Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

Péntek", 1981. május 1. 5 A magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai Irta: Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese M

agyarország tudományos kutatási kapacitása még 1 százalékát sem teszi ki a világ tudományos potenciáljának. Nyilvánvalóan következik ebből, hogy az alapvetően új felfedezések döntő többsége nem nálunk születik meg, hanem külföldön. Ugyanakkor az is tény, hogy társadalmi életünk legkülönbözőbb területein (termelés, oktatás, szolgáltatás, kultúra stb.) a világon meglevő új ismereteknek jelentés részét hasznosítjuk. További gazdasági, technikai és kulturális előrehaladásunk egyik lényeges tényezője az lesz, hogy milyen módon tudjuk fenntartani, megőrizni és továbbfejleszteni azt a széles körű tudományos, műszaki és kulturális nemzetközi kapcsolatrendszert, ami az utóbbi 10—15 év alatt kialakult. Ezt a pozitív irányú folyamatot a szocialista országok összehangolt politikája segítette elő, amely a békés egymás mellett élés és együttműködés kölcsönösen előnyös elvét igyekezett a gyakorlatban megvalósítani. A hazai tudományos élet nemretközi kapcsolatainak fejlődését nagymértékben meghatározta az MSZMP Központi Bizottságának 1969-ben hozott állásfoglalása a tudomány-politika irányelveiről. Ez a dokumentum egyértelműen megfogalmazta, hogy a nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztését általános tudományos érdekeimMtel összhangban kell folytatni. A szocialista országokkal. és különösen a Szovjetunióval. elsődleges jelentőségű a kapcsolatok tartalmi fejlesztése, hiszen a közös társadalomépítési célkitűzéseken túlmenően gazdasági és kulturális együttműködésünk is igényli a tudomány közvetlen részvételét. Az elvi állásfoglalásoknak megfelelően igen jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésnek lehettünk tanúi. Nemzetközi tudományos kapcsolataink az elmúlt évtizedben jelentősen bővültek. Kedvezően hatott ezek kibontakozására a nemzetközi helyzet alakulása, illetve a szocialista országok gazdasági együttműködésében bekövetkezett fejlődés. A tudományos eelú kiutazások száma az utóbbi években elérte a 20 ezret, ami azt jelenti, hogy a hazai kutatóintézetekből. egyetemekről és a vállalatok fejlesztő laboratóriumaiból a tudományos kutatók és oktatók egyharmada fordul meg évente külföldön. Ismervén több európai ország hasonló adatát, nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az arány nemzetközi mércével is igen magas. Napjainkban minden európai országban széles körű érdeklődés kíséri, miként érvényesülnek a helsinki értekezlet záródokumentumának ajánlásai az együttműködés fokozásáról. A magyar tudományos kutatási bázis adatai azt mutatják, hogy a Magyar Népköztársaság, kormánya a lehetőségek megteremtésével is segíti a tudósok, szakerpberek, kutatók kapcsolatainak szélesítését, a személyes és az intézményes együttműködés fejlesztését. A szocialista órszágokkal folytatott együttes tudományos kutatómunka többféle szervezeti rendben valósul meg. Kétoldalú kormányközi megállapodások vannak az egyes baráti országokkal a műszaki-tudományos, illetve a kulturális és tudományos együttműködésre. Ezek-az egyezmények elősegítik az adott két ország gazdasági kooperációját, illetve a szocialista társadalom építésével járó sajátos oktatási, közművelődési és kulturális feladatok teljesítését. Az egyes minisztériumok, tudományos akadémiák, tudományos egyesületek szövetségei, egyetemek, kutatóintézetek, közvetlen megállapodásokat is kötnek kutatók, oktatók cseréjére, konkrét tudományos problémák vizsgálatára. A KGST-n belül többoldalú tudományosműszaki együttműködési