Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

Kedd, 1981. június 16. 3 Kiskereskedők számvetése Céljuk az alapellátás javítása Egy év alatt csaknem magánkereskedők áruellátá- legfőbb szempont a ráterezerrel növekedett, s jelenleg meghaladja a 13 ezret sában mutatkozó javulást, mettség, a szakmai megbízA feladatokról szólva hatóság, de nem közömbös a magánkereskedők száma, hangsúlyozta a küldöttgyű- az sem, hogy az úi üzletek Velük együtt több mint 6000 lés, hogy a magánkereskedők megfelelő berendezéssel, árucsaládtag és mintegy 2000 működését szabályozó új, készlettel induljanak, alkalmazott dolgozik — álla- valamint a korábbi túlzott A közgyűlés végül kiegépította meg beszámolóiában korlátozásokat feloldó mó- szítette a KISOSZ elnökséGyürki Rudolf elnök a Kis- dosító rendeletek nyújtotta gét és új tisztségviselőket kereskedők Országos Szövet- lehetőségek kihasználásával választott. A KISOSZ úi elségének hétfői küldőttgyűlé- változatlanul az alapellátás nöke Szilkovács Ernő, alelsén, amelyen megtárgyaltak segítése a fő cél. A szövet- nöke Baradlay György lett. zárszámadását, ség támogatja az új keres- * további kedők kiválasztását és mun- Az Elnöki Tanács Gyürki kába állítását. választott Rudolfnak, a KISOSZ nyuga szervezet meghatározták a tennivalókat, módosították a •zövetség alapszabályzatát és tisztségviselői ellenőrzik ke- díjba vonuló elnökének a kiegészítették a KISOSZ elnökségét. Kedvezőnek ítélte a taüzletet újítottak fel, s tulajdonosaik arra törekszenek, kapcsolatos hogy kulturáltabb körűimé- döntéseiről, nyek között, gazdagabb készleltei álljanak a vevők rendeacezésére. Az úi üzletek zöme, szám szerint 657. korábban ellátatlan területereskedőtársaik tevékenységét, belkereskedelemben kifejtett A küldöttgyűlésen felszó- több évtizedes eredményes laló Juhár Zoltán belkeres- tevékenységéért, valamint nácskozás a magánkereske- kedelmi államtitkár áttekin- társadalmi munkájának eldelem fejlődését. Tavaly 1128 tést adott a minisztériumnak ismeréseként a Szocialista a magánkereskedelemmel Magyarországért Erdemrenlegfontosabb det adományozta. Péntek állásfoglalásai- Mihály, a KISOSZ főosztályról. Elmondotta, hogy a vezetője eredményes munVI. ötéves tervben — rész- kássága elismeréséül nyugdeíkezésére. Az új üzletek ben bérleti rendszerben, díjazása alkalmából a Munzöme, szám szerint 657, ko- részben a szokásos keres- ka Érdemrend arany fokokedelmi formák alapján — zatát kapta. A kitüntetéseket ken nyílt. 260 úi üzlet pedig a magánüzletek 7000-8000-es a közgyűlésen Juhár Zoltán az üdülőterületek kínálatát gyarapodásával számolnak, belkereskedelmi államtitkár segíti. Kedvezőnek ítélték a A kérelmek elbírálásánál adta át (MTI) Ingatlanforgalom városépítés Évek óta beszélünk arról, árkülönbségek a városrészek szúk, hogy a lakótelepei pahogy a magánépítők sorsa között. Ugyanez mondható a nelotthonok hivatalosan könnyebb lenne, ha elegendő magánházak esetében is. Ta- négyzetméterenként közel 9 olcsó és közművesített telek ián azzal a különbséggel: ki- ezer forintba kerülnek, akállna rendelkezésükre. A ma- sajátítások idején a magán- kor nem beszélhetünk a szagánépítők tábora pedig egy- ház-tulajdonosok felverik az badpiac túlfokozott árfelhajre jobban duzzad. Ebben ingatlan értékét. Bár a ma- tásáról. Lakás és lakás köközrejátszik az is, hogy ja- gas árak ellenére is nagyon zött különbség