Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ M S Z M P S Z E dl D LAPJA 71. évfolyam 106. szám 1981. május 8., péntek Ára: 1,40 forint ytV,i Lssonczi Pál fogadta a finn külügyminisztert Megkezdődtek a magyar—f inn tárgyalások Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására tegnap, csütörtökön hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Paavo Váyrynen, a Finn Köz­társaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója. Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Matusek Tivadar, hazánk helsinki, és Osmo Vainöle, a Finn Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Délután a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos magyar—finn külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter a szí­vélyes légkörű eszmecserén áttekintette a kétoldalú kap­csolatokat és kölcsönösen egyetértett abban, hogy azok minden területen példamuta­tóak. A megbeszéléseket követő­en Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament­ben fogadta Paavo Váyry­nent. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Púja Fri­gyes, valamint Matusek Ti­vadar és Osmo Vainöle nagy­követ is. * Púja Frigyes este a Gellért­szállóban vacsorát adott ven­dége tiszteletére. Gazdasági társaság alakult A folyékony műtrágya­gyártó rendszer hazai és külföldi megvalósítására és értékesítésére gazdasági tár­sasági szerzöcfcést kötött a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházási Vál­jál at (Agrober), valamint az. Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. Első lépés­ként az IKR taggazdaságai­ban alakítják ki a folyékony műtrágyagyártó kisüzemek hálózatát, majd felkészül­nek a széles körű hazai és külföldi értékesítésére. Az átlagosan 30 ezer hektárnyi terület műtrágyázását meg­oldó kis „gyárak" nagyrészt hazai alapanyagokból olyan talajtáplálékot állítanak elő amelyekben változtatható a hatóanyag összetétele és a mikroelem-tartalom. (MTI) Algyő példája Tíz év az élvonalban Mérlegen az első negyedév A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat el­nyerte a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Szegedi üze­me is kitüntetést kapott. Az ország energiaellátásában rá­juk háruló feladatokat túl­teljesítették. Csökkenteni tud­ták az önköltséget, takaré­kosan bántak az anyagokkal, készletgazdálkodásuk muta­tóit javítani tudták, összes­ségében termelési tervüket 2 százalékkal teljesítették túl. Értékesítési tervüket túl­teljesítették, ennek a jelen­tőségét az is növeli, hogy az elmúlt év bizonyos szaka­szában építési munkálatok miatt nem tudtak teljes len­dülettel dolgozni. A vállalat vezetői úgy íté­lik meg, hogy feladataik megvalósítását nagymérték­ben segítette a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny, amely mozgósította a vállalat szocialista brigádja­it Az újítómozgalom ered­ményei is hozzájárultak a sikerhez. A móravárosi ve­zetekek nyomáspróbáját egy olcsóbb technológiával sike­rült megvalósítani. Propán-bután gázból 7900, izopentánból 2100 tonnával termeltek többet. Jól dolgoz­tak a tervszerű megelőző karbantartás szakemberei is. Miután a tervezettnél ha­marabb javították meg a berendezéseket, a cég 500 tonna stabil gazolinnal és 400 tonna izopentánnal tu­dott többet termelni. Jól gazdálkodtak az anya­gokkal és az energiával, ösz­szesen több mint 53 millió­nyi megtakarítást értek el. 10 és fél milliónyi forinttal kevesebb villamosenergiát használtak el. mint az a ter­veikben szerepelt. Ezt azzal sikerült