Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

Kedd, 1981. május 12. 5 Első ízben oszt a Kísteleki-pály Vasárnap délelőtt a Somo- ként 400(1 Ft-os jutalmat dr. gyi-könyvtár olvasótermében Buzásl Gábor (Szeged közkerült sor az 1977-ben Kis- ségválasztmánya 1851—1860) teleki Ede költőnek, a Sze-. és dr. Sipog • József (A szegedi Napló főmunkatársának gedi építőipari munkásság emlékezetére alapított hely- mozgalmai a világgazdasági történeti pályázat első díj- válság kezdetén) kapta, és Jutalomkiosztására. Dr. . ,, ... .. u , Péter László kandidótus, a . A bíral° blzottsAag Javas" Eomogyi-könyvtár tudomá- latara a Szegedl Akadémiai nyos tanácsadója, a Klste- B.lzo.ttsag a Szefed törtenete leki-alapítvány kuratóriumi- Clmu , monográfia szamara nak elnöke ismertette, hogy egyenként 2500 Ft-ert megm 1978 májusábar, meghir- zsarolta Bakonyi Tibor rletett pályázatra 19 kézirat <E°V darahk« Párizs Szegeérkezett. Közülük 10 alaki dCn; .az építőművészét: szeokok miatt nem volt elbí- pe7sszió)' dr' ,GldaVj Kalman ráiható: 8 alatta maradt, 2 Vedres István es kora , dr. meghaladta a pályázat föl- Gs°wff°r Győző (Antialkoho1 ételeként megszabott terje- Ust.a ™°z0al™ak Szegeden a delmet. Az elbírálható mű- századí°rdulon es dr. Polner vek magas színvonala igen Zolt?n Horváth István érős mezőnyt Jelentett, és szlnhaza) «mu palyamuveit. nehézzé tette a döntést. Az ünnepélyes díjkiosztás A bíráló bizottság a Kis- """ ,a, f szívey°k "eyében a teleki-pólyadíjat (12 ezer Kisteleki-pályadíj első nyerFt-ot) dr. Habermann Gusz- ese> dr; Habermann Guszti ny. ügyvédnek ítélte Az tay megkoszorúzta az a a1843-44. évi országgyűlés p tvany névadójának a ro a szegedi vonatkozásai című el"eyezett clolgozatáért, amely Rengey "ak .falan elheyfZettemlékFerdinándnak, Szeged or- ab;ajat, Kisteleki Ede haszággyűlési követének tevé- a anak. félévszázados fordukenyTégét oly tág szemlélet- lo'ára 18 emlekezve. tel és oly hatalmas forrás- A Kisteleki-alapítvány kunnyag bemutatásával ábrá- ratóriuma hamarosan kiírja zolja, hogy a tanulmány egy- az 1983. évi pályázatot. Enszersmind a város reformko- nek különleges jelentőséget ri története e szakaszának is ad, hogy Szeged jubileumi gazdag megörökítése. éve lesz: nyolcszáz esztenA két darab, egyenként hogy a város neve elő7000 Ft-os jutalmat T. Kno- fzor fordul eld em'ek" tik Márta (A szegedi fény- ben; száz esztendeje a Víz képészet és öltözködéskultú- utáni újjáépítés során sztílera 1859—1879) és dr. Kanyó tett számos épületnek és inFerenc (Szeged története a tézménynek (Somogyi-könyvnémet megszállástól a föl- tár, színház, híd stb.), valaszabadulásig: 1944. március mint Szeged költőjének, Ju19.—október 10.), az ugyan- hász Gyulának születési cencsak kettőre fölemelt, egyen- tenáriuma is. Védekezés a zaj ellen Az iparban az átlagosan védekezési módok kidolgoélfogadott zajszint 85 deci- zására törekednek, ha azajbel. Nem ritka azonban az , , ... /.. ennél jóval nagyobb, 100-on fofások esillapitasa nem felüli érték sem. Ezért a lehetséges, legalább a körmunkavédelmi előírások — nyezetében dolgozókat óvják a zajforrások milyenségétől a káros hanghatásoktól. így függően — különféle zaj- született meg a zajvédő fülcsökkentő eszközök haszná- ke, amely napjainkban a véJatát teszik kötelezővé. dekezés leghatékonyabb, legA védekezés legegyszerűbb, korszerűbb formája. E fülke mindenki