Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

Szerda, 1981. május 6. 3 Tanácskozik ia közgyűlése Zárt üléssel folytatta munkáját kedden az MTA várbeli kongresszusi termében az Akadémia idei, 141. közgyűlése. Elsőként Szentágothai János, az MTA elnöke tartotta meg vitaindítóját, melyben mindenekelőtt a tudománypolitikai stratégia megújításáról és az abból fakadó akadémiai feladatokról beszélt. Az utóbbi öt évben jelentős változások tapasztalhatók a világgazdaságban és a világpolitikában. Ez a tény parancsoló követelményeket állít tudománypolitikai stratégiánk újragondolására és módosítására — hangsúlyozta. A világ tudományos haladási irányát elemezve rámutatott, hogy felgyorsult a fejlődés, s ezzel egyidejűleg megnőttek a kutatási költségek és a kutatásokra fordított munkaidő. Ennek az ellenszere itthon sem a kutatási segéderő, segédszemélyzet gyarapítása, hanem a számítógépesítés, a mérések, értékelések automatizálása lehet. A nemzetközileg általánossá vált kutatási csoport- vagy teammunkával kapcsolatban megállapította, hogy hazánkban még hiányzik a valódi tudományközi kutatás. amelynek keretei között az egymástól távol álló tudományterületek alkotóan és egyenjogúan találhatnának egymásra, egy-egy cél megvalósítására. Pedig a tudományos kooperáció meghatározza ma már a tudományos munka eredményességét. Az elnök a tudományos közlések hazai helyzete kapcsán hangsúlyozta: a tudományos munkának nem a közlés a célja és értelme, hanem a kytatási eredmény. Ezek a gondok még inkább sürgetik a tudománypolitikai stratégia megújítását, s ennek középpontjába a teljesítményt és a hatékonyságot kell helyezni — szögezte Je Szentágothai János. — Ez viszont elengedhetetlenné teszi -az objektív mérést, a kutatómunka és az eredmények tényszerű, valós értékelését. Az értékeléssel kapcsolatban rámutatott tudományos minősítő rendszerünk ellentmondásos gyakorlatára. Míg a hosszabb távra szóló tudománypolitikai stratégia kialakításához, egy merőben új tudományos közlési rendszer kidolgozásához. vagy a továbbképzés reformjához viszonylag hoszszabb idő — két év — áll rendelkezésre, a minősítési rendszer mélyreható átformálása már nem tűr halasztást. Ezután az elnök az erőforrások szűkösségéből eredő kutatási feladatokról beszélt, megállapítva azt, hogy hazánkban is, csakúgy, mint mindenütt a világban, a kutatásnak közelebb kell kerülnie a társadalmi és gazdasági szükségletekhez. Pál Lénárd főtitkári beszámolójában nagy vonalakban értékelte az elmúlt öt év akadémiai kutatómunkáját, szólt a tervekről is. Elöljáróban leszögezte: a politika kedvező feltételeket teremtett az alkotó kezdeményezésekhez. a tudomány társadalmi szerepének helyes megítéléséhez. A társadalomépítés eddigi eredményei pedig * megfelelő alapot adnak a további előrelépéshez. Az elért teljesítményeket vázolva rámutatott: az értékeléskor azt kell számba venni, hogy az eredmények hogyan szolgálják a társadalmi-gazdasagi fejlődést. Egyebek között elmondta, hogy elismerést váltott ki a magyar kutatóknak a szocialista országok Interkozmosz programjában végzett munkája. Különösen nagy biliért hoztak a közös szovjet—magyar űrrepülés során először alkalmazott új hazai műszerek. Az Akadémia főtitkára ezt követően vázolta a számítástechnikában, a kémiai, a biológiai és orvosi, az állatorvostudományi, a mezőgazdasági kutatásokban elért jeles eredményeket, majd rámutatott: az ajcadémiai kutatóhelyeken végzett természettudományi és műszaki kutatás minden elismerést megérdemlő teljesítményei ellenére sem váltott ki jelentős hatásokat a hazai