Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-12 / 109. szám

Kedd, 1981. május 12. 3 Koszorúzás A győzelem napja alkalmából a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett Rákoskeresztúron, a Kozma utcai temetőben, a mártírok emlékművénél. Az egybegyűltek azokra emlékeztek, akik a háború éveiben a különböző náci koncentrációs táborokban vesztették életüket. Dr. Gáspár Gyulánál;, a NÜB alelnökének a beszédét követően a koncentrációs táborok egykori foglyainak képviselői elhelyezték a kegyelet virágait a mártírok emlékművénél. Munkásorük Borbély Sándor látogatása megyénkben Pest. Bács-Kiskun és Csongrád megye mur.kásőrparancsnokainaik továbbképzése kezdődött hétfőn Szegeden, a megyei tanács módszertani intézetében. A továbbképzés megnyitóján részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja a megyei pártbizottság első titkára is. A megnyitó után dr. Komócsin Mihály időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót, majd felszólalt Borbély Sándor is. Szeaed ellátásáról Tényekkel, számadatokkal nehéz vitatkozni. Egy fölmérés alapján szívesen számolunk be arróL, hogy Szeged kereskedelmi forgalma 58,1 százalékkal nőtt 1975— 80 között, s ez magasabb, mint a megyei és az országos növekedés. Az alapvető élelmiszerek kínálata állandósult, stabilizálódott, az ellátás magasabb színvonalú, mint korábban. A vállalatok és szövetkezetek az igények mind teljesebb kielégítésére törekedtek. A kereslet mégis csökkent, s ebben közrejátszott. hogy az ármozgások fölgyorsultak. megdrágult számos iparcikk, s az importlehetőségek beszűkültek. Tovább fejlődött az egészséges, korszerű táplálkozás, és további eredmények születtek a háztartási munka megkönnyítésében is. Bővült a félkész és a konyhakész áruk választéka. Tejből 26—28, sajtból 38—10, lisztből 11—12 százalékkal adták el többet, mint öt évvel ezelőtt. Csak részben sikerült a vendéglátás tervteljesitése, ezért Szeged lemaradt a megyei és az országos forgalom mögött. A gyakori áremelkedés, s különösen az 1979 júliusi, úgynevezett haszonkulcsváltozás jelentősen csökkentette a vendéglői étkezés iránti érdeklődést. A közétkezietés. a munkahelyi és a gyermekétkeztetés azonban tovább fejlődött. A város ruházati forgalma 39,1 százalékkal nőtt. bár az is igaz, hogy lakástextilből, felsőruházati és divatáru cikkekből gyakran szűkös volt a választék. A ruházati ellátáson javított a Szeged Nagyáruház megnyitása. Vegyes iparcikkekből az import fokozásával sem tudta a kereskedelem folyamatosan kielégíteni a rriegnövekedett keresletet. A bútorellátásban lényeges javulást hozott a Domusz bútoráruház megnyitása. Szeged lakosságának jó közérzetéhez kétségtelenül Hódmezővásárhelyen Németh Lászlóemlékünnepség 1940-ben kezdődött Németh László és Vásárhely kapcsolata, és a továbbiakban rendkívül erős szálakkal kötődött az író a városhoz. Méltán emlékezett tehát tegnap a város egész napos rendezvénysorozattal egykori polgárára. Először a Tanácsköztársaság tér 2. szám alatti emlékház megnyitására gyűltek egybe az érdeklődők. A volt leánygimnázium épületének azt a szobáját használták föl erre a célra, amelyben egy ideig az író lakott. Az ehhez csatolt kisebbik szobával és a létrehozott előtérrel formálódott. alakult ki azután a Németh Lászlóemlékház. Az avatóünnepségen Csizmadia Sándorné dr. tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Koncx Jánost. a megyei pártbizottság titkárát. Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint Németh Lászlónét és az író családját. Király István akadémikus avatóbeszédében arról szólt, hogy Németh László életének legnehezebb időszakában talált otthonra itt. a régi sörházban. Számára nemcsak menedéket adott ekkor a város, hanem munkát is. Itt gondolta végig önmagát, itt tisztult, le végképp sajátos világképe, s itt alakult, kristályosodott ki legtisztábban helytudata. Sajátos antropológiájának megtestesítője, Égető Eszter alakja is Vásárhelyhez kapcsolja Németh Lászlót. Az embernek ott kell maradnia, ahol van. ezt követeli a becsület, Ez a fajta helytállás az írónál is mindig parancsoló kötelesség maradt. Ennek a helytudatnak és embereszménynek lesz emlékhelye a vásárhelyi eralékház, amelyből mostantól egy használni alcaró élet sugárzik — mondotta Király István. Ezt követően Csizmadia Sándorné dr. átadta az emlékház kulcsát dr. Trogmayer Ottónak, a Csongrád megyei múzeumi szervezet igazgatójának, majd megköszönte mindazoknak a segítségét. akik archív anyagok, tárgyi emlékek rendelkezésre bocsátásával hozzájárultak az állandó kiállítás létrehozásához. Az ünnepélyes megnyitót Bánffy György érdemes művész közreműködése tette az alkalomhoz még méltóbbá. Délután a Bethlen Gábor Gimnáziumban folytatódott a program, ahol Király István akadémikus rendhagyó irodalomóra keretében' beszélgetett az intézmény diákjaival. Ugyancsal; hétfőn avatták fel a Bethlen Gábor Gimnáziumban Németh László domborművét, Szervátiusz Tibor alkotását. Az íróra emlékeztek a Petőfi Művelődési Központban is, ahol a debreceni Csokonai Színház művészei Németh László drámáiból adtak elő részleteket. nagyban hozzájárult a közel 30 ezer négyzetméteres hálózatbővítés is. A korábban keletkezett feszültségek csökkentek, a két nagyáruház elkészültével megváltozott Csongrád megye székhelyének kereskedelmi arculata. Elkészült a 20 ezer 800 négyzetméter alapterületű nagykereskedelmi raktár. Javította az idegenforgalmat az új Hungária Szálló, valamint a jelentős hálózatbővítés és rekonstrukció. A városi tánács a lehetőségekhez mérten támogatta a nem tanácsi beruházásokat is. öt év alatt 145 kiskereskedelmi és vendéglátó üzletben több mint 74 millió forint értékű korszerűsítést hajtottak végre. A vállalatok a felújítást gyakran összekapcsolták a korszerűbb értékesítési formák bevezetésével. Ez a tendencia az élelmiszer-, az iparcikk szakmákban, valamint a vendéglátásban is érvényesült. Forgalomnövekedést szolgáló módszernek bizonyult tavalv a Szegedi Ipari Vásár területén lévő pavilonok kereskedelmi célú hasznosítása. Ezekben ideiglenes árusítóhelyeket alakítottál; ki, ahol kedvezményes ásárok, akciók lebonyolítására került sor. A kezdeményezés életrevalóságát bizonyítja a lakosság élénk érdeklődése ós a forgalom jelentős növekedése. Javultak a kulturált vásárlás és vendéglátás körülményei, a lakosság igényeihez jobban igazodott az üzletek nyitvatartása. A kereskedelempolitika a VI. ötéves tervben is azt tűzte ki célul, hogy fenntartsa, s ahol lehet, javítsa az ellátás színvonalát. Elsősorban természetesen a belföldi árukészletekre és a szocialista importra kell alapozni. Az értékesítés akkor fejlődhet tovább, ha a kereskedelem kínálata igazodik a fogyasztói igényekhez. Mindenütt nagyobb gondot kell fordítani az alacsonyabb jövedelműek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok ellátására. Szorgalmazzák az intenzív fejlesztéseket, az ésszerű szakosítást, a hálózat további korszerűsítését Segítik minden olyan Módszer elterjesztését, amely a lakosság vásárlási körülményeit javítja. siana rr ro A

