Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

3 Szerda, 1981. június 17. Országgyűlési bizottságok megbeszélései a Parlamentben A magyar eoészséaüov eredményeit és gondjait öszszegezte kedden tartott ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A Pesta László elnökletével lezajlott tanácskozáson az egészségügyi tárca és a SZOT társadalombiztosítási, valamint üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának írásban előterjesztett beszámolójához Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között hangsúlyozta: a lakosság egészségi állaootát az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájának ered ménvét az előrehaladás mértékét jelzi, hogv Déldául csökkent a csecsemőhalandóság visszaszorulóban vannak a fertőző betegségek, magas színvonalú a hazai szívsebészet. A mögöttünk levő tervciklus jelentős eredményeként az országban kiéoült és megszilárdult a körzeti orvosi és a szakorvosi rendelőintézeti hálózat, az üzemegészségügy nedig része lett az egységes gyógyító-megelőző ellátásnak. A további előrehaladás, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében szinte parancsoló szükségszerűség a technika, az orvostudomány adta lehetőségek teljesebb kiaknázása éon úgy. mint a beteggel foglalkozó szakember, az orvos szaktudásának iobb kamatoztatása. az emberi ténvezö szerepének érvényesítése. A gondokat ismerve. az eredményeiket és az erőfeszítéseket elismerve. többen mondták el véleményüket a vitában. # Kedden a Parlamentben ülést tartott az orszáaavűlés mezőgazdasági bizottsáaa. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar. az erdő- és a vízgazdálkodás 1980. évi tervének teljesítését elemezve megállapította : a mezőgazdasági üzemeli termelési eredményei kedvezőbbek voltak, mint az aszályos 1979. évben. A nagyüzemek gazdálkodására nagy hatással volt az ár- és szabályozó rendszer 1980. évi módosítása. Az ország élelmiszer-ellátása 1980-ban kiegyensúlyozott volt. Az élelmiszeripar termelése mérsékelten növekedett. a húsipar, a konzervés a cukoripar termelése azonban elmaradt az 1979. évitől. A többi szakágazat termelése viszont nagyobb volt. az előző évinél, és a sör-, a dohányipar kivételével a tervezettnél is. A fakitermelési terv teljesítésének eredményeként a faellátás általában zavartalan volt. A tűzifaellátás viszont nem kielégítő, e probléma megoldását sürgették. (MTI) KGST-taiácskezás Szegeden A mezőgazdaság aranyáról, a gabonáról, kétévenként tartanak tanácskozást a szocialista országok kutatói. Egyik ilyen esemény, amikor a gabonatermesztéssel foglalkozó szakemberek kicserélik véleményüket. Az idei összejövetelnek a szegedi gabonatermesztési kutatóintézet adott otthont. Tegnap. kedden délelőtt — az ünnepélyes megnyitón — dr. Erdei Péter, a kutatóintézet igazgatóhelyettese, a KGSTmeghatalmazottak tanácsának magyarországi képviselője köszöntötte a testvérországok kutatóit és a vendégeket. A városi pártbizottság nevében Berta István titkár üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, eredményes munkát és sok sikert kívánt a kutatóknak. Dr Muszics Vlagyimir Nyikolajevics, az Odesszai Koordinációs Központ képviselője a KGST-országokban folyó gabonatermesztéssel kapcsolatos kutatások (télállóság, szárazságtűrés) eredményeit összegezte, majd az érdekelt országok képviselői mondták el észrevételüket. Többek között azt. hogyan reagál a gabona a különböző időjárásokra, mennyire tűri a fagyot, mennyire viseli a szárazságot, és hogyan áll ellen a télnek. Mivel e tulajdonságok meghatározzák a gabona értékét, a növénynemesítők azon fáradoznak, hogy az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő fajtákat adjanak át a gazdaságoknak. Ilyenkor alkalom nyílik, hogy egy-egy előadás kapcsán az egymástól távollevő intézetek munkatársai megismerkedjenek az új módszerekkel, átadják a jó tapasztalatokat, és figyelmeztessenek a közös gondokra. A magyarországi kísérletek eredményeit dr. Mózsik Lajos, a GKI tudományos munkatársa ismertette. A tanácskozás ma folytatja munkáját. A kutatók tudományos szimpóziumon cserélik ki véleményüket. Csütörtökön megtekintik a