Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

6 Szerda, 1981, május 6. Reklámetikai kódex A reklámtevékenység ered- vény és egyéb jogszabályok ményeit értékelte, a szakma alapján, a nemzetközi tagondjait, főbb tennivalóit pasztalatok felhasználásával, összegezte keddi ülésén Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes elnökletével a Magyar Reklámszövetség országos vezetősége. Az ülésen egyebek között megállapították, hogy a propagandatakarékosság miatt visszafogottabb, óvatos reklámtevékenység a múlt év második felében túljutott a holtponton, a problémák ellenére sok vállalatnál egyenletesen fejlődött, gazdasági haszonnal is Járt A jobb reklámtevékenységet szolgálja a felsőfokú reklámoktatás előkészítése és megindítása. Az ülésen elfogadták az első magyar reklámetikai kódexet, amit a szövetség magára és tagjaira nézve kötelezőnek Ismer el és tagsági körén kívül is alkalmazásra ajánl. A május 5-én életbe lépett kódex a belkereskedelmi töra fogyasztók érdekelnek védelmében készült. Célja, hogy a vásárlók igényeit figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő reklámok jelenjenek meg. A kódex alapvető követelménye: minden reklámnak becsületesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie. Fontos szabály, hogy a reklám legyen mértéktartó, ne éljen vissza a vásárlók ismerethiányával, tapasztalatlanságával. A kódex, a hatályos jogszabályokkal összhangban, például tiltja a dohányzás, az alkoholfogyasztás és más, az egészségre ártalmas termékek, az emberorvoslásra is használható gyógyszerek, az orvosi kezelések reklámozását. Hasonlóan tilos a kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló* áru, Illetve ki nem elégíthető fogyasztói keresletet támasztó termékek reklámozása. Kiváló a tápéi pávakör A szövetkezeti pávakörök országos minősítő versenyeit harmadik alkalommal rendezik meg. A bajai területi minősítőn több megye 40 csoportja találkozott az elmúlt napokban, s ott mutatta be versenyprogramját a Török József és felesége által vezetett tápéi Népi Együttes pávaköre is. A minősítő versenyen ők érték el a legjobb eredményt A legmagasabb fokozatú minősítést — a zsűri külön dicséretével Országosan Kiváló — kapták a felnőttek kategóriájában, s az ifjúsági kategóriában is az Országosan Kiváló foko-1 zatot szerezték meg. Műsorukban dél-alföldi, népszokásokat elevenítettek fel. A tematikus összeállítás tartalmáról is. előadásmódjáról Is elismerően nyilatkozott a zsürl. [unkavédelmi értekezlet Kedden a siófoki bányászüdülőben megkezdődött a munkavédelmi felügyelők országos értekezlete. A tanácskozást Súlyom Ferenc, a SZOT titkára nyitotta meg, majd Föcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője adott áttekintést a munkavédelem helyzetéről, fejlődéséről, az ellenőrzések tapasztalatairól. Mintelmonelőző évek átlagához viszonyítva, 13—14 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma. E munkálatokat az állami, gazdasági szervek és a szakszervezeti testületek közötti helyes munkamegosztás érvényesítésével 1982. év végéig be kell fejezni. Az előadó szólt az ellenőrzés fondotta, a munkavédelemben tosságáról. Ennek során minőségileg új szakasz kez- hangsúlyozta: ha a dolgozó dödött: mindenütt előtérbe ember egészségét, testi épséhelyezik a megelőzést, a gét