van. és nemnuártól a szövetkezeti laká- keresettek a kertes, kis há- csak jobban keresik Űiszesokat is visszaveszi az OTP, zak. Akinek van, minden geden. a Belvárosban és Tarés így egyre többen a két- pénzt megad érte. Újszege- iánban az összkomfortokat, szoba-összkomfortot társas- den. a Bérkert utcában két- mint. Rókuson és az Északi házra vagy családi házra sze- szobás ház 930 ezer forintért, városban, hanem többet is retnék cserélni. Egy a gond hasonló Petőfitelepen félmii- kérnek érte. Hogy a magáncsupán. miután árügyben tá- lioért. Mihályteleken 240 eze- lakások mennyiért kelnek el, jékozódtak, az Ingatlanköz- rért. kelt el. Az értékkülön- privátügy. Ám az utóbbi idővetítő irodából sápadtan tá- bözetet nemcsak a ház fek- ben egyre inkább a közérvoznak. Néhány perc alatt vése, hanem a komfortfoko- deklődés fókuszába került a kiderül, egy szövetkezeti la- zata is meghatározza, tanácsi lakások cseréje. káS éIÍ5ke -fben csak a telekhiányon úgy köny- Csak a magánfelek közötti arra elegendő, hogy a telek- nyítenek a magánosok. hogy cserénél derül ki. hogy mibeugrot Kiűzessek, bzanem- két.háromszázezer forintért Íven magas a tanácsi lakábcrek véleménye szerint a megveszik a régi házat, és sok értéke. A bérlök százezer VI. ötéves tervben a lakás- így viszonylag olcsón jutnak forintot is elkérnek egymás program sikere az építési te- telekhez a társasházépítők. tói. hogy egy szobával narületen múlik. Egyszerűen üj jelenség: feleannyi la- ot<ho"h°z . jussanak, fogalmazva, lesz elegendő te- ^sem^dtak elvayy vet lek vagy sem? Hiszen nem itlZL T-^ ^ ^ títö irodának lenne egy csetúlzok. ha azt állítom, a ma- ^t j relakósparkja. és a keresletganepítőknek a fele se tudja kifizetni a szabadpiaci bor- lakását- Így előnyhöz jut az SSrebb fe LS sos telekárakat. Ez annál is új lakás felépítéséig. mert pénzért megtalálná a neki Inkább fontos kérdés, mivel egy-két évig a régiben ma- tetsző otthonta korábbi tervidőszakhoz ké- radhat. Meglepő, hogy elsőpest kétharmaddal csökken sorban az új lakások cserélaz állami lakásépítés aránya, nek,gyorsan gazdát. Ez rroaÉs ezt a kétharmadot a ma- gvarázható azzal, hogy szívegánerő pótolja — kellene pó- sebben vállalják át a magatolnia. ' sabb hitelt, minthogy naAm a mostani magas árak evobb készpénzt tegyenek le. mellett sem panaszkodnak az Kialakult az egyéni beruháingatlanközvetítő iroda dol- zásnak egy.- általános mo- kopogtatna. Ami változhatna: gőzéi az unalom miatt. Ta- delije is. Sokan másfél szo- merseklodhetnenek a szaNincs okunk panaszkodni a pezsgő ingatlanforgalom miatt. Sőt, az lenne a hasznos, ha a jövőben az adásvétel és csere aránya növekedne. ily módon sok ember megoldja a lakásproblémáját anélkül, hogy a tanácsnál valy 264 millió forint- értékű bas OTP-lakással kezdik, vaforgalmat bonyolított^, le. lamelyik lakótelepen, azt elMíg egy évvel korábban 50 adják, az értékét megtoldják, millió forinttal kevesebb és így rajtolnak a nagyobb adásvételt könyvelhettek. Az igényt kielégítő társasházakügyfelek elsősorban telket, s ra, vagy magánházakra. magánházat keresnek. Nehéz Évekkel ezelőtt telekhez és az általános értékhatárt meg- a magánházakhoz hasonlóan, szabni- A házhely ára attól a lakoások ára is rendkívül függ. közmúvesített-e a telek, magas volt. Ma már a szavagy sem. Újszegeden, a badpiaci lakásárak jobban Belvárosban, vagy a külterü- igazodnak a