termelő-értékesítő szférában és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hp2y a tudományos tevékenységben még mindig nem érvényesülnek kellően a közvetlen gyakorlati érdekek. Szólt ezután a társadalomtudományi kutatások kiemelkedő eredményeiről. Hangoztatta, hogy az Akadémián végzett közgazdasági és szociológiai kutatások figyelemreméltóan segítették elő a világ társadalmi és gazdasági folyamataiban végbement változások felismerését és ehhez igazodóan a hazai gazdaságpolitikában a szükséges korrekciók kimunkálását. A jogi és államtudományi kutatások sorából a szocialista jogrendszer fő kérdéseit elméleti igénnyel összefoglaló enciklopédikus munkát emelte ki, de felhívta a figyelmet arra is. hogy nem hozták meg 'a várt eredményt a közigazgatás korszerűsítését szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA fótitkára körvonalazta az Akadémia munkáját meghatározó fő elképzeléseket. Figyelmeztetett arra, hogy az országos távlati kutatási tervben megfogalmazottakat felül kell vizsgálni és a társadalmi, gazdasági célokhoz való szorosabb kötődés érdekében korszerűsíteni, újrafogalmazni szükséges a fő kutatási irányokat. A távlati tervek mellett szükség van rövidebb időszakra szóló cselekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. ötéves népgazdasági terv sikeres végrehajtását is segítő, a gazdaság- és a tudománypolitika kapcsolatának szorosabbra fűzését szolgáló országos középtávú kutatásifejlesztési terv. Ezt követően vitára került sor. A vitában tizenketten kértek szót, s a javaslatokra, észrevételekre Szentágothai János és Pál Lénárd válaszolt. Ezután tíz külföldi tudóst választottak meg az Akadémia tiszteleti tagjának, akik tudományterületükön kimagasló eredményt értek el. és közvetlen kápcsolatot tartanak a magyar tudományos élettel. Az új tiszteleti tagok: Bay Zoltán (Amerikai Egyesült Államok, atomfizika), Frenand Braudel (Franciaország. történettudomány), Jean Dausset (Franciaország, immunológia), L ars Ernster (Svédország, bioenergetika, biokémia). Jürgen Habermas (NSZK, társadalomelmélet), Chrístopher Hill (Anglia, történettudomány), Guido Sartori (Olaszország, szervetlen kémia), Georgij Konsztantinovics Szkrjábin (Szovjetunió, mikrobiológia), Marthe Vogt (Anglia. farmakológia) és Lauri A. Vuorela (Finnország, meteorológia). A közgyűléshez kapcsoló, dó események sora ma, szerdán tudományos osztályülésekkel folytatódik az Akadémián. Vetnek, palcintáznak Finisébe érkezett a kukoricavetés — jelentik az ország különböző vidékeiről az MTI munkatársai. A fontos takarmánynövény vetését Győr-Sopron megye legtöbb gazdaságában már befejezték, kedden az utolsó hektárokon fordultak már a traktorok a Kis-Alföldön. Befejezéséhez közeledik a munka a Fejér megyei gazdaságokban : mindössze tízezer hektárnyi termőterület vár még a magra, 85 ezer hektáron már földbe került a kukorica. Ami még hátra van, azzal két-három nap alatt végeznek a gazdaságok. A déli országrészben a 80 ezer hektárnyi kukoricatermő-terülét 85 százalékán elvetették már a kukoricát Ha még az idő is melegebb lenne, gyorsabban kelnének a tavaszi magvak, például a cukorrépáé. Az utóbbi növény vetésével legtöbb vidéken már végeztek. Heves megyéből arról adtak hírt, hogy a legtöbb gazdaságban már palántázzák a zöldségféléket. A Tarna mentén és a Mátra alján mintegy félezer hektáron zöldellnek palánták. Kedden már tűzdelték a paradicsom növénykéit a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben is, ahol több mint ezer hektáron terem a zöldség. Ültetik a paprika- és paradicsompalántákat Bács-Kiskun