Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

71. évfolyam 144. szám 1981. június 21.; vasárnap Ara: 1,80 forint Fejlesztések a tejiparban forintért adnak, amennyi kell, azok meg vissza telexez­tek, ötért küldünk bármeny­nyit. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Víztisztítást, zöldövezetet terveznek Áz életre kelthető Holt-Tisza és Holt-Maros A város lakóinak és veze­tőinek egyaránt sok kelle­metlenséget, gondot okozott az elmúlt években a Holt­Tisza és a Holt-Maros egyre szennyeződő vize. A rende­zés műszaki lehetőségeit az ATIVTZIG és a várósi tanács építési és közlekedési osztá­lyának szakemberei dolgozták ki. mellyel megismertették a népfront szegedi várospoliti­kai munkabizottságának tag­jait is. A rókusi—móra városi fő­gyűjtő építésének előreha­ladtával — mint ismeretes — állandóan szennyeződött a Holt-Tisza Fehérpart és bel­vízátemelő közötti, keleti ága. Míg korábban csak alkal­manként, s ötszörös hígítás­ban került szennyvíz a holt­ágba, utóbb igen nagy meny­nviségű szerves anyag gyűlt össze a mederben, szennyez­ve Hattyastelep levegőjét is. i Tavaly, december 15-én ez az áldatlan állapot megszűnt, üzembe lépett ugyanis az al­sóvárosi főcsatorna és a tisz­títótelep részeként a szivaty­tyútelep. Hogy helyreálljon a szeny­nyezett terület eredeti vízmi­nősége. az ATIVIZIG szerint le kell szívatni, a vizet a tel­jes szakaszról, s ha a meder kiszaradt. hozzá lehet látni a rendezési munkákhoz. A hu­zamosabb levegőztetés révén fölgyorsul a szerves anyag bomlása is. A Tisza-vízzel való feltöltés, a megfelelő vízcsere után visszatér a bio­lógiai élet a Holt-Tiszába, amely pihenőhelyként, hor­gászparadicsomként szolgál­hatja a városlakókat. Korántsem ilyen egyszerű a Holt-Maros múltja és eset­leges szép jövőjéhez is ka­nyargósabb út vezet. Mint is­meretes. Üjszeged belterüle­tét szeli ketté ez a vízfelület. S miközben fejlődött ez a vá­rosrész, utak épültek, de át­ereszek nélküli áttöltésekkel. Így egymással össze nem kap­csolt öblözetek alakultak ki, s a Holt-Maros képtelen volt eleget tenni belvízelvezető feladatának. A negyedik öt­éves tervben elkezdődött az a munka, melynek célja a belvíz továbbvezetésének biz­tosítása volt. Kisajátították a szükséges mederterületet, úszókotróval • összenyitották az öblözeteket, hiányzó be­rendezéseket építettek. Az V. ötéves tervben tereprende­zéssel. erdősítéssel folytató­dott ez a program, amely azonban anyagiak hiányában nem valósult meg. Időközben a víz biológiai egyensúlya megbomlott, bűzös és piszkos lett. Az általános rendezési terv pedig szép hivatást szánt a Holt-Marosnak: partján len­ne a városrész zöldterülete. Addig azonban van ott ten­nivaló bőven, és a munkát folytatni kellene. A szakem­berek meghatározták a le­hetséges megoldásokat. A si­kerhez bizonyos feltételeket azonban meg kell teremteni. Szivattyútelepre -van szük­ség. a medert ki kell szárí­tani, és a szerves altalajtól kitisztítani. A vegieges med­reket, tározótereket is ki kell alakítani. Ügy tervezik, hogy a felszíni és termálvizeket bevezető csatornarendszere­ket átfordítják a Rózsa Fe­renc sugárút alatti elvezető rendszerbe. Gondoskodnak a megfelelő vízpótlási lehetősé­gekről is, aszerint, hogy a tárolható vizet milyen célra hasznosítják majd. A szakemberek gondoltak a városrendezési lehetőségekre is: a Holt-Marost két öblö­zetre osztanák. A Rózsa Fe­renc sugárút és Thököly út közötti szakasz víztározóként működne, a VII. ötéves terv esztendeiben fölépítendő többszintes lakóterület része­ként. Esztétikai igényesség­gel alakítanák ki ezt a részt, amely hasonlítana a DÉLÉP­sporttelepnél levő szakasz mai képéhez. A sugárút és az átemelő között összetett szel­vényű meder húzódna, mely­nek utolsó szakaszában áll­ra az úgynevezett üzemi