Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

8 Kedd, 1981. május 5. Szeged a hazai lapokban; védett természeti 1981/18. MEZF.Y Géza: A gyógyszer­rendelet és -elosztás tanulmá­nyozása klinikai osztályokon. Népegészségügy, február. IA Szegedi Orvostudományi Egye­temen.) PELLE László: A halterme­lés fejlődése a szegedi Tlszs Halászati Termelőszövetkezet­bem. Halászni, március—április. GECSE Árpád: Az Oktatási­Nevelésl Bizottság tapasztalatai a SZOTE orvoskarán, Felsőok­tatás) Szemle, április. BÁRON György: ONellI és a papírforma. Színház, április. I Kritika a Hosszú út az éjsza­kában C. dráma szegedi elő­adásáról is. Fényképpel.) VASS Márta: Folyólratszemle. - Tisza táj. Békés megyei Nép­újság, ápr. l«. [Ismertetés az áprilisi számról.) Raktár-áruház. Est| Hírlap, ápr. lé. (Az Alföldi TUZtP Vál­lalat áruháza a szegedi Marx téren.) GERGELY András: A humán tudományok Jövő nemzedéké­nek szemléje — Diákkörök kon­ferenciája. Magyar Hírlap, ápr. .18. [Szegeden.) D. FEHÉR Zsuzsa: Festő az Alföldön. Magyar Nemzet, ápr. 24. [Fontos Sándor szegedi fes­tőművész kiállítása Szolnokon.) Készletgazdálkodás számítógép­pel. Népszava, ápr. 25. (Anyag­ellátást és készletgazdálkodási konferencia Szegeden.) Nemzetközi Tisza-kutatáspk. Magyar Hírlap, ápr. 26. )A XII. Tlsr.a-kutató ankét Szegeden.) [HORVÁTH Kálmán]: Nemzet­közi összefogás a Tisza tiszta­ságáért. Népszabadság, ápr. 26. [A Tisza-kutató ankétról.) OJ orvostudományi laborató­rium Szegeden. Szolnok megyei Néplap, ápr. í». (Származásmeg­állapltást laboratórium.) (SIMON GY. Ferenc): Tápai Antal. — Enek a búzamezőkről. Képes njság. máj. 2. (A szegedi szobrászművészről. Illusztrációk­kal.) értékek Védetté nyilvánították a természeti kincsekben: erdő­ségekben, termálforrások­ban, gyógynövényekben gaz­dag nyugat-kazahsztáni taj­gákat. A több mint százezer hektár kiterjedésű új rezer­vátumban a század végéig betiltották a vadászatot és a fakitermelést. A természetvédelmi öve­zethez mintegy 300 olyan köztársasági területet csatol­tak. ahol már korábban is tiltott volt minden intenzí­vebb gazdasági tevékenység, illetve újabb [pari. üzemek telepítése. HAZAKRAO Szánul Lajos és Nyíri Erzsébet Ágnes. Holotá László István és Bereczkl Piroska, Lakatos László Andor és Simon Éva. Horváth László és Szendrcl Klára, Ball Ferenc és Gera Ibolya, Völgyi Labor és Kiss Emese Izabella, i -pnkl Zoltán és Bánki Ildikó, Márta Sándor és Varga Zsu­zsanna Katalin, Heldt látván és Adám Tünde, Dudás János és Vass Eszter. Bálint József és Németh Julianna, Kertész Ist­ván és Fnkan Julianna Eva, Do­•t.onics Mihály és Piti Mária, farkas Oéza és Csöke Marianna Katalin, Budai Antal és Csányi .7.illanna Piroska, Kazán István ps Bakos Julianna, Rutai Jó­zief és Csuka Erzsébet, Pusztai Lajos és Vsrasdl Eva Mária há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gyémánt Kálmánnak és Csur­gó Máriának Krisztina. Szlkora t térnek és Kiss Juliannának . >itán. Hebök Istvánnak és Ró­zsa Ilonának Ottó. Gerlacb Gá­l ornak és Csernók Erzsébetnek t.