Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

Kedd. 1981. június 23. S Elhányt ! Pusztai (Pipicz) József Elvtársunk. barátunk nincs többé. Hosszan tartó, súlyos betegség után Pusztai (Pi­picz) József elvtárs', a mun­kásmozgalom régi szegedi harcosa, a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitüntetett­je életenek hetvenötödik evébert, junius 21-én el­hunyt. „Eredetileg Pipicz volt a családi nevem — írja ön­életrajzában —, a Pusztai fedőnevet az illegális moz­galomban használtam, s fel W vettem 1954-ben." Pusztai (Pipicz) Jözsef 1907 márciusában született Szegeden szegény sorsú csa­ládból. Apja részese volt az 1918/19-es forradalmi küz­delmeknek, tagja a Munkás­tanácsnak is. Fia az 6 pél­dáját követi, amikor belép a Szocialista Ifjúmunkások csoportjába, amelynek 1929­ban — 13 esztendős korában — vezetője lesz. 1921-ben felveszik a KIMSZ-be, négy evvel később pedig tagja lesz a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának. Mun­kahelyéről. az Orion bőr­gyárból elbocsátják, Buda­pestre költözik, az MSZMP országos vezetőségében pro­pagandista, agitátor, kultúr­aktíva. 1927 tavaszán Bécs­ben kommunista titkárkép­zőn vesz részt; kapcsolatba kerül Kun Bélával, Landler Jenővel, Lukács GyörggyeL Még ugyanebben az év­ben Horthy börtönébe ke­rül, két és fél évig rabos­kodik. Visszakerül Szegedre régi munkahelyére; részt vesz az SZDP választási küzdelmeiben, bérharcokat szervez. 1941-ben ismét Budapesten találjuk, az antifasiszta moz­galom harcosa. 1944-ben a Gestapo üldözi, Hlegalitás­•ban él Albertirsán. 1945 ja­nuárjaban visszatér Szeged­re, bekapcsolódik a párt­ós társadalmi munkába, később különféle tisztségek­ben dolgozik. Volt a Szegedi Seprúgyárnak éa a szegedi vendéglátónak igazgatója. 1967-ben a Szegedi Városi Tanács Szolgáltató Üzemé­nek vezetőjeként vonult nyugdíjba. Negyvennyolc esztendőt töltött aktív mun­kában, s nem tétlenkedett nyugdíjas évei alatt sem, a munkásmozgalmi emlékek összegy Öltésén fáradozott. Több kitüntetéssel ismerték el munkásságát; 1955-ben Munka Érdemérmet kapott. 1959-ben a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója lett. A Szo­cialista Hazáért Érdemrend­dal 1967-ben tüntették ki. Birtokosa volt a Felszaba­dulási Jubileumi Emlék­éremnek is. Temetéséről később Intéz­kednek. MSZMP Szeged vizes! Bizottsága Emlékmű az agrárszocialisla­mozQalomnak Emlékművet avattak va­sárnap Battonyán, p föld­munkás zendülés 90. évfor­dulóján. A Hősök terén ál­ló, betonból és bronzból ké­szült kilenc alakos kompo­zíció, Busa Barna szobrász­művész és Schall József épí­tőművész alkotása. Palkó Lajosnak, a nagy­községi pártbizottság titká­rának megnyitó szavai után Pozsgay Imre művelődési miniszter mondott beszédet, emlékeztetve az 1891. június 21-én történtekre, A zendü­lés olyan történelmi tett volt a magyar agrárszocia­lista-mozgalomban, amely túlmutatott a négy nemzeti­ség lakta Batton.va határain erőt advg a Viharsarok és az egész ország elnyomott parasztságának a további harchoz. A csendórsortüzzel levert megmozdulás négy halottjának, hét súlyos se­besültjének és huszonegy sérültjének kiömlött vére történelmi igazságtalanságot fejezett ki, amelyért csak 1945-ben kaptak elégtételt a földosztással, majd életének további gyökeres megvál­toztatásával Battonya és az ország volt földmunkásai, dolgos parasztjai. Megnyílt a csongrádi zenei tábor Minden év júniusában — azetl Főiskola szegedi tago­lóén mar 13. alkalommal — zatának igazgatója, továbbá megszervezik Caongrádon az Arató Szilvia, a Zenemüvé­Ének-Éenei Altalános leko- széli Faiskola tanara, Weh­lában a zenei tábort. Élet- ntr Krisztina, a szombat­rehjvó.ia a megyei tanács vb helyi konzervatórium tanára művelődésügyi osztálya és (zongoraművészek). Szűcsödi az Ifjú Zenebarátok magyar- Ferenc és Szendi Emma, a országi szervezete volt. A zeneművészeti főiskola ta­rendezvény