elérniük, hogy be­vezették a turbókompresszo­ros üzemmódot. A magas kitüntetést tulaj­donképpen elmúlt tízéves munkájukért kapták. Lénye­gesen hozzájárultak ahhoz, hogy a kőolaj- és földgáz­termelés a bányászat legdi­namikusabb ágazatává vált. Az elmúlt évtizedben a vál­lalat — ha a termelt szén­hidrogének fűtőértékét vesz­szük alapul — az ország leg­nagyobb bányavállalatává fejlődött. Mindehhez az elmúlt tíz évben évenként körülbelül 1 milliárd forint értfkü be­ruházást kellett megvalósí­tani. A vállalat feladatai az eltelt években folyamatosan növekedtek.. Céljuk az inten­zifikáiás volt. Megepült' az' algyői kútüzem, és sokat se­gített az ellátás biztosításá­ban az is, hogy letrehozták . a kardoskúti és a hajdúszo­boszlói föld alatti gáztároló­kat. A vállalatnak minden évben sikerült tervét túltel­jesítenie. Termékszerkezetü­ket is modernizálni tudták. A földgázból leválasztható anyagok széles skáláját állít­ják elő ma már. Két termé­kük, az izobután és az izo­pentán a BNV díját is kiér­demelte. Szegeden sokan tudják, hogy az olajiparban dolgoz­ni megtiszteltetést is jelent A szakmai gárda mindig is képes ismereteinek állandó fejlesztésére, szemléletének, gondolkodásmódjának átala­kítására. Ezt honorálja ak­kor a vállalat, amikor gon­doskodik a kitűnően képzett munkáscsapatróL Dolgozói­kat korszerű autóbuszok szállítják, minderi üzemben van orvosi ellátás. 1970—75 között 380, 1976—1980 között 123 dolgozójuk kapott állami lakást. Eközben a vállalat 21 millió forintot fizetett ki la­kásépítési támogatásra. Az elmúlt évtized kedvező eredményeinek elérésében meghatározó szerepe volt — állapítja meg a vállalat ve­zetőségének írásos dokumen­tuma — a munkaverseny­mozgalomnak és a szocialis­ta brigádoknak. Ezek a kol­lektívák tevékeny szerepet vállalnak abban, hogy to­vább fejlődjék a közösségi élet; több mint száz gyer­mekintézményt patronálnak; óvodák, szociális otthonok, sportlétesítmények, kollégiu­mok javára évente átlago­san 40 ezer óra társadalmi munkát vállalnak. Az, hogy az olajosok mi­ként dolgoznak, senki szá­mára sem közömbös, hiszen energiagazdálkodásunk a fi­gyelem középpontjában áll. Az NKFV dolgozói büszkén mondhatják, hogy energia­ellátási kötelezettségüknek az igények legteljesebb ki­elégítése mellett mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében maradéktalanul eleget tettek. Mindezt úgy tudták elérni, hogy a válla­lat dolgozóinak létszáma csökként. Bevezették viszont a. Dolgozz hibátlanul!-mun­karendszert, s jól sáfárkod­tak'az üzemi demokrácia ad­ta lehetőségekkel is. Terme­lésük 1975-höz viszonyítva 43,1 százalékkal emelkedett. Megteremtették a vállalaton belüli anyagi érdekeltségi rendszert, Végül, de nem utolsósor­ban még azt is elmond­juk. hogy az üzemi demok­ráciát, annak kiteljesedését segítő szándékkal, jelentős elméleti kutatómunkába is kezdtek. Az NKFV modellje ma már — és éppen ezért — országos példa is lehet. Ez év elején közzétett gaz­dasági körképeinkben: már jeleztük, hogy Csongrád me­gye és Szeged ipari válla­latai, mezőgazdasági szövet­kezetei jó helyzetből star­toltak. Ezt igazolja az első negyedévről elkészült sta­tisztika is. Az ipari terme­lés az 1980-ban tapasztalt visszaesés után ismét emel­kedett. Az év első három hónapjában 3,3 százalékkal. örvendetes dolog, hogy ez meghaladja az országos mu­tatókat. Mindezt úgy értük el, hogy az iparban foglal­koztatottak száma csökkent A dolgozók száma 2,3 száza­lékkal lett kevesebb, a ter­melékenység viszont 5,7 szá­zalékkal