által ismert módja többféleképpen hasznosíthaa fülbe helyezhető zajvédő tó: elszigetelheti a hangos vatta vagy a gépek bebur- gépet a környezetétől vagy kolása különböző hangéi- éppen a berendezés kezelő-, nyelő anyagokkal. Sok eset- jét a külvilág zajától, az ben azonban — a munka állandó zajhatásnak kitett jellegéből adódóan — ez dolgozóknak pedig pihenőheutóbbira nincs lehetőség és lyül is szolgálhat. A Szellőző a vatta használata is vajmi Művekben tavaly készült el keveset ér. Ezért a munka- az első ilyen zajcsillapító védelmi szakemberek olyan fülke. * Elímyl dr. Marlonyi János Vasárnap elhunyt Szegeden dr. Martonyí János, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának nyugalmazott professzora. 71 éves volt. A József Attila Tudományegyetem saját halottjának tekinti, végső búcsúztatásáról később intézkednek. Pályatársai több-kevesebb eltéréssel úgy vélekedtek róla: sajnos nem tudott mindent leírni abból, ami a fejében volt. Kifogástalan megjelenésével, modorával önmagának tiszteletet, a tudománynak alázatot parancsolt. Akkor is. amikor már szelleme nem dacolhatott az Idő testet pusztító erejével. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, számos külföldi és hazai szakmai, társadalmi testületben tevékenykedett, két cikluson át a Szeged megyei jogú város tanácsa végrehajtó bizottságának tagja volt. Publikációinak, kül- és belföldi tanulmányainak, tankönyveinek, cikkeinek száma 150-re tehető. „Sub auspiciis" jogtudományi doktorként a budapesti tudományegyetem jogés államtudományi karát elvégezvén Martonyí János 1933-ban Párizsba került a Sorbonne-ra, ahol jogi tanulmányait folytatta. Alig töltötte be életének 30. évét, amikor a Kolozsvári Tudományegyetemen rendkívüli tanárrá nevezték ki. 15 esztendővel később, 1945-ben pedig a Szegedi Tudományegyetemen újjáalakított Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének élére került, amelyet 1980. július l-ig. nyugdíjba vonulásánalt napjáig vezetett. Mint a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet végrehajtó bizottságának tagja, 1975-ben Szegeden megrendezett nemzetközi közigazgatási konferencia fő szervezője. Munkásságóval, magatartásával ország-világ előtt öregbítette a József Attila Tudományegyetem, ezen belül a jogi kar hírétnevét. Pedagógiai munkájának .eredményeit az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el. Déja vu Nincs abban semmi külö- ta a forgatókönyvet. Sejtel- lom vett erőt rajtam. Ismenös, ha egy író az élet dol- meink igazolódni látszottak: rtk a „déja »ü"-érzési? Az gait, valóságos embereket, a nyomozócsoportnak egyik ember egészen biztos benne, megtörtént eseményeket üzemben akadt dolga, ahol hogy „látta már", átélte „újraír". Mióta a világ vi- kirabolták a pénztárt, és már egyszer... De hol, mllág. ilyen földhözragadt megöltek egy munkást. A kor? Feszült töprengés után gyökerű minden fikció, az rablás körülményei a rendemberi képzelet alkotásai- Őrségen számontartott „macban ott vannak a valóság kósok" módszereire utaltak, elemei, a tapasztalat tényei. A dolog bibije viszont: a Irodalmi példa meg különö- gyilkosság nem az ő kenye. villámcsapásszerű felismerés következik. Magam, úgy a tévéjáték műsoridejének közepe táján (mindig későn esik le a húszfilléres), a sen sok akad: ugyanazt a riik, hiszen sajátos etikájuk könyvespolchoz léptem, tényanyagot hányféleképpen szerint „valódi mackós nem lehet újraálmodni, hányféle öl". Inkább elszelel, mint mondandó szolgálatába állí- tudjuk. A nyomozás során tani. A tehetségek fikciói sokan keverednek gyanúba, tár mindig hitelesek, bármilyen ahogy ez már a krimikben nél leemeltem Dobai Péter Lavina című regényét, amely a népszerű „Rakéta regénysorozatban, a Magvetőjelent meg, tavaly. távolságra rugaszkodnak a bevett, s a tettes is az, aki Ugyanez a sztori, majdnem tapasztalattól, a tényektől, az utolsó pillanatig feddhe- ugyanezek a szereplök (más Ugyanannak a valóságsze- tétlennek látszik. Míg az el- néven természetesen), kicsi, letnek számtalan újraalko- követő előkerül, mód nyílik vei kevéssé felszínes tartatott változatát igaznak tud- némi társadalomkrltikéra — dalomkritikai töltés, a főhős juk elfogadni, eredetinek ta- ahogy sejtettük. Nevezete- (a gyári főrendész) árnyallálni. ' sen: lelepleződnek a gyári tabb jellemzése, markán. Vannak aztán olyan „Iro- vezérkar viselt dolgai, sabb írói formakészlet, dalmí" példák is. amelyekkel dzsentriallűrök, lopott az eredetiség hiányára, a anyagból, munkaidőben-építEs végre T- a közöny. tehetségtelenig kétségbe- tetett magánház, hétvégi ki- ^ekes^klé*volt'"elfször^íd ooatf Ao icloira •.mnnoJcnl, „ „úllalal! „n- ClU™eS- Klt eiUSZOr. Kl lopott, s kitol. Valószínűleg senki senkitől, hiszen mindennapos a gyakorlat, hogy szerűen, otromba hétközna- maturgiai baklövésekkel, kü- fz . fJók yal(»ágos történe„„„1 ™«„SIWH..I*, i„r._ tekhez nyúlnak, manapsag esett és kétségbeejtő jeleire csapongások a vállalati szoktak hivatkozni. Némely dászlakban stb. fikciók előállítóit epigonok- A soknál is több ilyenfajnak bélyegezzük, vagy egy- ta, nagy igyekezettel, drapisággal megállapítjuk: lop- lönösebb Izgalmaktól menták. tesen „celebrált" magyar Zavarbaejtő tévéjátékot krimit adott már a tévé. láttunk (a hét egyetlen ön- Vajon miért, hogy ezúttal álló, magyar televíziós pro- nem tudott eltölteni a megdukcióját!) szerdán. Halál a szokottség jó érzése, a lanpénztárban — ez volt a cí- gyos unalom nyugalma, a me, amolyan hazai krimi- fásultság, a közöny? S a cím, s joggal vártunk napi kesernyés tanácstalanság: aktualitású, társadalomkriti- miért produkál megint saját kai felhangokkal tűzdelt szintje alatt nevű magyar krimit, miután az is író? E tévé előtt rámtörő, kiderült: Fóti Andor egyik megszokott hangulatok és bűnügyi történetéből a ne- érzések helyett egyre inves író. Kertész Ákos alkot- kább az intellektuális izgabflnügyiekhez leginkább, s a feldolgozásról sok mindent lehet elmondani, csak azt nem, hogy: eredeti. Föntebb leírt eset legfeljebb azért zavarbaejtő, mert igen ügyetlen gyorsasággal követték egymást az azonos forrású, s az önállóságot, szuverenitást, eredetiséget, meg némely más alkotói erényt egyként nélkülöző „fikciók". Sulyok Erzsébet rádiófigyelő Színnel és csínnel Mocsár Gábor Tíz év egy kiskutya életéből Nem tagadható a látvány: a felhajtott szőnyeg fonákján jókora nedves folt, hol. mint Dél-Amerika, hol, mint Afrika térképe. — Azt nem az én kutyám csinálta — legy'ntett Apu. — Azt a te kutyád csinálta. — S mint akiA „magazin" szóra Igazá- A rádió esetében persze és pizsamában. Volt szó a bűből csak egyféleképpen lehet kissé másként fest a dolog: vös kocka már-már elmeasszociálni. Amennyiben saj- bármilyen kár, de diadalmas betegségbe hajszoló hatásátótermékről van szó. sok-sok