ábor. Nagy Józsefnek és Tatár Jankának Oyöngyi, Farkas Fe­riiének és Csonka Juliannának i ürese Szabolcs, Széli Imrének Oláh Rozáliának Zsolt, Tóth Mihálynak és Fejes Máriának > lián. Gelcz Miklósnak és Mé­•sl Erzsébetnek Ágnes. Varga 1. szló Józsefnek és Sopslts Ani­Klárának Szlmonetta, Tóth ' 'rének és Károlyi Márta Pi­ri ótánek Imre. szekeres János­nak és Rácz Mária Magdolnának 1 ván. Ferenczl Sándornak és Tarsoly Aranka Irénnek Krlsz­1 na. dr. Máté László Józsefnek ti: dr. Varró . Andrea Évának Judit Zsuzsa, Hajnal Sándornak i Fejős Anna Hajnalkának Pcter, Széli "Lajosnak és Balogh Anna Zsuzsannának Attila Zol­tán, dr. Dlbó Györgynek és Borbély Ágnesnek Ágnes, Lé­di-rer Istvánnak és Kiss Iloná­nak Zsolt István. Fodor László­ntik és Bodó Gabriellának And­rás László, Horváth Miklósnak és Czifrlk Mária Tündének An­r dr. Berezeg Jánosnak és dr. V.rkonyl Ágnes Annának Ágnes Anna, Kerekes Ferencnek és Sukl Mónika Annának Roberta, Tóth Kornél Csabának és Ko­vács Katalinnak Krisztián, Már­ta Andrásnak és Budát Mária Annának Attila, Hidasi Bálint Zoltánnak és Matuz Olgának Ka­t óin Zsófia, Ráczkövi Pálnak és K-aJczár Erzsébetnek Gábor, Ko­vács Ferencnek és Avramutcz Margit Mandolnénak Ferenc, Ko­v.ics Józseínek és Dorogi" Etelká­ról; József, dr. Bolgár Jenőnek és Hadnai Juditnak Bernadett Vanda, Ezslás Istvánnak és Lo­vászi Máriának Csaba, Kovács Családi események Istvánnak és Dudás Magdolna Juliannának Magdolna Rozália, Kiss Andrásnak és Szentesi Er­zsébet Anikónak András, Béla, Szél Istvánnak és Herczeg Esz­ternek István Gábor, Csótl­Cábor Vilmosnak és Karsai Klárának Mónika. Hegedúsbite Istvánnak és Barna Máriának István, MAgori Imre Sándornak é* Juhász Rozáliának Etelka Ro­zália, Rózsa Gézának és Csabai Máriáinak: Szilvia, Kovács János­nak és Temesvárt Máriának Tí­mea Mária, Sárközi Lajosnak és Leldecker Máriának Andrea. Ma­joros Jánosnak és Farkas Ágnes­nek Zita Ágnes, Szlrákl József­nek és Kovács Julianna Pi­roskának Ildikó Judit, Rédal Gé­zának es Halász Mária Évának Orsolya, Benkovlcs Jánosnak éa Kovács Eva Juliannának KaUIln, Károlyi Gábor Györgynek és Varga Gabriella Máriának Viktó­ria. Daru Sándornak és Kulik Er­zsébetnek Sándor Zoltán, Endre­fy Viktor Gábornak és Czene Évának Eva, Redenczkl Sándor Józsefnek és Jakus Ilonának Ge­orgina Anna. Vecsernyés István­nak és Szabó Jolánnak Roland István, Kucsora Litvánnak és Szekeres Évának . Krisztián, Bödő Antal Ferencnek és Borbély Zsu­zsannának Antal Ferenc. Zol­csák Györgynek és Gál Maria Margitnak György Attila. Kátó Sándornak és Huszta Edit Ág­nesnek Ágnes Kinga. Hlnkó Já­nosnak és Bárkai Ilonának Já­nos, dr. Kálmán Tibornak és Bán Zsuzsannának Miklóa Zsolt, Szekeres Ferenc Györgynek és dr. Makra Ibolyának Zoltán György, Börcsök Ferencnek és Arvai Erzsébetnek Erzsébet Hen­riett nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szabó Vendel, Csamangó Mi­hály, papp Andrásné Tóth Luj­za Mária, Hódi