növekedett. Külö­nösen az élelmiszeripari vál­lalatok jeleskedtek. Termé­keik exportja majdnem 30 százalékkal növekedett. Nem lebecsülendő eredmény, hogy Csongrád megye gazdálkodó egységeiben az élőmunka ha­tékonysága 26 és fél, az úgy­nevezett eszközhatékonyság pedig majdnem 18 százalék­kal emelkedett. Az építőipar erre az évre 1 százalékos termelésnöveke­I dést irányzott elő. Az első j negyedévben terveiket 7 és I fél százalékkal tűlteljesítet­.ték. Hozzá keli tenni, hogy kivitelező építőiparban a foglalkoztatottak szama 3 és fél százalékkal csökkent ez iáő alatt. 1981-ben a megye építőipari szervezetei 3140 lakást építettek. Érdekesség, hogy a tanácsi célcsoportos lakások száma csak alig fele az. előző éyi­nek. az OTP által finanszí­rozottaké viszont kilenc ti­zedével magasabb annál. A mezőgazdasági nagy­üzemek viszonylag kedvező pénzügyi helyzetben kezdték el az évet. Az üzemek több­ségében javult a gazdálkodás egyensúlya, számottevően, nőtt a biztonsági és a tar­talékalap. Javult a jövedel­mezőség és a termelékeny­ség. Igaz, az állami támoga­tás is segített ebben. A termelési tervek szerint ­1981-ben Csongrád megye állami gazdaságai 9,4, a ter­melőszövetkezetek pedig 4,8 százaiéitkai növelik termelé­süket. A növénytermelésben lassabb, az állattenyésztés­ben gyorsabb ütemű fejlő­dést terveznek. A kalászosok területe 4. a cukorrépáé 8, a napraforgóé' 36, a burgo­nyáé 18 százalékkal nő 1981-. ben. Elmondható, hogy a legtöbb tájkörzetben a ter­mőhelyi adottságoknak job-. ban megfelelő vetésszerkezet kialakítására törekedtek az. üzemek, s ez a fajlagos hoza­mok alakulását kedvezően befolyásolhatja. A zöldség- és gyümölcsér­tékesítési szerződéskötéseket a korábbiaknál jobb körül­mények között kötöttek meg. kevesebb volt a termelők és a felvásárlók közötti nézet­különbség. Zöldségfélékből az előző évinél 11 százalékkal többet termelnek a gazda­ságok, burgonyából • pedig csaknem a kétszeresét a ta­valyi mennyiségnek. A lakosság életkörülmé­nyeiről szólva elmondható, hogv a munkabérek 4,9 szá­zalékkal növekedtek. A jöve­delmek viszont — a bérjel­legű bevételek, a növekvő prémiumok és jutalmak ha­tásara — majdnem 10 szá­zalékkal haladták meg az előző évit. A megyében dol­gozók átlagkeresete 8.9 szá­zalékkal nőtt. Mindig jellem­ző adatnak mutatkozik a kiskereskedelmi forgalom ér­téke. Ez az első negyedév­ben 10,8 százalékkal volt több, mint az előző év ha­sonló időszakában. Érdekes. hogv ruházati cikkekre 7,9, iparcikkekre pedig 8.6 százalékkal költöt­tünk többet, mint tavaly. A növekedést a szakemberek legfőképp annak tulajdonít­ják, hogv megnyílt a szegedi Nagyáruház, s igen jó vá­lasztékot tud biztosítani. ' Ezek után szóljunk néhány szót az iskolák adatairól. Az 1980—81-cs tanévben tovább emelkedett az általános is­kolát elvégzett tanulók közül a továbbtanulásra jelentke­zők aránya. A 97 százalékot is meghaladja már ez a mu­tató. Nőtt a gimnáziumi képzés iránti igény. A megye közművelődési könyvtáraiban 96 ezerrel gyarapodott a kötetek sza­ma. Több fogyott el a he­lyi napilapokból is, mint ta­valy. Új élelmiszerbolt Országgyűlési bizottság tanácskozása A' szövet kezetek tevékenységéről Ünnepi külsősévek nélkül de az ünnepnek kijáró öröm­mel fogadhatták ma reggel a desaki vásárlók annak az önkiszolgáló kis ABC-nsk a megnyitását, amelyet egy ré­gen bezárt, életveszélyes és korszerűtlén bolt helyett épí­tett a Szeged és' Vidéke ÁFÉSZ. Mint arról korábban la­punkban is írtunk, hosszas huza-vona után döntött úgv a szegedi ÁFÉSZ vezetősége, hogy vállalva a kivitelezés és tervezés minden nehézségét — hiszen eddig építőipari te­vékenységet nem végzett a szövetkezet —. saját erőből lát hozzá a számára nem mindennapi feladat végrehajtásához. S mint a tegnapi sikeres üzembe helyezés és a ma reggeli csendes nyitás is bizonyítja, sikerrel. A Felszabadulás ut­cai bolt 260 négyzetméter alapterületen. 