Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

t Szombat, 1981. június 20. postaláda társszerzőnk az olvasó Ismét eltelt egy hét, s ezalatt bőségesen érkeztek szerkesztőségünkbe levelek. A korábban közölt észrevételekre több Intézménytől kaptunk választ. Postalada rovatunk .neglntcsak több panaszról tájékoztat, helyet adtunk az előző összeállításokban közölt levelekre reagáló hozzászólásoknak is. Egy kisfiú pénztárcáját keresi, az Ásotthalmi Gyermekotthon gondozói pedig a Volán jóindulatát. Áz újszegedi fürdő termálvizét hiányolóknak az illetékesekkel való beszélgetés után. következő Postaládánkban válaszolunk. A békességet keresőknek — sovány vigasz — ml csak tanáccsal szolgálhatunk, illetve a szabálysértési hatóságok t gyeimébe ajánljuk. Pillanatfelvételt adunk egy ötvenéves érettségi találkozóról, egy újítás bevezetőit pedig döntésük felülvizsgálására kérünk. te. Ez minden Igénynek megfelelt.- Most jött egy újítás. A három lépcsőház kilenc kukája helyett oda hoztak egy kerekeken guruló tartályt, amely kint áll az utcán, a lakások nyitott ablakaitól három méterre. Először is a sok szemét nem fér bele a tartályba, tehát öntik a tetetéje, amikor már rég tele van. Tehát mellette az utcán kialakul a szemétrakás. Ez először is esztétikailag kifogásolható. De még ennél százszor fontosabb, illetve károsabb egészségileg, hogy a napsütésben álló tartályban nagyon gyorsan bomlásnak indul a sok zöldség-gyümölcsből összetevődött szemét, amely bűzt áraszt, rengeteg legyet és Igy is lehet Talán emlékeznek még olvasóink. a rnaius 23-1 Postaláda rovatunkban Tavaszi meleg, tanulságokkal címmel közzétett levélre. Írói, sajnos a kérdéses lakóépület megnevezése nélkül, arra panaszkodtak. hogy a kellemes, meleg időjárás ellenére teljes gőzzel fűtenek házukban. Az észrevételre K. Za., uz Odessza 212. épület lakója imigyen reagált: „Miután a levélben foglaltakra Illetékes nem válaszolt, én mint, „Kis illetékes", vagyis egy Lakó, a megjelentekkel kapcsolatban az alábblakat szeretném megjegyezni. Évek óta szinte mindig vita volt, hogv a hivatalos fűtési szezon, április 15-e után fűtsenek-e vagy sem a központi fűtéses lakásokban. Többnyire addig vitatkoztak, hogy mire újra fűtöttek, a hőmérséklet magasabb lett. Ez többször Ismétlődhetett, legalább május 1-lg. Idén történt először, hogy az időjárásnak megfelelően fűtöttek tovább. Minden szükséges napon, mindig és annyira, amennyire szükség volt. A meglehetősen gyorsan kihűlő betonfalak igy megmaradtak kellemesen melegnek. Túlfűtésre nem panaszkodhatEgyütté/és Az együttélés súrlódással jár, még a családban is. Hát még egy többlakásos épületben. ahol különböző vérmérsékletű. korú emberek kénytelenek egymáshoz alkalmazkodni. Különösen kiéleződnek az ellentétek, amikor egyik-másik lakó — ki tudja, miért — szánt-azándekkal igyekszik borsot törni a többiek orra alá. Miként a szerkesztőségünkbe érkezett levelek ls tanúsítják. sokan szinte művészi tökélyre viszik a mások idegrendszerén zongorázást Áldozataik sokszor tehetetlenek, hisz hivatalos helyre hiába fordulnak az efféle sérelmek orvoslásáért Az együttélést elviselhetetlenül megnehezítő „apró" seúrkálódások ellen felvonultathatjuk a jogszabályok, rendeletek regimentjét akár, védtelenek vagyunk. Legfeljebb az ellenfél módszerével. a viszont- b06szan táesa 1 próbálkozunk. Így viszont vég nélkül folytatódik a csetepaté. Ezért más megoldás aligha marad, tisztességes módszereinknél maradva össze kell fognunk. Miként a Petőfi Sándor sugárút HA. alatt lakók is tették. Hosszú Idő