bárki is veszélyezteti, ha felvilágosítást. Ennek is kö- a munkavédelmi előírásokat szönhető, hogy tavaly az semmibe veszik, akkor következetesen élni kell a szankcionálás eszközével is. A szervezeti és személyi feltételek adottak, hiszen az 1959-ben szervezett első felsőfokú munkavédelmi tanfolyam mellett 1976-tól külön intézet foglalkozik a képzéssel, továbbképzéssel, s négy év óta 11 szakközépiskolában is oktatják a munkavédelmet. Az idén kísérleti jelleggel felsőfokú munkavédelmi képesítő tagozat indul, ahova természettudományi, orvosi, jogi és közgazdasági egyetemet végzetteket vesznek fel. Dokumentum és önkifejezés kiállítást napló Sikerek Ankarában Fesztivált járt az üllési néptáncegyüttés Nagyszabású nemzeti gyér- lav, bolgár, szovjet, pakisz- hon később sugározzák), mekünnep keretében nem- táni, belga, olasz, csehszlo- Táncókkal mutatkoztak be zetközi néptáncfesztivált is vák és török együttesekkel az üllési gyerekek a török rendeztek Tőrökországban, együtt léptek' fel a török te- államfő fogadásán, vendéaz idén harmadszor, április levízió és rádió által rende- geskedtek az ottani televízió utolsó két hetében. Erre ka- zett fesztivál különféle ese- elnökénél és a magyar köpött meghívót az üllési szö- ményein. A két hét alatt vétségén is. A fesztivál nem vetkezeti néptáncegyüttes, számos tévéfelvételt készí- versenyjellegú volt, értékes amelynek tagjai az utóbbi tettek bemutatóikról. díjakat — vagy inkább: a időben már szép sikerrel sze- Az üllési iskolások együttese kitűnő szereplést jutalmazó a nemzetközi fesztivál leg- «.1fnd«kokat - mégis hozjobbjának számított - a tak haza erről az első élvendéglátók ítélete szerint. külíokh Erre utal hoev a iól szerve- utro1 Mindazonáltal a gye^L^^A- Ü-T zett esemeSrozit m/nden -kek talán azokat az emlénája ott kattant és akkor, amikor a pillanatban általános érvényű tartalom sürűLIEBMANN BÉLA DOKU- szegedi színház karmesteri MENTŐ MÉRTÉKŰ FOTÓI- pulpitusán áll Lehár Ferenc, BŰL a Móra Ferenc Múzeum Bartók Béla Babos hegedúHorváth Mihály utcai Kép- készítő műhelyében egy södött. S hogy ez így van, tárában rendeztek kiállítást, hangszert vizsgáL Kodály azt Jól ismerte fel a szegedi A szegedi fényképészet Zoltán a szabadtéri zeneka- Móra Ferenc Múzeum, melydoyenje több mint fél évszá- rát instruálja, Szent-Gyórgyi nek új- és legújabbkorf törzada krónikása a városnak, Albert pipásan laboratórlu- téneti osztálya megvásárolta megörökítette Szeged • válta- mának kémcsövei, fiolái kö- Liebmann Béla gazdag gyújkozó arcát lencsevégre kapta zött vizsgálódik (nem sokkal teményének legértékesebb a Nobel-díj átvétele után) és darabjait, s a féldolgozás a többiek, a már meghaltak hosszú folyamatában frissiés a még élő művészek, tudósok ... 1 epeitek itthoni találkozókon. A fiatal csoport — a táncosok többsége általános iskolás — a helyi ÁFÉSZ Albertnek, a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetőjéfellépósén nagy sikert arattak, s közönaéga televíziós rek szakmai irányításával több műsor. Viszonylag rövid idő alatt kovácsolódott össze, ma már időt kaptak, mint más vendégegyüttesek. A tudósítákeket őrzik legtovább, amelyeket a vendéglátó törökországi iskolások családi otthonaiban szereztek. Vezetőjük. Nagy Albert pedig a élményeket. hlszínvonalas színpadi produk- sokon