víz, amelyet a mögötte levő táro­zó pótolna. Mivej a felső tá­rozóban a víz minősége öntö­zésre alkalmas, így partján strandolni is lehetne. A víz­zel egyébként — városgaz­dálkodási céllal — tartályko­csikat is föl lehetne töltem. Ha a szép elképzelések va­lóra válnak, és életre kel a Holt-Tisza és Holt-Maros, Szeged lakói újabb kulturált strandoló- és pihenőhellyel gazdagodnának. Ch. A. Dologidő a földeken Indulnak a kombájnok Valamikor beat-slágert a „Jó idők — rossz idők"-et juttatja eszünkbe a mostani időjárás. Nem mintha más­kor nem lenne szeszélyes, de a pénteki eső és a lehű­lés. meg a tegnapi meleg már az időjárási frontokra érzéketlen embereket is ki­zökkenti nyugalmából. A fejlődésben levő növé­nyeknek viszont nagyon jót tesz az enyhébb, párás me­leg. De csak a palántáknak és az érésben lévő gyümöl­csöknek. A már megkezdő­dött betakariiás menetét saj­nos megzavarja a változé­kony időjárás. Tegnap népes volt a ha­tár. Gépek vágták a lucer­nát, permetezték a szőlőso­rokat (Kisteleken helikop­terrel) és a gyümölcsfákat, munkacsapatok, brigádok ásták a krumplit. Főleg a homoki gazdaságokban se­rénykedtek az emberek, mert a pár napos kényszer­pihenő okozta hátrányt sze­retnék minél előbb behozni. Visszaálltak a táblákba az árpaaratók. A jó időben teltek a gyümöicsösládák i& Az idei termés eddig kö­zepesnek mondható, a lu­cernafoldektm a második ka­száláskor is vastag rendet hagytak maguk után a gé­pek, de a rétek, kaszálók egy kicsit megsínylették a májusi aszályt. A burgonya­földek jól kiheverték a fagy okozta sérülést. Olyannyira hogy a vártnál hamarabb beérett a korai krumpli, s ez szinte kiütötte a piacról a tavalyi burgonyát. A szombati piacon is kedvére válogathatott a vásárolni szándékozó. Ezért egy kicsit gondban is vannak a keres­kedők, mert nem tudnak mit kezdeni a burgonyával. Ajánlották a pestieknek, hat Ádám József és családja ássa a krumplit a forráskút! Haladás Tsz-ben Lucernát vág Ördögh Antal és Papdi Dezső, a röszkei Kossuth Tsz-ben A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sér elismeresét fejezte ki a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnak. Hogy miért? A hetvenes évek elején ezt a vállalatot az országban az utolsók között emlegették ..gazdaságossága" miatt. Egy évtized alatt az utolsó hely­ről az elsőre került, mert jól választotta meg a ter­mékszerkezetet és a rugal­mas irányításnak köszönhe­tő, hogv a 15 tejipari vál­lalat közül a leggazdaságo­sabb eredményt érte el. Ta­valy 29 napi bérnek meg­felelő nyereséget tudtak fi­zetni a dolgozóknak. Talán kevesen tudják, hogy a tejipari vállalat nemcsak a helyi igényeket elégíti ki, hanem exportál is. Az elmúlt évben Jugo­szláviának 3 millió liter te­jet adtak el. az osztrák piac­ra pedig 140 vagon tejport szállítottak. A tejüzem tel­jesítményét az a tény is kedvezően befolyásolta, hogy az V. ötéves tervben a szövetkezeti gazdaságok 35,2 millióról 62,4 millió li­terre növelték a tejterme­lést. Ennek hatására öt év alatt tíz helyen építettek lej gyűjtőket, megteremtve ezzel a korszerű felvásárlás feltételeit A vállalat négy üzemébe naponta fítmillió liter tej érkezik. Ebből a hatalmaz mennyiségből 47 féle terméket állítanak elő. Rendszeresen ellenőrzik a minőséget és a felügyelet­ről a laboratóriumok gon­doskodnak. A négy üzem közül a sze­gedi és a bácsbokodi a napi tej és tejterméket állítja elő. Szegeden működik a tejpor­gyár is, napi 100 ezer liter kapacitással. Bácsbokodon félkemény sajtot. Makón trappista és óvári sajtot ké­szítenek. A kisteleki üzem 1978-tól gyártja exportra a nagyon keresett krémfehér­sajtot. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 158 millió forintot fordítottak fejlesz­tésekre. A legfontosabb beru­házás a kisteleki volt, ahol 34 millió forintos költséggel korszerű üzemet létesítettek. Szentesen 5 millió forintot használtak fel a hűtőraktár létesítéséhez. Szegeden pe­dig 60 milliót költöttek üzemfejlesztésre. A fejlesztéseket ebben a tervidőszakban is folytatják, az idén megkezdték a kis­teleki sajtüzem bővítését, az éves sajttermelést itt. 3600 tonnára növelik. Szentesen pedig tejcsomagoló üzem­részt hoznak létre. Hatalmas összeget, 155 millió forintot fordítanak a bácsbokodi be­ruházásra, üzemcsarnokot építenek. Jelentős lesz a makói rekonstrukció is, aml­nem nem kevesebb a költ­sége, mint 94 millió forint A felújítástól azt remélik a szakemberek, hogy évente 4 ezer tonna krémfehér-sajtot is' képes lesz előállítani a makói üzem. Szegeden a gé­pi berendezések felújítására 60 millió forintot fordíta­nak. Mindezek a beruházá­sok lehetővé teszik, hogy a vállalat a hatodik ötéves tervidőszakban célul tűzze ki a nyerstej minőségének javítását, a gyártástechnoló­giák korszerűsítését, további szakosodást, a minőségellen­őrzés szigorítását, hogv csak a legfontosabbakat említsük. A várható intézkedések haszna a fogyasztók jobb kiszolgálása. A dologidőben is kell Időt szakítani a múlt eredmé­nyeinek rögzítésére, a tenni­valók számbavételére. A gazdaságokban most tárgyal­ják az elmúlt és a következő ötéves tervet. Közgyűlése­ken hagyjál: jóvá a tagok a vezetőség beszámolóját és határozzák meg a jövőbeli feladatokat Az elmúlt hé­ten a pusztaszeri Hétvezér és a rúzsai Napsugár Tsz­ben tartottak fontos össze­jövetelt Mindkét közösség­ben vezetőséget is választot­tak. Pusztaszeren Gruber János került újra a vezető­ség élére. míg a hiánnyal záró rúzsai téeszben Lipták Jubilál a ruhagyár szentesi üzeme Huszadik évfordulóját ün­nepelték tegnap, szombaton a Szegedi Ruhagyár szentesi gyára alapításának. A vidéki ipartelepítés ke­relében két évtizeddel ez­előtt az egykori repülőtéri hangár igénybevételével kez­dődött a konfekcióüzem Szentesre telepítése. A teg­napi munkásgyűlésen ott voltak «z özem dolgozói, Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első tit­kára, Csorba György. a Szentes városi tanácsának elnöke, valamint a vállalat több vezetője. A gyáralapítók közül ma is aktívan serénykedő dol­gozók közül huszonhármán jutalmat kaptak sok éves munkájuk elismeréséül. Gépszemlére készül a kombájn László helyére Ábrahám Vincét választották. A TESZÖV-titkári megbízatás­ról szerdán a TESZÖV el­nökségi ülésen döntenek, majd ősszel választanak új titkárt. A szegedi és az ásotthalmi Felszabadulás Tsz-ben küldöttgyűlést tar­tottak. Fontos eseménye az idei aratásnak is a gépszemlére való készülés. Annak ellené­re, hogy már itt-ott kós­tolgatják a kombájnok a „gabonatengert", javában tart a gépek fölkészítése. A balástyai Móra Ferenc, az Alkotmány, az ásotthalmi Felszabadulás, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság, a pusztamérges! Rizling, a csengelei 'Aranyhomok, a szegedi Móra Ferenc és az Űj Élet Tsz-ben, valamint a zsombói Gyümölcsös, a zá­kányszéki Egyetértés ós a bordányi Előre Szakszöveg kezetben már ellenőrizték is a bizottságok a szerelők munkáját. Már nagyon készülődnek a szegedi gazdaságok is az árpa aratásához, készenlét­ben állnak a kombájnok, de a kiadós esők pár nappal későbbre halasztatták a startot Remélhetőleg a jö­vő héten eldördülhet a kép­zeletbeli indítópisztoly... Csaknem 1000 hektár árpát kell levágni. A búzaföldeket még idő­ben áztatták a júniusi zá­porok. Annak ellenére, hogy itt-ott már a kényszerérés jelei mutatkoztak, biztató a határ képe. Széfjen fejlöd­nek. tömörödnek a kalászok és ha ilyen marad az idő, lesz dolguk bőven a kom­bá.jnosoknak, a szállítósok­nak. Több mint 100 ezer hektáron érik a gabona a gépek kaszája alá. Majoros Tibor »

Next

/
Thumbnails
Contents