megye nagyüzemi gazdaságaiban és háztáji parcelláin. A vidék híres retektermő tájkörzetében, Kiskunfélegyháza környékén szedik a szabadföldi retket, amiből 7 millió csomót ígérnek a kereskedelemnek. A dunamenti kertekből útnak indították a sóska-, a spenót- és a salátaszállítmányokat is a piacokra. Az északi országrészből — Borsod-Abaúj-Zemplénből — arról érkezett hír, hogy mtinkához láttak a dinnyések: Tiszaluc, Hernádnémeti, Harsány és Bükkábrány határában készítik a melegagyakat. Szegei akadémiai díjasok Az új típusú kutatómunka elismerése Jól tudom, a tudomány nem ismer határokat, eredményeit nem zárhatjuk palackba, sikerei nem köthetők topográfiai helyekhez. Mégis jóleső érzéssel olvastuk a Magyar Tudományos Akadémia most folyó közgyűléséről kiadott tudósításban, hogy az idei akadémiai díjak között szegediek is vannak. Az Akadémia legnagyobb tudományos elismerését, az akadémiai aranyérmet az a Straub F. Bruno kapta, aki Szent-Györgyi Albert mellett ebben a városban jegyezte el magát a biokémia tudományával, aki a Szegedi Biológiai Központ első főigazgatójaként hét esztendeig szervezte, irányította a biológiai kutatás hazai műhelyének tevékenységét. s aki ma az SZBK enzimológiai intézetének igazgatója. Amikor a SZOTE nemrégiben díszdoktorává avatta, arról a hűtlen hűségről beszélt, amely ehhez a városhoz köti. Straub F. Bruno akadémikus, nemzetközileg elismert, iskolateremtő tudós, akinek példája fiatal biológusnemzedékek sorát inspirálja, akik többek között megtanulták, hogy a tudományos életben nem a hierarchia, hanem a bizonyífott eredmény a perdöntő. Véletlen-e, ha az egyik akadémiai díjat éppen az SZBK génsebészettel foglalkozó kutatócsoportja érdemelte ki. Venetíaner Pál, a biológiai tudományok doktora. tudományos tanácsadó, igazgatóhelyettes és munkatársai — Udvardy Tibor, Sain Béla és Kiss Antal — kezdetben a nukleinsav kutatásokkal foglalkoztak. s ezen eredményeikről sikerrel és időben startolhattak a világviszonylatban is úttörő jelentőségű génsebészeti kutatásokhoz. Az örökítő anyag szerkezetének megismerést célzó vizsgálataikkal nemzetközi eredményeket értek el. A csatlakozás frissesége, a nemzetközi tudományos vérkeringésbe való bekapcsolódás és elismerés igazolta, hogyha a tudományos kutatómunka túllép az önfenntartáson, dinamikusan reagál a tudomány belső fejlődésének mozgásirányaira. a „forró pontokra" figyel, időben és eredményesen csatlakozhat a világ élvonalához. Az orvosi akadémiai díjat is szegedi kutatócsoport érdemelte ki. A SZOTE izotópdiagnosztikai laboratóriuménak vezetője, dr. Csernay László és munkatársai — Csirik János, Makay Árpád és Máté Eőrs — olyan adatfeldolgozó és képmegjelenttő berendezést dolgoztak ki, amely pontos információk sokaságával szolgálja a gyógyítómunkát. Elméleti munkájukhoz kivitelezőt találtak a Gamma Művekben, s közösen kifejlesztett berendezésük — gammakamerának kis számítógéppel összekapcsolt komplex rendszere — állandó kapcsolatot, párbeszédet biztosít orvos és a gép informácioözöne között. A Gamma Művek MB—9101 adatfeldolgozó és képmegjelenítő berendezéséhez kidolgozott szoftverrendszerük az első ilyen típusú berendezés a szocialista országokban, melyre nemcsak a nemzetközi tudományos világ figyel érdeklődéssel, de a kereskedelem is. A csoport vezetője együtt dolgozott a JATE kibernetikai laboratóriumának és Bolyai intézetének munkatársaival, igazolva, hogy ma már tudományos eredmény nem születhet világtól elzárt kutatószobákban, elengedhetetlen az integrálódás, több tudományág összefogása a közös célért. A harmadik