomás, és ha —. mint említettük — netán egészen lassú haladásra kényszerü­lünk, a fogyasztás megint­csak fölszökik. Ha mindezt megtesszük, nagyobb a valószínűsége, hogy gondtalanul, jókedvűen autózzunk. Különösen, ha nem civakodunk a sebessé­gen és a vezetési stíluson, vagy az úticélon. Veszekedve utazni — ennek semmi értel­me. Akkor jobb. ha el sem indulunk. B. J. 1 temtöld védelmében A VI. ötéves terv idősza­kában nagyszabású termő­földvédelmi és talajjavító munkálatokra kerül sor: a végleges adatok szerint ezek 14 térségre terjednek ki az­zal a céllal, hogv növeljék a termőföld hozamát. A munkálatok a kiielölt térségekben egvetlen kivétel­től eltekintve — az egvik csongrádi részen csak lövő­re indul a munka — meg­kezdődtek. A kivitelezésre öt év alatt mintegy 6,6 milliárd forintot fordítanak központi forrásból. A tapasztalatok alaDián a MÉM a rendelkezésre álló keret felhasználására újab­ban csak úgv ad engedélvt. ha összefüggő területeken, nagyobb térségekben látnak hozzá a komplex területren­dezéshez és talajjavításhoz. Harminchárom térségből ér­kezett pálvázat az állami tá­mogatás elnverésére. ezekből 14-et fogadtak el és ezeken a területeken már dolgoz­nak a nagy tel i esi tménvű földgépek. Az elkövetkező öt évben a meliorációs beruházásokkal 900 ezer hektáron kerül sor átfogó rendezésre. A munkálatok nagv része a Tisza vízgyűjtőiét érinti. Szolnok megyében a Tisza II. vízlépcső térségében. Sza­bolcs-Szatmárban a Tisza— Szamos vidékén. Csongrád­ban a Maros bal part ián lát­nak munkához. Borsodban a bodrogközi vidékre koncent­rálják a talaj fel úiítási mun­kákat. Haidú-Biharban pe­dig egyebek között a Beretv­tyó és a Körös térsége kerül sorra. Mindent egvbevetve — ga­bonában számolva — mint­egy 1,3—1,5 millió tonnás többlettermést várnak a me­liorációval feljavított terüle­tekről. Szegedi ókor­történész könyve Süketek-e a halak ? A hamburgi Halászati Ku­tatóintézet munkatársai is­mételten megállapították, hogy a halak se nem süke­tek. se nem némák. Nem­csak 161 hallamaík. hanem hangáikat is hallatnaik, néha fütyülnek is. Némelv halfaita hallása igen Jó. noha a halak fülé­ből „hiányzik" például a hallójárat és a középfül. A halaknak általában csak bel­ső fülük van; erről sokáig azt hitték, hogv egvensúlv­szervként szolgáL A leg­újabb vizsgálatok most ki­mutatták. hogv a halak hal­lásélessége néha az emberé­vel vethető össze. Déldául a halk hangok észlelésében. Érdekes eredményekre ju­tottak. amikor különböző magasságú hangok megkü­lönböztetésére idomítottak be halakat Kitűnt: megtanítha­tók arra. hogy egv bizonyos magasságú hang hallatára a kijelölt helvre oda ússzanak s arra is. hogy egv másik hang észlelésekor, ha a táp­lálékot meg akarják ragad­ni. büntetés várja őket A hallási próbák tanúsága sze­rint az éles hallású halakon kívül léteznek határozottan nagyothallók is. A halak számára a hang­adás és -felfogás a tenger sötétségéiben az egymásra ta­lálás eszköze. A hangszalag­felvételek azt mutatják, hogv még a nagy vízmélységek­ben is hallhatók halak kibo­csátotta zajok. E felismerések fontosak lehetnek a tengeri halászat­ban. A kutatók eikéDzelhe­tőnek tartiák. hogv a