Illésné Kéri Vero­nika, Jöpetí János, Clner Mar­git, Vörös Lajos, Kakuszi Jó­zsef, Mák Ferencné Korpás! Ida Etelka. Szabó Gyula, Varga Ist­ván, Koncz Julianna. Miklós Jó­zsefné Gyuris Mária Magdolna. Sipos Károly. Király Lajosné Gregus Irén, Túrt Péter. Kovács Sándor Dezsőné Ondrik Mária, Rádú Domonkosné Barcsik Gizel­la, Szél Erzsébet, Gera Sándor, Sáró Józsefné Barta Katalin, Tóth Jánosné Nagy Rozália, Var­ga Zsuzsanna Margit. Szélpél Gé­za, Sárkány Lstvánné Szlora Má­ria. Barabás Béla. Mári Sándor, Vlgh Ferencné Hau/ser Rozália meghalt. Kevesebb a selejt Minimálisra csökkentették cee állásidőt nem sínyli meg az öntvény összetételéből a folyékony öntvény minősé­adódó selejtet ae Öntödei . . .. . tartha_ Vállalat kőbányai vas- és mert ennyi ideig tartha acélöntödéjében. Ez annak tó a ™inte8.V 1500 Celsius-fo­eredménye, hogy olyan vizs- kos öntési hőmérséklet, gálati műszerekkel szerelték A iaborató«rium utolsó mű­fel a központi laboratóriu- szerét a gáztartalom megha­m?}'. segítségével az tározót nemrégiben állították eddigi 24 óra helyett 5 perc a sorba ^ az6ta mór a ko_ alatt meghatározható a fo- rábbihoz képest feleannyi lyékony acél összetétele. a magas góztartalomtól lyu­tisztasága és gáztartalma. kacsos szerkezetű, nem meg­Igy mód nyílik arra, hogy felel6 gziiátdságl fokkal ren­még az öntés megkezdése delkező öntvények száma, előtt változtassanak az acél Az új készülék megkülön­összetételén. ha a műszerek bözteti az öntvény minőségét az előírttól eltérő adatokat károsító metalurgiai gázt a jeleznek. Ezt a néhány per- mindenkor keletkező forma­gáztól — és ezzel megszün­tették az egyik leggyakoribb Holnap, május 6-án, szerdán az ARANYKALÁSZ kisáruházban (Marx tér 17.) 30-40%. árengedmény hibaforrást. A gáz jelenlé­tének észlelése után a meg felelő technológiai Intézke­désekkel elejét vehetik an­nak, hogy hibás anyag ke­rüljön öntésre. Az üllési kanyarban az iskola mellett a gépre má­szik a gép. Két ember irá­nyítja a hatalmas teher­autó platójáról a markolót. A sofőr igencsak nyújto­gatja a nyakát, hogy irány­ba haladjon a keskeny föl­járón. Alig van hely a ke­rekeknek, de végül földöcög a raklapon a többi mellé. Az olajosoknál ilyesmi majd­nem mindennapos látvány. Pakolnak. Arrébb, a semlyék szélén fúrótorony magaslik. A barakképületek soránál mindenféle csövek, tartá­lyok. A drótkerítéssel kör­be zárt földkupacok közül forró víz gőzölög. A torony alatt Kiss Pál tömíti a „ka­rácsonyfát" Habik István segítségével. Kócot tekernek a tolózárra. Hegedűs Litván a kötéllel fölmegy az „eme­letre", Szűcs Győző pedig az állványt bontja társóval. ö mondja: már koráb­ban befejeztük a fúrást. A kút szénhidrogénre meddő lett, s most átalakítjuk. Ad­dig nem hagyhatjuk el, gmíg homokos és nem meg­felelő hőfokú' vizet hoz föl a kompresszor. — Ez több munka maguk­nak? — Csak az idő húzódott el. — Az idő, pénz ... — Kevesebbet kapunk így, mintha termeltünk volna. Varga Endre főfúrómester még kiegészíti annyival, hogy