öt éve tekint- nárai (hegedűművészek), hető nemzetközinek: azóta Joseph Pothoransky gordon­lát vendégül külföldi mű- kaművész, a pozsonyi kon­vésztanárokat, diákokat, aervatórium tanára, vala­Tegnap, hétfőn, a csongrádi mint Pierre Yoe» Artaud ifjúsági házban — a Liszt fuvolaművész, a párizsi kon­Ferenc Zeneművészeti Fő- zervatórium tanára. Rajtuk Iskola vonósnégyesének és a kívül 32 zenepedagógus kí­szegedi Tömörkény zene- sérte el a növendékeket művészeti szakközépiskola Csongrádra, növendékeinek közreműkö- A jelenlévő 61 gyermek désével — rövid ünnepség- Szeged, Hódmezővásárhely, gel és hangversennyel nyi- Maltó, szentes, Csongrád, tották meg a tábort. Kistelek, Szarvas és Kis­Az Idei rendezvénysorozat kunhalas állami zeneisko­10 napos. Vezetője Galli láiból ,ött hozzájuk csat­János. a vendéglátó intéz- lakozott 15 zeneművészeti mény címzetes igazgatója, szakközépiskolás és 18 fő­A szakmai munkát ismert lakolá. növendék A létszá. nevek fémlelzlk: kamara- UK01a* nQvencleK' A letsiw zenében Weiunper Richárd, a párizsi konzervató­a Liszt Ferenc Zeneművé- rium hat hallgatója teszi teljessé. A tábor réeztvevfi valamennyien zenei pályára készülnek. Éhhez kapnak most Csongrádon segítséget és élményeket az intenzív, egésznapos foglalkozások so­rán. A tábor életét • ház) hangversenyek teszik igazán szinessé, melyeket az ifjú­sági házban rendeznek ée nyilvánosak. Ma, kedden 19 órakor a szegedi Zeneművé­szeti Szakközépiskola nö­vendékei adnak koncertet. Június 25-én Pierre Yvea Artaud fuvolaművész és pá­rizsi növendékei lépnek fel. Vasárnap Szecsődi Ferenc hegedűművész estjére kerül sor, hétfőn a Liszt Ferene Zeneművészeti Főiskola Bel­giumban dijat nyert kama­razenekara ad koncertet, Weninger Richárd vezényle­tével, A zenetábor záró­hangversenyét június ,10-án, kedden délelőtt 10 órakor tartják az ifjúsági házban, ahol g legjobban szereplő növendékek lépnek fel. Sirató, harmincasokért A harmincadik életév: vá­lasztóvíz. Az ember addig eltelt éveinek „nagy fordulói <18. 20, 25), meg sem közeli­tik ama bizonyos harmadik X némileg sokkoló, némileg elszomorító, ám mmdenkéo­pen felkavaró erejű revek*­eióéJményét. Az okok persze sokfélék, életkori sajátossá­goktól saemélviaégíe ilűctetua. de ma Magyarorsróöan az egzisztenciális lét is többé­kevésbé okkor ér el el só. sokszor döntően neuralgikus pontjóhoz. Az ember e fcottan mPn Igen jól emlékszik tizen, és huszonéves korának Nagv Kalandjaira: s velük, álta­luk a vágyakra és célokra, a kiötölt-kákűzdött morális és eszmei alapvetésekre — és már jól látja a való vi­lág kíméletlenaéeeit sodró hatását Nem véletlen, hogy mindenféle nosutalgtahullám divat által felkorbácsolt szö­kőárja éppen ezt akoroaztávt kaphatja el legjobban. Gill István hangjátéka. A Nagy Kaland, amelvet a 30 éves Rádiószínház múlt hé­ten. csütörtökön sugárzott a Kossuth-adón. e jelenség fel­mutatására vállalkozott. (Két negyszerű színész. Kern András és Balázs Péter iu­talom iátek-tel iesítménvével, Pós Sándor- kitűnő rendezé­sében.) Igen szellemesen, frappánsan — és igazan. A két egykori iskolatárshaver találkozása, megindítóan ba­los (éa kétségbeesett!) Nagy Kaland kergetése egyszerre fölpezsdítő és lehangoló: az önfeledt marháskodás. az igazi férfibarátságok mélv életismereten alapuló meleg­ségének érzékeltetése — kontra a realitás porcelán­bolti elefántokat meeszégve­nitö becsörtetése mindabba, ami még illúzió, romlatlan­ság. idealizmus lehet. rufc. a férfikor kezdete je­lenthetne és kívánhatna. Ak­tivitásuk véaső mozgatórugó­ja a kínzó pénzhiány által determinált, sokszor önző és kicsinyes anyagiasság, melv rooíhóo k»p minden után. ami elérhető, amitől vala­micske bankómegváltáí vár­ható. Ideáljaik a hatvanas évek megvon is vitatható ..nagy Ideiének" nosztalgikus rekvizitumai: Szörényi Le­vente és Che Guevara szel­lemében (!) rendezett már­cius 15-1 