seké­lyebb vizekben űszó halak ideiéiben meghallják, ha egv halászflotta feléjük közele­dik. A közelmúltban látott napvilágot az Apollo könyv­tár 13. köteteként Maróti Egon tanszékvezető egyete­mi tanár (JATE Ókortörté­neti és Régészeti Tanszék) „Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása" című kötete, az Akadémiai Kiadó gondozásában. A kötet megjelenése mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban régi hiá­nyosságot pótol, amikor az antik gazdaság jellegének megítélése szempontjából kulcsfontosságú téma össze­foglaló feldolgozására vál­lalkozik. A szerző az antik gazdaságtörténet kutatásá­nak hazai viszonylatban a legrangosabb, nemzetközi szinten is számontartott szakembere, aki számos ko­rábbi részlettanulmányával bizonyította, hogy avatott módon nyúl az antik gazda­ság kérdéseihez. A jelen kötet felhasználja a szerző korábbi kutatási eredmé­nyeit is. de nem azok pusz­ta összefoglalása, vagy ki­bővítése, hanem koncepció­jában új, komplex kutatási módszerekre alapuló, impo­záns feldolgozása az itáliai árutermelés kibontakozása problémakörének. Az itáliai árutermelés kér­désének a vizsgálata nem csupán a római, hanem az egész antik gazdaság jelle­gének a megítélése szem­pontjából kiemelkedően fon­tos témakör. A feldolgozás alapja az antik források komplex felhasználása. így az antik mezőgazdasági szakírók, a jogi irodalom, az epigráfia, a numizmatika, az archeológia, tehát mind az írásos, mind a tárgyi em­lékek széles körű elemzése, amihez igen kiterjedt szak­irodalmi tájékozottság Já­rul. Maróti elfogadja az an­tik gazdaságra vonatkozó korábbi nézetek közül azo­kat. amelyeket az antik for­rások is igazolnak, kitűnő kritikai érzékről árulkodik, ahogyan felülbírálja a ko­rábbi feltételezéseket. fel­hívja a figyelmet azok gyak­ran tendenciózus voltára, antimarxista alapállására, elhibázott történelemszemlé­letére avagy inkorrekt for­ráskezelésére. A mezőgazdaság szerepé­nek a megítélését illetően a kutatásban viszonylag egyet­értés tapasztalható, nem így áll a helyzet az antik gaz­daság jellegének a megítélé­sében. ahol évszázados viták után ma is ellentétes néze­tek állnak egymással szem­ben. E kérdésben vitatkozó jogászok, közgazdászok és ókortörténészek között két nagy tábor alakult ki. Az egyik csoport képviselői el­vitatják az ókortól a munka­megosztás. a pénzgazdálko­dás és az árucsere meglétét, szerintük a görög és római történelem folyamán ún. há­zi (oikosz) gazdálkodás folyt. a termelés célja az önellátás (autarkia). Az ellentábor zászlóvivője Ed. Meyer volt, alti elismerte a gazdasági tagozódás, a kereskedelem és a kereskedők meglétét, de tagadta az antik fejlődés sajátos. egyedi jellegét. Alapvetően elhibázott törté­nelemszemléletével és az általa megteremtett iskolá­val jó ideig hátráltatta a kérdés tisztázását. A kötet a bevezetésben e két fő irány­zat ismertetésén kívül fog­lalkozik még a polgári kuta­tás több mai képviselőjének elméletével, ill. a moderni­záló tendenciák követőinek elméleteivel. A kötet a bevezető feje­zeten kívül két nagyobb részt tartalmaz: I. „A mező­gazdasági árutermelés alap­jai" — ezen belül külön fe­jezetekben