az ipar számára ez a kút már értéktelen, de így, hogy átadják a téesznek, nem vész kárba a fúrás­kor beépített anyag. A forráskút! Haladás Tsz­ben — ahol mindez történik — más előnyét is említi az át­állásnak Sándor Tibor el­nök. — Száznegyven vagonnal több csirkehús lesz. Pénzt és kenyeret adunk az emberek­nek, ha elkészül a melegvi­zes csirketelep. Zsebéből előhúzott cetliből bizonyítja, mennyire hasz­nos belefogni az ilyesmibe. Mér jóval túlszaladtunk a mán — 100 millió forint ér­tékű klstestü állat nevelésé­ről beszélünk —, mikor tele­fonon érdeklődnek a geoter­mikus energia hasznosítá­sáról. Adódik a kérdés. — Jó ez a téesznek? — De még mennyire. A zöldségtelepet, a csirkeólakat ezzel fűtjük. Drága mulat­ság, de végül is nagyon olcsó. Nem igaz. hogy micsoda pénz nyugszik benne. — Sokba került a mostani kút? — Nyolcszázezer forintba, tízszeresébe, mint kezdetkor. Az olajosok azzal érvel­nek: ennyiért szinte ingyen van. Mert ha a téesz fúrat­ja a kutat 8, ha egy „be­döglöttet" állíttat át, ak­kor is több millió forintba kerül. Mindenki fogja a pénz sarkát. Ez természetes is. Mégis van valami ellent­mondás az elképzelés és a gyakorlat között. A mező­gazdaság úgy kívánná, mi­nél több kútja legyen. Az ipar erre viszont képtelen. Erről a Kőolajkutató Válla­lat szegedi üzemében dr. T. Kovács Gábor üzemi főgeo­lógussal és Hasznosi János üzemvezetővel beszélgetünk. Azt bizonyítják: a vállalat­nak nincs elegendő kapaci­tása. hogy átállítsa hévízre a szénhidrogénre meddő ku­takat. — Van egy vezérigazgatói utasítás ugyan. amelynek szellemében, ha a téeszek nem is érdeklődnek, nekünk akkor is föl kell ajánlanunk a kutat, hasznosításra, de ettől minden marad a régi­ben. Ugyanis nekünk jó ha van egy-két hét várakozási időnk, s addig a téesznek döntenie kell. Ha van pén­ze és elfogadta a vezetőség is, mi ott melegében — átképezzük. Ha nincs, me­gyünk tovább. Lezárjuk, át­adjuk a dokumentációkat a téesznek meg a Központi Földtani Hivatalnak. A föld­törvény ls arra sarkall ben­nünket, mielőbb adjuk visz­sza a területet a gazdájá­nak. Ha összességében né­zem, a népgazdaságnak az időbeni átalakítás a legol­csóbb és a leggyorsabb. A mezőgazdaságnak minden­képp ... — Mégis alig hallani Ilyesmiről. — Első a saját munkánk! Kútátalakításra se erőnk, se energiánk. Nem is célunk. — És ha a vállalat elad­ná, nem átadná a kutat? — Jogszabály tiltja, de mondom, nem bírjuk erő­vel. A forráskútiaknak sze­rencséjük volt. Évente ha két kút. átállítására van Időnk, tíz már jó, ők pont kifogták. A közmondás tartja, a ku­tya is oda hasal, ahol na­gyobb a fú. De a téesz 16 sokat tett, hogy arra csalja a kutyát. Figyelemmel kí­sérték a fúrást annak kez­detétől. Előnyük, hogy tud­nak mit kezdeni a meleg vízzel. Terveztek rá. Mert a nagyobb veszteség akkor, ha az ilyen kutakat nem használják. Sok téesz ezért is idegenkec-ik a termál­energiától. A meleg víz ál­talában a majortól, falutól távol szokott „föltörni". On­nan elvezetni, vagy oda „munkát telepíteni" költsé­ges. • Több éga-boga és vad­hajtása van ennek, mint gondolnánk. Akinek sikerül Időben átalakítania egy ku­tat, nem sokat jutott előbb­re. Ábrahám Vince, a TE­SZÖV titkára mondotta, hogy az eljárás egyszerűbb lett, mert lényegében csak átírás az egész, viszont a hasznosításra elfogadható programot kell javasolniuk a szövetkezetnek. Ennek fo­lyamata hosszú, bonyolult és sokszor bürokratikus. Elő­fordult, mire „kijárták", le is tettek a tervről. Csak a lényegesebb buktatókat so­rolja: kútfej megnyitása, vízjogi engedély beszerzé­se, tervezés, hitel iránti ké­relem, pályázat az állami támogatásra... stb. Erre — a TESZÖV el­nökségi ülésen hallottak szerint — mér lassan kü­lön szakembert fogadnak. Ettől függetlenül a piaci verseny, a jobb élet meg­kívánja, hogy legyen idő­ben hús meg zöldség. A termálenergia hasznosítására is több elképzelés látott már napvilágot. Határozatok szü­lettek, bízottságok ülésez­tek, szakemberek utaztak, szocialista brigádok, egye­temisták fölmérték, a ta­nácsok koordináltak, a fő­könyvelők egyeztettek, az ér­dekképviseleti szervek aján­lottak, kertbarátok megbe­szélést tartottak ..Szóval, minden megtörtént már, de kevés meddő kutat sikerült még gyorsan és olcsón mun­kára fogni. Majoros Tibor Vasút a városközpont alatt Ukrán szakemberek ki­dolgozták a Lvovban fel­építendő földalatti vasút ter­vét. Az elképzelést az ősi város építészeti sajátosságai indokolják. A városközpon­tot műemlékvédelmi terület­té nyilvánították, mert pá­ratlan XV.—XVIII. századi épületek találhatók ebben a körzetben. Az elkövetkező években a tervek szerint Lvov belvá­rosának egész forgalmát földalatti vasúton bonyolít­ják majd le. A szakértők véleménye szerint a tömeg­közlekedés okozta rázkódá­sok miatt a régi épületek nagyobb kárt szenvedtek, tmint amit az építésük óta eltelt több évszázad együttesen okozott Május 5-től 9-ig Hurkolt női ruhaanyagok 30% árengedménnyel kaphatók a CSILLAG méteráruboltban (Kígyó u. 1.) Közületek, kislakás­építők, figyelem! Szállítási részlegünk továbbra is vállalja a lakosság tüzelő­anyag házhoz fuvarozását szekérfuvarozással, Szőreg. Üjszentiván, Tiszasziget. Újszeged körzetben. Fuvarmegrendelés és fuvardíjfizetés: Tisza—Maros-szög Tsz, Szőreg, géptelep, szállítási részleg. Fuvardíj távolságtól függően 10, 12. 14 Ft/a. Vállaljuk továbbá a kislakásépítők, valamint közületek építőanyaggal való ellátását rakodással. Fuvarozással kapcsolatban érdeklődni lehet telefonon: 12-786. A KőrSsy József Szakközépiskola levelező tagozata felvételt hirdet az alábbi szakokra: — kereskedelmi szak (csak kereskedelmi dolgozók részére) — közgazdasági szak. pénzügyi ágazata. (érettségizettek részére. 2 éves kitgészítő szak) — közgazdasági szak. számviteli gazdálkodási ágazata (érettségizettek részére. 2 éves kiegészítő 6zak) Jelentkezni: málus 10-ig a Kőrösv József Közgazdasági Szakközépiskola Irodájában). (Szeged. Tanácsköztársaság útja 14.)

Next

/
Thumbnails
Contents