szegedi kutatóintézetet, majd összegzik a tanácskozáson hallottakat. Pénteken a martonvásárhelyi munkálatokkal ismerkednek. s szombaton utaznak haza. Villámvédelmi konferencia A laikus többé-kevésbé teljes joggal úgy gondolhatná. hogy amióta 1752-ben Benjámin Franklin föltalálta a villámhárítót, a villámok elleni védekezés ügye megoldottnak tekinthető. Ezek után még akár csodálkozhat is rajta, hogy általában kétévenként, számos szakember részvételével, villámvédelmi konferenciát tartanak valahol Európában. Méghozzá 1951 óta. amikor Bad Reichenhallban először találkozott három ország öt szakembere a villámvéde. lem kérdéseinek megvitatására. Most viszont, a tegnap, Szegeden, a Technika Házában megnyitott 16. nemzetközi villámvédelmi konferenciára már 20 országból 112 szakember és mintegy hatvan kísérő érkezett. És hogy miről tanácskoznak a konferencia résztvevői? Horváth Tibor, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora elmondotta, hogy öt témacsoport előadásait vitatják meg a résztvevők. Foglalkoznak a villámkutatással általában, a villámvédelem elméletével és gyakorlati kérdéseivel. a szabványosítás és a szakemberképzés problémáival, valamint speciális kérdésekkel. Külön is érdemes kiemelni például azt, hogy a szabványosítás területén Magyarországon figyelemre méltó eredményeket értek el. Elméleti és gyakorlati 'kutatások eredményeként ugyanis sikerült olyan módszereket kidolgozni, amelyek az általában használtaknál jóval olcsóbban biztosíthatnak kielégítő védelmet a villámkárok ellen. Nagyon fontos témája lesz a konferenciának az is. hogy az elektronikus berendezéseket hogyan lehet megvédeni a vilépített rendszerek ugyanis egyre érzékenyebbek lesznek, s már a villámcsapás közvetett hatása is megbéníthatja azokat. Így mondta föl pár éve egy nagy franciaországi repülőtér irányító rendszere a szolgálatot — még szerencse, hogy komolyabb baj nem történt —. s a vizsgálatok tanulsága szerint egyre több légi katasztrófa oka. hogy a gépek elektronikus rendszere villámcsapás következtében megbénul. Van tehát bőven miről eszmét cserélniük a húsz országból érkezett postai, villámhárító-építő, biztonságtechnikai. tűzvédelmi, biztosítási és nem utolsósorban elméleti szakembereknek A négynapos konferenciát tegnap Szepesi Sándor, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára nyitotta meg, azután Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. A konferencia tegnap a villámkutatás kérdéseiről tanácskozott. Ma, szerdán a villámvédelem elméleti kérdéseiről és az alkalmazás problémáiról lesz szó. Holnap, csütörtökön az algyői olajmezőre látogatnak a résztvevők, hogy tanulmányozzák az olajmező villámvédelmét. Pénteken a szabványosítás és a szakemberképzés. valamint a speciális kérdések (olajberendezések. repülők, atomerőművek. elektronikus rendszerek védelme stb.) megvitatásával fejeződik be a konferencia. Újítók tapasztalatcseréje Megyei újítási tanácskozást tartottak tegnap, kedden Apátfalván. Az Aranykalász Termelőszövetkezet irodájában dr. Csercser Péter, a MÉM műszaki főosztályvezető-helyettese vitaindító előadásában elmondotta, hogy az energiatakarékos. emberi munkát könnyítő ötletekkel gyarapodott a magyar mezőgazdaság az utóbbi években. A mezőgazdasági gépparkok korszerűsítése, a munkahelyi balesetek megelőzése ezután is feladata minden közösségnek, örvendetes, hogy több mint tízezer újítást hasznosítottak az elmúlt öt év alatt, s megtakarítottak csaknem 2 milliárd forintot. Külön öröm. hogy Csongrád megye az ország legjobbjai között szerepel a ranglistán. A MÉM és a TOT erkölcsi és anyagi juttatásokkal továbbra is segíti az újítókat. Az eddiginél jobban „erősítik" a mozgalmat, idejében észreveszik az új kezdeményezéseket, s az elfogadott javaslatokat hamarabb átadják a gyakorlatnak. A Csongrád megyei eredményeket Mészáros Tibor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának gépesítési szakfelügyelője ismertette. Tavaly az első helyre a hódmezővásárhelyi Rákóczi és a kiszombori Üj Élet Tsz került, tíz-tíz újítással. Második, az lapátfalvi Aranykalász Tsz lett 6. a harmadik helyre a szegvári