óta szenvedtek az egyik bérlő idegtépő, többnyire az éjszakai órákra időzített akcióitól. Végül szerkesztőségünkhöz folyamodtak segítségért. Panaszlevelüket az 1KV illetékeseihez továbbítottuk, s mint kiderült, nem eredménytelenül. Bebizonyosodott, hogy a lakók nyugalmát felboriNem vált be az újítás muslincát szaporít. Rövidesen itt a dinnyeszezon és sok dinnyehéj! Csak mint külön érdekességet jegyzem meg, hogy a minap ürítették az új tartályt, de legalább negyedrész szemét benne maradt és az már bűzlik. Ugyanakkor a jól zárható, hűvös kukafülkében kevésbé bomlik a szemét, nem fertőzi a levegőt, nem rontja az ízlést és egészségileg sem ártalmas. De az sem lehet közömbös az illetékeseknek, hogy itt ran velünk szemben a csemegebolt nyitott zöldség-gyümölcs árusítása. Kérjük tehát az eredeti kukarendszer visszaállítását és az űj tartály eltávolítását" —. Fehér András levelét idéztük. Kérés tunk. viszont nem kellett villanymelegltőket, gázkészülékeket bekapcsolni, hogy a hideg Időt átvészeljük. Tudjuk, a pótfűtésért fizetni keli, de az idei jól időzített megoldás bevált, és mind az egyes lakóknak, mind a népgazdaságnak a korábbinál olcsóbb, vagyis gazdaságosabb volt. Az utóbbi években általában május l-ig hűvös volt Közrejátszottak ebben az úgynevezett fagyoBazentek is. Az idei esztendőre ez különösen jellemzó volt Sajnos, a május 23án megjelent cikkbői nem derült ki. melyik épületben volt olyan nagv meleg Én az Odesszai városrészről tudok beszélni. Mi általában elégedettek voltunk." K. ZA. észrevételeit őrömmel népszerűsítjük. Soralt olvasva, feltehetően mások Is Így sóhajtanak fel, mint mi, a téli fűtési szezonban panaszuslevelek áradatával küszködők: Lám, így ia lehet fűteni. Más óhajunk már nem is lehet; bárcsak a hideg idő beköszöntésekor is ilyen elégedettek lehetnénk. Mi, a panaszokat tolmácsolok, és önök, a sok helyütt központi fűtés mellett is didergők. „1880. június 12-én (pénteken) délután 6 óra» körül elmentem az Északi városrész 124. számú ELIKER kenyér- és tej boltjába vásárolni, mivel szüleim kimentek a kertbe dolgozni, és a bevásárlás egyébként is sokszor az én feladatom — írja Sztanojev György Vl/b. osztályos tanuló az Északi városrész 336/A. épületéből. — Édesanyámnak nem volt aprópénze, így 500 forintost adott, és felhívta a figyelmemet, hogy nagyon vigyázzak a pénzre. Mégis baj történt. A pénztáros néni 480 forintot adott vissza. Betettem a pénztárcába é6 a pakolóasztalnál letettem a kosarat Mellé a pénztárcát és elkezdtem a szatyromban pakolni. Többen voltak a boltban. Mellettem egy néni pakolt nem emlékszem, hogy nézett ki, nem figyeltem meg Csak amikor mindent beraktam a szatyromba és el akartam venni a pénztárcámat az már nem volt ott a néni .sem. Szóltam a boltban, hogy valaki elvitte a pénztárcámat. Sajnos a mai napig sem jelentkezett a pénztárnál senki azzal, hogy talált egy pénztárcát, le szeretné adni, hátha keresi a gazdája. Este. amikor hazajöttek a szüleim félve, hogv ki fogok kapni — elmondtam, ml történt. Nem kaptam ki. csak édesanyám nagyon szomorú lett, apukám pedig nagyon mérges, hogy Ilyen emberek is vannak, akik képesek arra, hogy egy gyerek pénztárcáját elvegyék. Lehet, hogy ez csak véletlen volt — lehet, hogy nem —. de nagyon kérem — magam, de főleg szüleim nevében —, hogy aki a pénztárcámat elvitte, legyen szíves a pénzzel és a benne levő tejjeggyel együtt a postaládánkba bedobni, mert sokat kellett szüleimnek dolgozni azért a pénzért. Bizonyítsa be az illető, hogy van még becsületes megtaláló, mert én nagyon bízom