keblű nyugati filmsztár saj- ról és népszerűségéről az fényképpel illusztrált lapra, na nem megoldható (át kell Egyesült Államokban, a BéTémák nagyjából: diadalmas engedni a Parabolának), ma- res-cseppekről. a párizsi keblekkel megáldott nyugati rad a szóbeli információ, ma- operában a csúnya szavak és filmcsillag magánéletének gyárán némi pletykálkodás, a meztelenség divatjáról, tofriss szenzációja, mondjuk Finomabban szólva: „érde- vábbá a Playboy nevezetű ötödik házassága egy olaj- késségek a nagyvilágból". A hírhedt és a magyar magasejkkel; hatlábú kutyák fu- nemzetközi magazin, amely zinoktól némiképp különbötóversenye Monté Casinóban; minden második héten jelent- ző folyóiratról, , amelyről görkorcsolyázó páviáncsalád kezik a Peőfi adón Harminc meglepő módon megállapíta párizsi Olympia színpadán; perc alatt a Föld körül cím- tátott, hogy lehetne akár kolábkörömnövést regeneráló mel — ezúttal ugyanezen a moly sajtótermék is, hiszen csodaszert fedeztek föl az al- hullámhosszon vasárnap 45 irodalmi értékű interjúk és só-wuppertáli kutatóintézet- perces különkiadást sugár- publicisztikák olvashatók ben — és hasonlók. Ez az a z.ott Hogy pontosan miért, benne, s van már vakoknak terület, ahol honi tömeg- .az nem derült ki. de nem is szóló kiadása is. kommunikációnk teljes mér- baj: feltehetően erre szoty- Mindezen háromnegyed tékben kiélheti rejtett bul- tyant kedve. órás szinparádé közben tervárhajlarnait. az olvasó pe- A franciaországi elnökvá- mészetesen sok-sok zene. dig titkos ösztöneit, melyek lasztás abszolút áktualitásá- könnyed társasági elegancia az igazinak tartott szenzácók, bői kiindulva hallhattunk pi- és csín — miként az rádiós az izgalmas kuriózumok felé káns történeteket régi gall magazin esetében megkövehajtják. elnökökről, á la papucsban telve vagyon. A szerkesztő i in , műsorvezető Bernát György a rádió külföldi tudósítóit éppúgy bevonta a magazin-" Imádott Lény meggyomrozza, kedélyesen fojtogassa. A két Imádott Lény persze szívesen hajtotta végre Pajti követeléseit, és még egymásnak is büszkélkedve mondogatták, milyen okos és kedves kiskutyájuk van nekik. Az okos és kedves kiskutya pedig berohant a , , , .... , ... , , ÍÍ'j uivus cs RCUVCS ivi»!s.ui,.yci ycuiK ueiuiitiiir a nek belegazoltak a becsületebe. sértődöttén visz- gzobába. annyi türelmetlenség feszült benne, 7

Saj nos voltak olyan pillanatok is, amiknek • Pajti nem tudott örülni. De Csak eleinte, amikor még csak pár hónapos volt. Féléves koráig, szavonult az írógép mögé, mintegy fedezékbe, ahonnan cinkos kacsintást vetett a félszemű Pajtira, aki ezt a kacsintást nyilván megértette, mert azonnyomban valóban álomba Szenderült. Még valamit a párnakorszakról, amit azonban nem lehetett cinkos összekacsintással elintézni. Bizony, valóban nem lehetett. Ügy esett a dolog. Ez olyankor fordult elő, amikor Mami, hazatérte hogy Gazdinak dolga akadt a városban és úgy után egyik kezében kislapát, másikban vödör, meg felmosórongy, körbe járta a lakást, nem hagyott-e valahol valamiféle nyomokat maga után Pajti. Hát bizony hagyott, hagyogatott. Mami a keményebbjét a kislapátra söpörte, a nyomok helyét felmosta. Fel-fel hajtogatta egy-egy szőnyeg sarkát, 6 túlkiabálva az írógép ropogósát, hívta Gazdit, hogy nézze meg, mit műyelt megint Pajbeszéltélk meg Mamival, hogy délután valahol találkoznak, és együtt jönnek haza. Sajnos, Pajtit