tényleges értékleten található. Természete- hez. Például egy tarjáni 60 sen, a legdrágábban a portát négyzetméteres 550 ezer foa Nagykörúton belül adják- rintért, felsővárosi másfél veszik. Egy alkalommal már szobás 454 ezer forintért, a fantasztikus négyszögölen- Brüsszeli körúti 46 négyzetkénti 7 ezer forintért is gaz- méteres kétszobás 426 ezer dára talált egy házhely. De forintért, tarjáni 2 plusz 2-es nem ez a tipikus árfolyam, a 690 ezer forintért, tarjáni 3—5 ezer forintos tarifa kétszobás 450 ezer forintért, azonban már megszokott. Az Bécsi körúti kétszobás 52 építkezőknek még olcsó és négyzetméteres 520 ezer foelfogadható szabadpiacon is rintért, belvárosi másfél szoAlsóváros. Baktó. Béketelep, bás lakás 350 ezer forintért Petóíitelep. Lenu$ga>ek az talált gazdára. Ha azt vesz* badpiaci telekárak, és ezáltal az ingatlanforgalom tovább növekedne. A tanácsok pedig kevesebbet fizetnének a kisajátításkor, több pénzük maradna például a házhelyek kialakítására. közmúvejjtésére. ami meghatározója az i ngatlanf orga 1 ómnak Halász Miklós Aratási bizakodó J

ólesik megjártatni szemünket a gabonatáblákon. Volt már esztendő, amikor ilyenkor elindultak a kombájnok, mert beérett az árpa most örülünk neki. hogy még nem aratnak. Vannak ugyan hirtelen szőkült táblák is. föltehetően nem kell sokat várnunk idén se az aratás megkezdésére, mégis számítgatni kezdünk: minél később vágják az árpát, annál jobb lehet a búza. Kiszikkadt a föld májusban, a Medárdszezon oldotta csak föl a mezőgazdaságban dolgozók keserű szorongásait. Utolsó percekben jött a kiadós eső, de még időben ahhoz, hogv a búzát élete teliében érje. A satnván beszáradt szemek helyett föltehetően szépen fejlett búzát arathatunk. Régtől rámikmaradt ösztön, hogy aratáskor a búzát, a kenyeret emlegetjük először, és mindvégig arra összpontosítjuk figyelmünket. Könnyű a magyarázat, hosszú évszázadok alatt a nyomortól való megmenekülést jelentette a biztos kenyér. Szerencsénk van. hosszú éveket számlálhatunk m.',.r arra is .amikor a kenyérgond kikopik a szótárunkból. Jóslásokiba az idei aratást illetően se érdemes bocsátkoznunk, nem is a mi föladatunk az ilyesmi azonban valószínűnek látszik, hogy természeti katasztrófa tudná csak megingatni idei kenyerünkbe vetett hitünket. Említenünk kell azonban a takarmánygabonáikat is. mert álszent gondolkodás látna csak bakikenőt abban, hogy az állatok eledelét rendkívül fontosnak tartjuk. Nvilváin azért fontos, mert, húst is akarunk a kenyér mellé — enni is és eladni is. Ha bármi miatt is fönnakadás lenne az aratás első napjaiban. az is pótolhatatlan veszteségekhez vezetne. Szeretjük hangoztatni a pótolhatatlan veszteséget is. mert súlyos nyomaték van rajta. Ha jól belegondolunk, a sima veszteség is pótolhatatlan. Igaz. hogy a korai fagyok lényeges károkat okoztak, és az is igaz. hogv nem keseredtünk el. mondván, van még idő pótolni a veszteségeket, de hozzá kell tennünk, hogy a kajszibarack helyett lehet, ugyan pénzt csinálni napraforgóból is. csak éppen barackot nem. Ez tehát akkor is pótolhatatlan veszteség, ha netán a pénztár kasszája meg se inog. Nem vigasztalhatnánk magunkat valamelyik gabona betakarítása veszteségeinél — netán mulasztásainál — se avval, hogy maid a másiknál jobban igyekszünk. Régtől belénk rögződött aggodalom dolgozik bennünk akkor is. amikor az aratás előtti napokban azt vizsgáljuk, kellőképpen