felvonulások, me­lyekre emlékezve lelkesült­sédtől izzó hangon mondo­gathatják: „Igen. az mégis­csak valami volt. Azok ml voltunk!" Kérdés* nem túl sötét tó­nusú-e Gáli István látlelete? Nem túlságosan haneo« ez a sirató, harmincasokért V A válasz több okból is. a les­megfantoltabban is: sajnos, nem. A negyvenes évek leg­végén és az ötvenes évek legeleién született generáció­nak édeskevés jutott mée n hetvenes évtized életszínvo­nal-bőségéből. csak kisgyer­mekkori emlékek a Rákosi­korszakról és 1956-ról. de sajnos, túl sok a marvar tár­sadalom látható ellentmon­dásainak tényeiből. Ráadásul úgy. hogy nekik már „a mindennapok forradalmisá­ga" jelszó nem túl hatékony propagálása ellenreakciókat szülő helvzetek sorát terem­tette. megrendezett vietna­mi rokonszenvtüntetésektől a hosszú ha.i problematika fel­színes „társadalmiságáig". A Gall István-modell szerint ez a korosztály már csak a konszolidáció felismert, „al­kalmazkodom. tehát, vagvok" jelmondata értelmében teszi a dolgát, miközben egviköiük így szól a másikhoz: „apám rakd ki a srácaid fényképét, hadd lássak valami perspek­tívát." A Nagy Kaland azt su- A figyelmeztetés több mint gallja. hogv a mai harmine- időszerű. Néhánv év és tár­évesek közérzete távolról sadalmimk derékhadává lesz sem olyan, amilyet életko- a mai harmincévesek nemze­déke Az írói tisztesség nsm* szerű bizonyítéka volt hall­ható a rádióban: feieiossuk­teljes felkiáltás, visszhango­zik rá a szereplőké — ..mi­kor jut már nekünk a sűrű­je F" Két harmincéves találko­zik és keresik ifjúságuk Nagy Kalandját. Megállapít­ják ugyan, hogy „le vagvunk nullázva", de kedves ciniku­san. afféle magvar csakazért­issel vetik oda. a lássuk uramisten, mire meevünk ketten" szó szerinti helyzeté­ben: „Még nincs veszve sem­mi. de rázzuk le ert a rot­hadást... a harci szellem tö­retlen, bevetjük a tartaléko­kat!" Vessük. Mást aműgv eem tehetünk. Domonkos László Á természet pedig nem védett... Cz vizel Endre új sorozata ugyanerre gondoltak volna ugyanolyan érdekes, sok in- — nem túl nagy meggyőző­formációt tartalmazó és szó- déssel keresgélték az utódok rekogtató műsor, mint a ré- nemének önkényes válogatá­gebbiek. A legutóbbi adást sából származtatható etikai, nézve mégis csalódottságot orvosi és társadalmi követ­éreztem. Miután megpróbál- kezményeket. Mintha titkon tam magamban utánajárni, ők is arra gondoltak volna: vajon miért is, már egy röp- ugyan, hol vagyunk még at­ke gondolatsor végén rá kel- tői! Hiszen a családok több­lett döbbennem: elhamarko- sége azt az egy-két gyereket dottan ítéltem. is áldozatok árán, társadal­A Fiúk, lányok - rende- »» "ealtaóggel neveli föl é. 1 élte című műsorban azok- bizonyosan nagyobb gondot ról a-módszerekről volt szó, oköf\ak nek'k " lly^kof amelyekkel meg lehet álla- «*uksí«*» .beruházások" a pítani a maszat nemét, még franciak biztosítása ahhoz, a megszületés előtt. Es azok" ho?y * ^öletendő gyermek ról a társadalmi problémák- T' Tt** ról, amelyek akkor állnának ** »Ú V9«'l4n* Ambf:;' elő, ha ki-kl a vágya sze­rint választhatná meg, fia kapcsolatot meg­avagy lánya legyen. Alprob- ZilóL * T ,, .. .. _„„ _ esaladdal, mert az unoka £ ™ 6 .nem lett gyerek, e.ak lány". tn S Z, !:' " 8 Fiúra váró papáról, aki hó­gyar társadalomnak az a va- , . .. lóságos gondja, hogy nem nap°kra ^labub» születnek gyerekek, ponto- mWt "8 mal0(llk S0m ,lke' sabban jóval kevesebb szü­letik, mint egy fejlődő tár­sadalomban kellene, Mintha rült". Másikról, aki hetekig ünnepelt, hiszen kislánya szü­letett. De: ezek szélsőségek. Bár való igaz, hogy ma ná« Budapesten Orvosok világkooiresszüsa a vitában részt vevők, az , , orvosok és « szociológusok lUnk a családok tulnyomo többsége fiúpárti, hogy a szülők ennyiben meglehető­sen pontosan „reagálják le" a nemek közötti egyenlőtlen­ség meglevő tényeit, általá­ban mégis igaz: az újszülött­nek örülnek, akár