kivül _ melvekben szakmai pókra kepesek. állandó szereplők lehettek - sze" 8zamcf íelnott A külföldi szereplésre 25- félórás önálló tévéműsort egyuttes munkájaval isén indultak, táncosok és ze- készítettek róluk, s dél-al- merkedett meg. s megnészek, valamint vezetőik, földi és szatmári táncokkal hívást kapott egy gyűjtőútra. Süveges András, aSZÖVOSZ léptek fel egy koncertprog- arne[y ba megvalósul munkatársa. Patik Imre. az ramon. amelyet élő adásban eazdae folklórkincsből í°ér tillésl szövetkezet elnöke, közvetített a világ számos a gazdag toLkIorkmcstKJl im Juhari László. az iskola tévéadója (a műsort a Ma- érdekes táncokat és zenéket igazgatója. Lengyel, jugosz- gyar Televízió is átvette, itt- a szegedi táncegyüttesnek is. a legfontosabb eseményeket. Archív fotói a bizonyítékok arra, hogy a riportfotó miként válhat hiteles történeti dokumentummá, az egy napig érvényes újság számára készített fénykép miként képes megőrizni évtizedek múlva is a pillanat atmoszféráját, soha vissza nem térő varázsát. Régi szegedi városképeket, művész-tudós portrékat, zsánerfotókat mutat be Liebmann Béla a tárlaton. A mai városlakó a fotók előtt szembesítheti Szeged arcának változását. gazdagodó épületeit. ben bemutatja a legjellemzőbbnek ítélt fotókat. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: ezekkel a képekkel még sokszor • fotápéi életképei. A népviselet- g""k találkozni tm0ddef"IJ^HK,^ iL™* akban, dokumentumkótelekMintha Nyilasi Sándor festményeinek igazoló jelentései lennének Liebmann be öltözött lányok, az esküvő pillanata, a tánc, a két part között ingázó komp... Legizgalmasabbak azok a riportok, amelyek főszereplői ben. történeti, gyűjteményekben. B. MÜLLER MAGDA RELÁCIÓK ClMÜ FÖTÖTÁRLATA a Közművelődési Palegújabbkori történelmünk lota kupolájában teklnthealakítói. A névtelen szegedi tő meg. Liebmann riportfomunkaszolgálatosok csakúgy, tóival és dokomuntumértékű mint a felszabadulás utári képeivel szemben egy másAz 1937-es Szegedi Ipari Vá- szocialista Magyarország el- fajta megközelítés tanúi lesár üzletsorát Keresztes István hentes és mészáros cégérével. a Góbé juhtúró reklámjával, Varga Dez6ő vasáru kereskedésével és a koső éveinek vezetői, Rákosi hetünk. B. Müller Magda arMátyás, Rajk László, Szirmai ra tesz kísérletet, hogy foJenö, Gerő Ernő, Vass Zol- tók segítségével önmagáról, tán. Erdei Ferenc. Dobi Ist- gondolat- és érzelemvilágáván, Komócsin Zoltán, Ka- ról valljon. Azonos motívusárfonók szebbnél szebb por- dár János. Ellesett pillanatok mok más-más közegbe helyetékáival; a régi hidat, az nagygyűléseken, hídavatá- zésével az újfajta viszonylaegykori Oskola Utcát az oly son, könyvheti megnyitón, tokát kutatja. Egy arcát félig sok vitát kavart Török ház- városnéző sétán. Mindig emzal, a Valéria paprikás- berközelben, mindig természekerelt, a Püspök-bazár szetes közegben. Talán ebben zsúfoltságát a mai Szeged.