fölkészültek-e gazdaságaink a nagv mun* kára. Nagy a tét. azért a nagy figyelem, és volt időszak, amikor szervezetlenség miatt tudtuk befejezni későn, óriási veszteségekkel, Évek óta nyugodtan mondhatjuk, fölső biztatás nélkül is tudiák minden gazdaságban. mikorra kell egv gépnek — illetve minden gépnek — üzemképesnek lennie úgy. hogy menet közben a lehető legkevesebb baj leeven vele. Higgadtak a gépszemlék. ritkán derül ki olyan hiányosság, ami a javítóműhelyekben ki ne tudódhatott volna, egyre inkább kezdési ünneppé válók a munkaképes gépek fölsorakoztatása. Az is belénk rögződött, évek óta. hogv az alkatrészellátásra ebben az időszakban jobban figyeljünk. Tavalv ősszel sárbanfagvban dolgoztak még a kombájnok, a sok kínlódás kimondhatatlanul sok alkatrész kopását hozta, sokra van tehát szükségünk. Gazdasági érdekük is a gazdaságoknak, hogy minden gépet kijavítsanak, mert az úi sokba kerül, a pénz pedig kevés. Sajnálni való tény hogy alkatrészgond iáink évről évre előjönnek és riogatnak bennünket. Idézhetnénk sokat próbált mezőgazdászok szavait. Azt mondják a szövetkezetek és az állami gazdaságok jól megtanulták a maguk dolgát, szinte óramű pontossággal termelnek, és a száraz május is azért lett elviselhető, mert előtte és közben minden munkát mintaszerűen végeztek el. a mezőgazdaság kiszolgálására hivatott vállalatok mulasztásai azonban még mindig bocsánatos bűnnek számítanak. Két nehézséget szoktak emlegetni: bevinni nehéz a mezőgazdaságba mindazt, amire nélkülözhetetlenül szükség lenne, és elvinni belőle mindig, a lehető legjobb időpontban. ami megtermett. Ez az utóbbi gond a gyümölcs és a zöldség körül köszön vissza legtöbbször, a gabona átvételénél nem szokott fönnakadás lenni, de az alkatrész körül mindig van. Védekezésül el lehet mondani, hogy tízezer-számra van olyan alkatrész, ami szintén nélkülözhetetlen, és csak néhánynál fordul elő. hogy átmenetileg és tartósan nincsen. Igaz. hogv sovány vigasz, mert egyetlennek a hiánya képes kivonni a forgalomból az összes többit: megáll a gép. és nem indul, bár frissen zsírozott, vadonatúj benne valamennyi, ami van. Az is szerepel a mentségeink között, hogv külföldről vesszük a gépeket és külföldről vennénk az alkatrészeket is. ha kapnánk, de valahogy úgv iött ki a lépés az egész világon, hogy érdemesebb kész gépeket eladni, mint alkatrészeit elporciózni. Felelőtlenül nem akarunk hadakozni olyasmi ellen, ami nem raitunk múlik, bár megeshet. hogy szervezési ballábasaink rá-ráfeleitenek néha. de bele se törődhetünk. Ki se nagyon számíthatók káraink. ha megszokjuk, hogy néhány alkatrészért igen súlvos pénzekért vett vadonatúj gépeket szerelünk szét. Idétlen hasonlatot, mondunk. hogv a bontás-rontás méreteit és következményeit érzékeltessük. Képzeljük csak el. ha a szegedi dóm egyik tornyán megállna az óra. mert egvik fogaskeréknek egyetlen foga kicsorbult, és olvan fogaskereket sehol nem lehetne se beszerezni, se csinálni. Ha előállna ilyenkor az órás a maga javaslatával, hogy bontsuk le a másik tornyot vegyük ki belőle az órát. árából a kereket, és majd visszarakjuk, ha megjön a pótszerkezet — talán nem kell folytatnom hogv az órás észjárásának a görbeséseire fölhívjam a figyelmet. Ilyen órás nyilván nincsen, de olvan gépész egészen sok van. aki úi kombájnból szereli ki azt az alkatrészt, amit nem sikerült beszereznie. K'szolsáltatottság? Kényszerű pazarlás? Akkor is az. ha később, egv másik alkatrészt beleszerelve, az úi kombájn is dolgozhat. D