benne, hogy megkerül a pénztárcám, a pénzzel együtt". Sorokban tó, elviselhetetlen zajokat az egyik bérlő lakásában a WC öblltőtartály. illetve a konyhai csaptelep hibája okozta. Az IKV kötelezte a bérlőt a szükséges javíttatások elvégeztetésére, így a hónapok óta tartó probléma megszűnt Ezzel elintéződött az ügy — mondhatnánk. Csakhogy a javíttatásra kötelezett bérlő most újabb akcióba kezdett. Nem ártana hát megfontolni, nem lenne-e érdemes erélyesebben fellépni a kisebb-nagyobb közösségek együttélését szándékosan megnehezítők ellen. Ha másként nem, hát hatásos pénzbírsággal. Mert valóban abszurdum, hogy egy-egy •összeférhetetlen szabályt sértő lakó miatt egy egész ház bérlői bosszankodjanak. E témakörbe kívánkozik a Felsóváros 304/B. épületben lakó T. F. levele is. A soraiból kirajzolódó gond könynyüszerrel orvosolható lenne. Arról van szó, hogy némelyik autótulajdonos a gyalogosok közlekedésére alkalmas úttesten, a garázs előtt tartja naphosszat kocsiját. A gyalogosok mi mást tehetnének, a járműforgalomra kiképzett úton kénytelenek járni. Meglehet, sok új lakótelepen elfelejtettek járdát építeni, vagy ezt szintben az úttestől elkülöníteni, a gépkocsik helye nyilvánvalóan a garázwan. avagy a kijelölt parkolókban van, Még akkor is, ha erre nem utasít jelzőtábla, hiszen így kívánják az együttélés íratlan szabályai. Az ásotthalmi gyermekotthon dolgozóinak segélykérése: „Június 1-tól buszjáratot kapott az ásotthalmi gyermekotthon. De nem élhetünk vele, mert kihoznak ugyan bennünket munkába, de arról már nem gondoskodnak, hogy haza ls mehessünk. Reggel 5.17-kor jövünk. de amikor végzünk, délután 13.30-kor. nem jön be értünk a busz. Pedig csak egy kilométer erejéig kellene eltérnie az útiránytól. örültünk volna, ha húsz év után megoldódik a dolgozók közlekedése. Hiszen ötven emberről van szó, és számunkra az ünnepnap is hétköznap, mind egyforma, hiszen a betegeket mindenkor el kell látnunk." Nagymami aláírással érkezett szerkesztőségünkbe az a levél, amely egy mind inkább elharapódzó, káros jelenségről tudósít. Az iskolai, óvodai évzárók Ideién évről évre jelentkezik a gond, melyet „kikényszerített ajándékozás"-nak nevezhetünk. Amint most azt Nagymami is leírta, egynémelyik iskolában rendszeresen pénzt gyűjtenek a pedagógusok megajándékozására. A levélírónk által ismertetett esetben — az iskolát nem nevezzük meg, lévén Nagymami is inkognitóban — 30 forintot kértek a gyerekektől. A kisjövedelmű családokban, főleg, ha több — mint példánkban három — gyereket nevelnek, ez az összeg is gondot okoz hónap végén. Nem győzzük hangoztatni, az ajándékozás önkéntes, nem lehet kötelezővé tenni. Miképp az is elítélendő, ha az ajándékozásból kimaradt tanulót — jóllehet finoman, de úgy. hogy a szülő is megértse — megfenyítik: „Ne számíts a tanárnéni jóindulatára!" Ebben — úgy véljük — a pedagógusok túlnyomó többsége egyetért velünk. Kertész Ernő leveléből: „Néhány napja ismét Szegeden tartózkodom, ifjúságom városában, ahonnan 1936ban kerültem el és jelenleg Kanadában, Torontó egyik elővárosában élek. 50 éves érettségi találkozóra készüllek a volt Fiú Felsőkereskedelmi Iskola növendéket. Igen nagy várakozással jöttem, hiszen egyrészről Szeged hatalmas fejlődéséről, már sokat hallottam, Kanadába látogató Ismerősóktői, de a város jelenlegi arculata, forgalma, élénksége igy ls nagyon megkapott engem, aki az „alvó" városban nőttem fel. Tudtam, hogy a találkozás régi diáktársaimmal, barátaimmal felejthetetlen élmény lesz, de még ennél is jobban meghatott az a szerető