akadémiai díj kitüntetettje szintén csoportmunkában dolgozik. Németh János, a Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője egyik legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica nemesítésének programjából vette ki részét. Eredményes tevékenységével hozzájárult e nemesítési munka sikeréhez, bizonyítva a tudományos kutatás és gyakorlat elengedhetetlen kapcsolatát, s mintegy igazolva Lázár György miniszterelnöknek az Akadémia közgyűlésén mondott szavait, a tudomány támogatása gazdaságfejlesztés. Szeged története folyamán jó néhány tudományos eredménnyel büszkélkedhetett ország-világ előtt. A mostani új típusú tudományos kutatómunka szegedi sikerei arról győzhetnek meg mindenkit, hogy a nagyszerű hagyományokon hasonló eredmények sarjadnak. T. L. A rubrikák és a demokrácia N

égy adatszelvényt nem szívesen tölt ki az ember, hát még tizenkettőt! A négyet — amely a ki- és bejelentő nyomtatványokon együtt a duplája — törvényes kötelesség kitölteni. József Attila megírta már. miféle légszomj fogja el az embert, amikor rájön, tucatnyi helyen vezetnek róla kartotékot, s a hivatalok minden mozdulatara kíváncsiak. Ez a modern társadalmak velejárója — keleten és nyugaton egyaránt kartotékok láncára fűzve fickándozik az emberiség. Amikor postarablásról, terrorizmusról hall a tisztességes ember, azt mondja: fene bánja. A nyilvántartás afféle szükséges rossz az életünkben. Nem mindegy azonban, egyetlen lakásváltozás apropóján egyszer kell-e leírnia az állampolgárnak nyomtatott, nagybetűkkel, hogy hívják, mikor és hol született, hogy hívják az édesanyját, vagy nyolcszor, netán tizenkétszer-tizenháromszor. A tisztességes és logikus megoldás az lenne, ha egy változást csak egy hivatalban és egy példányban kellene bejelenteni. Ha a többi hivatal kíváncsi lenne rá. akkor ettól az egy hivataltól kérdezné meg. ami őt érdekli. Sajnos, itt még nem tartunk. Részlten, mert a magas hivatalok, amelyek adatainkat különböző okokból gyűjteni hivatottak, egymásban sem bíznak annyira, hogy a másik hivatal nyilvántartását forrásként mernék használni a sajátjukhoz. részben pedig azért, mert nemcsak ,.a" HIVATAL. hanem minden egyes hivatali intézmény ragaszkodik ahhoz az előjogához, hogy az állampolgárt maga helyett dolgoztathassa. Hogy ezt kik és milyen mértékben tehetik meg törvényesen vagy tevékenységüket törvényesnek álcázva: nos. ez is egyfajta mércéje a szocialista demokráciának. Maradjunk a lakásváltozásnál: mi szükség van arra. hogy külön ki- és bejelentőlapokat töltessenek ki az állampolgárral, amikor a kijelentőlapra úgyis rá kell írni, hová költözik? Mi szükség van a 14 éven aluli gyermeknek külön lapokra, Emikor a szülő lapjaira úgyis rávezetik az ő adatait is? Miért kell a szelvények tetejére ráírni a személyi számot, amikor az általa jelölt összes adatot külön-külön négyszer bele kell körmölni az egyes rubrikákba? Ha viszont ott a személyi szám: mi szükség a többire? Ennyi a törvényesen előírt rubrika: józan megfontolások alapján ennél kevesebb munkával, kevesebb papírpusztítással is meg lehetne oldani a lakóhely-nyilvántartást. De őrülhetne az ember, ha csak annyi rubrikát kellene kitöltenie, amennyit — ha fölöslegesen is — mindenki számára előír a törvény. Szegeden ezután még eléje tolnak négy Kitöltendő adatlapot, s ha kisded gyermeké van, elküldik a kedvezményes tej kartonnyilvántartójához, hogy ott is jelentse be a változást. Az adatkérők közül nem szégyelli a nevét a papírra írni a posta és a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat. Szemérmesen elhallgatja kilétét