- van Liebmann képeinek legfőbb értéke. Hogy mindig ott volt, ahol az élet főütőere vert, ahol a történelem a del... Liebmann fotóiról néz ránk könyvei közül az asztalára könyöklő Móra. a dedikáló pocakos maestro Mascagni a papírba merül a eltakaró rémült-csodélkozó lányportré kiállításáruk vissza-visszatérő kulcsniotívuma, Ezt a fotót helyezi különböző közegekbe. Hol kiglancolt próbababák közé, hol az élet perifériájának hulmindennapok eredményei- ladékaiba, montírozva: házben sűrűsödött, ahol a politikát hitelesítették. FotómasiMocsár Gábor afti Tíz év egy kiskutya életéből Ez a vita már este felé zajlott otthon. A két Ekkor már Mami kissé szelídebben kotorágyerek, a Fiú is, a Lány is már hazajött az isko- szőtt a mosogatóban, sőt, a háta, meg a válla Iából. Felfigyeltek rá, hogy Apu, meg a Maivá mozgásából azt lehetett kiolvasni, hogy kuncog Pajti színre lép 2. Leendő Gazdi lába hirtelen földbe gyökerezett. valamin vitatkozik a konyhában. A vita ugyanis elég hosszadalmasan és mind hangosabban zajlott afölött, hogy tartsunk-e kiskutyát, vagy ne tartsunk. Először a Lány jött ki, megtudakolni, mi a „hézag", s amikor megtudta mi a vita tárgya, azonnal beszaladt a szobába és riadóztatta a Fiút. Kinn a konyhában már ilyen hangnem uralkodott: — Vedd tudomásul, hogy az én lakásomba az kutyát, a kutya nem teszi be a lábát. _ Honnan tudjam én előre, mi — Te pedig vedd tudomásul, hogy ez nemcsak Majd klgpekuláljuk. a te lakásod, hanem az enyém is, igenis... nekem kell egy kiskutya, aki ugat, amikor megmagában. Hát még amikor az egyik gyerek megkérdezte: — És hogy fogják hívni? Mi lesz a neve? Apu már tudta, hogy megnyerte a csatát. Ez történelmi tapasztalat: ha két gyerek elkezd kutyát követelni, nincs megállás. Addig nyafognak, duzzognak, sőt pityeregve rimánkodnak, amíg a szülők kinyitják a pénztárcát és megveszik akislesz a neve? — Hogy van ez még egyszer, tessék mondani? szólal a csengő, amit nem hallok emiatt az átkoSzóval a zörgéstől, kattogástól nem hallik be a zott írógép, miatt. csengőszó... — Nem. És egy jóakaróm azt a tanácsot adta, hogy szerezzek egy éber kiskutyát, tanítsam meg rá, hogy amikor odakint szól a csengő, akkor ő hangosan ugasson. Hát azóta a csengő is, meg a kiskutya is pompásan együttműködik. Mert bizonyára tetszik tudni, hogy a kutyák hallása olyan érzékeny, hogy amit az ember nem hall meg, azt a kutya álmában ls meghallja és... De Lendő Gazdi nem volt kíváncsi a folytatásra. Homlokára kapott, sarkon fordult, s szinte futólépésben rohant haza, megmondani a feleségének. Maminak, hogy megvan a megoldás! Szerezni kell egy kiskutyát. Így hát jóelőre jegyezzük meg, hogy Pajti színrelépésének egyes egyedül a géppuska hangú írógép az oka és semmi más. Persze, a dolgok azért nem ilyen egyszerűek. Világítsuk meg a bonyolultságokat is. Ha az olyan egyszerű lenne: „szerezzünk egy kiskutyát" — és kész.^ — Hogyan képzeled: kutyát tartani a lakásban! Hogy teleszórja az egész lakást bolhával! — Honnan veszed, hogy teleszórja! Nem minden kutya bolhás. Amelyiket a lakásban tartják, minden este megfürdetik ... — Minden este megfürdetni: hát mit képzelsz?! Nincs nekem elég bajom veletek? Móg egy kiskutyát is fürdessek? — Akkor inkább add el az írógépet, de ide kutya, akármilyen kicsi is ... — Na és ha eladom, mivel keresem meg a ... — Te keresed meg? Hát az én keresetem kutya? A két gyerek összenézett, minden világos. Minden összebeszélés nélkül döntöttek: Apu pártjára kell állni ebben a rendkívül fontos kérdésben. A Lány beintett, s felzengett a kéthangú kórus: — Kis-kutyát aka-runk! ... Kis-kutyét akarunk! Mami döbbenten nézte őket. — Meg vagytok szédülve? A két gyerek szövegváltozatra