fogadtatás, amelyben a jelenlegi iskola részesített bennünket. Szalai igazgató úr megható beszédében üdvözölte az öreg diákokat, akik ismét visszaültünk padjainkba, majd pedig a diáklányok beszéddeL és szavalatokkal, végül mindannyiunknak egy virágcsokorral kedveskedtek. Sajnos a 25 érettségizőből már csak 11-en vagyunk életben, akik azonban mind ott voltunk a találkozón. Különböző városokból érkeztek a ..fiúk", én magam tízezer kilométert tettem meg, hogy részt vehessek ezen, a minden szempontból felejthetetlen ünnepségen, ét utólag is nagyon örülök, hogy itt voltam!" Válaszol az illetékes A Tarján Hüvelyk utca 5. számú ház lakói alábbi panaszukra várnak orvoslást: „Amikor az épületek fölépültek, minden lépcsőházhoz készítettek szeméttárolót, három szemetes kuka részére. Azóta a szemétgyűjtés ezen módja nagyszerűen bevált. Ürítés után a házfelügyelő kitakarította a fülkét és klórmésszel fertőtlenítetA következő sorokat a Csongrád megyei tanács deszki Tüdőkórházának mb. főigazgató főorvosának leveléből Idézzük: „A Délmagyarország június fl-ikl számának Postaláda rovatában Kondella Pál levelező írásából részletet olvashattunk. Tanyai kalendárium A világháború előtt, a Szeged környéki tanyákon élők nem hallgatták a rádiót, mert nem volt, újságot is ritkán olvastak. Életük ritmusát a jeles napok alakították. Egyrészt az egyházi ünnepek, másrészt az évszakok váltakozása során adódó gazdasági természetű feladatok egymásutánjának beidegződése alapján tájékozódtak. Az utóbbiak egy-egy jelentősebb eseményhez (mikó az a nagy szél fútt; krumpliszödéskó stb.), de legtöbbször névnapokhoz kötődtek. Mátyás napján (febr. 24.) ha elvonult a tél és a fagyok is elmaradoztak, a kényszerű téli pihenés végét türelmetlenül váró gazda megkezdte a szántást a tavaszi árpa alá. Arviz napján (Gergő, márc. 12) a szőlő nyitását meg kellett kezdeni. Ha a takarás valami okból elmaradt a tanya körüli szőlőskertekben — a talaj megforgatása és a trágyázás miatt — a tőkéket betakarták, majd a sorok között kialakult árokba trágyát szórtak, és mindjárt visszarángatták a földet, azaz kinyitottak. József napján (márc. 19.) metszették a szőlőt. Ha késtek, és a jó idő megindította a nedvkeringést, a friss vágási felület mentén, a szőlő könnyezett. Ha a rügyekre folyt, azok megvakultak, de mindenképpen rontotta a termést. A századik nap (április első hetének végén) földbe került a dinnye-, uborkaés a paprikamag. Szent György napján (április 24.) kiverték a jószágot. Összeállt a csorda. A Kiskun pusztákon ez a Jelentős esemény május elsejére tevődött át. Ekkor fogadta föl a számadó a bojtárokat. Szervác, Pongrác, Bonifác (május 12—14.) a fagyosszentek.. Derült, szélcsendes éjszakákon gyakran fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Éjszaka sűrűn lelkeit a gazda, és csak úgy, alsó ruhában, érzékelte a hőmérsékletet. Ha a kút környékén a kis tócsáikban behártyásodott a víz, nedves dudvával füstöltek a szőlőskertben, hoRy a lassan terjengő füst csökkentse a kisugárzást és elhárítsa a fagyot. Péter-Pál napján (jún. 28.) egyházi ünnep volta ellenére is megkezdték az aratást. Egész nap és ezt követően folyamatosan dolgoztak az aratók a következő évi kenyérnek való, veszteség nélküli, betakarításáért. Medárd napját (jún. 8.) is számontartották. Ha ezen a napon vagy környékén esett az eső. akkor a csapadékos ciklus következtében 30—40 napig kiadói záporok öntözték a mindig szomjas homokot. Szent Mihály (szept. 