rága a mezőgazdaság gépe. sok pénzt kell megfizetnünk érte. Akkor a legdrágább ha hézagosan dolgozik. Előbb-utóbb meg kell szoknunk, hogy minden évben minden gépnek aratnia kell. Kutatók serege dolgozik azon. hogy a földnek és az éghailatnak legjobban megfelelő búzát termelhessünk mindig többet ugyanakkora területen: traktorosak és agronómusok egvütt igyekeznek, hogv a termelés minden láncszeme kapcsolódhasson egvmáshoz. A sokszaros igyekezet mérhető eredménve az aratás. Aki ebben részt vállalt. a felelősséget is vállalta. Ismerve az előkészületeket, bizakodhatunk. Horváth Dezső Növéiiynesílők együttműködése Csonthéjas gyümölcsök ne--tatásokat is összehangolják; ket vásárol. Ezekkel „kezemesítésére széles körű tu- e ehhez közös vizsgálati lik" a kísérleti hibrid fadományos együttműködés rendszert dolgoznak ki a két csemetéket. Ősztől kéthealakult ki magyar és szov- intezet növénygenetikusai, jet kutatók között; a Ker- A Kertészeti Egyetemre a °„teV,!»Tlg; Szovjetunióból megérkeztek az első vad kajszibaállapodást kötött a Jaltában működő nikicki botanikus kerttel. A program szerint az egyetem keresztezési, nemesítés! módszereiért cserackpollenek (hímporok), amelyeket különféle hazai kajszifajták beporzására használtak fel. Ily módon rebe a szovjet intezet olyan mintegy 200 keresztezesi vavad kajszi-, őszibarack- es szilvafajokat küld, amelyek nemesqk hidegtűrők, hanem gombabetegségekkel riaciót állítanak elő. Közülük azokat terjesztik el, amelyek a legjobban tűrik k . k 'ld'k szemben is ellenállók. A ku- ^Tt 'leglnS^ — " •^••••••••Mrarara™^™™™* lenállóak. tenként mínusz 25 fokos fagynak teszik ki a kis fákat és mikroszkóppal vizsgálják, hogyan viseli a növény sejtszerkezete ezt a megpróbáltatást. A ..túlélők" természetes körülmények között is jól tűrik majd a téli és a tavaszi fagyokat, s várhatóan bő termést adnak. A fagyasztás eredményeit a szovjet partnereka tapasztalatok bővítésére. Június 25-én • * Összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság az ülésszak napirendjére a Elnöki Tanácsa az Alkot- Magyar Népköztársaság 1980. mány 22. paragrafusának 2. évi költségvetésének végbekezdése alapján az or- rehaj tásáról szóló jelentest, szággyúlést június 25-én, vaiamint a statisztikáról szócsütörtök délelőtt 11 órára ,. , „„., ..„,.. , , összehívta. lo 1973' evi V' torven>" «d" A kormány javasolja, digi végrehajtásáról szóló hogy az országgyűlés tűzze beszámolok A nemesitési munka nagy figyelmet igényel; gyakran '' 10—12 év is eltelik az el- erKezleK A Kertészeti Egyetem megkapta az értesítést, hogy a szovjet intézethez megaz első magyar ső keresztezésektől az új- ^"f1" * őszibarackfajták, amelyeket szinten keresztefajta nagyüzemi elterjesztő- zésekhez hasznainak fel a séig. A pollencserékkel ezt szovjet kutatók, az időt valamivel lerövidít- Az együttműködés követhetik, s további három-négy kező szakaszában újabb gyüévet nyerhetnek különböző mölcsfajtákra terjesztik ki a műszerek alkalmazásával, közös kutatómunkát. A terEzért az OMFB anyagi tá- vek szerint a 'többi között mogatásával a magyar— hidegtúrő feketeribizlivel, szovjet kutatási programhoz gombabetegségekkel szema Kertészeti Egyetem spe- ben ellenálló almafajtákkal ciális fagyasztóberendezése-, kísérleteznek. (MTI)