Puskin Tsz került 5 újítással. Az apátfalvi Aranykalász Tsz-ben öt év alatt 125 dolgozónak összesen 127 ezer 900 forintot fizettek hasznos ötletekért Ezt Szalai Sándor főmérnök mondotta, mikor a közös gazdaság eredményeit vázolta. A tanácskozás résztvevői megtekintették a központi géptelepen kiállított újításokat. Autóbuszgyárfás Több mint 400 — köztük 100 külföldi — szakember részvételével megkezdődött kedden — tegnap — a Technika Házában a XII. autóbusz-szakértői tanácskozás. A Gépipari Tudományos Egyesület péntekig tartó eseményén 85 előadás keretében veszik számba az iparág fejlődésének legújabb eredményeit, amelyben a hazai autóipari szakemberek igencsak érdekeltek. Magyarország ugyanis — amint az a plenáris ülésen elhangzott — a világ autóbuszkereskedelméből 14 százalékkal részesedik, egyedül Japán részesedése nagyobb. Kongresszusra készülnek Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kedden Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület irányelveket fogadott el a mezőgazdasági szövetkezetek decemberben tartandó IV. kongresszusára. A vitában felszólalók rámutattak: a legutóbbi szövetkezeti kongresszus óta eltelt időszak újból igazolta a párt bevált, a változó viszonyokhoz jól igazodó agrár- és szövetkezetpolitikáját. valamint gyakorlatát. A mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóinak jó munkája eredményeként öt év alatt 48 százalékkal nőtt a termelékenység, 24 százalékkal bővült az állattenyésztés, a tejtermelés 83, a tojástermelés 29 százaléklámoktóL A félvezetőkből kai növekedett A közös gazdaságokkal szerves egységben működő háztáji gazdaságok is jelentós eredményt értek el. termelesük értéke tavalv elérte a 63. milliárd forintot, ami a mezőgazdaság összes termelésének 33 százalékát teszi ki. Az elért eredmények azonban nagymértékű különbségeket és szélsőségeket is takarnak — hangoztatták többen. A fejlődés néhány területen elmaradt a lehetőségektől. adottságoktól. Egvre nagyobb gondot ielent. hogv a termelőszövetkezetek egyharmada mintegy másfél millió hektárnyi mezőgazdasági területen nehézségekkel küzd. E szövetkezetek helyzete átfogó vizsgálatra szoruL A hozzászólók is felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetkezetek termelése mindinkább függ az ipari termékek mennyiségétől, minőségétől, ugyanakkor a mezőgazdaság jelentós piacot teremt a hazai ipar számára. Az is igaz — mondották —, hogy az erőfeszítések ellenére drágul a termelés, és még nem váltak általánossá a költség- és energiatakarékos gazdálkodás módszerei, amire pedig a nemzetközi versenyképesség érdekében törekedni kell. A TOT ülésén elfogadott irányelveket az elkövetkező hónapokban minden termelőszövetkezetben megbeszélik a munkahelyi közösségek tanácskozásain vagy a küldöttgyűléseken. (MTI) Egységünk új elemei M

ár egy jó esztendeje annak, hogy a különféle társadalmi-politikai szervek tanácskozásai, kongresszusai egymást követik. A sor a P&rt XII. kongresszusával vette kezdetét, követték ezt az országgyűlési és tanácsi választások, a tömegízervezetek és -mozgalmak kongresszusai. Társadalmunk politikai intézményei részenként elemezték és vizsgálták a képviselt rétegeknek általános és sajátos érdekeiből fakadó viszonyát a párt kongresszusán megjelölt politikai célokhoz. Most kezdődnek majd a szövetkezeti mozgalom tanácskozásai és ezzel tulajdonképpen a társadálom egészét átfogó intézményrendszer tapasztalatai a rendelkezésünkre állnak. Milyen főbb tanulságokkal szolgált és szolgál e nagy társadalmi-politikai seregszemle? Az első és talán a legfontosabb, hogy mintegy újból demonstrálta társadalmunk politikai egységét, a szocialista népi-nemzeti egységben kifejeződő összeforottságát. Politikai viszonyainknak nem új jellegzetessége ez, csaknem két évtizede számolhatunk vele és élvezhetjük is áldásos hatását. Azóta, hogy befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ez a politikai egység az egyik legjelentősebb erőforrása munkánknak, egész előrehaladásunknak. Gyökerei még távolabbra nyúlnak viszsza, történelmünk során a népi-nemzeti összefogás jó néhány fordulón segítette a politikai