munkaerő-gazdálkodást egy sor olyan módosulás jellemzi, amelyet a fejlődés mérsékeltebb üteme, a termékszerkezet-váltás, illetve az ezzel összefüggő munkaerőmozgás idézett elő. Ezek a változások már 1976—80. között megkezdődtek. s abban nyilvánultak meg. hogy a munkaerő-állomány több évtizedes gyarapodása után megkezdődött a keresők létszámának apadása. Az új jelenségek közé tartozik, hogy míg a korábban dinamikusan növekvő ipari, építőipari létszám mérséklődni kezdett, „fordult a kerék" a mezőgazdaságban is — az agrárdolgozók száma növekedésnek indult. Ugyancsak a változások listájára írandó, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete csökkent. A számítások szerint az elkövetkező öt évben a munkaképes korú lakosság mintegy 50 ezer fővel csökken. Kisebb lesz a nyugdíjas munkavállalók tábora is. A keresők létszámának ilyen mértékű apadását nem ellensúlyozzák a gyes-ről visszatérő nek. Mindezek alapján az iparban és az ijpílőiparban foglalkoztatottak száma 5 év múlva a mostaninál 120—150 ezerrel lesz kevesebb; várható viszont, hogy a szállításban, a hírközlésben, az egészségügyben és a szolgáltatásokban nő a létszám. A következő fél évtizedben a munkaerő kereslete és kínálata megközelíti az egyensúlyi állapotot. Ez azonban nem azt jelenti hogy ezután bárki, bárhol elhelyezkedhet. A gazdaság új követelményei és a foglalkoztatáspolitika feltételeinek megváltozása időszerűvé tette á munkagazdaság újraértékelését —• hangsúlyozták a nemrégiben tartott III. munkagazdasági konferencián. A Vi. ötéves tervidőszak egyik központi feladata várhatóan a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósítása. A gazdasági fejlődés jellegéből adódóan,, a korábbinál több társadalmi és egyéni konfliktus feloldására, enyhítésére lesz szükség. Az említett tanácskozáson a munkaügyi miniszter leszögezte: a két követelmény egyidejű teljesülése egyúttal kifejezi a munkához való jog és az ezzel járó kötelezettség egységét is. A teljes foglalkoztatás emellett azt is jelenti, hogy maximálisan ki kell használni a termelés legfontosabb erőforrását: az ember fizikai és szellemi képességeit. A teljes foglalkoztatás megvalósításában változást hoz, hogy az irányító szervek — az állami vállalatok és a szövetkezetek mellett — jobban figyelembe veszik a második gazdaság lehetőségeit. A második gazdaság térnyerése egyebek közt azzal magyarázható, hogy ilyenképpen több mód nyílik a lakosság igényeinek kielégítésére, s a verseny kibontakozása feltehetően elősegíti az indokolatlan jövedelemkülönbségek felszámolását. A teljes foglalkoztatás természetesen nem valósítható meg ingyen. A munkaerőmozgást: kikényszerítő struktúraváltással kapcsolatban nem elég a propaganda, nem elég a meggyőzés. Az átképzés, az utaztatás pénzbe kerül. Ami a másik fő kérdést, a hatékony foglalkoztatást illeti, ezzel kapcsolatban mindenkinek vannak rossz tapasztalatai. Ezek a következőkben foglalhatók össze: nem egyenletes a terhelés, különböző jogcímeken gyakran elvonják a dolgozókat az alaptevékenységtől. Továbbá a munkahelyek átszervezésekor, az ösztönzők kialakításakor nem mindig és nem mindenütt veszik tekintetbe az emberek egyéniségét, a dolgozók érdekeit. Jó néhány vállalatnál a terhelés görbéi szerint, a hét különböző napjain rendkívül eltérő a munka intenzitása és hatékonysága. Különösen hétfőn és a szabad szombat előtti pénteken kúsznak alacsonyan a görbék. Nem törésmentesek a műszakváltások sem. S

az ötnapos munkahétre való áttérés ls indokolttá teszi, hogy a vállalatok szövetkezetek. illetve maauk az emberek — mindenki a maga posztján — az eddiginél jobban gazdálkodjanak, a termelés legfontosabb erőforrásával. A heti munkaidő csökkentése néhány területen már az idén, július 1-én megkezdődik. Az ötnapos munkahét célja a pihenőidő növelése, az életkörülmények javítása. Ez. azonban semmiképpen sem valósítható meg olyan áron. hogy a munkaidő-rövidítés miatt csökken a gazdálkodó szervezetek tel jesítménye, romlik a termékek és a szolgáltatások minősége, és a termelési kooperáció, netán csökken a dolgozók keresete. Vagyis a rövidebb munkaidőnek termelékenységnövekedéssel kell együtt járnia, s ez miután új beruházásokra csak gyéren lesz lehetőség — egyúttal a belső tartalékok feltárását. a szervezettség színvonalának javítását is igényli. M. P. Földmérési