fiú, akár lány. És különösebb nehéz­ségek nélkül elfogadják a Az egyik legnagyobb sza­bású nemzetközi tudományos rendezvénynek számít az Idén Magyarországon a XII, fül-orr-gégészeti világkong­resszus. amelynek ünnepé­lyes megnyitóját vasárnap délután tartották Budapes­ten, a Kőbányai Vásárvá­ros egyik központi épületé­ben. Valamennyi földrészről egybesereglettek az orvos­tudomány e szorosan kap­csolódó három szakterületé­nek tudósai, elméleti szak­emberei és gyakorlati gyó­gyászai a kongresszusra, ahol a résztvevők száma meghaladja a kétezret. A Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma nevében dr. Hutás Imre mi­niszterhelyettes köszöntötte az orvosi világtalálkozó résztvevőit. Dr. Szentágoihai .'ónos, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke szólt ezután a világtalálkozó résztvevőihez, emlékeztetve szakterületük megalapozásá­nak és történetének olyan kiváló magyar tudósaira, mint a múlt században Hő­gyes Endre volt. Békés György mérnökre, aki a húszas években a világon elsőként szerkesztett a fül­gyógyászatban úttörő jelen­tőségűnek számító úgyneve­zett csöndeskamrát, elekt­romos audiométert. Ezután a fül-orr-gégészeti egyesületek nemzetközi szö­vetsége nevében dr. J, M, Tato elnök, dr. F. H. Oroz­co főtitkár, illetve a világ­kongresszuson elnöklő dr. Surján László professzor, a rendezőbizottság elnöke is köszöntötte a nemzetközi or­vostudományi tanácskozásra érkezett vendégeket. Hétfőn, tegnap szekció­ülésekkel folytatódott a vi­lágkongresszus munkája. természet törvényeit, A Czeizei-előadást követő, előbbiek miatt eléggé lagy­matag vitában egyszercsak olyasmit mondott Matos La­jos orvos, hogy nemigen áll­hatja a „természet törvé­nyeit" nagyop tisztelők tá­borát, mert majdnem min­dig tudományellenesség dik­tálja az álláspontjukat, Es pedig amolyan szemellenzős magatartás, hiszen g tudo­mány önfejlődése is törvény, tudomásul nem venni — leg­alábbis nem természetem vi­selkedésre vaiL Nos, a nemek arányáról, illetve aránytalanságáról folytatott televíziós beszélge­tés tartalmát ezért nem le­het álproblémák cítálázának tekinteni. A tudománytörté­netben. való járatlanságom ellenére aligha tévedek, ha azt mondom, eddig egyetlen tudományos felfedezést sem lehetett „meg nem történtté" nyilvánítani azért, mert előr re látható vqlt, hogy az em­beriség kárára is fölhasznál­ható, Laikus szóval: az em­ber úgy van megszerkesztve, hegy a természet felfedezése során szerzett új ós új isme­reteit mindenképpen „kipró­bálja" előbb vagy utóbb, akár önmaga jól felfogott ér­dekei ellenére is, Innen néz­vést már korántsem annyira érdektelen az utódok választ­ható nemének problematiká­járól beszélni, még Magyar­országon sem, Innen nézvést as utóbbi idők sikerkönyve, a Védett férfiak sem tűnik amolyan szórakoztató sci-fi­nek, veszélytelen utópiának, Egyszersmind Czeizel ma­szek javaslaténak, miszarint a „sokfiús" vagy „soklányos" csaladoknak meg kellene en­gedni, hogy a magzat életé­ről a nemének megállapítása után dönthessenek — min­den berzenkedésünk ellenére meg kell látnunk az „ember­szabású fazonját". Különben is: hátha itt megállunk. Leg­alábbis mi, Magyarországon, ós egyelőre. Sulyok Erzsébet Pécsett megnyílt az ország egyetlen zooiskolája: hét­főn tartották a „tanévnyi­tót" a mecseki állatkertben. A szép erdei környezetben működő intézmény minden nyáron — az jdén már a hatodik alkalommal — is­kolát szervez a biológia iránt különösen érdeklődő gyerekek számára. A vaká­ciózó diákok egymást vált­va tíz-tíz napig dolgoznak a* állatok mellett. Szakta­nár felügyeletévei életko­ruknak megfelelően részt vesznek a zoo mindennapi munkájában: takarítanak és almoznak, etetik éa itatják az állatokat. Biztonsági okokból a naav ragadozókat kiiktatták a „tananyagból", viszont egy-egv szelíd kis állat telje* gondozását rá­bízták a gyerekekre. t

Next

/
Thumbnails
Contents