egyezmény van, amely több ország közös érdekeinek megfelelő kutatómunkát fog össze, illetve öszszehangolja az olyan tudományszervezési intézkedéseket, mint pl. licencvásárlás, műszergyártás, együttes fellépés nemzetközi szervezetekben stb. A szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői, a hatvanas évek második felében állapodtak meg abban, hogy az akadémiai kutatóintézetek is részt vesznek többoldalú együttműködésben. A természettudományok és a társadalomtudományok aktuális problémáinak közös vizsgálatával, az elért eredmények együttes hasznosításával foglalkoznak az erre a célra létrehozott nemzetközi kollektívák. Több nemzetközi továbbképző intézetet is létrehoztak a szocialista országok tudományos akadémiái. A tőkés országok kormányszerveivel szintén kötöttünk műszaki-tudományos vagy kulturális és tudományos együttműködési megállapodásokat. Ennek keretében általában szakemberek kölcsönösségi alapon álló tanulmányútjait irányoztuk elő. Évente több száz magyar állampolgár utazik ily módon külföldre. A hasznos ismeretszerzésen, metodikai továbbképzésen túlmenően konkrét kutatómunkát is végeznek és egyúttal hozzájárulnak a magyar tudomány nemzetközi hírnevének növeléséhez, a hazai kutatási eredmények elterjesztéséhez. Az intézményes kapcsolatok keretébe tartozik a többi állami vagy magánalapítvánnyal (USA, NSZK, Japán) való olyan konkrét együttműködés, ahol igen szigorú szerződéses feltételek szabják meg a kutatás célját és végrehajtási módozatait. Számos fejlődő országgal is tart fenn aktív kapcsolatot a magyar tudományos élet. Ezek hozzájárulnák a fejlődő országok önálló nemzeti tudományos kutatóbázisainak létrehozásáhok és fejlesztéséhez, tudományos szakembereik képzéséhez és továbbképzéséhez. A kapcsolattartásnál a tisztán tudományos jellegű együttműködési formák bővítésére. A nemzetközi tudományos együttműködés eszköz és módszer ahhoz, hogy eredményesebb legyen a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, illetve ezek segítségével hatékonyabb legyen a termelőmunka. A társadalomtudományok esetében a kutatási eredmények hasznos hozzájárulást adnak a politikai döntések megalapozásához, illetve kulturális, oktatási és művelődésügyi irányelvek, rendelkezések kidolgozásához. Magyarország olyan természeti, gazdasági adottságokkal rendelkezik, amelyek igénylik az igen aktív nemzetközi kapcsolattartást a társadalmi élet nagyon sok területén, a tudománytól a kereskedelemig. Számtalan példát lehetne említeni a természettudományok, a műszaki- és agrártudományok területéről is. A magyar gyógyszerIpar fejlettségét nagymértékben a kémiai, a biológiai és az orvostudományok nemzetközi kapcsolatai alapozták meg. A társadalomtudományok területéről a közgazdaságtant, a nyelvészetet, a történettudományokat, a jogtudományokat, az irodalomtudományt és a szociológiát emelhetjük ki, ahol a kölcsönös tapasztalatcsere és együttműködés eredményei könyvekben, publikációkban láttak napvilágot 1956. március 26-án írták alá a szocialista országok képviselői az első közös kutatóközpont megalapításáról szóló egyezményt. Az intézmény céljául azt tűzték ki, hogy a részecskefizika, a magfizika és a neutronfizika területén közös kísérleti és elméleti kutatásokat végezz' -k. Az erők egyesítése olyan nagyberendezések, gyorsítók, reaktorok építését és használatát tette lehetővé, amelyek létrehozása kis országok számára megoldhatatlan feladat lett volna. A dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben az elmúlt 25 év alatt számos kiemelkedő tudományos eredmény született, új kutatási irányok jöttek létre. A kutatómunkában aktívan részt vettek a magyar fizikusok, vegyészek