tért át, de a mondanivaló lényege nem változott — Kis-kutya kell!... Kis-kutya kell! Mami dühösen a mosogató elé lépett, hangosan zörgette a lábosokat, fedőket, sőt egy kávéscsészét izgalmában olyan keményen megmárkolt, hogy letörött a füle. Nem a Mamié, hanem a csészéé Ezekkel a zajokkal, dühös mozdulatokkal fejezte ki ellenszenvét saját gyerekei jelszavai ellen. De a gyerekek rá sem hederítettek. — Apu. milyen lesz a kiskutyánk? — Milyen lenne? Természetesen tacskó. Rendkívül okos állat. És felhangzott a kórus ismét: — Tacsi kutya kell! ... Tacsi kutya kell! Attól kezdve csak úgy röpködtek az összes létező és kitalálható kutyanevek. Bundás — ez nem jó, mert a leendő tacsinak nincs bundája. Buksi, — de hátha nem is buksi a feje. Fici! Matyi — de hátha kislány lesz és nem fiú, mert a kutyák közt is vannak lányok, meg fiúk. A leglehetetlenebb kutyanevek jöttek szóba, Bob!, Robi, Mézga, Füles. Tuti, Tinti, Muki, Bonzor, Böbe, — ki tudná mindet felsorolni. Közbenközben a gyakorlati kérdések Meg lehet-e majd simogatni? És mit eszik az ilyen kiskutya? És ugye. velem alszik majd az ágyban? És ugye, ugatni fog? De bennünket nem harap meg? Ezek a roppant mód fontos kérdések teljesen begerjesztették a két gyereket, fantáziájuk szárnyakat kapott, olykor helyben ugrálva tomboló táncba kezdtek úgyannyira, hogy az alattuk lakó néni kénytelen volt a partfis nyelével megbökdösni a plafont: már-már hullni kezdett a vakolat. Így telt az idő vacsoráig, amit — a kiállqtt izgalmak ellenére — elég tőkés hangulatban ment végbe. Aztán következett a lefekvés, az elalvás persze alig-alig akart sikerülni, mert hol az egyik, hol a másik gyerek fogta vallatóra Mamit: „Ugye Mami, megvesszük azt a kiskutyát?" Mami fáradtan és lemondóan, mintegy mindenbe beletörődve legyingetett: mit tehetett mást? A gyerekek azon az éjszakán sok-sok kiskutyával álmodtak. Mindnek görbe volt a lába és földig lógott a füle. (Folytatjuk.) omladékba. kitörött ablak rácsai közé, televésett fakéregbe, kidobott konyhai aszkuszba, a szeméttelep roncsai közé. S mindkét esetben megváltozik a környezet. A próbababák vonzó reklámtekintetei kiürülnek, a múlt törmelékei emberi tartalmakkal töltődnek föl. B. Müller Magda egyetlen művet komponált kiállításával. Egyetlen, fotókból építkező alkotást, ahol a relációk kiindulópontja és végcélja az a két nagy barna szem, amely talán egy szenvedő-reménykedő kamasz cigánylány nem felejthető tekintete * Nagy keletje van mostanság az alföldi piktúrának. Ezt ismerte fel évekkel ezelőtt jó üzleti érzékkel a Képcsarnok Vállalat, s Tiszatá) címmel Itthon és más városokban is, immár rendszeresen, megrendezi a Csongrád megyei festőművészek kollektív kiállítását. A Gulácsy Lajos-teremben most a következő alkotók művei tekinthetők meg: Aranyi Sándor. Benes József, Csikós András, Csizmadia Zoltán, Cs. Pataj Mihály, Dér István, Erdős Péter, Fejér Csaba, Fodor József, Fontos Sándor, Fülöp Erzsébet. Ilézső Ferenc, Kéri László, Kopasz Márta, Koszta Rozália, Kurucz D. István. Nóvák András, Pataki Ferenc, Pintér József, Stéhlik János, Szalag Ferenc, Zoltánfy István, Zombori László. A kritikus megjegyzése: volt jobb! E kritika kritikája: a kiállított alkotások több mint fele néhány nap alatt elkelt. A kutya ugat, a karaván halad... Tandi Lajos * A