haladás ügyét előbbre jutni, a hatvanas évelt elejétől azonban egységünk új tartalmat, szocialista jelleget kapott. Talán úgy tűnhet, hogy ez az egység mos'ani demonstrációja semmi újat nem mutat a korábbi évekhez képest. Pedig nem így van. A politikai egység nem valami általános, elvont történelmi célok azonos megítélésében és vállalásában nyilvánul meg, hanem a mai életünk konkrét körülményeiből fakadé politikai megértését, meggyőződéses képviseletét tükrözi. Az országgyűlési és tanácstagi választások. a szakszervezeti választások és kongresszusok, a népfront küldöttértekezletei és kongresszusa, a KlSZ-értekezletek és a -kongresszus a szocialista demokrácia olyan politikai fórumai voltak, amelyek középpontjába a párt XII. kongresszusának irányvonala állt. Mindegyik a maga sajátos megközelítési módjában tárgyalta, ám a lényeget illetően vele azonosulva vitatta meg a rá vonatkozó következtetéseket. Ez egyben a párt vezető szerepének elismerése és alapvető megnyilvánulási formája is Elfogadták azt az értékelést, amelyet a párt adott a mai helyzetről, hogy sok szempontból megnehezült a szocialista építés belső és külső feltétele, és ax élet minden vonatkozásában magasabb követelményeket állít elénk. Erre mind az elért eredményeink megtartása, mind pedig a további előrehaladás megalapozása miatt egyaránt szükség van. A mi mai valóságunk megítélésében megnyilvánuló egyértelműség és azonosság a társadalom politikai egységének nagyon lényeges alkotóeleme, összetevője. A társadalom nagy többsége együtt vallja a párttal, hogy megvalósítandó és megvalósítható reális társadalmi programunk a mai körülmények között önmagában is politikai vívmánynak tekinthető. Jelenlegi viszonyaink a széles közvéleményben tudatosuhak, a politikai közgondolkodásban megfelelően tükröződnek és alapvetően.a politikai magatartást is meghatározzák- Ebben az értelem beafis beszélhetünk a szocialista népi-nemzeti egység új eleméről, sajátos jellegzetességéről. Az elmúlt időszakot jellemző nagy politikai akciók mindemellett a tettkészségben is demonstrálták társadalmunk politikai egységét. Tízezrek mondták ei, hogy hol, mit lehetne és kellene tenni munkánk jobbítása, előrehaladásunk meggyorsítása érdekében. Elmondták azt is, hogy ők mire vállalkoznak, mivel szándékoznak hozzájárulni kö. zös gondjaink megoldásához. Az egyéni szándékok természetesen nem válnak automatikusan a társadalmat előrevivő hajtóerővé. Azzá kell tenni őket! A

XII. pártkongresszus időbeni közelsége nem mentesiti a pártot az alól a kötelezettsége alól, hogy saját politikáját minduntalan újragondolja, továbbfejlessze és gazdagítsa. A pártnak hangsúlyozott törekvése, hogy kellő nyitottsággal érzékelje a társadalmi mozgások fő tendenciáit, ellentmondásait., a tömegek észrevételeit, jelzéseit, javaslatait. Csak igy érvényesítheti gyors politikai reagálókészségét. és karolhat fel minden pozitív törekvést, kezdeményezést. A pártnak és minden szervezetének kötelessége, hogy megvizsgálja ezeknek megvalósítási lehetőségeit, hogy velük közelebbi vagy távolabbi politikai programját szükség szerint gazdagítsa. A szocialista népi-nemzeti egység azzal teljesedik ki a mai politikai feladatok követelményeinek megfelelően, ha utat engedünk és megvalósulási feltételeket teremtünk a társadalom minden rétegében jelen levő tettrekészségnek, ügybuzgalomnak, jobbító szándéknak. Rákos Imre A nemzetközi vásárokról Kedden Budapesten bizottsági ülésekkel megkezdte munkáját az VF1. a Nemzetközi Vásárok Szövetsége. A nemzetközi szervezetnek öt világrészből 180 tagja van. A budapesti tanácskozáson — amelynek a Hungexpo ad otthont a budapesti nemzetközi vásárközpontban — 44 nemzetközi vásár és szakrendezvény képviselteti magát. Magyar részről a tavaszi és az őszi BNV, valamint az Agromasexpo tagja az UFl-nakA bizottsági ülések napirendjén a nemzetközi kiállítások és vásárok távlatai, a vásárok és kongresszusok egyidejű megtartásának módozatai, egvséges statisztikai nyilvántartás is szerepel. Egyeztetik és kidolgozzák az 1982—84. közötti nemzetközi vásárnaptárt. Értékelik a vásárok gazdasági eredményeit. (MTI)