és mérnökök is. önállóan vagy széles körű nemzetközi kollektívák tagjaként több kutatócsoport dolgozott éveken át Dubnában, tevékenységükkel nemcsak a dubnai intézet eredményeihez járultak hozzá, hanem segítették a hazai kutatások fejlődését is. Kutatóintézeteink nem egy témában közvetlen együttműködést alakítottak ki az Egyesített Atomkutató Intézettel, kiszélesítve ezáltal az itthon dolgozók számára is a kutatási lehetőségeket. Sokszor használjuk ma ezt a kifejezést, hogy belső tartalék. Ezen még feltáratlan anyagi vagy szellemi kapacitást értünk. Nemzetközi tudományos kapcsolataink vonatkozásában viszont még nyugodtan beszélhetünk külső tartalékról iá, hiszen a kellő következetességgel, előrelátással szervezett nemzetközi kapcsolatok valóban hatalmas tartalékot tudnak részünkre mozgósítani. Egy hét = öt nap H

árom műszakos üzemeinkben július elsejétől már áttérnek az öt munkanapos hétre. Minden szombat szabad szombat lesz Nagy várakozás előzi meg az áttérést, hiszen jövőre mindenütt bevezetik ezt a munkarendet. Nagy figyelem kíséri az előkészületeket is. A termelés nem csökkenhet, nyilván a termék minősége sem romolhat, a bérek sem lehetnek kevesebbek — közismertek ezek a kikötések —, arról van tehát szó, hogy öt nap alatt annyit kell dolgoznunk, amennyit eddig hat nap alatt végeztünk eL Örömmel fogadjuk, hogy egy nappal többet pihenhetünk, de a rövidebb idő alatti több munka fölvethet olyan gondokat is, amelyeket eddig nem gondoltunk végig. A lecke mindenesetre föl van adva, exkuzálásra, mentegetőzésre föltehetően nem nyílik sehol lehetőség, előre és jól kell készülnünk tehát rá. A Szegedi Kenderfonó főmérnökét, Farkas Ferencet kértük meg, segítsen áttekinteni az előkészületeket. — Nehéz a lecke? — Izgalmas, szép, és nagyon nehéz föladatokat kell megoldanunk igen rövid idő alatt. Az időkiesést termelékenységgel keli pótolnunk. — Csakhogy a termelékenység növeléséről annyit beszéltünk már, hogy a könyökünkön jön ki. Ha a régi lemezt tesszük föl most is. túlságosan nagy sikerre nem számithatunk. — Igaza van, unalomig hangoztattuk. hogy föl kell tárnunk tartalékainkat, most rászorítanak bennünket a körülmények, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem meg is tegyük. — Vannak még tartalékaink? — Műszaki változtatásokkal, új, nagy teljesítményű gépek beállításával is fokozható a termelés, de anyagi helyzetünk most nem olyan, hogy erre hagyatkozhassunk, viszont tudván tudjuk, hogy a meglevő gépek is kihasználhatók az eddiginél jobban is. Ha valaki a műszak vége előtt fél órával már megfürödve, fölké- ' szülve várja, hogy teljen el valahogy az a fél óra, nem hiszem, hogy másik gépet kellene vásárolnunk, hogy munkával tölthesse teljes idejét. Ide vehetnénk a kényelmes előkészületeket a reggelihez, az elnyújtott cigarettaszüneteket, a tengö-lengö embereket is. — Csak vehetnénk? — Rákényszerülünk, hogy fogjuk az időt. — A normák? — Ha valaki fél órával előbb már megfürödve vár. akkor másik felet még hozzáadhatunk, hiszen a fürdéshez is hozzákészülődött. és ezt a szertartást ritkán sietik el az emberek. Ahol ezt meg lehet csinálni, ott nyilván laza a norma. — aA pedig mindenki tudja, a Szergej Danyilov Májusi köszöntő — barátaimnak Nincsenek már magányos vidékek. virágzanak ősi városok. Köszöntlek Szeged május ünnepén: zengjen csak boldog, büszke dalod. Munkásokat munka örömével csillámló fémmel kohászokat. építőket házak sorával. Odesszám, köszöntse lágy szavad, v A gesztenyefák csupa viragban — Szegeden is —. a sétányokon Ott a tenger, itt a Tisza nézi őket. Alattuk dalt álmodom. Orgonacsokor májusi lánggal minden ajtót fölpattant a fény. A mi ünnepünk