700 ezer forintos árukészlettel fogadia vásárlóit akik bizonyára hamarosan megkedvelik a kanszerű önkiszolgáló kis ABC-t. Tavaly 883 ipari szövetke­zet 288 ezer dolgozóval több mint 47 milliárd, az építő­szövetkezetekkel együtt , pe­dig keréken 100 mii bárd fo­rint értéket állított elő. Ugyanakkor a mezőgazdasá­gi szövetkezetek kiegészítő te­vékenységéből származó ár­bevétel ís elérte a 80 milliárd forintot. JVIint e számok is jelzik: a szövetkezetek ipari, kiegészítő és szolgáltató tevé­kenysége országos viszony­latban is nagy jelentőségű — hangoztatták az országgyűlés ipari bizottságának a témá­val foglalkozó ülésén. A Gor­janc Ignác elnökletével csü­törtökön a Parlamentben le­zajlott tanácskozáson a kép­viselőknek adott szóbeli tájé­koztatójában Rév Lajos, az OKISZ elnöke egyebek kő­zött elmondotta: az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsához tartozó üzemek 1980-ban 225 millió rubel és 150 millió dollár értékű ex­porttal zárták az esztendőt Ez év első negyedében az ipari szövetkezetek termelése 10 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét, te­hát a kilátások továbbra is biztatóak. Ezek fokozott ki­használása érdekében — él­ve a kisebb egységekben rejlő' mozgékonyság és gyors al­kalmazkodás lehetőségével — arra törekszenek, hogy erő­sítsék a szövetkezetek hát­tériparszerepét, a nagyválla­latokat segítő, azokkal koo­peráló tevékenységét. Az utóbbi területen nem valami kedvezőek a tapasztalatok: az állami vállalatok 1980-ban számos szövetkezeti együtt­működési megállapodást fel­bontottak. A szövetkezetek azt terve­zik, tovább növelik nem ru­belelszámolású exportjukat, s még több importtermék ha­zaival történő helyettesítését oldják meg. A jelenlegi' sza­bályozás azonban — ahogy az a vitában is elhangzott — nem ösztönzi kellőképp a szö­vetkezeteket a kivitel növelé­sére. Ezért is határozott úgy a bizottság, hogy az ellent­mondásokra felhívja a kor­mány ügyelmét. A lakosság mind kedve­zőbben ítéli ipeg a szövetke­zetek tevekenységét — mon­dotta Selmeci Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Sokat tettek például a hiánycikkek számának csök­kentéseért. Jellemző példa­ként említette ebben a vo­natkozásban azt, hogy az ipar felhagyott a mezőgazdasági lánc gyártásával, csakhogy a nemzetközi előírások szerint vágómarhát nem lehet „fém­kötőfék" nélkül exportálni. Az addigi 17 forintos ár he­lyett Japánból importáltunk 70 forintért láncot, mígnem az egyik szövetkezet — újabb 6 millió forintos ráfor­dítással — ismét megkezdte a gyártást. A tartalékokat jel­zi egy nemrégiben 60 vállalat részvételével megrendezett mikroelektronikával foglal­kozó konferencia is. Ezen ki­derült, hogy évente 700 mil­lió forintnyi olyan alkatrészt importáltunk, amit a szövet­kezetekben itthon is lehetne gyártam ... Az ipari bizottság a vita alapján a szocialista és a szö­vetkezeti ipar szerves, éssze­rű kapcsolatának további erősítése, a népgazdasági ér­dekeket, az exportot és a ha­zai ellátást egyaránt eredmé­nyesebben szolgáló ösztönzés kialakítása mellett,foglalt ál­lást.

Next

/
Thumbnails
Contents