tárgyalja a villa­gazdaságot, amely az áru­termelő gazdaságnak, ill. a rabszolga-munkaerőre épülő antik gazdaságnak az alap­típusa. Foglalkozik továbbá a birtokot irányító villicus szerepével és tevékenységé­vel. A munkaerő-utánpótlás kapcsán kitér a rabszolgaság forrásainak oly sokat vita­tott problémájára. Vizsgálja a pénzgazdálkodás alakulá­sát. amelynek az áruterme­lés kibontakozása szempont­jából igen nagy jelentősége van. Kitér a mezőgazdasági áruforgalom és a római ál­lam viszonyának alakulásá­ra is. Egymáshoz kapcsolódó kérdéskörök egész láncola­tát fogja át, imponáló szak­mai tudását és kitűnő arányérzékét dicséri. hogv ezek mindegyike megkapja a megfelelő hangsúlyt, és a helyére kerül. A II. rész tárgya Cato gazdasági koncepciója és a kibontakozó itáliai áruter­melő mezőgazdaság, ez a rész a már említett szak­munkán alapsiik. Részlete­sen tárgyalja Maróti az egyes fejezetekben a pilla­gazdaságok árutermelő te­vékenységét. a jövedelmező­ség problémáját, a piaci kapcsolatok fontosságát, a Cato-féle birtokskála kérdé­sét. a mezőgazdasági áruter­melés főbb ágait, a munka­erő-gazdálkodást. a helyes gazdálkodás módszereit A munka elméleti jelentő­ségét mutatja, hogy bár több mint kétezer évvel ezelőtti kor történetével foglalkozik, számos olyan problémát tárgyal, amelyék ma is ér­deklődést keltenek, és ame­lyek modern megjelenési formái ma is foglalkoztat­ják a mező- és a közgazda­ság szakembereit, sőt. bizo­nyos fokig tulajdonképpen mindenkit, akit az élelmi­szer-ellátás akár mint ter­melőt, akár mint fogyasztót közvetlenül érint. Dr. Hoffmann Zsuzsanna A KSZV ÜJSZEGEDI SZÖVŐGYÁRA kedvező munkakörülményekikel és jó kereseti lehetőség mellett. 3 műszakos munkarendben foglalkoztatva. női munkavállalókat keres felvételre a kelmegvártó üzemébe Raschel-csomagolózsák gyártásához zsákkötőgép-kezelői munkakörbe. Az üzemi étkezésen kívül gyermek elhelyezését biztosítjuk üzemi bölcsődénkben és óvodánkban. Vidékieknek albérleti hozzájárulást is fizetünk. Jelentkezni lehet: Űjszegedi Szövőgyár munkaügyi osztályának munkaerő-gazdálkodási csoportjánál. Szeged. Alsó Kikötő sor 11. „Cs. Vendéglátó Vállalat (113, Piaci Lacikonyha Hódmezővásárhely, Tanácsköztársaság tér" bélyegzője és árubélyege 085094-085100-ig elveszett Használata érvénytelen. A MINŐSÉGI CIPŐGYÁR SZEGEDI GYÁREGYSÉGE felvételre keres raktárvezető-helyettes munkakörbe középiskolai végzettségű férfi munkaerőt. villanyszerelőt, felsőrészkészítő és aljagyártó szakmunkásokat, valamint női és férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Szeged. Római krt. 21.. munkaügy. Figyelem! Vállalatoknak, magánszemélyeknek gyors iratmásolást vállalunk, másolatonként 8,— Ft-os egységáron. OFOTÉRT Vállalat, Kárász u. 18. Telefon: 12-390. Mindenki nyer, aki az Alföldi alkalmi vasár áruházában vásárol, mert minden heten kedvezményt kap. a legújabb típusú import ajtókat m w m Mm r mm A • mahagóni, bükk vagv alapfestett kivitelben JUIÍIUS 2P —JUlSUS 2-ig ICX-osárengedménn yel vásárolhatja meg az alkalmi vásár áruházában. Szeged, Marx tér, C pavilon Nyitva: 9—16 óráig, szombaton 9—13 óláig. Telefon: 10-435.

Next

/
Thumbnails
Contents