ez a nap a Földönvilágot megőrző szép remény. Nincsenek már magányos vidékek, virágzanak mezők, városok. Testvéri szavú magyarokkal együtt köszöntöm Munka szabad májusod. Polner Zoltán fordítása NOVAK ANDRÁS RAJZA normához nyúlni népszerűtlen föladat. — A dolgozók többsége igen becsületesen és sokat dolgozik. Rájuk több terhet róni nem lehet, de szervezési módosítások az ő eredményeiket is javítják. Szeretnénk azonban rájuk is támaszkodni. hogy senki ne tölthesse el lötyögve a munkaidőt. — A művezetők erre azt szokták mondani, ha keményebben beszélnek avval, aki nem szeret dolgozni, fogja a kalapját, és elmegy. — Lehet, hogy nem várjuk meg, hogy menjen, el is küldhetjük. — Illúziónak látszik, amit mond, hiszen kinn áll a tábla a gyár falán, hogy munkásokat keresnek. — Az a tábla nem csupán azt jelzi, hogy mi keresünk, hanem azt is. hogy nem találunk. Nem számíthatunk arra, hogy fölveszünk ötven embert, és annyit termelünk öt nap alatt, mint eddig hat nap alatt. Nincsen ötven ember, akit föl tudnánk venni. Az új konstrukció azonban azt sem egedi meg, hogy fél gőzzel dolgozókat is úgy fizessünk, mintha minden rendben lenne. Azt is jelenti ez természetesen, hogy nem nagyon érdemes a kalap után kapkodni, mert az új helyen várhatóan ugyanaz fogadja: nem a létszámból lesz az eredmény, hanem a munkából. A vattaemberek időszaka remélhetően lejárt. A becsületesen dolgozók eddig is megvetették őket, nem kell attól tartanunk, hogy a megszigorításokat általános elégedetlenség kíséri. Ügy is mondhatnám, várhatóan szorosabbra fűződnek kapcsolataink a jól dolgozókkal. — Ha az előkészítésbe is be lehet őket vonni, akkor föltétlenül — Amikor a minden második szombat históriája kezdődött, elrontottunk valamit, most ügyelünk rá, hogy ne essünk még egyszer ugyanabba a hibába. Nekünk május 9-ig kell tervet készítenünk az átállásra. Ha a régi gyakorlatot követnénk, úgy menne az egész, hogy az illetékesek összeülnek, elkészítik a tervet, elküldik jóváhagyásra, és csak a végén hirdetik ki a dolgozóknak, mint megföllebbezhetetlen törvényt. Lényeges a változás, május 9-ig szót kell értenünk a dolgozókkal, és a tervet javaslataik alapján kell elkészítenünk. — Gesztus? — Elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen lépés. A tartalékokat ók tudják legjobban föltárni. — És ha ők azt gondolják, nem tarnak föl minden tartalékot, mert maguk ellen nem dolgoz, nak? — Ettől nem tartunk, mert ilyesmiről nincs szó. Akarja mindenki a rövidebb hetet? Akarja. Azt is akarja, hogy ne legyen kevesebb a fizetése? Nyilvánvaló, hogy akarja. Ebből a képíel'iől mindenki le tudja vonni a szükséges következtetést: úgy kell dolgoznunk, hogy ne csökkenjen az üzem nyeresége. — Az is előfordulhat, hogy elkezdik fölsorolni, itt az anyag késik, azért nem lehet folyamatosan dolgozni, ott a szervezés rossz, amott más valami hibádzik. — Túl sokat nem érne a tanácskozásunk. ha nem sorolnák föl mindezt Közös érdekünk, hogy percekre menően fogjuk az időt Konstruktív tanácskozásokra számítunk. — Előre látható, hogy a művezetőkre az eddiginél is nagyobb teher jut. — Sok apró állásidőből jön öszsze a veszteség, a művezető tehát nem lehet vajszívű. Következetes művezetés nélkül nem tudunk előbbre lépni, akinek tehát csak a neve művezető, avval nem sokra megyünk. Én abban is bízom, hogy a művezető kenytelen lesz maximálisan megbecsülni minden jól dolgozó munkatársát, és kénytelen lesz nem becsülni azt, aki nem jól dolgozik. Az is következik ebből, hogy a művezetők megbecsülését is újra kell ittott gondolnunk. Beszélgetésünk elején azt mondta a főmérnök, szép, és izgalmas a lecke. Megoldva talán még szebb lesz HORVÁTH DEZSŐ