arra az időre egyedül kellett, hagyni, mert a Lánynak is, még a Fiúnak is, alighogy hazaértek az iskolából, rögtön „halaszthatatlan és nagyon maga! hogy újra kirohant, újra vissza, ide-oda cikázott, szinte könyörögve szűkölt: gyertek mar, gyertek már, mutatni akarok valamit. S kiderült, hogy Gazdi sejtelme — „ez mutatni akar nekünk valamit" — valónak bizonyult. Pajti valóban mutatni akart, valamit, mégpedig büszkén! A szoba közepén egy jókora tollas párna (nem a Pajtié, hanem egy igazi, amit Gazdi indulás előtt sajnos a heverőn felejtett, meg is kapta a magáét Mamitól), a párna sarkai már természetesen ki voltak rágva: Pajti nem töltötte dologtalanul az idejét, míg Gazdiék oda voltak. Már ez a látvány fontos" dolguk miatt szintén el kellett mennie hazulról. Nekik ugyanis minden dolguk „halaszthatatlan és nagyon fontos" volt. Ezt úgv kellett érteni, hogy a városban lődörögnek. Mondani ti. Hívta volna Pajtit is hogy beleutogesse az or- >sem keU ta,án> hogy a Lány fiúval. a Fiű meg rát abba a micsodaba, tanulja meg, hogy ilyet lánnyal lődörgött ilvenkcr Nem egvméssal. hanem szabad csinálni, de Pajti ilyenkor ugy esi- nem mással ök ugvanis nem olyan kicsik voltak Hát még amikor Pajti szinte dicsekvőn, hogy ő mi mindenre képes, nagy lendülettel, szinte tigrisugrással a párna közepébe huppant — csak úgy dűlt a sok pihe meg toll a négy kirágott csücsökből, mintha szép nagy hópelyhek libegnének, ptlinké'znék tele a szobát. De úgy ám. hogy mindenhová jutott, belőlük, még a csillárok táinyérmunkába, mint a jóformán összes lehetséges aktualitást és kuriózumot. A végeredmény mindazonáltal nem lett rossz. Vasárnap délutánra, különkiadású magazinnak, sok színnel és csínnel. Sót, Playboy-jal is. , D. L. nált. mintha aludna, csak félszemmel pislogott ki é„ , . pa1ti akJnek fogalma, sem volt, (ak- Jaiba is, a vázákról, a falon ketyegő ingaóráról _ - .— ' ' * - - tsom írt Vtr-tűi-tr-.ltrö li/Tomj r-\vtf*trrv/tf/ttt ltozítTr»4-lr\+4 jtiftr a kosárból — tudta, hogy bűnt követett el. Gazdi, kor még), hogy a kutyák közt is vannak lénykuaz írógép mögé búit volna, s akár volt gondolat tyák meg fiúkutyák (Bezzeg későbbi) Így aztán . .., , • .,„.,, „, „ Paiti egyedül maradt, mint a lakas egyedüli bira fejében, akar nem. püfölte volna a gépet, de ura Artl;kor meghallotta Gazdi és MaMami hívásának engedelmeskednie kell meg a j^telt, meg azt, hogy a zár körül kulccsal Gazdinak is* Kényszeredetten átment a másik kaparásznak, pajti vonítva futott elébük az előszobába. szobába, makogva penderült a hátára, s meg— Nézd meg, mit csinált a te kutyád! adással tűrte, mit tűrte, elvárta, hogy mind a két nem is beszélve. Mami ernyedten hagyatlott egy fotelbe, és ezt suttogta: „Hozd be gyorsan a nyugtató orvosságomat... meg egy pohár vizet ,.." A látvány valóban megrendítő volt egy olyan gondos háziasszony számára, mint Mami. Borzalmas. Fordítsuk-Is el gyorsan a tekintetünket. Még nézni is rossz. (Folytatjuk.) Napenergia sörgyárban Bulgáriában már működik az első ipari célú napenergiával működő berendezés. A kardshali sörgyárban a vizet speciális napenergiagyűjtőkben előmelegítik, ami azután hatalmas hőcserélő berendezésen folyik keresztül, és adja le melegét a hideg víznek. Borús napokon automata villamos melegítőt kapcsolnak be, napfényes Időben azonban a nap összegyűjtött sugarai melegítik fel a vizét egészen 54 Celsius fokig.