másik két adatlao kibocsátója: a DÉGÁZ és a városi tanács pénzügyi osztálya. Egyik adatlapon sem szerepel, kötelező-e kitölteni: az sem, milyen szerv, miféle jogszabály, alapján engedélyezte, hogy a tanács lakónyilvántartói ilyet kitöltessenek az állampolgárokkal. Fölhívtam a városi tanács illetékesét, kértem, magyarázza meg az adatgyűjtés efféle elburjánzását. Azt válaszolta, mindez az állampolgárok érdekében történik. A posta, a DÉGÁZ és a városgazdálkodási vállalat, attól igyekszik megkímélni bennünket, hogy személyesen kelljen bemennünk hozzájuk, bejelenteni lakásunk megváltozását igazán szép tőlük! Megkérdeztem az illetékest: nem kérhetnék-e a tanács lakónyilvántartóitól, az adatainkat ezek a jóságos vállalatok. Csak nem képzelem, hogy száznegyvenezer ember kartonjai között majd keresgélni fogják? Meddig tartana az?! Hát nincsenek rendszerbe rakva a kartotékok? Nem oldható meg. amit javasolok! így megoldható? Mit számít az. hogv például nekem a magát meg sem nevező DÉGÁZ-zal. valamint a városgazdálkodási vállalattal semmilyen közös ügyem nincsen! Hogy már korábban megkértem a posta kézbesítőit, irányítsák az új címemre az j/jságokat és a leveleket. Senki nem mondta: csak akkor töltsem ki ezeket á lapokat, ha van valami értelme. Ha már ki vagyok szolgáltatva a. szolgáltatóknak, legalább olyan munkát ne végeztessenek el velem, maguk helyett, amit nekem sem kellene! De mi a helyzet a tanáccsal? A pénzügyi osztály külön adatlapot töltet, ki, amikor ugyannak a szervnek a másik osztályán tartják nyilván a lakásváltozásokat? Azt felelte erre az illetékes: a pénzügyi osztály kinn van a Tolbuhin sugárúton. Különben is: kevés a tisztviselő, és száznegyvenezer közül kikeresni... Na. és a jegyes tej? Azt ott tartják nyilván tíz lépésre a lakásbejelentés helyiségétől. Az már nincs a Tolbuhin sugárúton. Más városban ki sem küldik a tejkaptont. felelte az illetékes. Be kell érte menni. Csak Szegeden ilyen előzékeny a tanács. Hogy fogják végrehajtani az ú.i államigazgatási törvényt, amely megtiltja, hogy olyan adatot kérjenek az ügyféltől. amely ugyanannak a szervnek más osztályán megtalálható? Nem vagyok biztos benne, hogy törvényesen kerülnek az állampolgárok kezébe ezek a — részben névtelen — adatlapok. Ha igen, az még szomorúbb lenne. Elismerem, hogy egy részükre ma még — sajnos — szükség van. Idegesít azonban, amikor személytelenül, emiatt gvakran fölöslegesen és értelmetlenül utasítaatnak. hogy végezzem el a hivatal, a szolgáltató vállalat dolgának egy részét, s még annyival sem becsülnek meg. hogy tájékoztassanak, ki és milyen céllal kéri az adatokat. Ttolott. ha megkérnének, hogy a közös érdekeink alapján könnyitsem meg a munkájukat, szíves-örömest tenném. A

szocialista demokrácia teljességébe ugyanis nemcsak a választójog, meg a szakszervezet vétójoga tartozik bele; kiteljesedése apróságokon áll vagv bukik. Sok egyéb mellett azon is. felnőttnek, a közösség értelmes követelményeit megértő lénynek tartják-e az állampolgárt, s akként bánnak-e vele. Az államigazgatás természete szerint szolgáltatás: a tisztviselő, aki a tejkartont az arra jogosult lakására küldi, nem szívességei tesz. elsősorban nem is az államhatalom töredékét gyakorolja, hanem a szocialista ál'am politikáját hajtja végre, ha úgy tetszik, szolgáltatja az államnolgárnak. Aligha lesz teljes a demokratizmus addig, ameddig nemcsak hogy a tanácsi tisztségviselők egy része nem tekinti szolgáltatásnak tevékenységét, hanem bizonyos szolgáltatók is úgy viselkednek, mintha hatalmai gyakorolnának az állampolgár fölött. Tanács István