29.) tájékán megkezdték a korábban érő jellegzetes homoki szőlő, a kadarka szüretelését. Az állati kártevők. de a rothadás is veszélyeztették a termést. Mindönszentök napjára (nov. 1.) a kinti munkákat el kellett végezni. A vetések szépen zöldelltek, a bor forrt a pincében, a répát ls elvermelték. Legfeljebb a takarás maradt decemberre. Az utóbbi időben el is hagyták. Dömötör napján (nov. 26.) szétverték a csordát. Mindenki hazahajtotta a maga jószágát. Kitelt az ideje a bojtároknak. A számadó rendezte bérüket, és vége lett a szolgálatuknak. Július és augusztus hónapokban nem szerepelt különösebben jelösnap a tanyai emberek életében. Augusztust kistél névvel is illették, mert a dolog dandárjának rrtúltával, a nagy hajrá után, kissé megpihenhettek. December, Január ós február a kényszerű pihenés és a tervezgetés ideje volt Börcsök Vince Ebben intézetünket érintő megjegyzések vannak. Számunkra mindig jó és tanulságos minden lakossági észrevétel. Különösen, ha azok konkrét, megfogható Javaslatokat panaszokat tartalmaznak. Kondella Pál levelében van azonban egy olyan részlet amellyel kapcsolatban konkrét intézkedést tenni nem tudunk, viszont tág teret nyújt az általánosításnak. Az Idézet: A portás beengedi a látogatót, ha a zsebébe csúsztatják a borravalót Nagyon hálás lennék, ha a levelező meg tudná nevezni a jelzett esemény napját napszakát és különösen a konkrét személyt. Ebben az esetben tisztázni lehetne a jogos panasznak tűnő megjegyzést Illetve felelősségrevonást lehetne alkalmazni. Ennek hiányában sajnos a levél hatása inkább káros, mint konstruktív." Nem szokásunk az illetékesektől érkezett választ saját észrevételeinkkel megtoldani. Most sem azért térünk el a hagyományoktól, hogy az Imént Idézett sorokkal vitába szálljunk. Mindössze annyit jegyeznénk meg, hogy K. P. levélírónk olyan viszszásságról értesített levélben, mely mindenképpen kivizsgálásra érdemes. Lévén a korrupció egyik — igaz. még enyhének nevezhető — ám rendkívül elterjedt válfajáról szól. Meglehet, olvasónk pontos dátumot nem Jelölt meg levelében, mégis közzétettük sorait. S mivel ismereteink szerint hasonló engedékenység más egészségügyi intézmények portásainál is tapasztalható, úgy véljük, a probléma felvetése semmiképpen nem lehet káros ... Május 30-1 ki Postaláda rovatunkban Hová lett a heverő7 alcím alatt megjelent írásunkra a DOMUS áruháztól érkezett válasz: „Sajnos, több esetben előfordult már, hogy a bútorgyárak a kárpitos garnitúrához tartozó szövetmintát nem, vagy csak — sokszor felszólításunkra — késve küldték meg. Így néhányszor a már beérkezett, bevételezett. félti kettezett, árusításra kész bútort vissza kellett tartanunk az értékesítésből, a hiány pótlásáig. A kérdéses esetben is ez történt. A késve küldött szövetmintákat utólag rögzítették az árusítás alapját képező árukartonhoz — a tiketthez — és figyelmetlenségből egy darab Ráma sima piros szövetű tikettel több került az. üzletbe. A levélíró május 14-iV vásárlását követően 16-án valóban megjelent áruházunkban. Akkor közölte vele az eladó. Illetve a Volán képviselője, hogy a kért piros szövettel már nincs Tulipán heverő, csak rozsdabarna, vagy narancssárga. esetleg más, a pirostól többé-kevésbé eltérő színű. A vásárló mást választani nem kívánt, Így visszakapta a pénzét. Jelen helyzetben a kővetkezőket tudjuk felajánlani: amennyiben a vevőnek továbbra is szándékában van az eredetileg választott bútortípust a kért piros színben megvásárolni, kérjük, keresse fel áruházunkat és a bútort a gyártól közvetlenül megrendeljük. A kellemetlenségért a vásárló szíves elnézését kérjük." összeállította: Ladányi Zsuzsa i