tanácskozás Az. ezredfordulóig befejeződik az ország egységes térképrendszerének kialakítása, a felméréshez szükséges szakmai szabalyzat már rendelkezésre áll és a földmérési alaptérképek készítése megkezdődött — jelentették be hétfőn, tegnap Székesfehérváron, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület országos tanácskozásán. Egyebek között nagy figyelmet szentelnek a tanácskozáson a térképezés korszerűsítésének, a számítógépes módszerek felhasználásának. így beszámoltak arról, hogy az országban elsőként Martonvásár nagyközség felmérésénél már teljesen számitógépes adatfeldolgozást és kibernetikus térképrajzolási módszert valósítottak meg. A kétnapos konferencia helyszínén, a székesfehérvári Technika Házában térképtörténeti kiállítás nyílt. Az érdekes tárlat a térképkészítés fejlődését mutatja be a 16. századtól napjainkig. Rendkívüli közgyűlés az Ú] Élet Tsz-ben Új elnököt választoltak Viharos küldöttgyűlések közös gazdaságnak. elnökután bizakodó közgyűlést helyettes pedig a fűszerpaptartottak tegnap délelőtt a rika termelési rendszer edszegedi Uj Élet Termelőszö- digi foagronomusa, Bokor vetkezetben. A korábbi elé- Andor lett. A vezetőség taggedetlenség legfőbb oka — jai közé választották még mint ahogy annak idején tu- Bafcos Mihályt és Kurucz dósításunkban megírtuk —, Pált is. hogy a fönnállása óta folya- Időközben egyértelmű mérmatosan fejlődő erős gazdaság legbeszámolóval szolgált a váratlanul mérleghiánnyal könyvelés, eszerint a tavazárta a tavalyi esztendőt, lyi veszteség 6 millió 13 ezer Keresték a fölszólalók a ki- forint volt. Bejelentette a vezető utat. fölrótták a veze- főkönyveid, hogy ezt az ősztőségnek, hogy elszakadt a szeget a szövetkezet saját tagságtól, sőt a vezetőségen alapjaiból pótolni tudta. A belül sincs olyan összhang, legutóbbi küldöttgyűlésen amely céltudatos tevékeny- félreérthető adatok hangzotségnek lehetne alapja. A tak el a kertészetről, most februári küldöttgyűlés a kiderült, hogy ez az ágazat mostani közgyűlés elé utal- 2 millió 742 ezer forintos ta ezt a nehéz, de minden- nyereséggel változatlanul bizképpen megoldandó problé- tos támasza a szövetkezetnek. irLat- < Bizakodó hangulat uralkoA tegnapi tanácskozás el- d°tt mindvégig a közgyűléfogadta az elnök és az elnökhelyettes lemondását. Uj elnökké Árendás Józisefet választottá meg, aki húsz év óta pártt.itkára volt a . Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn ülést tartott a KISZ Központi Bi| zotlsága. amelyen megjelent és felszólalt I baranyai Tibor, az MSZMP KB osztály' vezetője. Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében a KISZ X. kongresszusával összefüggő kérdéseket tárgyalta meg a testület. Meghallgatta és elfogadta a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának téziseit és megvitatta a kongresszus elé kerülő határozat tervezetét, amelyet a megyei küldöttgyűléseken javasolt módosítások figyelembevételével hagyott, jóvá. Javaslatot alakított ki a kongresszus napirendjére. előadóira, munkarendjére és munkabizottságaira is. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága megtárgyalta a középfokú iskolákban, valamint az egyetemeken, főiskolákon működő KISZ-szervezeteknek az 1981—82-es mozgalmi évre javasolt akcióprogramok sen, a fölszólalók hangoztatták, hozzáértés, józan tapasztalat, fegyelmezett és pontos munka akkor is nyereségesre változtathatja az idei évet, ha a kertészeti beruházás változatlanul nagy összegeket köt lé. A lakatos részleg vezetője ígéretet teth hogy az új üvegházat szakaszosan már ősz elejétől átadják a kertészeknek, onnan jövőre már 25 millió forintos bevételre számíthatnak. A szövetkezet új elnöke is fegyelmezett. pontos munkát kért, haifgsúlvozva, hogy a nyíltság és őszintetág egyik legnagyobb segítője lehet a közös munkának.